Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-31 / 35. szám

1952. augusztus 31. 7 Kormányhatározat az őszi munkáknak idejében való elvégzésére!, valam'nt a burgonya és cukorrépa betakarításáról sok számára mindenekelőtt ott, ahol még az ősszel megvalósítják a gyökerek kiültetését. Biztosítani kell a szőlő, kemény gyümöl­csök gondos betakarítását és osztályozását, valamint a beadási kötelezettségek teljesíté­sét Ápolni kell a szőlőskerteket és a gyümöl­csösöket és meg kell valósítani a téli me­chanikai és védekezési intézkedést a kárte­vők ellen. Meg kell valósítania tervezett szőlőkertek és gyümölcsösök beültetését a rendesen előkészített földeken és november 15-ig regalizálni kell azokat a földeket, ame­lyek 1953-ban lesznek beültetve szomvel. Kö­vetkezetesen kell gondoskodni a kikelt rep­ce fogasolásáról és a gyengén fejlődő növé­nyek trágyázásáról. TAKARMÁNY-ALAP A sarjú kaszálását az alacsonyabb fekvésű vidékeken augusztus 25-ig, a magasabb fek­vésű vidékeken pedig szeptember 1-ig, le leg­később október 1-ig be kell fejezni. Gondos­kodni kell ayól, hogy az; összes takarmány­félék a szántóföldeken szárítókon száradja, nak. Ki kell használni a réteket és legelőket legeltetésre a sarjuk lekaszálása után a lehe­tő legnagyobb mértékben. Október 31-ig meg kell valósítani a különféle betegségekkel megfertőzött rétek és legelők fertőtlenítését. November 15-ig kezelni és trágyázni kell a füvesvetésforgós táblákat az egész területen, továbbá a réteket és legelőket a tervezett ter­jedelemben. A herefű-féléket és lucernafü­­féléket a szántóföld teljes mélységére meg kell szántani előhántós ekével. Legkésőbb szeptember 30-ig el kell vetni a tervezett őszi keverékféléket. ŐSZI SZILAZSOLAS az EFSz-ekben és az állami birtokokon október 31-ig be kell fejezni a tervezett szi­­lázsok építését, hogy azokat még ebben az évben fel lehessen használni az őszi takar­mányok szilázsolására. El kell szilázsolni a tervezett takarmánymennyiséget, főleg a ta­karmányféléket, kukoricát és napraforgót. A cukorgyári szeletek és a répacsutkán kívül a burgonyát, kukoricakórót, burgonyaszárt és hulladékzöldséget is szilázsolni kell, vala­mint szilázsolások útján kell konzerválni azokat a takarmányféléket, amelyek a kedve­zőtlen időjárás miatt nem bírnának rendesen megszáradni. . SZÁNTÁS A vetés alá előhántós ekével kell szántani. A könnyű földeken a szántóréteg tfgész mély­ségben, a kötöttebb földeken legalább 22 cm mélyen. A vetés alá való szántásnál az ekék után boronákat kell kapcsolni. A vetés ala való szántásnál a vetés előtt porhanyósíta­­ni kell a földet a vetés mélységéig. Az istál­­totrágyát és a műtrágyát a kapások és a ta­vasziak alá a mélyszántás előtt kell szétszór­ni. Az EFSz-ekben és állami birtokokon rend­kívüli figyelmet kell fordítani az istállótrá­­gyak gazdaságos kihasználására és a föld megtrágyázására azokon a táblákon, ame­lyek kapások alá vannak kijelölve és jóval nagyobb mértékben kell biztosítani a szem­cséstrágya házigyártását az EFSz-ekben és az állami birtokokon. A mélyszántást november 20-ig kell elvé­gezni a szántóréteg teljes mélységében, a ka­pusok alá a lehetőség szerint 25, vagy még több cm. mélységben. A mélyszántást a trak­torállomások és az állami birtokok előhántós ekével «végezzék. Az alacsony szántóréteggel rendelkező földeket 2—3 cm-el mélyíteni kell az istállótrágya szétszórásával egyidejűleg. A hegyoldalakon lévő földeket a lejtősre merő­legesen kell szántani, hogy elejét vegyék a talaj összemosódásának. A szántásnál gon­doskodni kell arról, hogy a föld kiegyenlí­tődjék és hogy így meg legyenek a kom­bájn sikeres használatának előfeltételei. A SZÁNTÓTERÜLET KISZÉLESÍTÉSE A mélyszántás megvalósításánál biztosítani kell, hogy minden darab eddig kihasználatla­nul álló föld fel legyen szántva. Különösen biztosítani kell azt, hogy a megműveletlen szántóföld, amely ki van jelölve, még most ősszel meg legyen szántva. Meg kell valósíta­ni egyidejűleg azon földek szántását is, ame­lyek ki vannak jelölve a szántóföldre való át­változtatásra és november 30-ig meg kell valósítani a kevés hasznossággal bíró rétek és legelők szántását a takarmányos vetés­forgó számára a terv szerint. ŐSZIEK VETÉSE A magtermesztési területekről betakarított vetőmagot idejében ki kell tisztítani, a min­tát kivizsgáltatni a központi ellenőrző és kuta­tó intézetekben, vagy pedig annak fiók inté­zetében és a kipróbált vetőmagot a _ vetés előtt csávázni kell. A vetőmag termelési te­rületekre, a'szaporítási területekre, vagy más vetőmagcserére a vetőmagot idejében át kell venni a földműves raktárszövetkezetből és a vetést a legjobb agrotechnikai időben kell elvégezni. Az őszi rozs vetését az alacsonyabb fekvésű vidékeken szeptember 30-ig, a maga­sabb fekvésű vidékeken pedig szép. 20-ig a búza vetését legkésőbb nov. 15-ig be kell fe­jezni. Az ősziekből a lehető legnagyobb te­rületet a bevált keresztsorú vetési mód­szerrel kell el vetni, ami 30 százalékkal nö­veli a termést. A gyengébb őszi ültetvénye­ket, a szaporítási területeket és a magterme­lési részeket a fagyok beállta előtt feltrá­gyázni kell nátriumos és foszforos trágyák­kal és védeni kell a vetést a kártevők ellen. MAGTERMESZTESI RENDSZER Azon részek kijelölésénél, amelyekben ve­tőmagot termelnek, gondoskodni kell arról, hogy ezeket a részeket a termékeny és a leg­jobban megtrágyázott földekből válasszák ki és hogy ki legyenek használva "az összes ha­ladó agrotechnikai eljárások (a talaj példás élőkészítése, trágyázás, keresztsoros és kes­­kenysorű vetési módszer), hogy meglegyenek az előfeltételei a legjobb minőségű vetőmag termelésének. 2. A begyűjtési és belkereskedelemügyi minisztériumoknak, hogy biztosítsanak ele­gendő raktárhelyiségeket a burgonya, zöld­ség és a gyümölcs átvételére és elraktározá­sára a fogyasztók szükségleteire. VI. A begyűjtés sikeres befejezése A kormány elrendeli: 1. A begyűjtési minisztériumnak, a nem­zeti bizottságoknak, a begyűjtési minisztérium meghatalmazottainak és a földműves raktár­szövetkezetek igazgatóinak: a) befejezni a gabonabegyüjtést a megál­lapított határidőben s ellenőrizni a szerződé­seket, b) biztosítani a burgonya és cukorrépa fo­lyamatos begyűjtését a kormányhatározat je­gyében, a vetőmag biztosítására az alap­­agrótechnikai munkákat a cukorrépa és bur­gonya tervezett betakarítását a kormány ál­tal meghatározott időpontban. c) Biztosítani a kapásnövények begyűjtésé­ről pontos nyilvántartás vezetését és gondos­kodni arról, hogy a beadási kötel|zettséget rendesen teljesítsék, főleg a kulákok. 2. A begyűjtési és belkereskedelemügyi mi­nisztériumoknak, hogy biztosítsanak elegendő raktárhelyiségeket a burgonya, zöldség és a gyümölcs átvételére és elraktározására a fo­gyasztók szükségleteire. VII. A vetőmag és ültetvények begyűjtése és kiadása és a trágyák kiadása A kormány elrendeli: a) A földművelésügyi és begyűjtési mi­nisztériumoknak, valamint a nemzeti bizott­ságoknak a vetőmag és az ültetvények be­gyűjtésének biztosítását, azok idejében való kitisztítását, osztályozását és az EFSz-ekben valamint a községekben való szétosztását a földművelésügyi és a begyűjtési minisztériu­mok utasításai szerint. b) A helyi nemzeti bizottságoknak azokban a községekben, ahol nincs EFSz, hogy össz­pontosítsák a vetőmag és az ültetvények, va­lamint a műtrágya megrendeléseket és össz­­szes földművesektől a községben és hogy ezeket a megrendeléseket továbbítsák a föld­műves raktárszövetkezetekbe. c) A járási és helyi nemzeti bizottságok­nak, hogy felügyeljenek a műtrágya átvé­telére az egységes földműves szövetkezetek­ben és a kis- és középföldműveseknél és hogy gondoskodjanak arról, hogy a kulákok is átvegyék a kiutalt műtrágyát és azt helye­sen használják fel. VIII. Szocialista munkaversennyel az őszi munkák gyors elvégzéséért Az őszi munkák sikeres elvégzése megkí­vánja, hogy a szocialista munkaversenyt még Az ipolynyéki EFSz tagjai bebizonyították, hogy hű szövetségesei lesznek az ipari mun­kásoknak. Addig egy szem gabonát sem vit­tek haza, míg a beszolgáltatási kötelezettsé­güknek eleget nem tettek. Amint a cséplés megkezdődött, az első gabonát átadták a Földműves Raktárszövetkezetnek s amikor már a beadási kötelezettségüket 100 száza­lékban teljesítették, akkor szállították a ga­bonát a saját raktárukba. De még igy is bőven maradt gabona a szö­vetkezet tagjainak, mert az idei szárazság ellenére is szép volt a terméshozam. Községünkben a beszolgáltatást átlag 100 százalékban teljesítettük és egyes magángaz­dálkodó kis- és középföldműveseink is szé­pen teljesítették a dolgozók iránti kötelessé­güket. Példának lehet állítani a többi ma­gángazdálkodók elé Zsigmond Armin közép­parasztot és Pobori József kisparasztot, akik Szövetkezetünk az idei békearatás­ban 4—5 q-val magasabb termést ért el, mint az egyénileg gazdálkodók. Minden tagunk jó munkát végzett, amiért meg is kapják jutalmukat. Ko­­renkó István, aki egymaga dolgozik családjából a szövetkezetben, eddig 300 munkaegységet teljesített s ezért 9 má­zsa természetbeni járandóságot kapott. Mindenesetre nagy része van sikereink­ben a szövetkezet elnökének is, Gyön­gyösi Jánosnak, aki minden munkát jól megszervezett. jobban és állandóan mélyítsük. A tavaszi és nyári munkákban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenütt, ahol a versenyt jól megszervezték, a verseny hozzájárul a munkák jobb minőségéhez és az agrotechni­kai határidő megrövidítéséhez. A magasabb termésért folyó harcot ezért tovább kell fej­leszteni az őszi munkákban, mert az őszi munkák a jövő évi jó termés alapja. A kormány elrendeli a földművelésügyi minisztériumnak, valamint a kerületi és já­rási nemzeti bizöttságoknSk, hogy értékeljék az aratási munkákban lefolyt szocialista rhunkaversenyt a szerzett tapasztalatok alap­ján tovább fejlesszék a szocialista verseny­zést az őszi munkák feladatainak gyors és példás elvégzéséért, népszerűsítsék a példás dolgozókat és azok haladó munkamódszereit és biztosítsák a legjobb tapasztalatok gyors általánosítását. IX. Az őszi munkák biztosítása a nemzeti bizottságok által A kormány elrendeli a nemzeti bizottsá­goknak: a) Kiértékelni az aratást, a begyűjtést, va­lamint az EFSz-ek fejlődésének és kiépíté­sének tapasztalatait, főleg pedig a közös ve­tések kérdésében, a mezsgyék felszántása és új szövetkezetek megalakítása alapján, meg­tárgyalni a kormánynak az őszi munkák biz­tosításáról szóló határozatát és szétdolgozni azt a helyi feltételek szerint, főleg ami a ka­pások, zöldségek betakarításáénak, szállításá­nak és beadásának, valamint a talaj előké­szítését, az őszi vetés és őszi szántás tervét illeti. b) Figyelemmel kisérni a nemzeti bizottsá­gok tanácsaiban az őszi munkák előkészüle­teit és szeptember 15-ig ellenőrizni a közsé­gekben, a járásokban és a kerületekben a felkészültséget. * * * A mezőgazdasági termelés az idén a múlt évihez viszonyítva tovább fejlődött. Ezt a fejlődést mezőgazdaságunk a szocialista szek­tor állandó és feltartóztathatatlan erősödésé­nek köszönheti, amely fel tudta használni az új mezőgazdasági technikát, a szovjet mező­­gazdasági tudomány és gyakorlat gazdag ta­pasztalatait. A dolgozók ellátásának, vala­mint a szövetkezeti tagok és a kis- és közép­földművesek anyagi jólétének további javu­lása a mezőgazdasági kistermelésnek a szo­cialista szövetkezeti nagytermelésre való to­vábbi áttérésétől'függ. Az aratás sikeres megvalósítása hozzájá­rult aj EFSz-ek továbbfejlődéséhez, új szö­vetkezetek megalakulásához és a földek ta­gosításához. Az őszi munkák sikeres elvég­zése, valamint a kapások gyors betakarítása és a beadási kötelezettségek teljesítése, to­vábbá az ősziek vetése és a mélyszántás új­ból megmutatja a szocialista mezőgazdasági nagytermelés előnyeit, lefekteti a jövő évi jó termés alapjait, megvalósítja falvaink­­nak a szocializmusra való áttérését és így hozzájárul a világbéke további megszilárdu­lásához. jó példával jártak elől a beadásban. Ezzel szemben még mindig akadtak egyesek, akik a kulákok befolyása alatt szerették volna magukat kivonni a beszolgáltatás alól. Saj­nos, hogy olyan emberektől akarnak példát venni a községben, mint Filip Janos, 16 ha-os kulák, akinek a terv szerint 84 q búzát kel­lett volna kitermelni és csak- 60 q-át ter­melt. Nem külőmb nála Kelemen László, 18 ha-os kűlák sem, aki a tervezett 86 q he­lyett csak 57 mázsát termelt. Arról nem is beszélve, hogy a múlt kapitalista rendszer­ben io—15 darab szarvasmarhájuk volt, ma pedig ennek a felét sem tartják, hogy minél jobban megkárosítsák dolgozó népünket. A kis- és középparasztoknak le kell leplez­niük az ilyen szabotálókat és meg kell taMl­­niok a helyes utat, amely a falu felemelke­déséhez vezet. Jakab János, Ipolynyék. Eredményeink láttán több egyénileg gazdálkodó csatlakozott a szövetkezet­hez. Tóth István, középgazdálkodó is belépett, példáját még sokan követték, úgyhogy a falu dolgozó parasztjaink 90%-a már közös gazdálkodást folytat. Földterületünk ezideig 168 hektárral gyarapodott. Az őszi munkálatokat már 350 hektáron fogjuk végezni. Tonhajzer Mária Füge Ä magyarbéli EFSz-az ipari nävinyek betakarítását végzi A magyarbéli szövetkezeti tagok szer­vezettebben készültek fel arz idei ara­tási és cséplési munkákra, mint a meg­előző években. Ezáltal 5 nappal a ter­vezett idő előtt végezték el 120 hektár kalászos aratását és cséplését. A kicsé­pelt gabonát mindjárt a cséplőgéptől a Földműves Raktárszövetkezetbe szállí­tották. Beszolgáltatási kötelezettségük­nek 100%-osan eleget tettek. Miután teljesítették beadásukat, leg­főbb gondjuk volt a szövetkezet külön­böző alapjainak bebiztosítása. Az iclei termésnél szerzett tapasztalatokból lát­ják a tagok, hogy a jó vetőmag, jó ter­mést is jelent, mert hektáronként átlag 28 q termést takarítottak be. Az egyé­nileg gazdálkodók pedig alig értek el 18 q-ás termést hektáronként. A bő termés elérésében nagy szerepet ját­szott az agrotechnikai intézkedések be­tartása, valamint az új munkamódsze­rek felhasználása. Éppen ezért a jövő­ben még nagyobb súlyt helyeznek a vetőmagra, hogy még szebb eredmé­nyeket érhessenek el, merthiszen jobb termés nagyobb jövedelmet jelent a tagok számára. A takarmányalap biz­tosítására is nagy súlyt fektetnek a ta­gok, hiszen a tavaly bebiztosított ta­karmányalap tette lehetővé, hogy ser­téshús beszolgáltatási kötelezettségük­nek, a gabonabeszolgáltatással egyidő­­ben tehessenek eleget. Az idén már azt is számba vették, hogy a takarmány­alap akkor is elég legyen, ha az állat­­állomány megszaporodik. Mindenesetre a többi alap bebiztosítása sem kerülte el a tagok figyelmét. Bebiztosították a tartalékalapot és a szociális alapot is, hogy a hosszabb ideig beteg, vagy ki­öregedett szövetkezeti tagokat legyen a szövetkezetnek miből támogatnia. A különböző alapok bebiztosítása után sor került a természetbeni járan­dóságok szétosztására is. A tagok min­denegyes ledolgozott munkaegység után 2 kg búzát és 1 kg árpát kaptak. Most látszik csak meg_ igazán, kik végeztek pontos munkát. így például Valenszky Béla családjával együtt ezideig 600 munkaegységet szerzett, amiért 6 má­zsa árpát és 12 mázsa búzát kapott. Akadnak többen is a szövetkezeti ta­gok között, akik jó munkájuk követ­keztében szép jövédélemben részesül­nek, sőt vannak olyanok is, akiknek a félévi ledolgozott munkaegységek után járó természetbeni járandóság elég csa­ládjuk egészévi szükségletére s amit a következő félévben dolgoznak le, azt átadják az államnak. A szövetkezet vezetősége kiszámítja, hogy mennyi gabonára lesz szükség a természetbeni járandóságokra s ami felmarad, azt át­adják az államnak, mint terven felülit. Az aratási munkák alatt a kertészeti munkákat sem hanyagolták el, am;t fényesen bizonyít az a tény, hogy zöld­­ségbeszolgáltatási kötelezettségüknek már eddig 100°/o-ban tettek eleget. A dohányos csoport is szép munkát vé­gez, különösen most, mikor elkészült a modern dohányszárító is és az új Szárí­tási módszerrel dolgoznak. Míg a régi módszer szerint jártak el a dohány szá­rításánál, egészen a tél beálltáig szá­radt a dohány s a simításra így későn került sor. Most az új módszer szerint dolgoznak, amellyel nemcsak nagy mértékben rövidítik meg a szárítás idejét, de a dohány minősége sokkal jobb, ennélfogva a dohány átvételi ára nagyban emelkedik és vele az EFSz jövedelme is. Eddig 30 mázsa jól ki­szárított dohányt szállítottak el. Már sor került a kendertépésre is. Az új típusú kendertépőgép üzemképe­sen áll a szövetkezet udvarán, őszin­tén bevallják a tagok, hogy amikor megtudták, hogy a szövetkezet 10 hek­tár kendert vetett, egy kicsit zúgolód­tak is, többen közülük mondogatták: „Ki fogja ezt a sok kendert kitépni?“ Ma azonban már nem búsulnak, mert látják a gépet, a munkásosztály aján­dékát, amely a kendertépésnél is meg­könnyíti munkájukat. V. G. Mi is teljesítettük a dolgozók iránti kötelességünket * Csak a kulákok szabotálnak Községünk földműveseinek 90 százaléka belépett a szövetkezetbe

Next

/
Thumbnails
Contents