Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-24 / 34. szám
6 1952. augusztus 24. Gyógynövények termesztése az EFSz-ekben Államunk nagy gondot fordít dolgozóink, sőt családtagjaik egészségére is, ami szocialista termelésünk egyik legfontosabb előfeltétele. Míg a kapitalista államokban a munkásság ezrei pusztulnak el egészségtelen lakásokban, addig a szocialista államokban a munkások ezrei a gyárakból, bányákból, EFSz-ből stb. rekreációs helyeken pihenik ki fáradalmaikat, a megérdemelt szorgalmas munkájuk jutalmául. Egészségügyi szolgálatunk részére nagyon sok gyógyszerre van szükségünk, hogy teljesíthessük hivatásunkat. Gyógynövényeink nagy részét külföldről szállítjuk, ezeket idehaza is kitermelhetnénk, hogy szükségleteinket biztosíthassuk és hogy ne szoruljunk a kapitalista államokra. Ilyen gyógyszer az „e r g o t i n” is, amiből sajnos jelenleg eddig még nem állítottunk elő kellő mennyiséget és kénytelenek voltunk külföldről behozni — Svájcból, Spanyolországból, Portugáliából és más országokból. Ezt a gyógyszert a rozs között gyakran található anyarozs gombaszerű terméséből állítják elő. Nagy jelentősége van az orvosi tudományban, orvosaink nagyon gyakran hiába küzdenek a legyengülő szervezet megmentéséért. A szülés után gyakori és természetes az akút vérzés, ilyenkor egyike a leghatásosabb gyógyszernek a vérzés elállítására s ezért fontos, hogy az orvosoknál mindig legyen e r g o t i n. De nemcsak ilyen esetben, hanem sok más betegség nagyon fontos gyógyszere, különösképpen nagyon jó fájdalomcsillapító. Ezer és ezer anya halna meg szülésben, ha nem rendelkeznénk elegendő gyógyszerrel (ergotinnal). Alkalmi szedése azonban nem elégíti ki szükségleteinket, ezért mesterséges úton hozzá kell látnunk termesztéséhez, öszszes szakembereink belekapcsolódnak ebbei a termelési munkába s mezőgazdálkodóinkkal, az EFSz-ekkel mesterségesen ojtják be ezen gomba csíráit a rozs kalászába. Az ojtásnak két módját ismerjük, — ha a terep megengedi gyorsabban és tökéletesebben lehet az oltást elvégezni, de ahol nincs alkalmas terep, ott kézi oltóval is el lehet végezni az oltást. A gyógynövények kisérleti intézeteinél előre elkészített gombaanyag csíráit oltóanyag formájában oltjuk be a rozsba. E célból a külön elvetett rozsba a virágzás idején végezzük az oltást. A kísérleti’ intézet ebben az évben sok helyen kész oltóanyagot készített s nem régen az aratás előtt megkezdték szövetkezeteinkben a szedését. Hektáronként átlagosan 1.5—2 mázsa termést is lehet várni, kilogrammonként 1.500—1.800 koronát fizetnek. Ebből láthatjuk, hogy szövetkezeteink részére nagyon is kifizető vele foglalkozni. Ebben az évben már sok szövetkezetünk kapcsolódott be az anyarozs szedési akcióba. Azonban nem elégíthet ki minket az eddig elért eredmény, hanem szélesebb alapokra kell fektetnünk termelését. Nemrég a hnústyai szövetkezetben erre a célra elvetett tábláról hektáronként 100 kg-ot szedtek össze. Az igaz, ha lelkiismeretesebben végezték volna munkájukat, sokkal nagyobb eredményt mutathatnának fel, csaknem 50%kal többet. Az anyarozs leszedése után a kalászokat kicsépeljük és a magvakat elküldjük a kisérleti intézetnek, amiből újabb oltóanyagot készítenek. Kívánatos lenne, ha minden EFSz megszívlelné, — az egészségügy még további fellendítése céljából, — az anyarozs termesztését. Másképpen képtelenek lennénk dolgozóink egészségét megóvni, pedig tudjuk, hogy csakis egészséges ember képes építeni a szocializmust hazánkban. Fodor Béla Hogyan magtalanítjuk a lent (TPP) — Ha a len megszárad azonnal magtalanítani kell. A lent legeredményesebben közvetlen a határban magtalanítjuk, ne hordjuk össze asztagokba. Ezzel sok munkát megtakarítunk és az összehordásnál nem lesz szemveszteségünk. A magtalanítást végezzük kézzel, vagypedig magtalanítógéppel. Semmiesetre sem használjunk cséphadarót, de nem ajánlatos igénybe venni a cséplőgépet sem. A cséplőgép ugyanis a len szárát összetöri és ezáltal a rostok is kárt szenvednek. A kisebb menynyiségű lent minden termelő magtalaníthatja kézzel is. Erre igen alkalmas kéziszerszám a gereben, amely 20—25 cm hosszú deszkára erősített acéltűkből áll. Az így elkészített gerebennek könnyen készíthetünk lábakat, még pedig fából és ezt könnyen hordozhatjuk egyik helyről a másikra. A magtalanítás úgy történik,' hogy a gereben fogai között a len magját kifésüljük. Természetesen, hogy a gereben alá ponyvát terítünk, hogy a mag ne hulljon a földre. Az ilyen módszerrel magtalanított len rostjai nem zúzódnak össze, sőt fésülésnél a szálak kiegyenesednek. Az így kifésült lenmagot bizonyos ideig hagyjuk szabadon, hogy levegőzhessen. Ezáltal biztosítjuk a mag csiraképességét. Az így kifésült magtokot közönséges cséplőgépen kell megtisztítani majd utána szelelőrostán átengedve teljesen tiszta magot kapunk. Abban az esetben ha. a magtalanítást géppel végezzük, erre legalkalmasabb a hengeres magtalanító, amit az állami gépállomásokon szerezhetünk be. Sok esetben megtörténik, hogy a magtalanítógép hengerei közé beengedik a lenszárat is. Ez azonban nem helyes, mert a henger a len szárát összetöri. Géppel való magtalanítás esetén a lennek csakis azt a részét szabad a henger közé beengedni, ahol a magtok fekszik. A legújabb típusú „Ekonom ’ magtalanítógépünk nemcsak a magot csépeli ki, hanem azt egyúttal ki is tisztítja. Teljesítménye 25 —40 mázsa napi 8 óra munkaidő alatt. A legújabban igen alkalmasnak találták a kézi magtalanítást, mert ezáltal a len rostjai kevésbbé zúzódnak össze. A Szovjetunióban erre kiválóan alkalmas gépeket készítettek. Hogy a lenből teljesen tiszta magot nyerjünk, azt szelelőrostázás után át kell szitálni. Ha azonban a vetéshez tiszta magot akarunk kapni, forduljunk a Földműves Raktárszövetkezetek magtisztító állomásához, ahol a tisztításhoz szükséges gépek rendelkezésre állnak. A megtisztított magot száraz helyen kell elraktározni, nehogy a nedvesség miatt kicsirázzon. Ott, ahol nagyobb mennyiségű lent vetettek, a vetésre szánt magot a legnagyobb figyelemmel gondozzák, a fölösleges magot pedig mielőbb adják át a Földműves Raktárszövetkezetnek. Gondosan kezeljük a tárolt gabonát Szövetkezeti dolgozóink egyik legfontosabb feladata, hogy a beszolgáltatáson felüli gabonát helyesen raktározzza el. A. nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésével egyre több gabona marad a szövetkezet tulajdonában, a megmaradt vetőmagon felül is, mivel a második félévre a természetbeni járulékot csak az évvégi elszámolásnál juttatják a tagoknak. — Ezért fontos, hogy az így tartalékolt gabonát megőrizzük a molytól, zsizsiktől és az átmelegedéstől. Szövetkezeteink rendelkezésére még nem minden esetben áll olyan megfelelő raktárhelyiség, ahol a gabonát a kellő vastag rétegben szétteríthetnék. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a hosszabb időre tárolt gabonahalom magassága ne haladja meg a 160 —200 cm-t. A raktárban hagyjunk olyan helyet, aho’l a gabonát megforgathatjuk. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gabona langyos, fogatú, zsizsiket vagy az egészségestől eltérő szaga van, akkor soronkívül forgassuk meg vagy rostáljuk át. A zsizsik ellen melegebb időben, csakis a rostálással védekezhetünk, a hidegebb időben (plus 4—5 C-foknál) elég, ha átlapátoljuk. Persze forgatni akkor is kell, ha a terménynek nincs semmi baja. A raktározástól számított 2 hónapon belül, ezután pedig decemberben vagy januárban a terményt feltétlenül át kell lapátolni. A lapátolásnál magasra és lehetőleg távolra dobjuk a magot, hogy minél jobban szellőzzön. Mindemellett azonban ügyelnünk kell a tisztaságra is. A raktárt legalább egyszer hetenként portalanitsuk, tartsuk tisztán a padlóját, falait, mennyezetét, mert így a molyok nem szaporodhatnak el. Az ablakokra tegyünk madárrácsot s ha az idő nedves, csukjuk be az ajtót, ablakot, mert a termény átveszi a levegő nedvességét. Fontos tennivalók Egységes Földműves Szövetkezeteink és állami gazdaságaink sertésállományuk nedvdús takarmányának biztosítására késztíenek sertés-silótakarmányt. A silóba zölden feltépett takarmánytököt, lucernát, valamint száraz borsó vagy más takarmányszalmát tegyünk. A szárazanyag tíz-húsz százalék legyen, mert különben túl sok nedvességet tartalmaz a silótakarmány, ami kedvezőtlenül befolyásolja az erjedést. A sílótakarmány biztosításával a sertések téli takarmányozását olcsóbbá, változatosabbá tesszük. Biztosítjuk a jövőévi lucerna vetőmagot. Ahol a lucerna eléggé sűrű állományú, s a második kaszálás után kivirágzott, ott hagyjuk meg magnak a termést. A magnak meghagyott lucernatáblán végezzük el a pótbeporzást. Ennek legjobb módszere, ha 10—12 méter hosszú kötelet a virágzó lucernatábla fölött úgy húzunk végig, hogy a növények tetejét súrolja. A pótbeporzást a reggeli harmat felszáradása után, a délelőtti órákban végezzük. Helyes, ha a virágzás idején, a lucernatábla közelében méhcsaládokat telepítünk. A szőlőben végezzük el az aratás utáni kapálást. A kapálással nemcsak a gyomokat irtjuk, hanem a talajt is porhanyóssá tesszük: elrontjuk a hajszálcsövességet és megakadályozzuk a talajban levő nedvesség további párolgását. A kapálásnál arra ügyeljünk, hogy a kapa fokával le ne verjük a tőkékről lecsüngő termést. Ha a szőlőfürtök a földre érnek, kaoarjuk ki alóluk a földet, mert a különben a fürtök gyorsan rothadásnak indulna^. Hogyan akadályozzuk meg az amerikai szövőlepke további terjedését te M Az amerikai szövőlepke elleni harc még közel sem fejeződött be, mert a második nemzedéke elleni harc csak az elkövetkezendő napokban kezdődik. Jelenleg az el nem pusztított hernyók már bebábozódtak, sőt helyenként már megjelentek a második nemzedék lepkéi is. Elsősorban arra kell figyelemmel lennünk, milyen módon pusztíthatjuk a bábokat, hogy azokból megakadályozzuk a lepkék kirajzását. A bábállapot az időjárástól függően, 8—12 napig tart. Ez alatt az idő alatt át kell vizsgálni a fák törzsét, a fák körül levő kerítéseket, rőzséket, épületeket stb., ahol a hernyók alkalmas búvóhelyet találtak a bebábozódásra és az ott talált bábokat el kell pusztítani. A hernyók összefogására igen alkalmas módszer, a fa törzsére kötött szalmaköteg. Ez a módszer abból áll, hogy az amerikai^ fehér szövőlepkével fertőzött fák törzsére 50—60 cm szélesen, lazán 10—12 cm vastag szalmaköteget erősítünk fel úgy, hogy a köteg alsó része a földtől kb. egy méter magasságban legyen. A szalmaköteget zsúpszalmából, készített kötéllel, középen egyszer megkötve erősítjük a fára. Ezt akkor alkalmazzuk, amikor a hernyók elhagyták fészküket és szétmásztak a fa ágain. Mivel a bábokból a lepkék már ősszel nem rajzanak ki, azért a szalmakötegben összegyűjtött bábokat csak október végén, vagy november elején kell leszedni és megsemmisíteni. Ez a védekezési módszer igen csekély munkát és fáradságot igényel. Éppen azért gyümölcstermelőinknek a legsürgősebben hozzá kell fogni ennek megvalósításához, mert a hernyók további szaporodását csakis a helyes védekezéssel tudjuk megakadályozni. Augusztusi talajmunkák Az augusztusi talajmunkák egyik igen fontos tényezője a nyárvégi és őszi vetések jó talajelőkészítése, mert ez nemcsak időnyereséget jelent, hanem a korán végrehajtott munkák biztosítják a talaj megfelelő beérését, a legkedvezőbb talajszerkezet kialakítását, a talajélet előnyös kifejlődését és lehetővé teszi az időben végzett korai őszi vetést. Ennek érdekében, amennyiben még a tarlóhántás nem lett elvégezve, ennek elvégzése egyik alapvető feladat. Azonban legfontosabb augusztusi talajmunkafeledat a keverőszántás elvégzése, amellyel megtisztítjuk a talajt a gyomoktól és az élősdi kártevőktől és megvastagítjuk a müveit talajréteget. Ezt a munkát jó minőségben kell elvégezni, miután ennek a munkának sikere szorosan összefügg a jó szerkezeti állapot megteremtésével és a baktériumélet tevékenységének fellendülésével. A keverőszántást 15—22 cm mélyen végezzük a legjobb minőségben és fokozott gondot fordítsunk a szántás haladéktalan elmunkálására. Ezért az ekével egyidőben fogast, mint kapcsolt munkagépet kell járatni. Az ipolykeszi kis- és középföldművesek 103 százalékban teljesítették állam iránt való kötelességüket. Megmutatták, hogy mennyire szívügyüknek érzik dolgozó népünk közellátását. Elhatározták, hogy szeptember elsején áttérnek a nagyüzemi gazdálkodásra. A hetényi EFSz az idén olyan példásan gazdálkodott, hogy újabb 95 kis- és középparaszt lépett be idáig a szövetkezetbe. Most már véglegesen meggyőződtek arról, hogy csak szövetkezeti gazdálkodással érhetnek el magasabb termést és boldogabb életet.
