Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-14 / 37. szám

4 1952. szeptember 14, Pontos tervek alapján végzik el az őszi munkákat a csallóközaranyosi állami gazdaságok dolgozói „Az aratás sikeres befejezésével további felelősségteljes feladat áll előttünk: jól elő­készíteni és sikeresen elvégezni az őszi műn kákát. Az idei aratásban az EFSz-ek, állami birtokok, valamint kis- és középföldműveseink, az állami traktorállomások segítségével idejében betakarították ^ a gazdag terméstHangsúlyozza egyebek között az őszi mun­­kalatoknak idejében való elvégzéséről szóló kormányhatározat. „A jó előkészületekkel, valamint a burgo­nya, cukorrépa és a zöldségfélék stb. idejé­ben való betakarításával biztosítjuk a nép ellátását, a kellő nyersanyagot az államosí­tott ipar számára és a nagyobb takarmány­alapot”, hangzik tovább. Az őszi munkák idejében való elvégzése állami birtokainkat is nagy feladatok elé ál­lítja. A nyári termés betakarításnál az álla­mi birtokok gazdag sikereket értek el, fő­ként a helyes normák bevezetése és a szo­cialista munkaverseny szélesebb körű kifej­lesztése révén. Kétségkívül komoly előrehala­dást lehetett tapasztalni ezen a téren az ál-, lami birtokok gazdaságaiban, de mindaddig nem lehetünk megelégedve, míg az állami birtokok összes gazdaságai alaposan nem sa­játítják el a legújabb munkamódszereket és nem zárkóznak fel a legjobbak gazdag sike­reihez. Hogy milyen nagy jelentőséggel bír a me­zőgazdasági munkálatok időben való elvég­zését illetően a helyes normák elfogadása a gazdaságok dolgozóival, továbbá az új mun­kamódszerek alkalmazása és az agrotechni­kai határidők betartása, erre a csallóközara­nyosi állami birtok gazdaságainak túlnyomó része szolgálhat jó példával, amelyek kö­zött nagyszabású szocialista munkaverseny fejlődött ki, és pedig azért, mert a helyes normák és a jó munkamódszerek erre meg­teremtették az előfeltételeket. Mindezt azon­ban nem érhették volna el jó tömegpolitikai munka nélkül. Amikor a munka helyes megszervezéséről beszélünk, elsősorban a jó munkateív elké­szítésére kell gondolnunk, amely biztos ala­pul szolgál az összes munkálatok helyes me­netének biztosítására és természetesen a szo­cialista munkaverseny fejlődésére. Azonban a legszebb terv is csak terv maradna, ha azt a legapróbb részleteiben nem ismertetnék a dolgozókkal, akik a terv végrehajtói. Minden csoportnak, csatának és egyénnek pontosan ismernie kell, hogy az elkövetkező napokban mit fog csinálni, milyen feladatok várnak reá? A csallóközaranyosi állami birtok összes gazdaságaiban, az őszi munkálatok idejében való elvégzéséről szóló kormányhatározattal, mindjárt a megjelenése után teljes gyűlésen megismertették a dolgozókat, majd külön megvitatták minden gazdaságban, munka­­csoportban stb. Hasonlóképpen jártak el az őszi terv ismertetésénél is. Ezeken a meg­beszéléseken a dolgozók magukévá tették a terv minden részletét és jól felkészültek an­nak elvégzésére. Hogy csak egy példát em­lítsünk. Az ekecsi gazdaság minden dolgo­zója tudja, hogy szeptember 10-ig az összes vetésterületet elő kell készíteniök vetés alá. A műtrágya keverését szept. 1-től 15-ig kell elvégezniük az ezzel foglalkozó dolgozóknak, míg a búza vetését 130 ha-on szept. 10-től 15- ig végzik el, a cukorrépa betakarítását okt. 1-től 28-ig hajtják végre, a takarmányrépa szedését pedig szept. 20-tól okt. 10-ig végzik el és így tovább. A cukorrépa betakarítását, — igen helyesen, — úgy végzik el, hogy a termést minden dolgozó arról a parcelláról takarítja be, amelyen egész éven át dolgozott. A szclőcei traktorbrigád jól felkészül az őszi munkákra A nyári sikerek Mielőtt még az őszi munkálatokról beszél­nénk, vessünk rövid pillantást az eddigi si­kerekre, melyek meggyőzhetnek minket ar­ról, hagy a nyáron szerzett tapasztalatok fel­­használása valóban teljes mértékben bebiz­tosíthatja az őszi munkák időbeni elvégzésé­nek sikerét. A csallóközaranyosi állami birtok dolgozói az aratást például 3 nappal hamarább fe­jezték be mint tervezték, a cséplés idejét pe­dig hat nappal rövidítették le. Ezt a szép sikert akkor még jobban megértjük, ha tud­juk, hogy egyes cséplő csoportok csúcsered­ménye napi 225 mázsa gabona kicséplése volt, míg az aratásban olyan dolgozók mu­tattak jó példát, mint Nagy Imre traktoros, aki 18 óra alatt önkötözőgépével 21 ha gabo­nát, Oláh József pedig 18 ha gabonát aratott le egy nap alatt. De többiek is megállták a helyüket, mert az átlagos teljesítmény 12—13 ha között mozgott. Ezekhez az eredmények­hez hozzájárult a többi dolgozók példás igye­kezete, a fogatok pontos irányítása és pontos munkája, úgyhogy egy sem járt-kelt feles­legesen stb. Mi volt azonban ennek a munkalendület­nek a mozgatórúgója? Mi más, mint a jól kifejlődött munkaverseny, amelyet minden részletében magukévá tettek a gazdaságok dolgozói. Komoly versenygés alakult a gaz­daságok, munkacsoportok, a csaták és az egyének között. A verseny állásáról a dolgo­zók állandóan tájékozva voltak és esténként a munka végeztével a helyezés állása élénk megbeszélés tárgyát képezte. A gazdaságok közül a nagyiéli gazdaság került ki győzte­sen. A munkacsoportok között Bedek János munkacsoportja győzött, amely 40 emberből ér két csatából állott. Ez a csoport 242 hek­tárnyi gabonát takarított be és egy dolgozóra 6.05 ha terület betakarítása esett. A második helyen Földes Antal, feketeháti csoportja végzett, míg a harmadik helyre Odor Sándor nagykeszii csoportja került. A csaták közül Kürti József csatája került az első helyre. Ez a nyolc emberből álló csata akkor érte el csúcsteljesítményét, amikor 8 óra alatt 26 ha gabonát takarított be. Második helyen a bálványi Kertész csata végzett, míg harmadik helyre Takács Imre feketeháti csatája ke­rült. Az egyének között Nagy Imre traktoros lett a nyári verseny győztese, amikor — mint már említettük, — 18 óra alatt 21 ha gabonát aratott le önkötözőgépével, második Oláh József lett, 18 ha teljesítménnyel, a harmadik hely Csavar Lászlóé lett, aki éjszakai műszak alatt 9 ha-on végzett tarló­hántást. De amint megjegyeztük, a többi dol­gozók sem igen maradtak el az említettek mögött. Az alistáli szövetkezet új tagjai még az őszi munkák előtt, beadták állataikat a közös­gazdálkodásba, hogy ezzel iá hozzájáruljanak az állattenyésztés emeléséhez. ' A szelőcei traktorállomás udvarán nagy munka folyik. A traktorosok a gépjavítást végzik, készülnek az őszi munkákra. Minden alkatrészt alaposan átvizsgálnak és csak úgy ég a munka a kezük alatt. Pontos munka­­beosztással dolgoznak. Mindenkinek megvan a maga beosztása és így megy a gép kézről­­kézre. A traktorosok ezidáig 90%-ban vé­gezték el a javításokat. Most kötelezettség­vállalást tettek, hogy szeptember 10-ig min­den traktoros megkapja a maga gépét. Így akarnak eleget tenni a Párt és a Kormány határozatának. A szövetkezettel megkötött szerződés sze­rint ebben az évben 2.150 ha földterületen kell elvégezni az őszi szántást. A traktorosok­ra tehát nagy feladat vár. Azonban nem ijed­nek meg a nehézségektől. Benc István trak­­torbrigádvezető jó munkamegszervezése mel­lett szép eredményeket érnek el. Benc elv­társat odaadó munkájáért, jó szaktudásáért brigádvezetőnek választották. Most azzal a Az alistáli harmadik típusú szövetkezet augusztus hónapban újabb 13 5 gazdasági egységgel növekedett. Dolgozó parasztjaink, akik augusztusban léptek a szövetkezetbe, csaknem 1.000 ha területtel bővítették a szö­vetkezet földjeit. Az új tagok belépése követ­keztében új feladatok előtt állottak az al­istáli szövetkezetben: az állatállomány össz­pontosításának feladata előtt. A taggyűlésen melyen résztvettek már az új tagok is, egy­öntetűen elhatározták, hogy az állatállomány összpontosításánál a szervezési szabályok^ ér­telmében fognak eljárni, az állatállományt adaptált istállókba és ideiglenes istállókba helyezik, hogy az otthoni etetés ne gátolja az új tagokat munkájukban, akik máris be­lekapcsolódtak a szövetkezet közös gazdál­kodásába. A felértékelő bizottság az ossz pon­tosításra szánt állatokat még az új tagok is­tállóiban értékelte fel. A bizottság az álla­tok kora, súlya és minősége szerint szabta meg az élősúly kilogrammonkénti árát, az összpontosítás után pedig minden darab ér­tékét pontosan kiszámítják. A felértékeléssel egyidejűleg a szövetkezeti tagok már az új tagok bevonásával hozzáláttak az új állat­­állomány helyének biztosításához. Nem hát­ráltak meg a nehézségek előtt s az sem hát­ráltatta őket, hogy még nincsen készen a 100 darab szarvasmarha befogadására épülő új istálló. Emiatt semmi szín alatt sem akar­ták az összpontosítást elhalasztani. Rend­­behozták a községben levő összes nagyobb istállókat. Így például rendbe hozták Kovács Benjamin istállóját, ahol 14 fejőstehenet he­lyeznek el, az ólakban pedig 6 anyakocát. Kovács szomszédjánál, aki szintén új szövet­kezeti tag, 16 borjú számára készítettek meg­felelő helyet. Nagy istállói csak a falusi gazdagoknak voltak. Így például Martis Pál, 28 ha kulák­­nak kihasználatlan istállója volt, amelyben most a szövetkezeti tagok 16 fejőstehenet he­lyeztek el. Az istállókat az összpontosítás előtt szépen kimeszelték, a padlót és a vá­lyúkat pedig megjavították A szövetkezeti tagok, igen helyesen oldot­ták meg a takarmánykérdést is. Minden új szövetkezeti tag állataival együtt megfelelő célkitűzéssel indul az őszi munkák megkez­déséhez, hogy a terv teljesítésében brigádja a második helyről az elsőre kerüljön a já­rásban. A traktorbrigád udvarán élénk beszélgetés folyik. A traktorosok körbenállva hallgatják a brigádvezetőt. A másnapi munkáról beszél­getnek. Minden este összegyűlnek, hogy min­denki átvegye a munka feladatát a következő napra. A brigád tagjai között ott látjuk a legjobb traktorost, Felső Ferenc elvtársat, aki napi tervét 230—250%-ra teljesíti DT 54-es trak­torával. Az őszi munkák elvégzésénél köte­lezettségvállalást tett, hogy tervét 3000/0-ra teljesíti.­A traktorosok a tarlószántásnál 1240/0-ban teljesítették tervüket és minden remény meg van ahhoz, hogy az őszi munkáknál is meg­állják a helyüket. Streba György Szelőce mennyiségű takarmányt is ad át a szövet­kezetnek. * * * Nem mindennapi forgalom volt szeptem­ber 3-án Alistál községben. A szövetkezet új tagjai egymásután vezették teheneiket, bor­jaikat és ökreiket a községi mérleghez. Mér­legelés után az állatokat az előre elkészített istállókba hajtották. Gálfi Móric például, egy fejőstehenet és 2 üszőt adott a közös gazdál­kodásba. Mindjárt utána Kosár Károly két tehenet és egy üszőt vezet s utána következ­nek a többiek. Bizony, a községi mérleg körül valóban nagy a forgalom. Amerre csak elnéz az em­ber, egy hatalmas csorda tarkaságát látja. S a láncok csörgése egybeolvad az emberek beszédével. Talán egy nagyobb állatvásáron sincs nagyobb zene-bona. Egyesek tisztogat­ják még állataik szőrét, hogy minél tetsze­tősebbek legyenek, mások pedig segítenek felhajtani az állatokat a mázsára s mint ilyenkor szokás, jól megnézik, ki milyen jó­szággal gyarapítja a közös vagyont. Bíró Ferencz, a szövetkezet elnöke, igyek­szik túlharsogni az élénk beszédet. A mérle­gen egy ötéves vörös tarka tehén áll, — 610 kg — kiáltja oda a szövetkezet elnöke egy fiatal lánynak, aki pontosan feljegyzi az adatokat. A következő percben egy középkorú dolgoskezű dolgozó paraszt újabb állatot ve­zet fel a vásárra, miközben kicsit izgatottan mosolyog, már hogyisne mosolyogna, amikor oly ünnepélyes minden. Kiss József az il­lető. A zsemlyés tarka üszője 450 kg-ot nyom. Kiss ezenkívül még egy jól fejlett bor­júval is hozzájárul a közös gazdálkodáshoz. Meghagyott magának egy tehenet a családja számára. Kiss szövetkezeti tag 6 ha-on gaz­dálkodott és bizony kijutott neki a munká­ból, mert egyedül művelte a földjét. S ami­kor fáradtan hazatért, még mindig sok mun­ka várt rá, gondozni kellett még az állato­kat is és bizony nem csoda, hogy nem ment minden úgy, ahogy kellett volna s a tejhozam kicsi volt. — Jó fajtájú tehenet adok be, csak jól kell gondoskodni róla — mondja Kiss szövetke­zeti tag, majd még hozzáteszi, — tudom, Több tejet és több húst A pőstyéni traktorállomás jól felkészült az őszi munkálatokra. Az ekéket előhántós ekék. kel látják el, hogy ezáltal is jobb terméshez segítsék a szövetkezetek tagjait. A gondosan megjavított vetőgép-agregátok is készen állanak a vetési munkálatokra. sl jelsózsepényi III. típusú EFSz tagjai az őszi vetés előtt befejezték a közös istálló adaptációját. hogy a szövetkezetben jó gondját viselik majd s egyszer csak meghallom, hogy már 10 liter tejet is ad naponta. Kiss elvtárs szavai meggyőzőek, már hogyis ne volnának azok, amikor ő maga is látta, hogy a szövetkezeti tagok egyes istállókban 11 literes átlagot is elértek naponta egy-egy tehéntől. Aztán meg az is ékesen beszél a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, hogy az alistáli szövetkezet aug. hónapban 170%-ra teljesítette a tejbeszolgáltatást. Így megy ez tovább. Percröl-percre változik a kép, új és új állatok haladnak át a mér­legen. Egyesek arról beszélnek, hogy a jövő­ben még jobban alkalmazzák a szovjet mód­szereket, hogy minél több tejet és húst pro­dukálhassanak.' S hogy így a szövetkezeti tagság jövedelme még jobban emelkedjen. Ollári Mária, aki 3 ha-on gazdálkodott a fiával együtt, ugyancsak egy tehenet, egy üszőt és egy bikaborjút adott át a szövetke­zeti gazdálkodás részére. Amint mondja, jól meggondolta a dolgot. Sokat gondolkodott és sokat számolt, de minden alkalommal job­ban és jobban meggyőződött arról, hogyha a szövetkezetben dolgozik a fiával együtt, összehasonlíthatatlanúl nagyobb lesz a jöve­delme, mint eddig volt. Végh Géza 3 fejős­tehénnel járul hozzá a közös gazdálkodás megerősítéséhez. Egy tehenet és egy borjút meghagyott magának. Így megy ez mind­végig, mindig új emberek kerülnek előtérbe. Az egyik ünnepélyesen komoly, mások pe­dig mosolyognak, némelyek pedig már olyan otthonosan mozognak a szövetkezeti légkör­ben, mintha ott nőttek volna fel. Ezen a ne­vezetes napon az új szövetkezeti tagok 71 fejőstehénnel, 129 borjúval és 28 ökörrel gyarapították a közös vagyont. A legközelebbi napokban még 67 lovat és 117 sertést össz­pontosítanak, amelyek között 19 anyakoca lesz. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy az uj szövetkezeti tagok tudatában vannak annak, hogy a közös gazdálkodás számára beadott jószágok hasznossága, a közös állattenyésztés keretein belül s helyes gondozás mellett, ál­landóan emelkedik és így dolgozóink számára a jövőben sokkal több tejet és húst tudnak majd termelni s ugyanakkor jövedelmük lé­nyegesen megnövekedik. Rác István Nagy agrotechnikai sikerek neműek vetésterületének mintegy kilencven százalékát vetik be keresztsorosan, szemcsés műtrágyával. A szemcsés műtrágya házigyár­tása is teljes mértékben biztosítva van, mi­vel erre a célra 11 szemcséző készülék áll a dolgozók rendelkezésére és így gyártása ál­landóan folyik. „Jól kell felkészülni az őszi munkálatok sikeres befejezésére” hangsúlyozza egyebek között a kormányhatározat. Csallóközaranyosi állami birtok gazdaságaiban valóban jól fel­készült e munkálatokra. A nyári munkálatok­nál elért eredményeik és szerzett tapaszta­lataik, minden bizonnyal az őszi munkálatok­nál még jobban kifejezésre jutnak. Miklya János A feladat tehát ismeretes minden dolgozó előtt s így meg van adva a lehetőség a ha­táridő lerövidítésére, ami minden bizonnyal meg is történik. Erre a reményre a nyári eredmények jogosítanak fel. Mielőtt még be­fejeznénk, nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy a dolgozók munkakedvének foko­zásához nagy mértékben hozzájárultak a szovjet tapasztalatok alkalmazása által elért terméssikerek is. Keresztsoros vetéssel át­lag 4—5 mázsával értek el nagyobb termés­hozamot, de előfordult olyan eset is, hogy az egyik, szemcsés műtrágyával keresztsorosan vetett kísérleti táblán 11 q-val értek el ma­gasabb hektárhozamot. Az ősszel és a tavasszal a csallóközaranyosi állami birtok összes gazdaságaiban a gabona-

Next

/
Thumbnails
Contents