Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-14 / 37. szám

1952. szeptember 14. 7 Az anyaneveiés A JFSz dolgozóinak értekezlete a nyitrai kerületben A nyitrai JFSz „Jednota“ dolgozói ez év augusztus 17-én tartották meg érte­kezletüket, amelyen a fogyasztási szö­vetkezetek 230 dolgozója vett részt. Ezen az értekezleten többek között megtárgyalták azt a kérdést is, hogy a falusi Fogyasztási Szövetkezetben az úgynevezett könyvsarok létesítésével terjesztik a könyveket. A Fogyasztási Szövetkezetek mint a falu szocialista építésének egyik leg­fontosabb támaszai, hivatva vannak arra, hogy a tömegpolitikai munkát minél jobban elmélyítsék. A falu szo­cialista átépítésénél egyik legfontosabb és legjobb mozgósító eszköz a politikai- és szakirodalom, valamint a mezőgaz­dasági szakirodalom terjesztése. Az el­múlt kapitalista rendszerben az ural­kodó osztály arra törekedett, hogy a falut minél elmaradottabb állapotban, minél nagyobb sötétségben tartsa, mert így lehetett legjobban a falu kis- és középparasztjait kizsákmányolni. A szocializmusban viszont öntudatos föld­művesekre és szövetkezeti tagokra van szükség és éppen azért népidemokrati­­kus rendszerünk minden téren gondos­kodik a falu dolgozói kultúrális színvo­nalának emeléséről, a kis- és középpa­rasztok öntudatos neveléséről. A Csehszlovák Kommunista Párt és népidemokratikus kormányunk igen nagy súlyt fektet a tömegpolitikai ' munka fejlesztésére, különösen a falu dolgozói között. Az irodalom terjeszté­sének aktivizálásával, a „könyvsarok“ megvalósításával és azoknak kiszélesí­tésével elérjük célunkat, hogy a falu dolgozóit idejében ellátjuk értékes iro­dalmi anyaggal, amelyek segítői lesz­nek mindennapi munkájukban. A szo­cialista irodalom segítségére lesz pa­rasztságunknak az új mezőgazdasági forma megismerésében, hogyan kell a nagyüzemi gazdaságban a legújabb módszerek szerint gazdálkodni és így az elméletet könnyen átviszik a gyakor­latba. Ez nagyban elősegíti mezőgazda­ságunk fejlesztését, amely legfontosabb feladatunk a boldog jövő megteremté­sének érdekében. A Szovjetunió mintájára szervezzük meg a könyvárusítást A méhcsalád egyik főtényezője az anya. Tőle függ az ösztönök öröklődé­se, melyek között a legfontosabb a gyűjtési ösztön. A méhész ma már nagyra becsüli a jó ösztönü anyát, mert tőle függ a méhészet sikere. A dolgozó méhek az anyának külön bölcsőt építenek, melynek alakja és nagysága is különbözik egyéb méh­­egyedek bölcsőjétől. Figyelemre méltó az is, hogy az anyának épített bölcsőt a méhcsalád csak egyszeri költésre használja, az anya kikelése után ezt a méhek lerágják. Az anya megtermékenyült petéből kezd fejlődni. A petében lévő párosult szem a fejlődéshez szükséges tápanya­gokat közvetlen a petében találja. A pete három nap alatt fejlődik álcává. Ezen a három napon semmiféle beavat­kozás a nevelő méhek által nem törté­nik, csupán a 34—35 C° meleget kell a családnak biztosítani a párosult szem fejlődéséhez. A pete az első napon füg­gőleges, a második napon dűlt, a har­madik napon pedig lefekszik a bölcső fenekére, amikor is a dolgozó méhek mellé helyezik az első táppetét, minek érintkezésére a párosult szemből kifej­lett álca erősen kezd mozogni, amiáltal megszakad a pete burkolata és az álca kikel. A kikelt anya álca azonnal más gon­dozásban részesül, mint a többi méh­­egyedek álcái. Különleges táppéppel van etetve, melyet a fiatal dolgozó mé­hek fej mirigyeik segítségével termel­nek ki. Ezt az álca nemcsak, nagyobb mennyiségben kapja mint a más méh­­egyedek, hanem a táppép még olyan összetételű anyagot is tartalmaz, mely ari$á‘ életét meghatszorositja, eltérően az egyéb méhegyedekétől. Az anyaálca az egész fejlődés időtartama alatt, mely Közöltük az anya fejlődését a peté­től a kikelésig. Az anyánál a fejlődés a kikelés után még 2—4 napig tart. Fontos, hogy a kikelt anya még ezen a 2—4 napi fej­lődése után is jó gondozásban részesül­jön, ami fejlődöttségét tökéletesíti. Az anya fejlődésének leírásánál arra mutattunk rá, hogy nem kielégítő csu­pán a származás (jó tulajdonságok) megválasztása a méhanya tenyésztésé­nél. A tenyészetet nagyban befolyásol­ja a gondozás a fejlődés idején. A te­nyésztéshez csakis a legjobb családjain­kat válasszuk, figyelembe véve a jó tulajdonságokat és a külső környezetet. (Külső környezetnek a nevelő családot Az augusztus havi teendőkben közöl­tük, hogy méhcsaládjainkat úgy etet­jük fel, hogy ezeknek 10—12 kg méz­­készletjük legyen. Méh-családjainkat augusztus hó végén annyi keretre szű­kítjük le, amennyit ezek egy augusz­tusi hűvösebb éjszaka után fednek. Ha a fenti munkákat valamilyen ok­ból nem végezhettük el augusztus ha­vában, ezeket most már sürgősen fe­jezzük be. Augusztus havában a költő­térből kiszedett kereteket ne felejtsük el 14 naponként kénezni. A kénezésnél gondoljunk a tűzveszélyre. Szeptember havában már ne gyako­roljunk serkentést, mert ezzel fölösle­gesen elhasználnánk fiatal népünket, főleg megrövidítjük ezek életkorát, aminek káros befolyása lenne a tavaszi fejlődésre. A későn serkentett méhek már kora tavaszkor elpusztulnak, ami­által a család fejlődése visszamarad. Méh-családjainktól szedjük el az ösz-5—6 napig tart, állandó etetésben ré­szesül. Tudjuk, hogy a dolgozó méhek legfeljebb 8 hónapig élnek, ezt a hosz­­szabb életkort azonban csak azok a dolgozók érik meg, melyek áttelelnek és hosszabb ideig kevés fizikai munkát fejtenek ki. Az anya életkora 3—5 év. Ez idő alatt az anya minden naptár év y* részében állandó megfeszített mun­kát végez, különösen abban az időszak­ban, mikor naponta képes 2000—3000 petét lerakni. Érthető tehát, hogy az anya ezt az eltérő, különleges hosszabb életkort nagyrészben mint álca, az 5—6 napi fejlődési időszakban kapja. Az életkor meghosszabbításához hozzájá­rul még az a különleges táplálék, mely­­lyel az anyát a fiatal dolgozó méhek egész életén át etetik. A dolgozó az anyaálcát túlságban is tetetik, amit ak­kor figyelhetünk meg, mikor az anya a bölcsőből kikelt és a bölcső fenekén még találunk fel nem használt táppé­pet. A dúsan táplált anyákból jó anyák fejlődnek. Az álca fejlődése a dús táplálkozás folytán rendkívül gyors. Ez 5—6 nap alatt annyira kifejlődik, hogy a bölcső fenekén nem fér el és ezért hosszában függ a bölcsőben. Ilyenkor kezdik a dolgozók lefedni a bölcsöt. A fedő anyagot nem tiszta viaszból készítik, hanem a viasz közé virágport is kever­nek, hogy a fedelezésnek pórusai is le­gyenek, melyeken a báb lélekzik. A befedés után az álca szövő miri­gyeiből selyemhez hasonló szálakat vá­laszt ki és ezekkel beburkolja magát. Ezt a burkolatot bábingnek nevezzük. A báb fejlődése az anyánál 7—8 nap s ez idő alatt fejlődnek ki az anya bel­ső szervei és végtagjai. A kifejlődés után az anya átrágja a bölcső fedelét és kibújik. és azt az időtartalmot nevezzük, mely alatt a tenyésztés tart). A tenyésztés­hez mindig a főhordás idejét választ­juk, mert a külső környezet, ami az anya fejlődését nagyban befolyásolja, ilyenkor lesz a legkielégítőbb. Ebben az időben van a legtöbb fiatal népünk és ilyenkor fejlődik a fiatal méheknél a legtöbb és nevelő anyagokban a leg­­dúsabb táppép.. A tenyészetre és nevelésre kiválasz­tott családjainkat már ősszel előkészít­jük a következő évi tenyésztéshez. Eze­ket a családokat kizárólag mézzel etet­jük és serkentjük. A tenyésztést nagy­ban befolyásolja még a jól izolált, me­legtartó kaptár. szes kereteket, melyeket 14 naponként kénezzük. Ajánlatos a mézűri kerete­ket a mézűr gyűrűkkel együtt elszedni és ezeket a mézűrben kénezni. A kéne­­zést úgy végezzük,, hogy egynéhány gyűrűt egymásra helyezünk. A legfelső mézűri gyűrűt üresen hagyjuk és eb­ben égetjük a ként. A kénezés azért előnyös ezzel a módszerrel, mert csök­ken a tűzveszély, továbbá a kén füstje nem felfelé, hanem lefelé hat. A mézűrök eltávolítása után család­jainkat már nyugodtan letakarhatjuk telelésre. A letakarást gondosan végez­zük. A költő teret közvetlen azzal a deszkarámával takarjuk, melybe a hor­dás idején a Prokopp vagy Hanemann rács volt elhelyezve. A rácsot a rámá­ból kivesszük, utána az egész rámát csóványzs.ák szövettel letakarjuk. A .költőtér fölé most félmézűrhöz hason­ló gyűrűt vagy mézűrt helyezünk, amit aztán jól kitömünk szigetelő anyaggal (szalma, pelyva vagy szárított moha). A Szovjetunió szocialista üzleteiben a könyv és a napi sajtó terjesztése ép­pen olyan fontossággal bír, mint bár­milyen közszükségleti cikk eladása. Ezért a fogyasztási cikkek mellett min­den elárusítóban ott találjuk a könyvet és az újságot is. A „könyvsarok-1 megvalósításával ez a mozgalom nálunk Csehszlovákiában is egyre jobban kezd kiszélesedni. An­nak ellenére, hogy a Fogyasztási Szö­vetkezetek még nem régen kezdenek vele behatóan foglalkozni, mégis szép eredményeket értünk el ezen a téren. Különösen szépek az eredmények Cseh­országi tartományban, ahol ezzel a kér­déssel már előbb kezdtek foglalkozni. Az 1950—51-es években 10.500 Fo­gyasztási Szövetkezetbe vezették be az irodalom terjesztését. Kezdetben elő­fordultak hibák is, különösen technikai téren, de mindezeket lassan eltávolít­ják. Ilyen hibák voltak pl., hogy a Fo­gyasztási Szövetkezetek a könyveket nem tudták hol elhelyezni vagy nem találtak az üzletben arra alkalmas he­lyet és több esetben a könyvek kicso­­magolatlanul a pult alatt hevertek. Ar­ról nem is beszélve, hogy a könyveket kiállították volna, de mégcsak meg sem említették a fogyasztó közönségnek, így természetesen a kis- és középpa­rasztoknak, az állami gazdaságok és a A szigetelő anyagot most még egyné­hány réteg újságpapírral fedjük le. A téli betakaráshoz azért használunk ritka szigetelő anyagot, hogy ezen a könnyű párák a telelés folyamán átha­toljanak és ezek ne csapódjanak le a lépeken, ami károsan hat a családra. A felső takaróréteg (szigetelőanyag) legalább 12 cm magas legyen. Most leszűkítjük a röpnyílást. A szű­kítést úgy végezzük, hogy a röpnyílás a szűkítés után hosszában maradjon nyitva és a nyílás magassága 8 mm-nél több ne legyen. A szűkítést azért fon­tos szeptemberben elvégezni, mert ké­sőbb már egeret is bezárhatunk a csa­ládunkhoz. A fenti munkák elvégzése után csa­ládunkat már hagyjuk nyugodtan, vi­gyázzunk, hogy ezek nyugalmát házi­állataink ne zavarják. gépállomások dolgozóinak nem keltet­ték fel a könyv iránti érdeklődésüket. Bár ezek a hibák előfordultak, en­nek ellenére is megállapíthatjuk, hogy szép eredményeket értünk el. Országos viszonylatban az 1951-ik évben a Fo­gyasztási Szövetkezetekben kb. 2.200 aktív könyvsarok működött, amelyek mintegy 58 millió korona értékű köny­vet adtak el. Ezen sikereket elsősorban is az öntudatos üzletvezetőknek és el­árusítóknak köszönhetjük, akik a kul­turális anyag terjesztésében valóban úttörő munkát végeztek. Ezek a sike­rek megcáfolták egyes üzletvezetőknek azt az állítását, hogy a Jednotán ke­resztül nem lehet könyveket árusítani. Az eddigi sikereket legjobban azok a levelek igazolják, amelyekben kis- és középparasztjaink hálájukat fejezik ki afölött, hogy nem kell a könyveket Pozsonyból és egyéb elárusító helyek­ről rendelniük, hanem megvásárolhat­ják helyben. A legfontosabb feladat tehát az, hogy az elárusítók vezetői minél nagyobb fi­gyelmet szenteljenek a könyv árusítás­nak, különösen a falvakon, hogy föld­műveseink, szövetkezeteseink helyben megvásárolhassák azokat a könyveket, amelyből megtanulnak helyesen gaz­dálkodni, jobban és szebben élni és a békéért harcolni. MO. MAGYAR FÖLDMŰVES! tried dolgozik lapunk, nuked írja minden sorál. g gy hét minden mezőgazdasággal ö sszefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak mind en héten aktuális tanácsok Évi 100 — boronáért minden héten bekopogtat hozzád a J.z,a&act f.didtnu/. et Mit tartsunk szem előtt az anyanevelésnél Szeptember havi teendőnk a méhészetben

Next

/
Thumbnails
Contents