Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-09-14 / 37. szám
1952. szeptember 14. 7 Az anyaneveiés A JFSz dolgozóinak értekezlete a nyitrai kerületben A nyitrai JFSz „Jednota“ dolgozói ez év augusztus 17-én tartották meg értekezletüket, amelyen a fogyasztási szövetkezetek 230 dolgozója vett részt. Ezen az értekezleten többek között megtárgyalták azt a kérdést is, hogy a falusi Fogyasztási Szövetkezetben az úgynevezett könyvsarok létesítésével terjesztik a könyveket. A Fogyasztási Szövetkezetek mint a falu szocialista építésének egyik legfontosabb támaszai, hivatva vannak arra, hogy a tömegpolitikai munkát minél jobban elmélyítsék. A falu szocialista átépítésénél egyik legfontosabb és legjobb mozgósító eszköz a politikai- és szakirodalom, valamint a mezőgazdasági szakirodalom terjesztése. Az elmúlt kapitalista rendszerben az uralkodó osztály arra törekedett, hogy a falut minél elmaradottabb állapotban, minél nagyobb sötétségben tartsa, mert így lehetett legjobban a falu kis- és középparasztjait kizsákmányolni. A szocializmusban viszont öntudatos földművesekre és szövetkezeti tagokra van szükség és éppen azért népidemokratikus rendszerünk minden téren gondoskodik a falu dolgozói kultúrális színvonalának emeléséről, a kis- és középparasztok öntudatos neveléséről. A Csehszlovák Kommunista Párt és népidemokratikus kormányunk igen nagy súlyt fektet a tömegpolitikai ' munka fejlesztésére, különösen a falu dolgozói között. Az irodalom terjesztésének aktivizálásával, a „könyvsarok“ megvalósításával és azoknak kiszélesítésével elérjük célunkat, hogy a falu dolgozóit idejében ellátjuk értékes irodalmi anyaggal, amelyek segítői lesznek mindennapi munkájukban. A szocialista irodalom segítségére lesz parasztságunknak az új mezőgazdasági forma megismerésében, hogyan kell a nagyüzemi gazdaságban a legújabb módszerek szerint gazdálkodni és így az elméletet könnyen átviszik a gyakorlatba. Ez nagyban elősegíti mezőgazdaságunk fejlesztését, amely legfontosabb feladatunk a boldog jövő megteremtésének érdekében. A Szovjetunió mintájára szervezzük meg a könyvárusítást A méhcsalád egyik főtényezője az anya. Tőle függ az ösztönök öröklődése, melyek között a legfontosabb a gyűjtési ösztön. A méhész ma már nagyra becsüli a jó ösztönü anyát, mert tőle függ a méhészet sikere. A dolgozó méhek az anyának külön bölcsőt építenek, melynek alakja és nagysága is különbözik egyéb méhegyedek bölcsőjétől. Figyelemre méltó az is, hogy az anyának épített bölcsőt a méhcsalád csak egyszeri költésre használja, az anya kikelése után ezt a méhek lerágják. Az anya megtermékenyült petéből kezd fejlődni. A petében lévő párosult szem a fejlődéshez szükséges tápanyagokat közvetlen a petében találja. A pete három nap alatt fejlődik álcává. Ezen a három napon semmiféle beavatkozás a nevelő méhek által nem történik, csupán a 34—35 C° meleget kell a családnak biztosítani a párosult szem fejlődéséhez. A pete az első napon függőleges, a második napon dűlt, a harmadik napon pedig lefekszik a bölcső fenekére, amikor is a dolgozó méhek mellé helyezik az első táppetét, minek érintkezésére a párosult szemből kifejlett álca erősen kezd mozogni, amiáltal megszakad a pete burkolata és az álca kikel. A kikelt anya álca azonnal más gondozásban részesül, mint a többi méhegyedek álcái. Különleges táppéppel van etetve, melyet a fiatal dolgozó méhek fej mirigyeik segítségével termelnek ki. Ezt az álca nemcsak, nagyobb mennyiségben kapja mint a más méhegyedek, hanem a táppép még olyan összetételű anyagot is tartalmaz, mely ari$á‘ életét meghatszorositja, eltérően az egyéb méhegyedekétől. Az anyaálca az egész fejlődés időtartama alatt, mely Közöltük az anya fejlődését a petétől a kikelésig. Az anyánál a fejlődés a kikelés után még 2—4 napig tart. Fontos, hogy a kikelt anya még ezen a 2—4 napi fejlődése után is jó gondozásban részesüljön, ami fejlődöttségét tökéletesíti. Az anya fejlődésének leírásánál arra mutattunk rá, hogy nem kielégítő csupán a származás (jó tulajdonságok) megválasztása a méhanya tenyésztésénél. A tenyészetet nagyban befolyásolja a gondozás a fejlődés idején. A tenyésztéshez csakis a legjobb családjainkat válasszuk, figyelembe véve a jó tulajdonságokat és a külső környezetet. (Külső környezetnek a nevelő családot Az augusztus havi teendőkben közöltük, hogy méhcsaládjainkat úgy etetjük fel, hogy ezeknek 10—12 kg mézkészletjük legyen. Méh-családjainkat augusztus hó végén annyi keretre szűkítjük le, amennyit ezek egy augusztusi hűvösebb éjszaka után fednek. Ha a fenti munkákat valamilyen okból nem végezhettük el augusztus havában, ezeket most már sürgősen fejezzük be. Augusztus havában a költőtérből kiszedett kereteket ne felejtsük el 14 naponként kénezni. A kénezésnél gondoljunk a tűzveszélyre. Szeptember havában már ne gyakoroljunk serkentést, mert ezzel fölöslegesen elhasználnánk fiatal népünket, főleg megrövidítjük ezek életkorát, aminek káros befolyása lenne a tavaszi fejlődésre. A későn serkentett méhek már kora tavaszkor elpusztulnak, amiáltal a család fejlődése visszamarad. Méh-családjainktól szedjük el az ösz-5—6 napig tart, állandó etetésben részesül. Tudjuk, hogy a dolgozó méhek legfeljebb 8 hónapig élnek, ezt a hoszszabb életkort azonban csak azok a dolgozók érik meg, melyek áttelelnek és hosszabb ideig kevés fizikai munkát fejtenek ki. Az anya életkora 3—5 év. Ez idő alatt az anya minden naptár év y* részében állandó megfeszített munkát végez, különösen abban az időszakban, mikor naponta képes 2000—3000 petét lerakni. Érthető tehát, hogy az anya ezt az eltérő, különleges hosszabb életkort nagyrészben mint álca, az 5—6 napi fejlődési időszakban kapja. Az életkor meghosszabbításához hozzájárul még az a különleges táplálék, melylyel az anyát a fiatal dolgozó méhek egész életén át etetik. A dolgozó az anyaálcát túlságban is tetetik, amit akkor figyelhetünk meg, mikor az anya a bölcsőből kikelt és a bölcső fenekén még találunk fel nem használt táppépet. A dúsan táplált anyákból jó anyák fejlődnek. Az álca fejlődése a dús táplálkozás folytán rendkívül gyors. Ez 5—6 nap alatt annyira kifejlődik, hogy a bölcső fenekén nem fér el és ezért hosszában függ a bölcsőben. Ilyenkor kezdik a dolgozók lefedni a bölcsöt. A fedő anyagot nem tiszta viaszból készítik, hanem a viasz közé virágport is kevernek, hogy a fedelezésnek pórusai is legyenek, melyeken a báb lélekzik. A befedés után az álca szövő mirigyeiből selyemhez hasonló szálakat választ ki és ezekkel beburkolja magát. Ezt a burkolatot bábingnek nevezzük. A báb fejlődése az anyánál 7—8 nap s ez idő alatt fejlődnek ki az anya belső szervei és végtagjai. A kifejlődés után az anya átrágja a bölcső fedelét és kibújik. és azt az időtartalmot nevezzük, mely alatt a tenyésztés tart). A tenyésztéshez mindig a főhordás idejét választjuk, mert a külső környezet, ami az anya fejlődését nagyban befolyásolja, ilyenkor lesz a legkielégítőbb. Ebben az időben van a legtöbb fiatal népünk és ilyenkor fejlődik a fiatal méheknél a legtöbb és nevelő anyagokban a legdúsabb táppép.. A tenyészetre és nevelésre kiválasztott családjainkat már ősszel előkészítjük a következő évi tenyésztéshez. Ezeket a családokat kizárólag mézzel etetjük és serkentjük. A tenyésztést nagyban befolyásolja még a jól izolált, melegtartó kaptár. szes kereteket, melyeket 14 naponként kénezzük. Ajánlatos a mézűri kereteket a mézűr gyűrűkkel együtt elszedni és ezeket a mézűrben kénezni. A kénezést úgy végezzük,, hogy egynéhány gyűrűt egymásra helyezünk. A legfelső mézűri gyűrűt üresen hagyjuk és ebben égetjük a ként. A kénezés azért előnyös ezzel a módszerrel, mert csökken a tűzveszély, továbbá a kén füstje nem felfelé, hanem lefelé hat. A mézűrök eltávolítása után családjainkat már nyugodtan letakarhatjuk telelésre. A letakarást gondosan végezzük. A költő teret közvetlen azzal a deszkarámával takarjuk, melybe a hordás idején a Prokopp vagy Hanemann rács volt elhelyezve. A rácsot a rámából kivesszük, utána az egész rámát csóványzs.ák szövettel letakarjuk. A .költőtér fölé most félmézűrhöz hasonló gyűrűt vagy mézűrt helyezünk, amit aztán jól kitömünk szigetelő anyaggal (szalma, pelyva vagy szárított moha). A Szovjetunió szocialista üzleteiben a könyv és a napi sajtó terjesztése éppen olyan fontossággal bír, mint bármilyen közszükségleti cikk eladása. Ezért a fogyasztási cikkek mellett minden elárusítóban ott találjuk a könyvet és az újságot is. A „könyvsarok-1 megvalósításával ez a mozgalom nálunk Csehszlovákiában is egyre jobban kezd kiszélesedni. Annak ellenére, hogy a Fogyasztási Szövetkezetek még nem régen kezdenek vele behatóan foglalkozni, mégis szép eredményeket értünk el ezen a téren. Különösen szépek az eredmények Csehországi tartományban, ahol ezzel a kérdéssel már előbb kezdtek foglalkozni. Az 1950—51-es években 10.500 Fogyasztási Szövetkezetbe vezették be az irodalom terjesztését. Kezdetben előfordultak hibák is, különösen technikai téren, de mindezeket lassan eltávolítják. Ilyen hibák voltak pl., hogy a Fogyasztási Szövetkezetek a könyveket nem tudták hol elhelyezni vagy nem találtak az üzletben arra alkalmas helyet és több esetben a könyvek kicsomagolatlanul a pult alatt hevertek. Arról nem is beszélve, hogy a könyveket kiállították volna, de mégcsak meg sem említették a fogyasztó közönségnek, így természetesen a kis- és középparasztoknak, az állami gazdaságok és a A szigetelő anyagot most még egynéhány réteg újságpapírral fedjük le. A téli betakaráshoz azért használunk ritka szigetelő anyagot, hogy ezen a könnyű párák a telelés folyamán áthatoljanak és ezek ne csapódjanak le a lépeken, ami károsan hat a családra. A felső takaróréteg (szigetelőanyag) legalább 12 cm magas legyen. Most leszűkítjük a röpnyílást. A szűkítést úgy végezzük, hogy a röpnyílás a szűkítés után hosszában maradjon nyitva és a nyílás magassága 8 mm-nél több ne legyen. A szűkítést azért fontos szeptemberben elvégezni, mert később már egeret is bezárhatunk a családunkhoz. A fenti munkák elvégzése után családunkat már hagyjuk nyugodtan, vigyázzunk, hogy ezek nyugalmát háziállataink ne zavarják. gépállomások dolgozóinak nem keltették fel a könyv iránti érdeklődésüket. Bár ezek a hibák előfordultak, ennek ellenére is megállapíthatjuk, hogy szép eredményeket értünk el. Országos viszonylatban az 1951-ik évben a Fogyasztási Szövetkezetekben kb. 2.200 aktív könyvsarok működött, amelyek mintegy 58 millió korona értékű könyvet adtak el. Ezen sikereket elsősorban is az öntudatos üzletvezetőknek és elárusítóknak köszönhetjük, akik a kulturális anyag terjesztésében valóban úttörő munkát végeztek. Ezek a sikerek megcáfolták egyes üzletvezetőknek azt az állítását, hogy a Jednotán keresztül nem lehet könyveket árusítani. Az eddigi sikereket legjobban azok a levelek igazolják, amelyekben kis- és középparasztjaink hálájukat fejezik ki afölött, hogy nem kell a könyveket Pozsonyból és egyéb elárusító helyekről rendelniük, hanem megvásárolhatják helyben. A legfontosabb feladat tehát az, hogy az elárusítók vezetői minél nagyobb figyelmet szenteljenek a könyv árusításnak, különösen a falvakon, hogy földműveseink, szövetkezeteseink helyben megvásárolhassák azokat a könyveket, amelyből megtanulnak helyesen gazdálkodni, jobban és szebben élni és a békéért harcolni. MO. MAGYAR FÖLDMŰVES! tried dolgozik lapunk, nuked írja minden sorál. g gy hét minden mezőgazdasággal ö sszefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak mind en héten aktuális tanácsok Évi 100 — boronáért minden héten bekopogtat hozzád a J.z,a&act f.didtnu/. et Mit tartsunk szem előtt az anyanevelésnél Szeptember havi teendőnk a méhészetben
