Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-09-14 / 37. szám
2 1952. szeptember 14. Az EFSz-ek további megszilárdításáért egy nappal hamarabb kijelölik azt a munkát, amit másnap kell elvégezni, hogy így biztosítsák a munka időbeli elkezdését. A munka szervezésének megjavítása érdekében a munkacsoportvezetők, a munkaidő befejezése után a szövetkezet elnökével közösen, rövid megbeszélésre ülnek össze, amely alkalommal az elnök irányelveket ad a munkacsoport-vezetőknek a további munkát illetően s ugyanakkor felértékelik a munkacsoportok együtt elvégzett teljesítményét. Nagy súlyt kell helyezni a munka helyes jutalmazására, amit úgy érhetünk el, ha normák szerint dolgozunk. Semmiesetre sem engedhető meg, hogy a jutalmazás egyenlő módon történjék és mindenkor szigorúan kell ragaszkodni a szocialista elvhez: jutalmazni csakis az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint lehet. A magasabb hektárhozamok elérésénél és az állatállomány hasznosságának emelésénél, a szerződésbeni beszolgáltatás teljesítése után az arra érdemes dolgozóknál ^ be kell vezetni a pótjutalmazást, mégpedig pénzben és természetben. A közös gazdálkodás állandó fejlesztése érdekében nagy mértékben alkalmazzuk a szovjet tapasztalatokat, mint pl. az előhántós ekével való szántást, keresztsoros vetést, a szemcsésműtrágya alkalmazását, műbeporzást. Az állattenyésztésben pedig úgyszintén széles A szövetkezet' elnökének feladatai A szövetkezet elnöke teljes mértékben felel a taggyűlésnek a munka megszervezéséért, a közös gazdaság védelméért, a szövetkezeti demokrácia megtartásáért és azért, hogy a szövetkezet minden tagja jó gazda legyen a saját munkahelyén, ha az a növényi termelésben vagy az állattenyésztésben dolgozik. A szövetkezet elnöke naponta irányítja az agronómus, zootechnikus és más funkcionáriusok munkáját és ügyel a traktorállomással tfaló együtmunkálkodásra. Ezenkívül a többi funkcionáriusokkal egyetemben naponta összeköttetésben kell lennie a még szövetkezeten kívül álló kis- és középföldművesekkel, hogy felvilágosítsa őket a közösgazdálkodás eredményeiről és mindazokról az előnyökről, amelyek a szövetkezeti nagytermelésből fakadnak. A munka e szakaszát a sző-A könyvelő a szövetkezet elnökével és vezetőségével legszorosabban együtt munkálkodva Dolgozó parasztjainknak első lépése az volt, hogy felszántották a barázdákat, közös istállóba vonták össze az állatállományt, miközben újabb istállókat adaptálnak, hogy ezzel az állattenyésztést minél jobban kifejlesszék. Minél hamarabb végzik el ezeket a munkákat, annál szebb eredményeket tudnak majd elérni s ha már felszántották a barázdákat, sokkal könnyebben és jobban szervezhetik meg az őszi munkákat, amiáltal mindjárt a szövetkezeti gazdálkodás kezdetén bebiztosítják maguknak a jövőévi gazdag termést. — Hogy ez a munka minél jobban menjen, pontos tervet dolgoznak ki az őszi munkálatokról. Természetesen ahhoz, hogy a - szövetkezetek gazdasági fejlődése és megszilárdítása be legyen biztosítva és így a közös jövedelem állandó emelkedésé is, szükséges, hogy minden szövetkezetben vezessék be a helyes munkaszervezést, szilárditsák meg a munkafegyelmet, a vezetők és az egyének felelősségét, dolgozzanak azok növényi vagy az állettenyésztésben. Szükséges, hogy a Járási Nemzeti Bizottság minden szövetkezetben bebiztosítsa a munkarend részletes megvitatását, úgy, hogy ezzel alaposan megismerkedjenek az összes vezetők, valamint a szövetkezet tagjai, mégpedig az őszi munkálatok megkezdése előtt. Az egyéni felelősség kérdése Az eddigi tapasztalatok megmutatták, hogy nem minden vezetőségi tag és szövetkezeti tag érez egyéni felelősséget a közös gazdálkodás ^ fejlődésével ' kapcsolatban* Holott a fejlődésnek az életszínvonal állandó emelkedését és a tagok kultúrális fejlődését kell szolgálnia. Ez különösképpen ott észlelhető, ahol a szövetkezet vezetőségében falusi gazdagok és népünk egyéb ellenségei lopakodtak be. A dunapüspöki EFSz-ben — mint ismeretes — Kucsera kulák kártevő társaival együtt szándékos szabotálás és a munkafegyelem állandó lázi fásával 5.000.000.- korona jövedelemtől fosztotta meg a szövetkezet dolgozó tagjait. A munkarend minden szövetkezeti tagot elsősorban arra kötelez, hogy személyes munkával vegyenek részt a szövetkezeti közös munkában, tartsák be a munkafegyelmet, a szervezési szabályzat értelmében óvják meg a közös vagyont minden kártól, tartsák be a szövetkezet felelős vezetőinek utasításait, mégpedig úgy, ahogy azt egyes munkálatok megkövetelik. A csúcsmunkák idején például főképen a tavaszi időszakban, aratásban, cséplésnél, stb., a taggyűlés megbízhatja a szövetkezet vezetőségét, hogy rendes munkanapnak jelentse ki a vasárnapot és szükség esetén, ha ezt a körülmények megkövetelik, még az állami ünnepnapokat is. A közős gazdálkodás helyes irányítása megköveteli, hogy a szövetkezet vezetősége minden héten rendszeresen ülésezzen és úgy vezesse a szövetkezet összes tagjait, hogy azok legalább havonta egyszer taggyűlésre jöjjenek össze, amely alkalommal részletesen megvitatják az előforduló hiányosságokat és egyben elbírálják a szövetkezet vezetőinek tevékenységét. — A szövetkezet vezetősége a munkacsoport bevonásával kidolgozza a szocialista munkaverseny elveit és ezzel megismerteti a szövetkezet összes tagjait, majd tovább is állandóan ismerteti őket a munkaverseny állásával, mégpedig úgy, hogy kiemeli egyes munkacsoportok szép eredményeit, úgyszintén a csaták és az egyének teljesítményeit. Ugyanakkor a szövetkezet vezetősége pellengére állítja a munkakerülőket és azokat, akik lazítják a munkafegyelmet. A taggyűlés szükség esetén a .telkiismeretlen tagokat meginti, a lelkiismeretlen vezetőket pedig megfosztja funkciójuktól, továbbá bírságot szab 5 munkaegység erejéig. Ha azonban ezek a nevelőeszközök sem segítenek, a szövetkezet vezetősége indítványt tesz az ilyen egyének szövetkezetből való kizárására. Állandó munkacsoportok A szövetkezetben a termelési és szervezési alapegységet a munkacsoport alkotja. A csoportok szervezésénél ügyelni kell arra, hogy ezeknek ne legyen túlsók földjük, vagy ellenkezőleg, kis földterületen ne legyen fölöslegesen több munkacsoport alakítva. A mezőgazdasági terület nagysága 150—250 ha legyen. 250 ha-ig csak egy munkacsoportot kell szervezni. A kapásoknál és az ipari növényeknél ügyelni kell arra, hogy a csoportok tagjai egy évi időtartamra egy és ugyanazon területet kapjanak gondozásra, a munkacsoport keretén belül, amelyen a munkálatokat úgy végzik el, hogy be legyen biztosítva a személyi felelősség és a hektárhozamok emelése, egyszóval, hogy a munka lelkiismeretesen és jól legyen elvégezve. Az állattenyésztésben pedig bizonyos számú állatállományt, szarvasmarhát vagy sertést 2—3 évre kell gondjaira bízni az állettenyésztésben dolgozóknak, hogy így belegyen biztosítva az állatállomány hasznosságának emelése. — A munkacsoportok vezetői ügyelnek arra, hogy ay összes munkák minősége jó legyen. A roszszul vagy hanyagul elvégzett munkát a szövetkezet tagja köteles helyrehozni vagy újból és most már jól elvégezni, mert csak a jól elvégzett munkáért számíthat fel a csoporvezető megfelelő számú munkaegységet. A munkacsoport vezetői minden esetben A könyvelő a szövetkezet vezetőségével legszorosabban együtt munkálkodva irányítja a szövetkezet pénzügyi gazdálkodását. Elsősorban arról gondoskodik, hogy az összes bevételek és kiadások időben legyenek elkönyvelve, és főképpen azzal törődik, hogy minden feljegyzés igazságos volta be legyen biztosítva. Gondoskodnia kell arról,, hogy a szövetkezet összes dolgozó tagjai betegbiztosítása rendben legyen és a járulék pontosan belegyen fizetve. Az adatok helyes vezetésénél igen fontos, hogy a könyvelő naponta összeköttetésben álljon a munkacsoportok vezetőivel és úgy vezesse őket, hogy azok a taggyűlés által elfogadott normák alapján elvégzett munkát jegyezzék fel. A könyvelő minden hónapban előterjeszti a kimerített munkaegységek áttekintését, hogy így bebiztosítsa a pénzügyi terv ellenőrzését. Nagyon fontos feladata a könyvelőnek az is, hogy bebiztosítsa az állami kölcsönök időbeni visszafizetését, nehogy a szövetkezetnek fölöslegesen megnagyobbodjanak a kamat-kiadásai. — Ügyszintén naponta gondoskodik a szövetkezet által leszáll to tt termékek árának behajtásáról. A pénztárossal karöltve ügyel arra, hogy a szövetkezet pénztárába csak olyan összeg legyen, amely az apró kiadások fedezésére szükséges. A többi pénzt nyomban beviszi a pénzintézetbe. Megakadályozza a fekete alapok létesítését a szövetkezet és a pénzintézet pénztárán kívül. Minden szövetkezet nagymennyiségű takarmánnyal, vető maggal és egyéb készletekkel rendelkezik, amelyek az egész évi gazdálkodáshoz szükségesek. Ezek helyes elraktározásáért, szétosztásáért a raktárnok felelősséggel tartozik a vezetőségnek. Gondoskodik a tartalékok jó elhelyezéséről s a gazdasági gépeket, eszközöket elismervény ellenében adja ki a munkacsoportok felelős vezetőinek. A helyes gazdálkodás érdekében ügyelnie kell arra, hogy az állattenyésztőknek kiadott takarmánymennyiség, a takarmányozási elv alapján történjék, műtrágyát, vetőmagot stb. úgyszintén az egész évi termelési terv alapján ad ki, hogy így elejét vegye a szövetkezeti vagyon tékozlásának. A növényi termelésnél jelentős feladat háramlik a szövetkezet agronomusára. Azokban a szövetkezetekben, amelyekben a növényi termelés túlsúlyban van, az agronómus az elnök első helyettese, önálló funkciója az agronómusnak csak Azokban a szövetkezetekben, amelyek túlnyomóan állattenyésztéssel foglalkoznak, a termelési kérdésben az elnököt első helyen a zootechnikus helyettesíti, aki mindenképpen gondoskodik az állatállomány hasznosságának emeléséről, úgy, ahogyan azt a termelési terv előírja. A zootechnikusnak figyelni kell arra, hogy a takarmányi adatok helyesen legyenek a nagy földterülettel rendelkező szövetkezetben van. A kis földterületekkel rendelkező szövetkezetekben az agronómus munkáját a szövetkezeti elnöknek kell végeznie, esetleg a taggyűlés határozata alapján a munkacsoport vezetőjének. Az agronómus elsősorban törekedjék arra, hogy a zoótechnikussal karöltve megfelelő mennyiségű takarmányt biztosítson az állattenyésztés fejlesztésének biztosítására és ugyancsak biztosítania kell az agrotechnikai intézkedések betartását, a szovjet kolhozok példája nyomán, miközben a legszűkebben együttműködik a traktorállomásokkal és a Járási Nemzeti Bizottságokkal, különösen pedig az egész évi terv kidolgozásánál és az EFSz és a traktorállomás közötti szerződés megkötésénél, mégpedig úgy, hogy a traktorosok érdekelve legyenek a hektárhozamokat illetően. Nagyobb szövetkezetekben a mezei munkacsoportok vezetői az agronómus, a kisebb szövetkezetnél az elnök hatásköréhez tartoznak. A mezei munkacsoport vezetője, gondoskodik csoportjának munkamegszervezéséről, ügyel a jó munkára és annak helyes jutalmazására, rendben és helyesen vezeti feljegyzéseit az elvégzett munkáról és beszélgetések keretében megismerteti csoportjának tagjait az új munkamódszerekkel s a modern agrotechnika jelentőségével. Minden csoportvezető rendesen dolgozik munkacsoportjában és példaképül szolgál a többieknek. A munkacsoportvezető irányítja a csaták munkaszervezését is, de a feladatok teljesítéséért az egyes csatákban ezek vezetői felelnek. A zootechnikusok feladatai A zoótechnikusoknak figyelnie kell arra, hogy a takarmányi adatok helyesen legyenek szétosztva, mégpedig az állatok hasznossága szétosztva, mégpedig az állatok hasznossága szerint. Ugyancsak gondoskodik az állatállomány egészségi állapotáról is, valamint hasznosságának ellenőrzéséről. Állandóan szorgalmazza a szovjet módszerek bevezetését és azok alkalmazását. Mindennap összeköttetésben áll a járási zoótechnikussal, akivel együttesen igyekszik megoldani, az állatállomány hasznosságának emelésével foglalkozó Párt és kormányhatározatban kitűzött feladatok teljesítését. A zootechnikus feladata az állattenyésztők és egyes vezetők nevelése. Figyelemmel kíséri az állatállomány szaporodását, súlygyarapodását, hasznosságát, amiről pontos jegyzeteket vezet, hogy így elejét vegye a helytelen takarmányozás által előforduló veszteségeknek. Ugyanakkor a takarmányozási csoportvezetőt felelőssé teszi az időbeni takarmánytermelés és takarmányszállítás bebiztosítása érdekében, ugyancsak gondoskodik arról is, hogy a takarmány termelés munkája mindenkor időben és jól legyen elvégezve. Az állattenyésztés fejlesztésének érdekében feltétlenül építkezési munkacsoportot, esetleg osztagot kell alakítani, egy vezetővel az élen. A munkacsoport vezetője úgy szervezi a munkát, hogy az építkezéshez szükséges anyag idejében álljon a munkacsoport tagjainak Repülőink népünk építő munkájának őrei A csehszlovák repülőnapot — hadirepülőink legnagyobb ünnepét, amelyet hadseregünkkel együtt egész népünk megünnepelt, az elmúlt hét vasárnapján tartották meg a ruzsyni repülőtéren. Az ünnepélyen megjelent Gottwald elvtárs, köztársaságunk elnöke is, dr. Alexej Cepicka, hadseregtábornok, hadügyminiszter kíséreté, ben. A repülőtéren örömteljes hangulatban várták a repülőnap gazdag műsorának megkezdését, amihez hozzájárult a légierők, a CsISz, a bányász zenekar é a pionírok kultúrcsoportjának fellépése is. Dr. Alexej Cepiőka hadseregtábomok, honvédelmi miniszter a Csehszlovák repülőknapja alkalmából a következő hadiparancsot adta ki: „Hadseregparancs a Csehszlovák repülők napja alkalmából. Repülő és repülőszerelő elvtársak! Katona, őrvezető és altiszt elvtársakl Tiszt és tábornok elvtársak! A repülőipar munkás, mérnök, és műszaki elvtársai! Ma ünnepli országunk és hadseregünk, hazánk egész dolgozó népével együtt, a Csehszlovák repülők napját. Népünknek ezt a nagyjelentőségű ünnepét abban az időben tartjuk meg, amikor a zamerikai imperialisták és*a kapitalista államok kormányaiban ülő hű lakájaik lázas előkészületekkel ki akarják robbantani az új világháborút. Háborús előkészületeik azonban szembetalálkoznak az egész világ haladó emberiségének napról-napra növekvő ellenállásával. Az egész világ ezen békeküzdelmének élén a nagy Szovjetunió álL Hazánk és egész dolgozó népünk szilárdan áll a béke védőinek táborában, a szocializmus felépítésének útján fejleszti népgazdaságát és szilárdítja országa védelmi képességét. Repülőerőink sikeresen sajátítják el a modern harci technikát és felhasználóié, sának művészetét. A repülőipar dolgozói nagy sikereket értek el a modern repülőgépek gyártásánál. Katona, őrvezető és altiszt elvtársak! Tiszt és tábornok elvtársak! Üdvözlöm önöket és jókívánságaimat fejezem ki önöknek a Csehszlovák repülök napja alkalmából. További sikereket kívánok a csehszlovák repülőerők erejének megszilárdításában, harckésszségének fokozásában. Váljanak népünk építő munkájának éber és készenlétben álló őreivé! Éljen a Csehszlovák repülők napja — népünk örömteli ünnepe! Éljenek a csehszlovák repülőerők — népünk büszkesége! Éljen és virágozzék szabad és független népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunk! . x Dicsőség Csehszlovák Kommunista Partjának, — népünk valamennyi győzelme kezdeményezőjének és szervezőjének. Éljen Köztársaságunk elnöke, a csehszlovák védőerő főparancsnoka , szeretett Klement Gottwald elvtársunk! Dicsőség felszabadítónknak, a nagy Szovjetuniónak és fegyveres erőinek! Dicsőség a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg zseniális hadvezérének és népünk legnagyobb barátjának, — Sztálin elvtársnak! Prága, 1952. szeptember 7. Dr. Alexej Cepicka, hadseregtábornok, a Csehszlovák Köztársaság honvédelmi minisztere. rendelkezésére, miközben ügyel arra, hogy az építkezés beruházási terve ne legyen túllépve. Jó munkamegszervezéssel gondoskodik arról, hogy az építkezés a tervezett időben nyerjen befejezést s egyúttal az építkezés költségei csökkenjenek a normák szerint végzett munka következtében. A közös gazdálkodás ellenőrzése az ellenőrző bizottságra hárul. A bizottság feladata, hogy negyedévenként végrehajtsa a gazdálkodás a legapróbb részleteinek ellenőrzését. Ezenkívül, minden hónapban ellenőrzi a pénztári készletet, a termelési és a beszolgáltatási terv teljesítését, a taggyűlés határozatainak betartását, a munkaegységekkel való gazdálkodást és azt, hogy a vezetőség hogyan teljesíti kötelességét. Amikor hiányosságokat fedez fel, nyomban javaslatot tesz arra, hogyan kell ezeket a hiányosságokat megszüntetni, ki téríti meg az esetleges károkat és hogyan javítsák meg a munkát. Az összes hiányosságokat, amelyeket az ellenőrző bizottság tárt fel, meg kell tárgyalni a legközelebbi vezetőségi gyűlésen, majd ezekről részletes jelentést kell tenni a legközelebbi taggyűlésnek. A munkarend részletesen foglalkozik a szövetkezeti tagok feladataival. Szükséges, hogy a Járás és a Helyi Nemzeti Bizottságok tanácsai beható segítséget nyújtsanak a szövetkezetnek a munkarend megtárgyalásánál és elfogadásánál. A munkarend elfogadása és betartása biztosítékot jelent a munkaszervezés és a munkafegyelem további javulásának érdekében és lehetővé teszi a szövetkezeti gazdálkodás helyes vezetését, az egész társaság személyes felelősségének kimélyitése mellett és biztosíjja a dolgozó szövetkezeti tagok anyagi és kulturális fejlődésének állandó növekedését Frantisek Krajner, az UV—KSS dolgozója Változik falvaink képe. Sok községben már eltűntek a szalagparcellák és helyüket hatalmas szövetkezti táblák foglalták el. A kis- és középparasztok ezrei hagyták ott a régi gazdálkodás módszereit, a küszködést és segítenek eltávolítani a kapitalista rendszer maradványait, amely kizsákmányoláson alapult. Kis- és középföldműveseink meggyőződtek arról, hogy milyen nagy előnyt jelent számukra a szövetkezeti közös gazdálkodás s ezért írják alá az'új szövetkezeti szabályzatot, állandó munkacsoportokat alakítanak és saját soraikból választják ki a legjobbakat a szövetkezet élére. vetkezet vezetői elhanyagolták. így történhetett meg azután, hogy számos szövetkezeti tag el lett szigetelve a kis- és középparasztoktól, ami kedvezőtlenül hatott a szövetkezet további megszilárdítására és tovább fejlesztésére. A szövetkezet elnökének feladata a gazdálkodás állandó ellenőrzése, egyes szövetkezeti vezetők feladatainak ellenőrzése, hogy rendben elvégezték- e munkájukat stb. Gondoskodik arról, hogy a munka termelékenységének érdekében az összes munkacsoportok, osztagok és egyének között, valamint a szomszéd EFSz között jól megszervezett szocialista munkaverseny fejlődjék ki. Ugyancsak gondoskodik arról, hog ya munkaversenv kiértékelése, a munkaversenyben résztvevők jelenlétében, legalább hetenkint egyszer ki legyen értékelve. mértékben alkalmazzuk az élenjáró szovjet kolhozparasztok bevált módszereit mint pl. P. A. Malinyinová módszerét, a tőgymasszázst és a tehenek napi 3—4-szeri fejését stb. Minden szövetkezeti tag naponta tartsa szem előtt, hogy a szövetkezeti vagyon a szövetkezeti tagság életszínvonalának emelését és kulturális fejlődését szolgálja. Éppen ezért minden szövetkezeti tag felel a rábízott szövetkezeti vagyonért, állatállományért stb. és minden kárt, veszteséget, esetleg lopást meg kell térítenie. A szövetkezeti vagyon szétlopása ellenséges cselekedetnek számít, egyben a szövetkezeti érdekek elárulását jelenti, ami segítséget jelent az osztályellenség számára. A szövetkezeti vezetőség egyik igen fontos feladata a közös vagyon védelmének biztosítása. Gondoskodnia kell a tűzkár elleni védekezésről, a szövetkezeti tagság biztonságáról a munkában és a baleset vagy betegség esetén első segélyt kell biztosítania s meg kell tenni az intézkedést az orvoshoz való elszállítás gyors végrehajtása érdekében. A szövetkezeti munkarend megvitatásánál és elfogadásánál kikristályosodnak a vezetőségi tagok feladatainak kérdései. Sok szövetkezetben a funkcionáriusok, kitértek a munkacsoportokban való munka elől. vagy jutalmazásuk nem volt összhangban és nem felelt meg a szövetkezet nagyságának, sem pedig a jó gazdálkodásnak. A munkarend előírja, hogy a tervezett hektárhozamok túlteljesítésénél, úgyszintén az állattenyésztési terv túlteljesítésénél a funkcionáriusok is pótjutalmazást kapnak. A munkarend azonban egyben kijelöli azokat a feladatokat és a felelősséget, amelyet a közös gazdálkodás és ennek fejlődése megkövetel.
