Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-17 / 33. szám
III. évfolyam, 33. szám. Ara 2.- Kcs Bratislava, 1952. augusztus 17. Az új EFSz-ek alapításánál abból kell kiindulni, hogy csak olyan szövetkezet létesülhet egészséges alapokon, amely mindjárt kezdettől fogva céljául tűzte ki a felszántott mezsgyék mellett ?§ közös vetés bevezetését, a föld közös megmunkálását és a közös szövetkezeti gazdálkodás kiépítését és e cél érdekében következetesen síkraszáll. A felszántott mezsgyék mellett való közös vetés bevezetése a legfontosabb lépés ahhoz, hogy a szövetkezet megfelelő tevékenységet fejthessen ki. —' ' m \ me* összpc mz tpolyság\ natot eleveni EFSz-ek és Az EFSz-ek t val és továbbié. Párt- és kormái vetkezeti föld 141.570 hektárral ben 309 többségi vetkezet alakult, i vetkezeti mozgaio _Kiszélesedését bizonyítják es azt is, hogy kis- és középparasztjaink további ezrei határoznak afíelől, hogy szakítsanak a szűkös múlttal és rátérjenek a boldogulás útjára, a jobb és kultúrálisabb élet felé és felsorakozzanak a szocializmust építők hatalmas táborába. Azonban mindjárt a szövetkezet alapításánál tudomásul kell vennünk, hogy a szövetkezet alapját a közös növénytermelés és állattenyésztés képezi. A szövetkezeti tagság jóléte majd attól függ, hogyan fog ez a termelés kialakulni és előrehaladni, hogyan alkalmazzák a szövetkezeti tagok saját tapasztalataikat, tehetségüket és munkájukat, továbbá, hogyan fogják a közös vagyont védelmezni s gyarapítani, tanulva a szovjet kolhozparasztok gazdag tapasztalataiból. A szövetkezet előrehaladásának egyik alapfeltétele az állattenyésztés és az állatállomány hasznosságának emelése. A fentemlített Párt és kormányhatározat világosan leszögezi, hogy a szövetkezeti tagság nem érhet el magasabb jövedelmet a közös állattenyésztés kiszélesítése nélkül. Ezt megerősítik a szovjet és saját tapasztalataink. A kolhozok ott váltak milliomos kolhozokká, ahol fejlett állattenyésztés van. A mlynicai EFSz egy dolgozójára az elmúlt évre 90.000 korona jutott, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a szövetkezetnek kitűnő állattenyésztése van. Hiszen ez a szövetkezet csak azért a tejért, amelyet szerződésen felül szolgáltatott be, félmillió koronát kapott. Ezt a sikert úgy tudta elérni, hogy lényegesen felemelte a közös istállóban lévő fejőstehenek tejhozamát. A tejhozam és az állatállomány hasznossáísa. Képünk azt a pillaátveszi a környékbeli egyidőben mányt is yetlen útja a szönelés, az állatte- Az állattenyésztésesebb alapokra kell ívjet tapasztalatok 'el kapcsolatosan em..isuk csak meg a karajevoi tehenészet nagy sikereit, ahol a fejőstehenektől évente átlagosan több mint 6.000 kg tejet érnek el. Az állattenyésztés kifejlesztése szorosan összefügg, a növényi termelés fejlődésével. A hektárhozamok emeléséhez azonban istállótrágya szükséges s azonkívül a füves-vetésforgó keretén belül a vetésterületek tervszerű váltogatása. A füves-vetésforgó eljárás, nemcsak hogy emeli a növényi termelést és a hektárhozamot, de egyúttal több takarmányt is biztosít EFSz-eink számára. Természetesen az állattenyésztés nélkül, magának a füves-vetésforgónak sem lenne nagy értelme. A szövetkezeti állattenyésztési nagytermelés lehetőséget nyújt arra is, hogy kijussunk az állattenyésztés terén eddig fennálló hiányosságokból és arra is lehetőséget ad, hogy állandóan javítsuk az állatállomány faji tulajdonságait s így magas hasznot hozó fajtákat tenyészthessünk ki, amelyek tökéletesen alkalmazkodnak éghajlati viszonyainkhoz. A Szovjetunióban a legutolsó 20—25 év alatt 7 új marha-fajtát, 5 új sertés-fajtát, 13 új juh-fajtát és a lovaknál is 4 új fajtát tenyésztettek ki. A szövetkezetnek már az első lépésnél arra kell törekednie, hogy jó és előrelátó gazdának bizonyuljon. A szövetkezeti tagok legfőbb érdeke legyen, hogy a barázdák felszántásával egyidőben gondoskodjanak megfelelő helyről, az állatállomány összpontosítását illetően is. A Párt és kormányhatározat javasolja, hogy erre a célra vegyünk egénybe minden megfelelő helyet a községben és főképpen a falusi gazdagok kihasználatlan istállóit, továbbá ott, ahol szükséges, olcsó adaptációval biztosítsuk a helyet az állatállomány A gabona felvásárlás állása augusztus 12.-én Legújabb jelentés szerint augusztus 12-ig Szlovákia területén már 73 járásban folyik a gabona felvásárlása. Eddig már 9 járás jelentette a felvásárlás befejezését. Szlovákiai méretben augusztus 12-ig a felvásárlási terv 56.8 százalékra lett teljesítve. A kerületek közül első a nyitrai kerület 86.14 százalékkal, utána következik a pozsonyi kerület, amely 81.72 százalékra teljesítette a felvásárlás tervét, míg a besztercebányai 39 százalékra, a kassai 18.5 százalékra, az eperjesi 8.59 százalékra s a zsolnai 3.2 százalékra áll a felvásárlásban. Magas hektárhozamot értek el a nyitrai kerület állami gazdaságai A nyitrai kerület állami gazdasá pasztalatok alkalmazása révén, a talaj eljárások betartása következtében ebb mókát értek el, amilyenekre a múltban így a bajcsi állami birtokon, ahol nagy területet vettek be a keresztsoros eljárás szerint, valamint szemcsés műtrágyát is alkalmaztak s a szántást előhántolós ekével végezték, a gabonaneműekben 28 mázsás átlagot értek el hektáronként. A bajcsi gazdaság dolgozói 4,5 hektárnyi területen 42,5 mázsa zabtermést értek el egy hektárról, az anyalai gazdaságban 29,55 mázsás termést értek el. A landori gazdaságban termést árpából. Hasonlóképpen a bokrosi gazdaságban 35,10 mázsa rozs tergainak dolgozói a gazdag szovjet tahelyes előkészítése, az agrotechnikai en az esztendőben olyan terméshozanem volt példa. mést rétek el. A landori gazdaságban pedig búzából 34,83 mázsás hektárhozamot, a hliníki és a haraszti gazdaságokon pedig árpából 29 mázsás termést értek el hektáronként. A jóval északabbra fekvő Fartizánske járásban lévő Károly gazdaságban a gabonaneműekből 25,94 mázsás termésátlagot értek el hektáronként. A búzánál és az árpánál, amelyet keresztsoros vetéssel vetettek el, átlagosan 5 mázsával magasabb hektárhozamot értek el, mint tervezték. Rimaszécs dolgozó parasztjai III. típusú EFSz-t alakítottak A tornaijai járás legnagyobb községének Rimaszécsnek helyi Pártszervezete és Nemzeti Bizottsága a legnagyobb igyekezettel arra törekedett, hogy az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló Párt és kormányhatározat értelmében megnyerjék a kizség dolgozó parasztjait a szövetkezeti nagy termelés számára. Igyekezetük nagy megértésre talált a falu dolgozó parasztjai között és a járási Pártszervezet, valamint a Nemzeti Bizottság hathatós segítsége révén kitartó felvilágosító munkájukat átütő siker koronázta. Igen jól működött ebben az községben az agitkolónia is, amely röplapokat adott ki és személyes agitáció bevált módszerével igyekezett meggyőzni dolgozó parasztjainkat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről.* Ezzel a kitűnő munkával alapjaiban megrendítették a falu kulakjainak helyzetét, akik minden lehetőt elkövettek a szövetkezet létesítése megakadályozására. A legutóbbi naplókban megtartott nyilvános gyűlésen megjelent úgyszólván a község minden dolgozó parasztja. Ez alkalommal Hankó János középparaszt kijelentette, hogy azzal a szándékkal jött a gyűlésre, hogy aláírja a III. típusú EFSz szervezési szabályzatai. jtianKo példáját nyom Dán további földműves követte. Másnap a helyi Pártszervezet kiértékelte az elért eredményeket és újabb (feladatokat tűzött ki. Ezeknek a feladatoknak a teljesítésével ismét 14 agitkettős látott a felvilágosító munkához és még a délelőtt folyamán további 27 dolgozó parasztot nyertek meg a közös gazdálkodásra. Estig újabb 10 kis- és középparaszt írta alá a III. típusú EFSz gazdálkodási szabályzatát. Mint említettük, a helyi Pártszervezet tagjai mindennap kiértékelte az elért sikerek eredményeit. Feltárták az agitációs munka némely hiányosságait és megtették nyomban az intézkedéseket a hiányosságok kiküszöbölésére. Az így megszervezett alapos és lelkiismeretes munka további sikereiben tükröződött s augusztus 12-ig Rimaszécsen már 129 kis. és középparaszt lépett be az újonnan alakult III. típusú EFSz-be. számára, amikoris igyekezzünk saját munkaereinkkel és saját anyagunkból az építkezést végrehajtani. A falusi gazdagok, kis- és középparasztjaink verejtékéből és munkájából építették tágas istállóikat. Dolgozó parasztjainknak megvan minden joga arra, hogy ezek az istállók most őket szolgálják, annál inkább, mert a kulákok ezeket az istállókat a terv be nem tartása miatt rfem használják ki, szabotálják a beszolgáltatást, stb. Az adaptációs munkát csak akkor végezhetjük el jól, gyorsan és olcsón, ha külön csoportot szervezünk, amelynek segítségére minél több szövetkezeti tagot igyekszünk megnyerni. Hiszen alig akad nálunk olyan család, ahol ne volna egy kőműves, vagy ne akadna olyan ember, aki ért a kőművesmunkához. Nagyon szép kezdeményezést mutatnak a királyhelmeci járás új szövetkezeti tagjai, akik eddig már 9 községben szántották fel a barázdákat és 5 községben végrehajtották az állatok összevonását is. A polanai EFSz-ben 312 szarvasmarhát, lovat és sertést összpontosítottak. A tél beálltáig 100 darab szarvasmarha befogadására képes közös istállót és 200 darab sertés számára ólat ólat építtet. A téglát a királyhelmeci szövetkezeti téglagyárból kapják. Az űj istállók felépüléséig az állatállományt 10—12 darabonként, adaptált istállókban összpontosítják. Az állattenyésztés kiépítésénél nagyon kell vigyázni az osztályellenségre, a kulákra. Nagyon sok EFSz-ünkben belopták magukat a kulákok és ahelyett, hogy kizárták volna őket, rájuk bízták az állatállomány gondozását. Ezt azzal a káros Husák-féle „teóriával” indokolták meg, hogy a kulákok „jó gazdák”, merthiszen valamikor 20 —30 darab állatot is tartottak s így értenek a gondozásához. Balgaság azt hinni, hogy a kulákok érdekében áll az EFSz előrehaladása. Éppen ellenkezőleg, a kulákok legfőbb érdeke az, hogy ártsanak a szövetkezetnek és egységét szétverjék. Tapasztalatból tudjuk, hogy a kulákok kártevő munkája legveszedelmesebben az állattenyésztésben nyilvánul meg. Amikor tehát állattenyésztésünket jól megszervezzük, Folytatás a 2-kk oldalon
