Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-09-14 / 37. szám
1952. szeptember 14. 5 A galántai járás kis- és középparasztjainak 90c|;>-a a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett Erre érdemes egy pédát is megemlíteni a sok közül, amely igen tanulságos minden magángazdálkodó számára. Felsöszeliben a múlt gazdasági évben 250 szövetkezeti tag 1.600 ha földön gazdálkodott. Ezzel szemben a magánszektorban 490 kis- és középparaszt mindössze 800 ha földterületen dolgozott. Tehát csaknem egyszerannyi magángazdálkodó, fele földet művelt meg, mint a szövetkezeti tagok. Míg a szövetkezeti tagoknál 6.4 ha földterület megművelése esett egy tagra, addig a magánszektornál egy gazdasági egységre csak 1.63 ha megművelése esett. Bár az ilyen csekély földterületet az egyénileg gazdálkodók még kézi erővel is virágos kertté változtathatták volna, mégis azt látjuk, hogy a szövetkezeti tagok termése jóval felülmúlta a magángazdálkodókét. A felsőszelii EFSz tagok a helyes agrotechnikai intézkedések bevezetésével és a keresztsoros vetéssel átlag 27.60 q-ás hektárhozamot értek el, míg a magángazdálkodók hektárhozama a húszon alul maradt. Mindezek a tények világosan bizonyítják az idejét múlt kisparcellákon való gazdálkodás hátrányát a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás mellett. Ezt ma már Feb'őszeim is belátta minden kis- és középparaszt s azért egyhangúan elhatározták, hogy belépnek a szövetkezetbe, ahol közös erővel, jól szervezett munkával nagyobb sikereket lehet elérni. Ezt tartották szem előtt a nádszegí ptis- és középparasztok is, ahol az elmúlt héten 376 új tag írta alá a belépési nyilatkozatot. A községben alig maradt egy pár magángazdálkodó, akiknél szintén megvan az előfeltétel, hogy az őszi vetések alkalmával tagjai lesznek a szövetkezetnek. így tehát a múlt héten Nádszegből is szövetkezeti község lett. Ennek eredményeként született meg a galántai járásban a múlt héten az az öröm telj es győzelem, hogy Pártunk- és Kormányunk határozata alapján a kis- és középgazdák 90.029 százalékban a szövetkezeti gazdálkodást útjára léptek. így a kis- és középparasztok döntő többsége már minden községben nagyüzemi gazdálkodásban dolgozik. A legjobban elmaradt község Gány és Brakony, ahol a szövetkezet még mindig a II. típus szerint gazdálkodik. Ennek pedig az az oka, hogy a kisparasztok legnagyobb részt kétlaki gazdálkodást folytatnak s a szövetkezetben általában csak a női tagok dolgoznak. Ideje lenne már végre megszüntetni ezt az állapotot, mert ez káros a mezőgazdaságra, mint az ipari termelésre is. Az bizonyos, hogy az az ember, aki az iparban dolgozik és odahaza is gazdálkodni akar, az sem az egyik, sem a másik helyen nem végez egész munkát. Az új tagokat azonnal be kell kapcsolni a munkába Előfordulnak még hibák a hidaskürti EFSz-ben is, ahol az aratás után a község 99 százaléka tagja lett a szövetkezetnek, de az új tagokat nem győzték meg arról, hogy azonnal bekapcsolódjanak a közös munkába. A szövetkezet a munkaerő hiány következtében elmaradt a trágya kihordásával, mert a vezetőség megelégedett azzal, hogy az új tagok csak október 1-től kapcsolódjanak be a szövetkezeti munkába. Ha meggyőzték volna azt a 77 új tagot, akik az aratás után léptek be a szövetkezetbe arról, hogy ha a szövetkezet elmarad a munkálatokkal az az ő káruk is és ha a jövőben a jó trágyázás következtében többet termelnek, azzal az ő jövedelmük is magasabb lesz, akkor ma már nem volna munkaerő hiány. A másik igen fontos kérdés a szövetkezetekben az új tagok állatállományának összpontosítása. A szövetkezeteknek mindent el kell követniök, hogy ezt a legsürgősebben végrehajtsák. Nem szabad arra várniok, míg az újonnan épülő istálló elkészül, hanem igénybe kell venni az arra alkalmas épületeket. Meg kell jegyeznünk, hogy a galántai járásban kevésbbé használják fel az építkezéshez azokat a lehetőségeket, amelyet Pártunk és Kormányunk erre biztosított. Hazánk terüle-A CsISz Központi bizottsága a haza védelméért és a szocializmus építésének biztosításáért való fokozott felelősség tudatában elhatározta, hogy a lenini-sztálini komszomol nyomán védnökséget vállal a csehszlovák légierők felett. A védnökség kötelezi az alakulatok CsISz csoportjait, hogy az alakulatok pártszervezeteinek vezetésével fokozzák részvételüket a harci és politikai felkészültség tervének teljesítésében. Ezt üzeme nekünk 9 évvel ezelőtt a csehszlovák nép legnagyobb nemzeti hőse, Július Fuőík, aki 411 napi fegyházi kínzások után hősi halált halt a dolgozó nép szabadságáért. Július Fucík munkás családból származott, apja üzemi munkás volt. Tudását már 18 éves korában a dolgozó nép szolgálatába állította. Mint fiatal, nagytehetségű egyén harcolt a dolgozó nép jogaiért. Az 1921-ben megalakult Csehszlovák Kommunista Pártban fontos szerepet töltött be, majd később a Rudé Právo és a Tvorba szerkesztője lett. Két ízben járt a Szovjetunióban, ahol tanulmányozta a világ első szocialista államának a hatalmas építő munkáját. Tanulmányi útjáról két könyvet írt, amelyben a szovjet nép alkotó munkáit örökíti meg. A náci megszállás alatt mint a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, álnév alatt működött 1942. április 24-én a Gestapo bérencei létén már igen sok helyen foglalkoznak az„ építkezési anyag sajátgyártmányú előállításával, a galántai járásban azonban még nem foglalkoznak vele eléggé. Márpedig a szénporos téglaégetés előnyösségéről nem egy szövetkezetben meggyőződtek, rájöttek, hogy az nagyon is kifizető. Először is az előállítása olcsó és nem kell szállítani, másodszor pedig akkor lehet csinálni, amikor arra szükség van. Az EFSz-ek vezetői hassanak oda, hogy a tagság kiszélesítése után most már gazdaságilag is megerősítsék szövetkezetüket és még az őszi munkák megkezdéséig az új tagok bekapcsolódással biztosítsák a munkálatok idejében való elvégzését, szervezzék mag jól a munkálatokat, mert a jövő évi bő termés feltételeit csakis ezen az alapon tudják biztosítani. Lavrík M. A védnökség munkaigyekezetének fokozására kötelezi az ifjúságot a szocializmus építésének minden szakaszán, főleg a repülőgépipari üzemekben. A CsISz-t olyan fiúk és lányok, politikailag fejlett, testileg edzett és felkészült honvédőkké való nevelésének elmélyítésére kötelezi, akik a technikai és a repülés művészetének elsajátítására vágynak. tartóztatták és áílandó ütlegelések között a rendőrségre szállították. Itt az összes kínzóeszközök igénybevételével próbálták megtudni tőle az illegálisan dolgozó elvtársak neveit, dé Fucík elvtárs nem lett áruló. Majd a rendőrkihallgatás után öszszetörve, eszméletlenül a pankráci fegyház 267-es zárkájába vitték, ahol újabb kínzások következtek. Július Fucík még legnehezebb napjaiban sem csüggedt el, mert tudta, hogy a dolgozókra felvirradt egyszer a szabadság napja. A fegyház sötét mélyében is a dolgozó népre gondolt, mert szerette azt a népet, amelyből származott. Utolsó üzenetében is a dolgozó népet figyelmezteti: „Legyetek éberek”. Fucík elvtársnak ez a figyelmeztetése intő példa arra, hogy a Szovjetunió segítségével kivívott győzelmünk fölött úgy őrködjünk, hogy ezt a szabadságot a hitlerista fenevadak vagy a Truman-féle banditák ne tudják soha megzavarni. Köszönjük dolgozó népünknek Az iskolai év vége közeledett. Boldogan készülődtünk a nyári üdülésre. Egész évi szorgalmas tanulásunk után dolgozó népünk .lehetővé tette, hogy 28 napos nyaralás után ismét friss erővel kezdhessük meg az új iskola évet. Augusztus elsején szép, napsütéses reggelen elindultunk otthonunkból. Az utazás alatt a táj szépségeit élvezve megérkeztünk az üdülő táborba. A nap már hanyatlóban volt. Amikor körülnéztünk, megcsodálták a természetalkotta szépségeket. Mikor már valamennyire elteltünk az új környezet szépségeivel, bementünk lakóhelyünkre. Nagyon gyorsan teltek a napok, mert mindig találtunk szórakozást. Ar. üdülés alatt gyakran eszünkbe jutott, hogy ezt az örömteli nyaralást dolgozó népünknek köszönhetjük, akik lehetővé tették számunkra ezt a felejthetetlen, boldog vakációt. Köszönjük Pártunknak és hálás szívvel gondolunk dolgozóinkra, akik jó munkájukkal azért harcolnak, hogy mindent megkapjunk, ami életünket széppé és boldoggá teszi. Egyben Ígérjük, hogy az új iskolaévben még jobban elmélyítjük tudásunkat, hogy egykor az életbe kikerülve hasznos építőivé váljunk a szocialista társadalomnak. Sándor Piroska középiskolai tanuló Vágselye. ’^c Zrrnnond-ünneni emlékei* Pozsonvban Az elmúlt hét péntekén a Belügyi Megbízotti Hivatal hangversenytermében emlékünnepélyt tartottak Móric Zsigmond halálának 10. évfordulója alkalmából. Stítnicky költő elvtárs, a Csehszlovák írószövetség szlovákiai tagozata titkára méltatta Móric Zsigmond írói és emberi nagyságát. Többek között a következőket mondotta: „Móric Zsigmond műve kicsirázott, hogy ma a népi demokrácia adta lehetőségek közt teljes virágzásban kilombosodjék, szeretettel töltve meg olvasóinak szivét az új élet és gyűlölettel az ember ellenségei iránt“. Végezetül, mint az est magyar közönségének másik nagy kultúrélményét, Egri Viktor államdíjas író, Móric Zsigmond írói méltatását említhetjük meg, akj az író regényei nyomán ismeretiekkel gazdag beszámolót nyújtott a megjelent szlovák és magvar dolgozóknak. „Szeretlek titeket emberek - legyetek éberek!* Izsán is megerősödött a szövetkezet Az ógyallai járásban, a falu szocialista építésében egyik legelmaradottabb község Izsa volt. Joggal lehet elmaradottnak mondani, mert az 1949-ben megalakult szövetkezet a legutóbbi napokig nem tudott megerősödni. A szövetkezet három éves fennállása után azonban a Helyi Pártszervezet segítségével sikerült megnyerni minden kis- és középparasztot a szövetkezeti gazdálkodásnak. Azok, akik még eddig tétováztak, végre belátták, hogy a szövetkezeti tagok a közös gazdálkodásban gépek segítségével sokkal könnyebben dolgoznak és gazdag Szovjet tapasztalatok felhasználásával sokkal nagyobb termelési eredményeket érnek el, mint az önállóan gazdálkodók. A szövetkezet földjein átlag 3—4 mázsával magasabb hektárhozamot értek el mint a magángazdálkodóknál. A szövetkezeti tagok, ha kevesen is voltak, jól dolgoztak. Nagyon szép jövedelmet biztosít a tagoknak az öt hektárbs kertészet. Már eddig csupán a kertészetből 204.714 korona tiszta bevételük volt. Az állattenyésztés is gyönyörűen fejlődik, úgy, hogy a tagok beszolgáltatási kötelezettségeiknek könynyen eleget tesznek. Amikor kis- és középföldműveseink ezt látják, s többé már nem hallgatnak a nép ellenségeire. Belátják, hogy Pártunk és Kormányunk mindenképpen a nép boldogulását akarja. Ennek tudatában egymásután keresik fel kis- és középparasztjaink a szövetkezet irodáját és írják alá a belépési nyilatkozatot. A reakció persze most sem alszik és azok személyében jelentkezik, akik annak idején „Szálasiék“ kiszolgálói voltak. De hiába a reakció mindenféle mesterkedése, mert Izsa község kis- és középparasztjai már tudják hol a helyük. Németh András Csallóközaranyos II óságunk a haza védelméért A galántai járásban már az aratás előtt minden községben volt szövetkezet s a gány-brakonyi EFSz kivételével az összes szövetkezetek a magasabb t^pus szerint gazdálkodtak. A kis- és középparasztok többsége azonban még minden községben a szövetkezeten kívül állott. Ennek természetesen megvoltak a káros következményei. A szövetkezetekben úgyszólván mindenütt munkaerő hiány volt, mert míg a kevés számú tagság nagy területen gazdálkodott, a magángazdálkodóknál három-négytagú család 2—3 ha földön fecsérelte az időt. Szerepük drága hazánkat Az iskola év végén azzal a gondolattal távoztunk az iskola padjaiból, hogy a kéthónapos vakáció alatt kivesszük részünket a munkából. Odahaza Deákiban összeültünk és arról tárgyaltunk, hogyan lehetnénk segítségére dolgozó népünknek. Végül úgy határoztunk, hogy segítőkezet nyújtunk az állami birtok dolgozóinak, a dohány fűzésében, mivel ezt a munkát mi is könnyen eltudjuk végezni. Már előre örültünk a munkának. A pajtások mind megjelentek a betegeken kívül. A kora reggeli órákban vígan nótaszóval indultunk a major udvarába. 16-an voltunk. Itt már vártak ránk az állami birtok dolgozói és traktorra ültünk. Boldogok voltunk, hogy mi is dolgozhatunk, Gelencén a nagy dohányszárító helységekben már várt ránk a munka. Minden diák kapott egy tűt, és hozzáfogtunk a nagy, illatos dohánylevelek felfűzéséhez. Két "hét letelte után fizetést kaptunk. Igazságosan mindenki a végzett munka után. Voltak olyanok, akik 1;000— 1.200.— koronát is kaptak. Nagy^ örömmel vittük haza a pénzt, az első keresetünket. Másnap még vidámabban mentünk a munkába. Aztán már a dohánytörésben is résztvettünk. Itt egyénekre osztottuk fel a munkát. Mindenki kapott 10 sort. Szinte versenyezve dolgoztunk. Az ügyesebbek 60—70 sort törtek le naponta. Ezt aztán felfűztük a szárítóba. Az a pajtás, aki pontosan járt a munkába, 4.000—4.200 — koronát kapott szorgalmas munkájáért. így töltöttük a nyári vakációt. Szívesen dolgoztunk, mert tudatában voltunk annak, hogy szebb jövőnket építjük. Erre a szünidőre úgy emlékszünk vissza, mint a legboldogabb gyermekkori emlékekre. Nagy Margit, középiskolai tanuló Vágsellye.
