Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-09-14 / 37. szám
6 Az őszi munkák befejezésével eltűnnek a nadrágszíj-parcellák a nagymegyeri járásban A nagymegyeri járás, a falu szocialista építésében már a múltban is széperedménye, két tudott felmutatni. Elsők között voltak, akik megértettélc Pártunk — IX. kongresszu. sának határozatait és hozzáfogtak a falu szocialista építéséhez. A járás azóta is nagy léptekkel halad ezen az úton és már az elmúlt gazdasági évben alig volt község, ahol nem működött volna szövetkezet. Az előbb megalakult szövetkezetek és az állami gazdaságok sikerei ez évben már tagadhatatlanul bebizonyították a szövetkezet nagygazdálkodás előnyeit, a kis parcellákon való gazdálkodással szemben ez segített meggyőzni a kis. és középparasztokat arról, hogy életszínvonaluk emelését csakis a szövetkezti gazdálkodás megvalósításával érhetik el. A tanyi EFSz 25.35 mázsás átlag hektár hozama és a nyárazsdi állami gazdaság 40.73 mázsás hektárhozama bizonyítéka annak, hogy észszerű gazdálkodással sokkal nagyobb eredményeket tudunk elérni. A Szovjetunió gazdag tapasztalatai eredményes felhasználását ma legjobban bizonyítja a madaréti állami gazdaság kísérleteinek eredményei, ahol az ágas búza kísérleti termesztésével 2 ha területen 120 mázsa búzát termeltek. Ha figyelembe vesszük, hogy járási átlagban az EFSz-ek átlag hektárhozama ez évben elérte a 18 mázsát, míg a magánszektornál az átlag hektárhozam csak 12 mázsa volt, akkor megállapíthatjuk,' hogy a szövetkezeteink egyharmadával termeltek többet. Ezek voltak azok az eredmények, amelyek a kis- és középparasztokat meggyőzték az EFSz-be való belépésre. Mezőgazdasági kiállítás az ünnepséggel kapcsolatban A járásban Ekecs községnek jutott az a nagy megtiszteltetés, hogy az idei aratási ünnepélyt ebben a községben tartották meg. Az ekecsi kis- és középparasztok, elismerést érdemlő munkát végeztek Pártunk és kormányunk határozatának végrehajtásában, miután a járásban elsők voltak, s a kulákok kivételével mindenki tagja lett a szövetkezetnek. Példájuk nyomán rohamosan megindult a tagtoborzás a többi községben is. Nagymegyeren, ahol a tagtoborzás, még mindig az utolsó helyen ballag, az ekecsi újonnan belépett tagok személyes, meggyőző munkával több tagot szereztek a szövetkezetnek. Az ekecsi dolgozó parasztok tehát büszkén díszíthették fel lakásaikat a nagy ünnepélyre. Az ünnepség színhelyén, az EFSz-ek kimagasló eredményeit jelképezte az a kiállítás, amelyen bemutatták az egyes mezőgazdasági termékeket. A nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhető, hogy a Csallóközön ma olyan növényeket is meghonosítottak, amelyek nemcsak magasabb jövedelmet biztosítanak^ hanem népgazdasági szempontból is igen értékesek. így például, az alistáli EFSz-ben, ma már a 8 ha rizstelepen átlag 40 mázsás hektárhozamot várnak, ezenkívül a rizstelepen tenyésztett halak szintén hozzájárulnak a magasabb jövedelem eléréséhez. Szajkó Aladár, az ekecsei EFSz rizstelep gondozója, a kiállításon örömmel mutogatja mindenkinek, a rizstelepen tenyésztett halakat. „Mégcsak az első évben termelünk rizst, de már is szép eredményeket értünk el” — mondja Szajkó elvtárs. A jövő évben pedig még nagyobb területen fogunk rizst termelni. Nem-kevésbbé értékes a füssi EFSz kiállítása sem, ahol bemutatják azokat a gyógynönövényeket, amelyeket ez évben termesztettek. Valamennyien tudjuk, hogy a gyógyszerekért, amelyet külföldről kellett behoznunk, milyen óriási összegeket fizettünk ki. Mindezeket idehaza is ki tudjuk termelni, A füssi szövetkezet ez évben 3 hektár területen termelt gyógynövényeket, amelyből 300.000- korona jövedelmet vár. Ugyancsak itt látjuk a tanyi-EFSz 3—4 kgos cukorrépáit, amelyek bizonyítékai, hogy a szárazság ellenére is szép terméshozamot lehet a nagyüzemi gazdálkodásban elérni. A mezőgazdasági termelésben élenjáró dolgozóink az ünnepség alkalmával értékes jutalmazásban részesültek. A tanyi EFSz tagjai kimagasló eredményeikért az aratási és cséplési munkálatokban, valamint a tarlóhántásban első helyre kerültek a járási versenyben. Ezért a szövetkezet tagjait egy 10.000 korona értékű rádióval jutalmazták meg és elismerő oklevelet kaptak. A versenyben a második helyre Csilizradvány, a harmadik helyre pedig a csicsói EFSz-hez került. Ugyancsak- értékes könyvekkel jutalmazták meg a termelésben élenjáró csportvezetőket és az állattenyésztésben dolgozó munkásokat. A növénytermelési munkákban mint csportvezetők a legszebb eredményeket Bödög Vilmos, a csicsói EFSz-ből, Németh Lajos, az alistáli EFSz-ből és Ollári András, a baloni EFSz-ből értek el. Ebből a szép eredményből a garamlöki EFSz tagjai is méltón kivették részüket, 1060/o-ban teljesítették a gabona beszolgáltatását. A tagok még tavaly nem igen akarták elhinni, hogy a nagy táblaföldeken majd többet fognak termelni, azonban az idei békearatás végleg meggyőzte őket. Látták, hogy az állam iránt való kötelezettségük teljesítése után be tudták biztosítani az EFSz-ben a különböző alapokat és még a tagok is megkapták a kidolgozott munkaegységük után járó gabonát. Ezt csak azért vált lehetővé, mert a földet idejében és pontosan előkészítették, mindent idejében vetettek el és dolgoztak meg. Az idei eredmények még jobb munkára serkentik az EFSz tagjait. Jövőre még töbet akarnak termelni. Éppen ezért már több mint egy hete elkezdték a középszántást, igyekeznek minél előbb előkészíteni az őszi vetések alá való szükséges földeket. E hónap 27-én megkezdik az ősziek vetését olyan vetőgép agregátokkal, melyek három vetőgépet vontatnak egyszerre A kalászosok vetésénél alkalmazni fogják a keresztsoros vetési módszert. Meg kell jegyezni, hogy a garamlöki EFSz még nem alkalmazta a keresztsoros vetési módszert, mert nem hittek ennek eredményeiben, de most rájöttek, hogy milyen sokat vesztettek azáltal, hogy kételkedtek és még egy ha-on sem alkalmazták a keresztsoros vetést. A gényei állami birtok dolgozói szép példát mutattak az idén, amiből a garamlöki EFSz tagok is sokat tanulhattak. A gényeieknek azokon a hektárokon, amelyeken al-Az állattenyésztésben a legszebb eredmé. nyékét Knyazaja Pál, a tanyi EFSz-ből, Ven. dégh Lajos, az apácaszakálasi EFSz-ből é: Kollárik Feme, Okánikoról értek el. Az állami gépállomások legjobb munkása közül elismerő oklevelet és értékes könyvju. talmat kaptak Cseh Sándor és Mikolai Mik. lós brigádvezetők, valamint Bugár Ferenc Jávorka István és Rákocza László traktoristák. A nagymegyeri járás eredményei a falc szocializálásában valóban figyelemre méltók de közel sem jelentheti azt, hogy a sikerek után megpihenünk babérjainkon, sőt ellenkezőleg, a legnagyobb munka, amely a járási funkcionáriusokra vár, mégcsak most következik. A szövetkezetek gazdasági megerősödése érdekében a legfontosabb, hogy a megalakult szövetkezetek összpontosítsák állatállományukat és az őszi vetéshez a jó minőségű vetőmagot. Továbbá fontos, hogy az őszi vetési munkálatokhoz állandó munkacsoportokat alakítsanak és ezáltal biztosítsák a munkálatok időbeni elvégzését. A járási funkcionáriusoknak feladata meggyőzni minden szövetkezett tagot ennek fontosságáról, hogy a jövőben minden szövetkezeti tag felelősséget érezzen az elvégzett munkája iránt. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor bizonyos, hogy a jövőben még szebb eredményeket tudnak felmutatni. Lavrík M. kalmazták a keresztsoros módszert, mindenből 6 mázsával termett több. Mindezt csak azóta tudják, amióta a gényei állami birtok dolgozói megmagyarázták a tagoknak, hogy miért terem a föld többet, ha keresztsorosan van bevetve. Eleinte el sem akarták hinni a tagok, hogy úgy jobban ki van használva a föld és hogy több tápanyagot kaphat a növény. Egy kis gondolkozás után rájöttek arra, hogy valóban nagyok a keresztsoros vetés előnyei, mert még a gaz sem bújhat meg úgy a sorok között, mint a közönséges vetésnél és így nincs ami elszedje a gabonanövénytől a szükséges tápanyagot, és a nap sugarai is jobban hatolnak közé. Ezért már most keresztsorosan fognak vetni s már az őszi munkák elején kiterjedt figyelmük a közelgő begyűjtési munkákra. A két mezei munkacsoport, pár napon belül megkezdi a kukorica törését. Le kell szedni a napraforgót is. Az idén úgy igyekeznek hogy mire eljön a répa betakarítása, ne legyenek elmaradva a többi munkákkal. Nem lehet azonban dicsekedni a szövetkezet állatállományával, ha ezen a téren az EFSz nem javítja meg a helyzetet, még az év végére sem fognak tudni eleget tenni kötelességüknek. Meg kell javítani az istállóhelyiségeket, nem szabad megengedniük, hogy napról-napra hulljanak a sertések, olyan embereknek kell etetni, akik szívügyüknek tartják munkájukat Csak úgy lendülhet fel az EFSz állattenyésztése és emelkedik a tagság jövedelme. Vojtek Gizella. A garamlöki EFSz tanuljon az élenjáró szövetkezetek tapasztalataiból A lévai járás EFSz tagjai, az állami birtokok dolgozói az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokkal egybevéve egész éven át úgy igyekeztek dolgozni, hogy hazafias kötelességüknek minden téren eleget tehessenek. Munkájuknak meg is látszik az eredménye, mert a járás beadási kötelezettségének 101%-ban tett eleget. Fel kell hívnunk len termesztőink figyelmét, hogy jövedelmüket még jobban emelhetik, ha a tiloló-üzemeknek magtalanítva és harmatosított lent adnak át. Eddig az volt a szokás, hogy a lent, szedése után nyomban átadták az üzemeknek a termelők, most azonban a Jgn termelés kiterjedése miatt szükséges a termesztők nagyobb hozzájárulása a fent említett munkákhoz. Milyen elvek betartása szükséges a len magtalanításánál és harmatositásánál? A len harmatosításához csak alapos kiszárítás után és magtalanítás után foghatunk. A len-szalmát harmatra legjobb szeptember első feléig leteríteni, amikor harmatban a legnagyobb bőség van, a napok még elég melegek stb. A len magtalanítását és harmatosítását helyesen kell elvégeznünk, mégpedig a Járási Nemzeti Bizottság által megjelölt időpontig. A járás a feltételeknek és a szükségnek megfelelően kijelöli a Helyi Nemzeti Bizottság feladatait, vagyis egyes községekét. Ha a termelők e tervek szerint igazodnak, akkor elkerülhetik az elmaradást és a len minőségének csökkenését, ami által elkerülhetjük a len alacsonyabb osztályba való sorolását. A len minőségi feltételeit, árát és az érte járó „L” pontok mennyiségét az 1952 évi augusztus 8-ki 220. sz. hirdetmény határozza meg. A harmatosított lenért sokai több pénzt és „L” pontot kapnak a termesztők, mint a nem harmatosított és nem magtalanított lenért. A harmatosított és magtalanított len felvásárlási ára kétszeresét teszi ki a nem magtalanított és nem harmatosított árával szemben. így például az első osztályba sorozott harmatosított lenért 1.160 koronát fizetnek 100 kg-ként s magért pedig a termesztők további jövedelemhez jutnak. A második osztályú lenért 1.070 koronát fizetnek, a harmadikért 965, a negyedikért 865 koronát és így tovább. Ezzel szemben a nem harmatosított és nem magtalanított lenért a maggal együtt (a magért csak akkor fizetnek, ha külön adták át) csupán 566 koronát, a_ második osztályúért 521 koronát, a harmadikért 476 és negyedikért 437 koronát fizetnek stb. A harmatosított lenért a III. és IV. típusú EFSz-ek tagjai a felvásárlási ár 35%-ának megfelelő „L" pontot kapnak. Az első és második típusú EFSz-ek tagjai, a kis- középföldművesek a felvásárlási ár 25%-ának megfelelő „L” pontot kapnak, amiáltal minden 10 koronára egy „L” pont jut a harmatosított len beszolgáltatása után. így például, ha a III. típusú EFSz a harmatosított lenért százezer koronát kap, az annyit jelent, hogy ehhez az összeghez még 3.500 „L” pont jár. A nem harmatosított és nem magtalanított lenért a termesztők az „L” pontokat a felvásárlási ár 10%-ának megfelelően kapják. Az „L” pontok átruházhatatlanok. Azok a termesztők, akik első—negyedik minőségű lent szolgáltatnak be, a szerződés értelmében a terven felül minden 100 kg lenért külön jutalmat (prémiumot) kapnak, melynek magassága a következő: I. osztály 200 korona, II. 150,- III. 100,- és IV. osztály 50 korona. Most nézzük meg a lenmag árait: a len- és a kendermag ára a Földművelésügyi Minisztérium hirdetménye alapján lényegesen emelkedett. Így például 100 kg lenmagért, amelyet a termesztők helyesen magtalanítottak és amely alkalmas vetőmagra, a termesztők 1.773 koronát kapnak. Ugyancsak a jó minőségű kendermagért 1.773 korona jár a termesztőknek mázsánként. Ezenkívül a szerződésen felül beszolgáltatott 100 kg-ért a lehnél 100, a kendernél 70 koronát kapnak a termelők. A nemesített és elismert mag árai lényegesen magasabbak. Ezeket az előnyöket a termesztők abban az esetben elvesztenék, ha nem magtalanított és nem harmatosított lent szolgáltatnának be. Ugyancsak nagy fontosságú dologra hívjuk fel még a termesztők figyelmét. A termesztők magtalanítással és tisztítással len-pelyvához is jutnak, amely igen jó takarmányt képez. A lent tépjük, harmatosítani csak a magtalanítás után lehet, míg a kendert csak kaszáljuk. A len harmatosításának idején igen célszerű, ha a len termelői összeköttetésbe lépnek a feldolgozó üzemek dolgozóival, akik készségesen értékes felvilágosítással és tanácsokkal szolgálnak. Abban az esetben, ha a termesztők több mint 10 km távolságra szállítják a lent, minden q-ért és minden km felüli távolságért 1.50 Kés további pótjutalmat kapnak. Lentermesztőink minden bizonnyal megértik nemcsak saját érdekükben, de gazdasági szempontból is, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a jó munka, hogy a len termesztésből minél nagyobb hasznuk legyen. Nekik örömet okoz,majd a magasabb jövedelem és még nagyobb kedvet ad e jövedelmező ipari növények termesztéséhez, másrészről pedig iparunk nagyobb mennyiségű és jobb minőségű anyaghoz jut, amin keresztül dolgozóink számára több és kiváló minőségű textilanyagot biztosítunk. Ing. J. Haverük, Földművelésügyi Hivatal dolgozója 1952. szeptember 14. Védekezzünk a répamoly ellen Ebben az évben új kártevő bukkant fel cukorrépa földjeinken, a répamoly, melynek hernyói úgy a cukorrépa, mint a takarmány répánál nagy károkat okoznak. Az új kártevőt eddig a párkányi, dunaszerdahelyi és az ipolysági körzetekben fedezték fel, miközben tovább terjed. Ezért szükséges, hogy az összes répa termelők gondosan átnézzék a répatermést és ha találnak répamolyt, a kártevő felbukkanását nyomban jelentsék a Helyi Nemzeti Bizottságon. Ez időben legnagyobb mennyiségben a moly hernyói találhatók. A répamoly lepkéi 6—7 cm hoszszuak és számybőségük 12—14 cm. A szárnyak eleje Világosbarna, fekete és zöldessárga foltokkal, míg a hátsó szárnyak sárgászöldes színűek s a szegélyük fodros. A moly lepkéi reggelenként és este repdesnek a répa területek felett és csak ősszel repdesnek nappal is, amikor petéiket rakják. A moly hernyói kezdetben sárgák, majd később zöldesszínüek, az öreg hernyók rózsaszínbe mennek át. Egy fejlett hernyó hossza 10—12 cm. A hernyók a levelek szövetével táplálkoznak, amegyeket pókhálós fonattal szőnek át. Azok a levelek, melyeket a hernyók átlyukasztottak, lekonyulnak és letöredeznek. Amikor a hernyók a leveleket felfalták, befúródnak a répa fejébe is, melyet szintén pusztítanak, minek következtében a répa rohadni kezd. A her-, nyók télire behatolnak a földbe, ahol begubóznak. Szövetkezeti tagjaink, állami birtokok dolgozói, kis- és középföldműveseink gondosan kutassátok át a répaföldeket és a répamoly felfedezését nyomban jelentsétek a Helyi TNJprrvzpti Pi fHPPP^ Alkalmazzuk a keresztbenhosszában vetési * A mezőgazdasági termelés terén is arra kell törekednünk, hogy fokozzuk a termelékenységet. A termelékenység.emelkedését kézzel foghatóan le lehet mérni azzal, hogy egy bizonyos területen nagyobb terméseredményt érünk el. A szovjet mezőgazdasági tudomány azonban megállapította, hogy a növények fejlődéséhez szükséges tényezőket (napfény, levegő, nedvesség, táplálék) és folyamatosan kell a növények számára biztosítani. A növények fejlődéséhez szükséges tényezők együttességét, folyamatosságát kell, hogy biztosítsa a helyes agrotechnika, mely eljárások és módszerek egész sorának együttes alkalmazását jelenti. Gabonatermelésünk terméshozama fokozásának egyik leghatékonyabb eszköze a keresztben-hosszában való vetés. A keresztben-hosszában való vetés jelentősége nemcsak terméstfokozó hatásával érvényesül, hanem abban is, hogy megkönnyíti a vetésápolási munkákat. A gyomok ugyanis éppen az egyenetlen tenyészterületű vetésekben erősödnek meg, hatalmasodnak el. Ezzel szemben a növények elhelyezésének egyenletessége a gyomok fejlődésének feltételeit megnehezítik. A nedvességet, táplálékot, napfényt nem a gyomok veszik el, hanem fordítva: az általunk vetett növények nyomják el a gyomokat. A terméshozam emelkedése, melyet a keresztbe-hosszába való vetés eredményez, gyakran 5—6 q-val is felülmúlja azt a hektárhozamot, amit egyéb, jólbevált agrotechnikai eljárással sikerült elérni. Példa erre a szántói EFSz kísérlete, ahol keresztbe-nosszába vetéssel 25 q ha hozamot értek el árpából, míg a közönségesen vetett árpa csak 22 q-át adott hektáronként. De mindez csak egy példa a sok közül, mert szövetkezeteink százait lehetne felsorolni, ahol a keresztsoros vetéssel igen szép eredményeket értek el. Használjuk fel tehát a szovjet agrotechnika eredményeit, hogy ezáltal a jövőben minél magasabb hektárhozamot érjünk el, ami emelni fogja életszínvonalunkat. A len magtalanításával és harmatosításával a magasabb jövedelemért Szövetkezeteink tagjai, kis- és középföldműveseink, az állami birtokok dolgozói ebben az évben nagy lépést tettek a len, e fontos ipari növény termesztésében. A len azonban a termelők szempontjából is igen fontos növény, éspedig nemcsak azért, mert számukra szép jövedelmet jelent, de azétt is, hogy lehetőséget nyújt „L” pontok szerzésére s ezáltal jó minőségű textil anyag vásárlására.
