Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-09-14 / 37. szám
ül. évfolyam 37. szám. Ara 2.- Kcs Bratislava, 1952. szeptember 14. Gyorsítsuk meg az őszi munkálatokat, végezzük el időben a szántástvetést, a jövő évi gazdag termés bebiztosítása érdekében. Az új EFSz-ek egyik legfontosabb feladata a közös állattenyésztés A gabonabegyűjtési tervét országosan 100.7c|0-ra teljesítettük J. Krosnár begyűjtési miniszter levele Gottwald elvtárshoz Ezen a nyáron, falvaink nagy lépéssel jutottak előre a jobb és örömtelibb élet felé. Az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló Párt és kormányhatározat megjelenése óta kis- és középföldműveseink már több mint 560 magasabb típusú EFSz-t alakítottak Szlovákiában. Ezáltal 59.065 gazdasági-egység apró parcellái olvadtak be a szövetkezetek hatalmas tábláiba. Kis- és középparasztjaink tízezrei határozták el, hogy szakítotanak az ósdi kistermeléssel, amely nem tudta biztosítani kellőképpen a falu életszínvonalát és kulturális fejlődését és ugyancsak nem tudott megfelelő mennyiségű élelmiszert termelni a város számára. „Általánosan ismert tény — mondja Sztálin elvtárs — hogy az, aki egyénileg gazdálkodik s amellett ósdi, most már sehogyan sem kielégítő termelési eszközöket alkalmaz, nem tud annyit termelni, amennyi a tisztességes megélhetéshez szükséges, nem tudja emelni kulturális színvonalát és nem tud a szocializmus építésének széles útjára lépni“. Dolgozó parasztjaink saját bőrükön tapasztalták, e szavak mélységes igazságosságát évtizedeken keresztül. Éppen ezért határozták el magukat és határozzák el magukat sokan a barázdák felszántására. A kis parcellák azonban a kis termelés átka felszámolásának csak egyik részét képezi. A másik egyforma pontos része a közös állattenyésztés kiépítése. Itt tudomásul kell venni, hogy az állatállomány összpontosításának az új EFSz-ekben a barázdák felszántásával párhuzamosan kell mennie, ha el akarjuk kerülni, hogy a szövetkezet már létezésének kezdetén nehézségekbe ne kerüljön. Világos, hogy a takarmány közös termelése és egyéni felhasználása ellentéteket szít, ami azután a szövetkezet bomlását idézné elő. Éppen úgy világos, hogy az állatállomány egyéni tenyésztésével le kellene mondanunk az állatállomány hasznosságának emeléséről, mert tapasztalataink arra tanítanak, hogy a kis termelés nem képes megoldani az állatállomány minőségének gyors javítását és nem képes hasznosságának emelését elősegíteni. Dolgozó parasztjaink tudják vagy fel kell világosítani őket, hogy szövetkezeteink tagjai részére a legnagyobb kereseti lehetőség éppen az állattenyésztésből adódik. Az állattenyésztésből fakadó jövedelem két — vagy háromszorosára való emelése minálunk igenis lehetséges, mégpedig a legrövidebb időn belül, egy vagy két év alatt. Nem nehéz erre vonatkozólag meggyőző adatokat találni, nem is beszélve a szovjet hiolhozparasztok hatalmas sikereiről, amelyet a kolhozgazdálkodás eme szakaszán elértek, sőt találhatunk elég nagyszerű példát az állami birtokok és a szövetkezetek gazdaságaiban már minálunk is. Ezek az adatok fényesen bizonyítják, milyen jövedelmező a jó állattenyésztés. Így pl. a gajári EFSz hála a szovjet tapasztalatok alkalmazásának, a közös gazdálkodásban lévő fejőstehenek tejhozamát 2-4 literről 12.5 literre emelték naponta tehenenként. Ennek köszönhetik az EFSz tagjai, hogy 40.000 literes évi tervük teljesítésén felül már 10.000 liter tejet termeltek. A gajári szövetkezet ez év végéig még 100.000 liter tejet termel, ami 1,000.000.— koronával több jövedelmet jelent a szövetkezetnek. Ezenkívül e szövetkezet tagjai a sertéstenyésztésnél is nagy sikereket értek el, mert szerződésen felül még 100 mázsa sertéshúst termelnek, amiért további 800.000.— koronát kapnak. Az állatállomány összpontosítása tehát ezidő szerint egyike a legfontosabb feladatainknak, az ÉFSz-ekre vonatkozó Párt és kormányhatánozat teljesítését illetően. Az állatállomány összpontosításánál felmerült problémákat a szövetkezeti tagság csakis a Párt és a Nemzeti Bizottságok állandó gondoskodása és segítsége révén oldhatja meg. Az eperjesi kerületben például az új EFSz-ek alakításával kapcsolatosan a szarvasmarhaállomány tekintetében nagy kínálat észlelhető. Némely helyen 200—300*/#-ra is a felvásárlási terven felül. Annak érdekében, hbgy a felvásárlás megmaradjon a rendes kereteken belül, elsősorban a kommunistáknak kell meggyőzni kis- és középföldműveseinket, szövetkezeti tagjainkat arról, hogy a szövetkezet állatállományának eladása az összpontosítás rovására tör-Tisztelt Gottwald elvtárs! Örömmel jelentjük, hogy az országos begyűjtési tervet szeptember 8-ig 100.7 százalékra teljesítjük. Ebből a szerződéses gabona 99 százalék. Pártunk szorgalmas munkája, valamint a nemzeti bizottságok, a begyűjtési minisztérium meghatalmazottai és a földműves raktárszövetkezetek dolgozói közötti szoros együttműködés következtében a traktorállomások segítségével a begyűjtést az idén 47 nap alatt végeztük el és ezzel a múlt évhez viszonyítva 16 nappal rövidítettük meg a begyűjtés idejét. A begyűjtést a mai napig 12 kerületben és 137 járásban teljesítették. Ezt a jelentős sikert mindenekelőtt egységes földműves szövetkezeteink jó munkájával tudtuk elérni, melyek az aratás és a cséplési munkákban előrehaladtak és lelkesedésükkel, valamint példás begyűjtési készségükkel magukkal ragadták a kis- és középföldművesek tömegeit a határidők megrövidítésére és a beadási kötelezettségek túlteljesítésére. A jó tömegpolitikai munkával a kis- és középföldművesek meggyőzésében az új begyűjtési apparátus elérte első sikereit. Szilárd, kulákellenes álláspontjukkal begyűjtési dolgozóink leleplezték népi demokratikus rendszerünk kártevőit és meghiúsították azok ellenséges szándékát. A gabonabegyűjtésben nagy segítséget jelentettek számunkra a Szovjetunió gazdag tapasztalatai és a szovjet gyártmányú kombájnok, amelyek lényegesen meggyorsították az aratást és a cséplést. A legmodernebb szovjet gyártmányú szárítógépek és a haladó szovjet munkamódszerek a gabonaraktározásnál hatásosan segítenek a veszteségek elleni harcban és a gabona jó minőségének megtartásában. A zselízi járásban lévő Kéty községben is megalakult az EFSz. Több mint 35 kis- és középparaszt határozta el magát a közös gazdálkodásra. Amint a szövetkezet egyre inkább előbbre lendül, úgy törnek ellene a falusi gazdagok és spekulánsok, akik mindjobban vissza szeretnék tartani az idők kerekeit. Az egyik ilyen Bohák, 70 hektár föld tulajdonosa, aki nemcsak szított a szövetkezet ellen, de esküdt ellensége a kis- és középparasztoknak. Földjeit bérbeadta, ő maga pedig a munka helyett inkább pálinka főzéssel foglalkozott. Saját lakásán már el is csípték, amiért elnyerte méltó büntetését, oda került, ahová az ilyen egyének tartoznak. tonik s ezáltal nemcsak, hogy nem nyernek semmit, ellenkezőleg, csak károsodást szenvednének s bizony évek telhetnének el, amíg a kárt helyrehoznák. Kis- és középföldművesünk nem adja ingyen állatait a szövetkezetnek s azután, nemcsak ebben az évben kell élnie jövedelméből. Dolgozó parasztunk az elkövetkezendő esztendőben sokkal több jövedelmet akar biztosítani a szövetkezeti gazdálkodás révén saját maga számára, mint amennyit az egyéni gazdálkodásnál elért, éppen ezért nem károsíthatja meg a szövetkezeti jövedelem egyik legfőbb forrását, — a szövetkezeti közös állattenyésztést. A közös állattenyésztés egyik előfeltétele a közös takarmányalap létesítése. A szövetkezet közös gazdálkodása révén, a haladó vetési eljárások alkalmazásával, főképpen pedig a füvesvetésforgó bevezetésével már a jövő esztendőben és a további évek során igen nagy mértékben emelkedik majd a takarmány termelése. Az új EFSz-eknek ebben az esztendőben még nincsen saját takarmányalapjuk, ezért arról kell meggyőzni kis- és középparasztjainkat, hogy állataik beadásával egyidőben szolgáltassanak be megfelelő mennyiségű takarmányt is a szövetkezeti közös gazdálkodás számára, amelynek árát a Legnagyobb hibánk az volt, hogy a gabonabegyűjtéssel, egyidejűleg nem tudtuk biztosítani a többi mezőgazdasági termékek begyűjtését és így történhetett meg, hogy átmeneti nehézségek mutatkozak a burgonya- és zöldségellátásban. Levonva a tanulságot tapasztalatainkból és megerősödve a gabonabegyűjtésben elért sikerek által, ellenőrizzük az összes beadási szerződést, minden egyes földművesnél és az összes mezőgazdasági terményekben és egyidejűleg megszervezzük a szerződésen felüli begyűjtést. Az aratásban szerzett összes jó tapasztalatok felhasználásával biztosítjuk a burgonya, cukorrépa és fűszerzöldségek, valamint az őszi betakarításból származó többi mezőgazdasági termények idejében való begyűjtését és szemelőtt tartva az állattenyésztési termékek begyűjtésében lévő hiányokról szóló megjegyzését, az eddiginél jóval nagyobb figyelmet fordítunk a dolgozók közellátásának e fontos szakaszára. A világjelentőségű esemény — az SzK(b)P XIX. kongresszusának összeülése és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának ünnepségei lelkesedéssel és csodálattal töltenek el bennünket a szovjet nép iránt, amely ma, 35 évvel a kizsákmányolok feletti végső győzelme után, lelkesedéssel építi a kommunizmus hatalmas műveit. A párt és a kormány vezetése alatt szemelőtt tartva az ön utasításait és tanácsait drága elnök elvtárs, mi is úgy fogunk dolgozni, hogy a begyűjtési terv teljesítésével és túlteljesítésével, dolgozó népünk élelmiszerellátásának biztosításával a lehető legjobban hozzájáruljunk a szocializmus kiépítésének meggyorsításához hazánkban és a világbéke megszilárdításához. Elvtársi üdvözlettel: J. Krosnáf Kéty községben több meggyőző munkára van szükség Habár a szövetkezetbe tömörült kis parasztság csoportja, még nem szélesedett ki, mégis nagy hatással van kis- és középparasztságára, mivel mindegyik teljes meggyőződésből írta alá a belépési nyilatkozatot. A többi, egyénileg gazdálkodó még tétovázik és még többen a kulákság befolyása alatt állanak. Itt elengedhetetlenül szükséges a további felvilágosító munka, amit a Helyi Pártszervezetnek még tovább kell folytatnia, hogy a falu becsületes gazdálkodói kikerüljenek a kulákság és spekulánsok befolyása alól és lépjenek ők is a közös gazdálkodás útjára. jVí. E. szövetkezet kifizeti. A takarmányalap bebiztosításának elhanyagolása nemcsak komoly pénzügyi nehézséget vonna maga után, de fenyegethetné a szövetkezet létét is. Nemkevésbbé fontos kérdés a megfelelő hely biztosítása is az összpontosított állatállomány számára. Ezért gondoskodni kell arról, hogy minden községben, ahol új szövetkezet létesül, ez a kérdés minél észszerűbben legyen megoldva. Ha tudomásul vesszük, hiogy az adaptációval járó tevékenység, mint pl. az anyag beszerzése, az építkezési munkacsoportok szervezése, a falusi gazdagok leleplezése, elszigetelése és kiszorítása és így tovább, milyen problémát tár elénk, akkor azt is tudjuk, hogy e kérdés csakis a Párt beható vezetése és a Nemzeti Bizottság mindennapi segítsége révén oldható meg helyesen. E feladatokat abban az időben igyekszünk megoldani, amikor a szovjetnép és vele együtt mi is készülünk a dicső SzK(b)P XIX. kongresszusára és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordulójának hatalmas ünnepségeire. E kérdéseknek a szovjet példák nyomán való megoldása jelenti majd legszebb hozzájárulásunkat e nagy ünnepségekhez. Voderad község dolgozóparasztjai eddig egyénileg gazdálkodtak és most a III. típusú szövetkezet megalakítása után, nyomban hozzáláttak a földek technikai rendezéséhez, aminek folytán a szűk parcellák helyén hatalmas szövetkezeti táblák létesülnek. A szövetkezeti tagok nagy lelkesedéssel beszélnek arról, hogyan néz majd ki az ujjárendezett határ. (Foto: CTK)
