Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-07 / 36. szám

2 1952. szeptember 7. A Szlovák Nemzeti Tanács ünnepi ülése a szlovák nemzeti felkelés 8-ik évfordulója alkalmából A dicső Szlovák Nemzeti Felkelés nyolca­dik évfordulójának ünnepségei Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Tanács ünnepével érték el tetőfokukat, amelyet augusztus 29-én dél­előtt tartottak meg a Szlovák Nemzeti Ta­nács üléstermében. Az ülésen résztvett a kormányküldöttség Viliam Siroky kormány elnökhelyettes, kül­ügyminiszterrel az élén, melynek tagjai Jó­zef Poszpisil vasútügyi, Dr. h. c. Plojhár egészségügyi és Marek Smida erdő- és fa­iparügyi miniszterek voltak. A kormány tag­jai közül továbbá jelen volt Dr. Jozef Kysely kormányelnökhelyettes, Karol Bacílek had­seregtábornok, nemzetbittonságügyi minisz­ter és Dr. Stefan Raisz igazságügyminiszter. A nemzetgyűlés képviseletében megjelent Jo­zef Való és Andrej Zsiak, a nemzetgyűlés al­­elnökei. A CsKP Központi Bizottságának küldöttségében résztvett Václav David, a CsKP Központi Bizottságának titkára, Gusz­táv Kliment, a Központi Szakszervezeti Ta­nács elnöke és Jozef Nepomucky földműve­lésügyi miniszter. Az SzKP Központi Bizott­ságát Ludovit Benada és Milos Gosiorovsky, az SzKP Központi Bizottságának titkárai képviselték. Az ülésen megjelentek továbbá a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tag­jai Frantisek Kubacs elnökkel az élükön. Je­len voltak a Megbízottak Testületének tagjai Július Duris elnökkel az élükön, a konzuli testület képviselői Berjezin pozsonyi szovjet főkonzullal az élükön. Az ülésen résztvettek továbbá a kiváló dolgozók, a köztársasági és munkaérdemrenddel kitüntettek, az építés­ben szerzett érdemekért és a kiváló munká­ért című kitüntetések viselői, az államdíja­sok, az üzemek, állami birtokok, gép- és traktorállomások és EFSz-ek dolgozói, akik kitűntek az idei aratásnál, cséplésnél és fel­vásárlásnál. Résztvettek továbbá az ülésen a Szlovák Megújhodás Pártja és a Szabadság­­párt Központi ßizottsdgainak képviselői, az SzKP kerületi és városi bizottságainak kép­viselői, a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács képviselői, a pozsonyi kerületi és központi nemzeti bizottság elnökei, a főiskolák kép­viselői, a tömegszervezetek, a csehszlovák hadsereg, á biztonsági testületek és a népi milícia képviselői. A Szlovák Nemzeti Tanács ülését röviddel 10 óra után Frantisek Kubacs, az SzNT el­nöke és a Szlovák Nemzeti Arcvonal Köz­ponti Akcióbizottságának főtitkára nyitotta meg, aki a jelenlevők szívélyes üdvözlésétől kísérve szívélyesen köszöntötte a kedves vendégeket. A megnyitó beszéd után viharos taps közepette emelkedett szólásra Viliám Siroky kormányelnökhelyettes, külügyminisz­ter, aki ünnepi beszédet mondottt a Szlovák Nemzeti Felkelés nyolcadik évfordulójának ünnepségei alkalmából. Viliam Siroky kor­mányelnökhelyettes, külügyminiszter beszé­dét a jelenlevők lelkes tapssal gyakran fél­beszakították s befejező szavait állva hallgat­ták végig, Klement Gottwald köztársasági elnököt, a CsKP-t és Sztálin generalisszi­­muszt, valamint a Szovjetunió testvéri nem­zeteit éltetve. A Szlovák Nemzeti Tanács ünnepi ülése az Internacionálé hangjával ért véget. Siroky elvtárs beszédéből Tisztelt Szlovák Nemzeti Tanács, tisztelt barátaim, elvtársnők és elvtársak! 1944-ben, a Szovjet Hadsereg diadalmas előrenyomulásának idején, amikor újabb és újabb csapásokat mért a német fasiszta se­regekre, amikor Kisinevtől Belgrádig, Zslo­­bintól Varsóig, Vitebszktől Tilzseig és azután tovább nyomult előre, nyugatra — 1944 au­gusztus 29-én kitört a német fasiszta meg­szállók és szlovák fasiszta kiszolgálóik elleni dicső Szlovák Nemzeti Felkelés, örömmel és büszkeséggel emlékezünk meg évente a Szlo­vák Nemzeti Felkelésről, amely a Szovjet Hadsereg felszabadító szerepe mellett a szlo­vák nemzet történelmének egyik legjelentő­sebb eseményeként tűnik ki, oly esemény­ként, amely alapvető fordulatot képez a szlo­vák nemzet történelmi fejlődésében és amely új korszakot, a szabad nemzeti élet, a szo­cialista építés korszakát jelenti. A Szlovák Nemzeti Felkelés dicső hagyo­mánya él. Él nemcsak azért, mert a szlovák nemzeti történelem tetőfokát jelenti a sza­badságért vívott harcban, hanem főleg azért, mert a szlovák nemzet akkor fegyverrel a kezében oldotta meg létének kérdését, azokat a kérdéseket, amelyek ma az imperialista háborús gyújtogatok ellen és a világbéke fenntartásáért vívott harcban — újabb égető szükségként állnak előtte. A Szlovák Nemzeti Felkelés nagy jelentő­sége elsősorban abban van, hogy a szlovák nép a Szovjetunió oldalára állott a hitleri Németország ellen. Már az úgynevezett Szlo­vák Állam létrejötte óta nyilvánvaló volt, hogy a dolgozó nép széles tömegei nem ér­tenek egyet a Tiso—Tuka-féle rendszerrel, hogy a német fasizmus imperialista terjesz­kedése ellen vannak, hogy gyűlölik a hitle­rista fasiszta megszállókat. A szlovák nép ezen mély meggyőződése megnyilvánult az úgynevezett szlovák hadsereg katonáinak a szovjet partizánok és a dicső Szovjet Had­sereg oldalára való tömeges átállásában is. A ludák fasiszta klikk szovjetellenes politi­kájának tejjes csődje azonban akkor mutatr kozott meg, amikor Szlovákiában megjeleni tek az első hős szovjet partizánok, a német fasiszta megszállók elleni edzett és tapasz­talt harcosok, hogy segítsenek a hazafias erőknek partizánakció megszervezésében a becsületükért és szabadságukért győzedel­mesen előrenyomuló Szovjet Hadsereg meg­­segítésésére. A szlovák partizánegységek ezen akciói a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörésé­nek közvetlen indítóivá váltak. A partizán­akciók azért voltak sikeresek, mert hála Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes po­litikájának, amely az össznemzeti ellenállás szervezője volt, megvolt a munkásság és a parasztság közti szövetség, mint a Nemzeti Arcvonal fasiszta-ellenes harcának alapja. Egyszerű szlovák emberek, munkások pa­rasztok és az értelmiség soraiból szár­mazó derék hazafiak, érezve a Szovjet Had­sereg erejét és támaszát, óriási lelkesedéssel fogtak fegyvert, hogy felszabadítsák Szlová­kiát és a szlovák nemzetet a megalázó rab­szolgaság alól, amelybe a ludák árulók so­dorták az úgynevezett Szlovák Állam köpe­nye alatt. A Szlovák Nemzeti Felkelés alatt a hősi Minden igyekezetünk arra irányul­jon, hogy dolgozó parasztjaink további ezrei szakítsanak a régi gazdálkodás gyenge eredményeivel, hogy ezután földjeiken nagyobb termést érhessenek el, könnyebben és gyorsabban végez­hessék munkájukat s hogy a jutalma­zás is nagyobb lehessen egész évi mun­kájukért. Arról van tehát szó, hogy az őszi munkálatok folyamán, Rippen úgy amint ez a termés betakarításánál tör­tént, sőt még nagyobb igyekezettel nyerjük meg dolgozó parasztjainkat a szövetkezeti nagytermelés számára. Ezen a téren is sok tapasztalatot sze­reztünk, különösen ami a felvilágosító munkát illeti és ha ezeket jól felhasz­náljuk, további nagy lépéssel jutunk előre újabb EFSz-ek létesítése által s így dolgozó parasztjaink tízezreit ment­jük meg a küszködéstől. Annyi bizonyos, hogy a nyugati rá­dióállomások és dolgozó népünk ellen­ségei még nagyobb mértékben igyekez­nek hazugság áradatukat növelni, hol­mi erőszakról és egyebekről. Az impe­rialisták fizetett lakájai még nagyobb mértékben fogják ontani hamis, kroko­dil-könnyeiket minden egyes felszán­tott barázda után, mintha ezzel kis- és középföldmüveseink szabadságát és csa­ládi boldogságát siratná. Ámde régi nóta már ez és nagyon is áttekinthető, mert amíg kis- és középparasztjaink felett siránkoznak, a valóságban a ku­­lákokra gondolnak és arra, hogyan és dicső partizánharcokban közösen kiontott vér pecsételte meg népünk barátságát és sze­rété tét a Szovjetunió népei iránt. Mély meg­­ill etődéssel emlékezünk meg arról a nagy­lelkű nemes segítségről, amelyben akkor ré­szesültünk, amikor a Szovjet Hadsereg egy­ségei és oldalukon a csehszlovák egységek is Sztálin elvtárs egyenes parancsára a Duk­­la melletti kemény harcokban átkeltek a Kárpátokon. Hála a Szovjetuniónak Szlovákia meg­szűnt az imperialista hódítók és a hazai áru­ló reakciós politikusok tehetetlen tárgyává lenni. A Szovjetunió segítségével a szlovák nemzet harcra kelhetett becsületéért és sza­badságáért. A Szovjetunió felszabadította Köztársaságunk nemzeteit a fasiszta meg­szállás alól. Hatalmas támogatásával dolgozó népünk saját akarata szerint rendezhette be a felszabadult Köztársaság viszonyait anél­kül, hogy félnie kellett volna az imperialis­táknak a belső ügyekbe való beavatkozásá­tól. Felszámolhatta burzsoá rendszert és a hős szovjet nép, a haladás előharcosának nagy példája nyomán a népi demokrácia út­jára léphetett. A Szovjetunió, amely a legne­hezebb időkben segédkezet nyújtott nekünk, most is önzetlen és nagylelkű támogatásban részesít bennünket. Ennek a sokoldalú se­gítségnek döntő jelentősége van Csehszlová­kia szocialista építése szempontjából. Évről­­évre mélyül a Szovjetunió népeivel való együttműködésünk politikai, gazdasági és kultúrális téren. Népünk növekvő csodálat­tal ismeri meg a szovjet kultúra és technika mérhetetlen gazdagságát, amely nem sejtett módon gazdagítja és értékessé teszi nemzeti életünket. A kommunizmus nagyszerű épít­oszlik szét reményük, hogy valaha is­mét a kapitalista-járomba foghatják és kizsákmányolhatják dolgozó paraszt­jainkat. Minden egyes új szövetkezet és min­den további sikerünk, amelyet a szo­cializmus építésében érünk el falvain­­kon, növekszik az osztályellenség gyű­lölete, és főképpen pedig a falusi gaz­dagoké és az összes reakciós elemeké. Ezért még több óvatosságra és éber­ségre s ugyancsak határozottságra van szükség az ellenség kísérleteivel szem­ben, amely mindenáron meg akarja akadályozni falvaink szocialista fejlő­dését. Ezen a téren annál nagyobb si­kereket érünk el, minél erőteljesebben korlátozzuk és kiszorítjuk a falusi ku­­lákokat bármilyen befolyástól falvain­­kon, megtisztítjuk tőlük szövetkeze­teinket, traktorállomásainkat, állami birtokainkat és szétzúzzuk szabotázski­­sérleteiket az egész vonalon. Az őszi munkálatokra vonatkozó kor­mányhatározat rövid és tömör értelme a következő: befejezni az aratást, Csé'p­­lést és a termény beszolgáltatását. Mi­nél hamarább befejezni az őszi repce és az őszi takarmánykeverékek vetését, hogy állatállományunk számára annyi takarmányt biztosítsunk, hogy eleget tehessünk az állattenyésztés magasabb feladatainak. Továbá a tavalyi és az kezései, a Volga-Don csatorna megnyitása és a termelőerők újabb hatalmas fejlődése, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának az ötödik ötéves terv­re vonatkozó tervezetében jut kifejezésre — mindez lelkesedéssel és azzal a szilárd biz­tonsággal tölt el bennünket, hogy a helyes úton haladunk, hogy a béke és a szocializ­mus ügye legyőzhetetlen. A Szlovák Nem­zeti Felkelés hagyományai arra figyelmeztet­nek bennünket, hogy a Szovjetunió^ szabad­ságunk hatalmas és megbízható oltalma és hegy a szlovák nép szabadságának ügyét biz­tosítjuk, ha mindig és örök időkre a világ óriási, első szocialista nagyhatalmára, a Szovjetunióra fogunk támaszkodni. Ezért ünnepeljük á Szlovák Nemzeti Felkelés em­léknapját a Szovjetunió nemzeteivel való ba­rátság és testvériség forró érzelmeivel, a vi­lág dolgozó népének lángszerű vezére és ta­nító ja, Köztársaságunk nemzeteinek nagy barátja, Sztálin elvtárs iránti határtalan ra­gaszkodásunk és szeretetünk érzelmeivel. Siroky elvtárs beszéde következő részé­ben a mezőgazdasággal kapcsolatosan az alábbiakat mondotta: Falvaink is a szocialista építés útjára lép­tek. Az idei aratási munkák a gépesítés to­vábbi fejlődése jegyében mentek végbe, amelyben már jelentős szerepet játszottak a Szovjetunió által mezőgazdaságunknak nyúj­tott kombájnok. A kis- és középparasztok tíz­ezrei győződtek meg a szocialista szövetke­zeti nagyüzemi termelés előnyeiről, ahogy ar­ról tanúskodik az egységes földműves szövet­kezetek építésének idei fejlődése. idei ha hozamoknál szerzett tapasztat latok alapján szeles mértékben alkal­mazzuk a gabonaneműek, így a búza, rozs keresztsoros vetését, mert hiszen az idén is bebizonyosodott, hogy a ke­resztsoros vetés eljárása folytán, vala­mint agrotechnikai határidő betartásá­val lényegesen magasabb hektárhoza­mokat érhetünk el. így pl. a Prága mel­letti Jencsik-gazdaságban elért 51.80 mázsás hektáronkénti területhozam mindennél meggyőzőbben beszél. Ugyancsak veszteség nélkül takarítsuk be a burgonya, cukorrépa, zöldség és egyéb termést. Idejében szállítsuk ki a trágyát a mezőkre, szántsunk fel min­den földet és kész.ítsük el a tavasziak alá. Ugyancsak gondozzuk a réteket, komlóskerteket, szőlőket és gyümölcsö­söket. Legfontosabb feladatunk, hogy összes dolgozó parasztjainkat megismertessük az ős|;i munkálatokra vonatkozó kor­mányhatározattal és szélekörű felvilá­gosító ínunka xxtján tudassuk földmű­veseinkkel a szovjet kolhozparasztok gazdag tapasztalatai alkalmazásánák nagy jelentőségét, ugyancsak az agro­technikai határidők betartásának pon­tosságát, aminek helyességét nemcsak a szovjet kolhozparasztok és a szovho­­zok dolgozóinak nagyszerű eredményei bizonyítják, de EFSz-eink egész sere­A termelésben elért sikerek alapján állan­dóan tovább fokozódik a nép életszínvonala, ami több ipari és élelmicikkekkel való jobb ellátásban, a szovjet példa nyomán megszer­vezendő egészségügyi szolgálat lényeges ja­vulásában, kultúrintézmények további építé­sében és a kulturális élet további fejlődésé­ben nyilvánul meg. A nyomor, az éhség és a munkanélküliség ideje már a feledésé. A feledésé már a réggi Szlovákia, ahol majd­nem egy millió ember úgyszólván nyomor­góit és naponta reménytelen kemény küzdel­met folytatott a mindennapi kenyérért, a puszta létezésért. És még sem helyes meg­feledkezni arról, nem szabad elfelejteni azt, ami volt. Nem szabad elfelejteni, mert az imperialista háborús gyújtogatok, az árulók és az árúbabocsátkozottak, akik az ő érde­keiket Szolgálják, egész gyülevészhadának érdeke éppen a burzsoá rendszer megújítása és pedig sokkal rosszabb kiadásban. Igen, az a céljuk, hogy újra a dolgozó nép nya­kára ültessék a kapitalista vérszopókat. A népgazdaságnak az elmúlt évek alatti gyors fejlődése munkásosztályunk, szövetke­zeti parasztjaink és dolgozó népünk alkotó erőinek és munkalendületének nagy fejlődé­séről tanúskodik, amely a Szovjetunió segít­ségével testvériesen együttműködve a cseh munkásosztállyal mérföldes ‘ léptekkel éri utói a technikailag előrehaladottabb országo­kat és szemeink előtt válik fejlett ipari, or­szággá. Az alkotó építőmunkának ilyen fej­lődése csupán azért lehetséges, mert népünk tudja, hogy sajátmagának, saját örömteljes jelene és még öröm teljesebb jövője érdeké­ben dolgozik. A Szlovák Nemzeti Felkelés nyolcadik év­fordulóját ünnepelve, kifejezzük ezért abbeli rendíthetetlen elszántságunkat, hogy a szo­cializmus építésének megkezdett útját foly­tatjuk és biztosítjuk még sikeresebb előre­haladásunkat. Az idén oly feladatok állnak előttünk, amelyeknek sikeres megvalósítása nagy jelentőséggel fog bírni egész további fejlődésünkre. Nagy feladatok várnak ben­nünket főleg a mezőgazdasági termelésben az egységes földműves szövetkezetek továbbfej­lődésével és megszilárdításával kapcsolatban. A falu szocialista átépítésében a legutóbbi hónapokban már jelentős haladást értünk el. Szlovákiai viszonylatban 1952 júrius 1-től a mai napig az egységes földműves szövetkeze­tek földalapja 303.668 hektár mezőgazdasági földterülettel bővült, 510 III. és IV. típusú EFSz-el gyarapodott, emellett 123 eddigi ki­sebbségi szövetkezetből többségi szövetkeze­tek alakultak ki és 50.849 gazdasággal gyara­podtak a szövetkezetek. 1952 augusztus 28-ig a magasabb típusú EFSz-eknek együttvéve 701.396 hektárnyi mezőgazdasági területe volt, ami az összmennyiség 25 százalékát te­szi ki. Az egységes földműves szövetkezetek különösen gyors növekedését könyvelhetjük el Kelet-Szlovákiában az eperjesi és a kassai kerületekben. Ezek az eredmények jó előfel­tételeket nyújtanak a mező gazdasági terme­lés fejlődésére, amely eddig jelentősen lema­radt az ipar mögött. Nagy feladat előtt ál­lunk, hogy biztosítsuk az egységes földmű­ves szövetkezeteknek már a jövő gazdasági évben végzendő jó munkáját és azon komoly hiányosságok kiküszöbölését, amelyek az egy­séges földműves szövetkezetekben még lé­teznek. (Folytatás 4. oldalon) gének tapasztalatai és az állami gazda­ságainkban elért eredmények is. A szántóföld új módszerekkel való előké­szítése és a növények gondozása maga­sabb hektárhozamokat és gazdagabb termést jelent majd számunkra, minek következtében bebiztosítjuk népünk el­látását állati és növényi termékekkel. A feladatok, amelyek előtt dolgozó parasztjaink állanak, nem kicsinyek, de annál örömteljesebbek, mert teljesíté­sükkel falvaink békéjéért és örömteli életéért dolgozunk, ugyancsak összes dolgozóink életszínvonalának emelésé­ért, a békéért és hazánk erősödéséért, tehát mindez megérj azt, hogy felada­tainkat és kötelességeinket időben és jól végezzük. Az őszi munkálatok lehetőséget nyúj­tanak arra, hogy egyes dolgozók, a szö­vetkezetek munkacsoportjai, valamint a gépállomások és az állami birtokok dolgozói új kötelezettségvállalásokkal járuljanak hozzá az összes munkálatok agrotechnikai határidőben belül való elvégzéséhez. A szocialista munkaver­seny széleskörű kifejlesztése és a szov­jet mezőgazdaság új módszereinek tel­jes mértékbenj alkalmazása, mezőgaz­daságunk legnagyszerűbb hozzájárulá­sát jelenti a Szovjet Kommunista Párt XIX. kongresszusához és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 35-ik év­fordulójához. Hű kifejezője lesz a haza és Gottwald elvtárs irántj szeretetünk­­nek, hű baráti kifejezésünknek a szov­jetnép és a nagy Sztálin iránt. A vezércikk befejezése (Folytatás az 1-ső oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents