Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-14 / 37. szám

1952. szeptember 14. 8 A kálnai traktorállomás dolgozói agregátok segítségével gyorsítják meg az őszi munkákat A kálnai traktorállomás udvarából egymást követve gördülnek ki a traktorok. A pótkocsi­kon megjavított mezőgazdasági gépeket szál­lítanak, amelyek az őszi munkák elvégzésé­hez szükségesek. Ezeket a gépeket a traktor­brigád központjába szállítják, mert már csak pár nap választ el az őszi munkák megkezdé­sétől. A Párt- és kormányhatározat szerint pedig szeptember 10-ig minden gépet a trak­torbrigád központba kell juttatni, ami előre­láthatólag meg is lesz a kálnai traktorállomá­son. A traktorállomás kommunistái a SzK(b) P kongresszusának tiszteletére kötelezettség­vállalást tettek, hogy a brigádok és brigádo­­sok őszi munkatervét, amelyet szeptember 15-ig kell kidolgozni, szeptember 7-ig elkészí­tik. Benn az udvaron munka folyik. Itt, ott em­bercsoportot látunk munkaközben, amint szerszámokkal a kezükben szerelik a gépeket. Nagy figyelmet szentelnek minden alkatrész­nek. Mielőtt beillesztenék a gépbe, mégegy­­szer alaposan átnézik. Az őszi munkáknál a traktorállomás nagy súlyt helyez az agregátorok használatára, amivel emelik a munkatermelékenységet. Amikor a kovácsműhelybe léptünk, az egyik dolgozó éppen ebben a pillanatban emelt ki az izzó tűzből egy meghajlított vasat. Ezt is agregátok felszereléséhez készíti. Ebben az évben az őszi munkáknál a műtrágyavetést, a gabonaneműek elvetését, a simítást, a bo­­ronálást, mind kettes vagy hármas agregá­tok segítségével végzik. A kocsiszínben hár­mas agregátra szerelt vetőgépek állnak. A közepén egy 25-soros vetőgép van van elhe­lyezve, amelynek két oldalára két kisebb ve­tőgép van szerelve. Alig pár méterrel tovább pedig nehéz, fából készült simítok vannak sorba rakva. Egy simító szélessége 4 méter. Ebből két darabot egymásmellé akasztanak, úgy, hogy egyszeri járásra 8 méter széles földterületen végzi el a simítást. A mechanikusok és gépjavítók se marad­nak el a kovácsműhely dolgozói mAlett. A műhely dolgozói a csoportos munka beveze­tésére készülnek, amelynek segítségével fo­kozni tudják a munka termelékenységét és a munka minőségét. A nyári munkákhoz nem készültek fel kellőképpen. Ez megmutatkozott a gyakori üzemzavaroknál, amelynek követ­keztében a traktorosok gátolva voltak a terv időelőtti teljesítésében. A műhely dolgozói az őszi munkáknál akarják jóvá tenni az elkö­vetett hibákat és úgy készülnek fel az őszi munkára, hogy a traktorosok behozhassák a nyári mulasztásukat. A műhelyben az esztergapad mellett két dolgozó élénken beszélget, miközben figyel­mesen vizsgálnak egy alkatrészt. A két dolgo­zó Galmadi Zoltán vasesztergályos mester és Csernák Ernő 17-éves tanuló. Csermák Ernő figyelmesen hallgatja mestere magyarázatát, közben ő is beleszól egy két szót helyesléskép­pen. Ernő a műhely egyik legközkedveltebb dolgozója. Szereti mindenki, mert fegyelme­zett, szorgalmasan gondozza a gépet és min­denki iránt egyforma érdeklődést tanúsít. Mindenkitől tanulni akar. íme, hogyan nyi­latkozik Ernő mestere. — Ritka példa 17-éves korban olyan szaktu­dást elérni, mint amilyent Ernő elért. Ezt an­nak köszönheti, hogy szereti a munkát. Ernő­nek mindegy, hogy az esztergapad mellett kell e dolgoznia, autót szerelnie vagy áramot ve­zetni. Mindent egyformán kedvel, mert min­denhez ért. — Most egy idősebb dolgozó csatlakozik hoz­zánk és alig várja, hogy ő is megszólalhasson. — Bizony nagyszerű gyerek ez, nagyon a szívünkhöz nőtt. — Ha nincs valami rendjén a műhelyben, szó nélkül megcsinálja. Az ara­tási és cséplési munkáknál ugyancsak megál­­ta a helyét. Ha szükséges volt éjjelét is nap­pallá tette és derűs munkakedvvel dolgozott akár reggelig is, — Ernő mosolyogva hallgatja munkatársainak nyilatkozatát, majd megszólal: — Az elvtársak véleménye még jobb mun­kára serkent. Sokat tanultam a műhely dol­gozóitól és nekik köszönhetem, hogy a vizsgá­kon jól megállóm a helyem. Szeretnék még jobban dolgozni, még többet tanulni — mond­ja kipirult arccal. A traktorosok kettesével fognak dolgozni, hogy lehetőség nyíljon egyes traktorosoknak kimagasló eredményt elérni, valamint még behatóbban elmélyíteni a szocialista munka­versenyt. A munkaverseny ebben az évben nagy eredmények eléréséhez segítette hozzá a traktorállomás dolgozóit. A tavaszi mun­kák elvégzésénél minden traktoros és minden brigád, versenyben állt egymással, aminek következtében a terv teljesítésben második helyre kerültek a nyitrai kerületben. A nyá­ri munkáknál elért eredményeket még nem értékelte ki a kerület. A kálnai traktorállo­más traktorosai közül munkaverseny segítsé­gével 78 traktoros már augusztus 24-én telje­sítette nyári tervét. A traktorosok ezért az őszi munkák elvégzésére is szocialista munka­versennyel készülnek fel. A lévai traktorbri­gád versenyre hívta ki a járás összes traktor­brigádjait az őszi terv ídöelőtti teljesítésére. A felhívásra több traktorbrigád válaszolt. így készülnek fel az őszi munkák gyors elvégzésére a kálnai traktorállomás dolgozói, azzal a célkitűzéssel, hogy az őszi munkaterv teljesítésében az első helyre kerülhessenek a nyitrai kerületben. Proksz Eta. Folytassák sikeres munkájukat és küszöböljék ki hiányosságaikat a csatai EFSz tagjai A csatai EFSz tagjai sokat tudnának arról beszélni, hogy a közös szövetkezeti gazdál­kodásban milyen nagy és fontos szerepe van a munkaszervezésnek. Mint ismeretes, a szövetkezet egész földterületének csaknem 50%-án kultúr és egyéb ipari növényeket ter­mel, mint rizs, cirok, napraforgó, dohány stb. Ehhez hozzájön még 16 hektár kertészet, tehát láthatjuk, hogy nem volt kis dologról szó a munkacsoport tagjai között, amikor elhatározták, hogy munkájukban minden egyes munkaegységért harcba szállnak olykép­pen, hogy az elvégzendő munkákat a legrövidebb időn belül munkaegység megtakarítás mellett végzik. Ennek meg is látszik az eredménye, mert a szövetkezet eddig, azaz augusztus végéig összesen 6000 munkaegységet takarított meg, amit jó munkaszervezés révén értek el. A munkacsoportok minden egyes tagja egy­néhány kivételével becsületes és jó minőségű munkát végzett. Ha mélyebben elemezzük a szövetkezet éle­tét, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy a szövetkezet tagjai még ez év elején állandó munkacsoportokat szerveztek, úgy az állat­­tenyésztésben, mint a mezei munkálatoknál. A csoportok felállításánál külön figyelmet szenteltek a földterület helyes elosztásának is, amely lehetővé tette a munkák zavartalan és időbeni elvégzését. Ezek szerint három mezei és egy állattenyésztő csoportot alakí­tottak, amelyek már a tavaszi munkálatokat is a csoportok szerint pontosan kidolgozott tervek alapján végezték. így folytatták mun­kájukat a növényápolásoknál és az aratás­­cséplés idején. A szövetkezet tagjainak igyekezete nem­csak a munkálatok sikeres elvégzésében mu­tatkozik, hanem a tervteljesítéseknél és a beszolgáltatásoknál is meglátszik. Ezek sze­rint a szövetkezet a gabonabeszolgáltatásnak 100%-osan eleget tett. Ami a marhahúsbea­dásukat illeti, eddig az évi kötelességüknek már 92%-ban tettek eleget, sertéshúsból pe­dig 48%-ban, amely ugyan még nem kielé­gítő, de a hiányt egynéhány héttel később pótolják, amikoris egész évi beadásukat tel­jesítik. Jól haladnak a tejbeszolgáltatásban is, eddig már 1000/0-ban teljesítették ezirányú tervüket, míg a tojásbeadás tervét ebben a hónapban szintén teljesítik. Az elmondottak alapján azt láthatjuk, hogy nem áll rosszúl a szövetkezet, hiszen ezt bizonyítja az is, hogy a félévi tervek ellenőrzése alkalmával megmaradtak az év elején megállapított 150 korona munkaegységnél, amelyből 80 koro­nát fizetnek ki előlegként egy munkaegy­ségre. A borjúvágás korlátozása A földművelésügyi és a begyűjtési minisz­tériumok ez év július 4-én megjelent 174/52. számú rendelete értelmében a nemzeti bi­zottságok felelősek a borjúnevelési terv tel­jesítéséért és ők irányítják a borjúk vágási célokra való felvásárlását és azok áthelyezé­sét olymódon, hogy biztosítva legyen a terve­zett állatállomány és a vágóborjúk beadási tervének biztosítása. A vágóborjúk eladására engedélyt kell kérni a helyi nemzeti bizott­ságtól. Azon földműveseknek és EFSz-eknek, amelyek nem rendelkeznek a tervezett állat­­állománnyal, a helyi nemzeti bizottság csak azon borjúk levágására adhat ki engedélyt, amelyek nem alkalmasak a továbbtartásra. Kétes esetekben, főleg a kulákoknál a helyi nemzeti bizottság kikéri az állatorvos véle­ményét. A helyi nemzeti bizottságok olymó­don adják ki az engedélyeket, hogy biztosítva legyen a vágóborjú tervének teljesítése és egyben a tervezett állatállomány is. Azoknak a földműveseknek és EFSz-eknek, amelyek­ben biztosítva van az állatállomány és a be­adás teljesítése az egész évre és az egyes negyed években, a helyi nemzeti bizottság megengedi azon borjúk vágási célokra való leadását is, amelyek további tartásra alkal­masak, de csak akkor, ha a falu többi föld­műveseinél is biztosítva van a marhabeadási terv teljesítése és amennyiben ezek a bor­júk nem fajtehenektől származnak. Itt figye­lembe kell venni azt is, hogy a járási nem­zeti bizottság nem irányozta-e elő a község­nek a terven felüli borjútartást, hogy aztán innen a járás más községeibe adjanak át borjúkat az állatállomány kiegészítésére. Ab­ban az esetben, ha a helyi nemzeti bizottság megtagadja az engedély kiadását, erői érte­síteni kell a járási nemzeti bizottságot és a begyűjtési apparátust, amely a járási nem­zeti bizottság utasításai szerint biztosítja az elválasztott borjúk átvételét. Azon földműveseknek, akiknél nincs meg a tervezett állatállomány, a helyi nemzeti bi­zottság elrendeli, hogy szerezzenek be to­vábbtartásra alkalmas borjúkat, mindenek­előtt azon községbeli tenyésztőktől, akiktől megvonták a borjúleadási engedély kiadását, ha pedig nincsenek ilyen borjúk a község­ben, akkor a hiányzó borjúkat a földműves raktárszövetkezetből kell beszerezni. Azon EFSz-ék és állami birtokok számára, ame­lyeken nincs biztosítva a tervezett feladatok teljesítése az állattenyésztésben és a beadás­ban, a földműves raktárszövetkezet biztosít elegendő értékes borjút. A borjúk átvételét a járási nemzeti bizottság biztosítja az EFSz­­pknél és az állami birtokoknál. A helyi nemzeti bizottságok főleg a kulá­­s koknál ellenőrzik azt, hogy a továbbtartásra kijelölt borjúkról gondoskodnak-e kellőkép­pen. A földműves raktárszövetkezet köteles átvenni azokat a borjúkat, amelyeknek vá­gási célokra való leadására a helyi nemzeti bizottság engedélyt adott ki, ha ezek a bor­júk legalább 60 kg súlyt értek el. A nemzeti bizottságok gondoskodnak arról, hogy a föld­műves raktárszövetkezet a borjúkat idejében átvegye és hogy a borjúk kései átvételével az állattenyésztésben ne keletkezzen zavar a termelési terv teljesítésében. A szükséges üszőállomány megteremtésének érdekében a nemzeti bizottságok gondoskodnak továbbá arról, hogy a vágási célokra léadott borjúk száma ne haladja túl a kerületi nemzeti bi­zottság által meghatározott üszők számát az egyes járásokban. A földműves raktárszövetkezet az enge­délyt az állat kísérő leveléhez kapcsolja és az ellenőrzéssel megbízott állatorvos a vágóhí­don és a piacokon előterjeszti az engedélye­ket az egyes községek szerint a járási nem­zeti bizottságnak 14 naponként. A nemzeti bizottságok ellenőrzik és figyelemmel kisérik a vágóhidakon, hogy betartják-e e hirdet­mény egyes pontjait. A borjúk elhullását a tenyésztőnek leg­alább 24 órán belül jelentenie kell a helyi nemzeti bizottságon, amely azonnal megálla­pítja az elhullás okát. Ha kihágás gyanúját veszi észre, megteszi a feljelentést. A helyi nemzeti bizottság minden egyes borjú elhul­lását azonnal jelenti a járási nemzeti bizott­ságon a tenyésztő nevének és pontos címé­nek, valamint földterületének feltüntetésével és az elhullás okának leírásával. Ha a borjú a tenyésztő hibájából pusztult el, vagy pedig a tenyésztő hibájából kellett azt levágni,. akkor a helyi nemzeti bizottság felemeli a földműves tej beadási kötelezett­ségét. Ha a borjú megszületése után 10 na­pon belül kell kényszerlevágását alkalmazni, vagy pedig ha 10 napon belül elpusztul a borjú, akkor a beadási kötelezettséget 240 liter tejjel emelik, 15 naptól 20 napig lévő borjúk elhullásánál 160 literrel, 21 nap után pedig 100 literrel. A beadási kötelezettség fo­kozását a helyi nemzeti bizottság azonnal jelenti a tej begyűjtőben. A közös állatte­nyésztéssel rendelkező EFSz-ekben a szük­séges intézkedéseket a járási nemzeti bizott­ság teszi meg. Trutnov—Kovnackij—Gofman: A BAROMFITENYÉSZTÉS ALAPJAI A közös baromfitenyészetek, vagyis a baromfifarmok munkáját ismerjük meg a szovjet szerzők legújabb művé­ből. A bőséges anyag mindazokat a problémákat felöleli, amelyek a barom­fi etetésére és gondozására vonatkoz­nak, továbbá felsorolja a baromfi egészségét és hozamát befolyásoló té­nyezőket. Az egyes baromfifajták ta­karmányadagjának összeállítását is fel­tüntették. A takarmányadagok pontos normáinak táblázatai jelentős gyakor­lati útmutatással látják el azokat a dol­gozókat, tervezőket és farmgazdákat, akik célszerű takarmányozással akar­ják biztosítani a baromfiállomány ho­zamait. E könyvben megtaláljuk a ba­romfifarmok szervezésénél szükséges tudnivalókat. Nélkülözhetetlen ez a könyv azok számára, akik baromfite­nyésztési tanfolyamokat rendeznek, mi­vel ebben a műben a tanfolyamok ren­dezésével kapcsolatos minden anyag hiánytalanul rendelkezésükre áll. A be­fejező rész, a szovjet kolhozok és szov­­hozok baromfifarmjain szokásos jutal­mazási rendszert ismerteti, közvetlen tapasztalatok alapján. Dr. Jaroslav Simon: OLAJNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az olajnövények termesztése nem­csak azért fontos, mert azok az állatte­nyésztésben a takarmányalap kiegészí­tését jelentik, hanem azért is, mert Szlovákia iparosítása egyre nagyobb igényeket támaszt az iparnövények ter­mesztése terén. Különösen Szlovákia déli, melegebb éghajlatú körzetei al­kalmasak az olajnövények termesztésé­re. Dr. J. Simon kézikönyve külön­­külön foglalkozik minden számbaveho­­tő olajnövény termesztési feltételéi^)®.; ugyanakkor rámutat azoknak az olaj­­növényeknek a fontosságára, amelyeket a szovjet tudomány honosított meg. Az új olajnövények meghonosítása nálunk is sikerrel kecsegtet. A közikönyv min­den gyakorlati földműves kezében ér­tékes útmutatóvá válik. Oldalszám: 84, ára 28.— Kcs. Kiadta: Orác. Oldalszám: 167, ára 32.— Kcs. Kínában újabb 360 kilométer hosszú vasútvonalat építettek Nemrégiben adták át a forgalomnak Kína egyik új vasútj át, a 360 kilomé­teres Tiensui—Lancsau vasútvonalat. A kínai dolgozók ezt a vonalat tíz hó­nappal határidő előtt építették meg. Ez a vasútvonal az 1746 kilométer hosszú lunghai vonal része, amely Hajcsauból (Santung tartomány) Lancsauba (Kan­su tartomány) vezet és Északnyugat- Kínát összeköti a tengerparttal. Az új vasútvonal fellendíti az észak­­nyugati vidékek kereskedelmét. Gabo­nát, zöldséget, gyümölcsöt, ásványokat stb. szállítanak rajta más vidékekre és onnan ipari termékeket hoznak cseré­be, északnyugatra. A jó munka jutalma nek közé tartozik Varga Irén is, aki inkább hallgat a reakció szavára, ahelyett, hogy ko­molyabban látna a dologhoz. Ez meglátszik munkaegységeinek számából is. Az első fél­évre csupán 47 munkaegységet dolgozott le, míg barátnői és a munkacsoportok tagjai már a 200-ik munkaegység felé tartanak vagy már ennél is többet szereztek. No a szövet­kezet gyűlésén olyanok, mint Varga Irén, igen hangosak, mert a cukorrépa megmun­kálása után járó cukormennyiségből és a „V” jelzésű ruhapontokból, a tagság döntése szerint csak a ledolgozott munkaegységek száma után kaphatnak. Ha olyanok mint Varga Irén, több „V” pontot és nagyobb ju­talmazást akarnak kapni, többet kell dolgoz­­niok, mert semmiesetre sem volna helyes, ha pl. Víg Erzsébet 142 munkaegységre ugyanannyit kapna, mint Varga Irén, mert munkájával nem segítette elő a „V” pontok megszerzését. Az elkövetkezendő növény­betakarítás idején és az őszi munkálatok al­­kalrhával azonban részben még lehet pótolni a mulasztottakat, ha a szövetkezeti tagok egyetértve indulnak a munkálatok elvégzé­sére. (Szombath—) Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy a munkacsoportok egyénileg is jól fel­készültek a feladatok megvalósítására. A leg­szebb teljesítményt Dudás György mutatta fel, aki mint kocsis dolgozik a szövetkezet­ben. Augusztus hónapra előlegként 4.387 ko­rona jutalmat kapott. Hasonló jó eredmény­nyel végzi munkáját Miklo András állatgon­dozó, aki feleségével együtt dolgozik a szö­vetkezetben. A múlt hónapban ketten — an­nak ellenére, hogy kisgyermekük van — 8.400 korona jutalomban részesültek. Az el­múlt hónapokban ugyan több jutalmat kap­tak és átlagos jövedelmük meghaladta a 10.000 koronát havonként. Meg kell még em­lítenünk Bencsík Annát is, aki szintén min­den munkáját pontosan és időben elvégzi. Az első félévben összesen 203 munkaegységet teljesített és augusztus hónapra 3038 korona előleget kapott munkája jutalmául. A szövetkezet tagjaival folytatott beszélge­tésünk közben megtudtuk, hogy még nagyobb eredménnyel dolgozhatna a szövetkezet, ha nem lennének a munkacsoportokban fegye­lembontók, akik nem járnak rendszeresen munkába, sőt több esetben mások rt is igye­keznek lebeszélni a munkábajárásról. Ilye-CESKOSLOVENSKÄ POISTOVNA, NEMZETI VÁLLALAT * Már 3 koronáért melyet a 30 éves férfi naponta élet­­biztosításra fizet, nyugdíjaztatása esetén 20.000.— Kcs-t kap. Ha idő­közben meghal, az egész összeget családjának fizetik ki. CESKOSLOVENSKÁ POISTOVNA, nemzeti v Állal at.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents