Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-07-06 / 27. szám
4 1952. július 6. Pereszlény község kis- és középgazdái a gabona több mint 50°|o-át takarítják be közösen Pártunk felhívása a közös aratás megszervezésére, gabonatermésünk időben és veszteségnélkül való betakarítására, nagy visszhangot keltett dolgozó parasztságunk között. Országszerte készülnek falvaink. hogy az ezévi nagy békearatás jelentőségéhez képest, követve Pártunk és Kormányunk határozatait, minden számbavehető erő igénybevételevei és tervszerű elosztásával példásan takarítsuk be munkánk gyümölcsét és az aratási munkálatok agrotechnikai határidőben való elvégzésével megteremtsük a jövő évi gazdag termés alapjait. v Az ipolysági járás Pártvezetősége és Nemzeti Bizottsága minden segítséget megad ahhoz, hogy az EFSz-eken kívülálló, egyénileg dolgozó parasztságnak megkönnyítse a betakarítással kapcsolatos munkák időben való elvégzéséhez szükséges közös aratás megszervezését. A járás vezető szövetkezetei, ahol már a nagy táblákon való aratás lehetővé teszi a nagyteljesítményű kombájnok gazdaságos kihasználását, mint Ipolyvisk, Szécsényke. Nyék, ott már szövetkezeti dolgozóink kóstolót kapnak a kommunizmus felé haladó szovjet kolhozparasztság felszabadult életéből. Dolgozó parasztságunk ezen keresztül még jobban megérti, mit jelent országunk iparosítása, a nehézipar kiépítése, a mezőgazdaság és parasztságunk szempontjából. Nehéziparunk kiépítése teszi lehetővé igazán a falvak dolgozóinak, kis- és középgazdáinak felszabadítását az évszázados elavult termelési módszerekkel együttjáró robottól és gürcöléstől. Mezőgazdaságunk szocialista megalapozásával, az új termelési módszerek alkalmazásával, megteremtődnek az állandó emelkedő hektárhozamok lehetőségei, az állatok hasznosságának fokozása és ezen keresztül a jómódú és boldog parasztság. Kiváncsiak voltunk, hogy élnek az egyénileg dolgozó kis- és középgazdáink azokkal a lehetőségekkel, amelyet Pártunk és Kormányunk határozatai jelentenek számukra, hogvan biztosítják a nehéz aratási munkák közös elvégzésével, a gabona időbeni és veszteségnélküli betakarítását, abban az egynéhány községben, ahol még nincs EFSz. Ilyen községek Ipolyság, Pereszlény, Gyerk, Tesmag. Dolgozóink kenyerének biztosításáért folyó harcban súlyos felelősség terheli ezen községek parasztságát, mert a birtokukban lévő jobb minőségű föld termése, a hektárhozam, igen messze elmaradt a járás rosszabb minőségű földjein gazdálkodó EFSz-ek termelése mögött. Az ipolyságj járás EFSz-ei a múlt évben, csaknem három-négy mázsával nagyobb terméseredményt értek el hektáronként, mint az egyénileg gazdálkodók. Ha csak a Pereszlény község 600 hektár földterüle'' n gazdálkodó földműveseket vesszük tekintetbe, megállapíthatjuk, hogy az alacsony termelékenységű magángazdálkodás által, 1.800—2.400 mázsa gabonával termeltek kevesebbet, mint szövetkezeteink. Ebből látjuk, hogy ha nem is számítjuk az állataink hasznosságában ért károsodást, ezzel Pereszlény község parasztságát és vele együtt népgazdaságunkat is óriási kár érte. A régi rosszhoz való görcsös ragaszkodás káros következményeit itt már érzi a község parasztsága is és keresi, habár tapogatózva is, a kivezető utat a nagyobb termés eléréséhez. Az említett községekben élénk viták mellett készülnek a közös aratási és cséplési munkák elvégzésére. Pereszlényben több mint 202 hektár ga bona termését aratják le ebben az évben közösen, a gépek segítségével egyénileg dolgozó parasztjaink. Ez a község vető-területének 50%-át teszi ki. Eddig három arató csoportot sikerült megszervezniük, amelyekhez naponta újabb jelentkezők csatlakoznak Az első csoportba tartoznak a 10—15 hektárig terjedő gazdálkodók. Ez a csoport összesen ötven hektárt arat le. Csoportvezetőjük C i n t u 1 a Gyula, 14 hektáros gazdálkodó. A második csoportba az 5—10 hektáros gazdák szervezkedtek, összesen 15-en. Learatandó területük 60 ha-t tesz ki, vezetőjük Bállá János, 10 hektáros gazda. A harmadik csoportban a 2—5 hektárig terjedő kisparasztok, összesen 6-an csoportosultak, földterületük összesen 12 hektárt tesz ki, vezetőjük Gazda Ferenc, 4 ha-os kisgazda. Minden csoport egy-egy önkötözővel rendelkezik, amely nappal arat, éjjel pedig a tarlóhántást végzi. A gabona hordása, cséplése szintén közösen történik. A HNB kezelésében álló 280 hektár gazdátlan területen 80 hektár vetés van. Ezt a Párt és a HNB tagjai, a község idősebb nyugdíjasaival ugyancsak csoportba szervezve aratják le, hogy így minden betakarítással kapcsolatos munkát a Párt és a Kormányhatározatok alapján, kellő időben elvégezzenek. M. Védjük meg termésünket a tűzvésztől Mezőgazdasági termelésünk ötéves tervünk fontos része és nagy jelentőséggel bír dolgozó népünk életszínvonalának illetően. Ezért termésünk minden kártól való megvédésére fordítsunk kellő figyelmet Ezévi termésünk megvédése ötéves tervünk magasabb feladatai teljesítésének egyik feltétele, mert míg termésünket a fejlődés időszakában egészen a beérésig védelmeznünk kell az időjárás kilengéseivel szemben, a megérett gabonát időben kell betakarítanunk és védelmeznünk kell az ellenséggel szemben. Hiszen a száraz gabona akár gyökéren, vagy keresztbe rakva jó alkalmat nyújt a kártevőknek és a szabotálóknak gaztetteik végrehajtásához. Mindannyiunknak igyekeznünk kell meggátolni, hogy az osztályellenség kárt ne okozhasson munkánk gyümölcsében. Éppenolyan határozottsággal kell harcolnunk a hanyagság és a nemtörődömség ellen is. Szükséges figyelmet kell szentelnünk a vasútvonalak mentén terülő gabonaterületek védelmére is, amelyek állandóan veszélyeztetve vannak a mozdony kipattanó szikrái által. A vasút illetékes szervei a legmesszebbmenő intézkedéseket foganasították a tűzveszély csökkentésére. A fűtőházak személyzete megfelelően ki lesz oktatva a géppark helyes karbantartásáról, hogy a mozdony szikraszórását lecsökkentsék. Ezért a mozdonyok az aratás ideje alatt jobb minőségű szénnel lesznek ellátva, míg a vasút állandó őrjáratokat létesít a vasútvonal mentén az aratás idején. A vasúti rádió pedig minduntalan figyelemeztetni fogja az utazó közönséget, hogy semmi gyúlékony anyagot ne dobáljanak ki a vonatból, mint pl. égő cigarettavégeket stb. Tudomásul kell azonban vennünk hogy a vasút legalaposabb intézkedései mellett sem lehet teljes mértékben megakadályozni a szikraszórást, azért földműveseinknek minden igyekezetükkel azon kell lenni, hogy az érett gabonát a vasút közelében minél hamarább betakarítsuk és a tarlót felszántsák. Legcélszerűbb, ha a lekaszált gabonát a vasút közeléből nyomban elszállítják. A vasút közelében levő keresztek mellett mintegy 5 méter távolságra legkevesebb 1 méter szélességű védősávokat kell felszántani. a legveszélyesebb helyeken pédig ellenőrző őrjáratot kell szervezni. Ezek az őrjáratok figyelni fogják a gyanús elemeket és közbelépésükkel vagy időben végrehajtott riadóval meg kell gátolniok a tűzvész keletkezését, vagy annak elterjedését. A tudás a termelés alapja A kultúr otthonok megszervezése nagy fordulatot jelent a falusi dolgozók kulturális életében. Soha nem volt, ami ehhez hasonló szolgálatot tett volna a közművelődés terén. Már a szovjet tapasztalatokból okulva is látjuk, hogy mennyire fontos az, hogy miképpen és milyen rövid idő alatt sajátítja el a dolgozó nép a szocialista kultúrát, azonban ugyanolyan fontos az is, hogy miképpen érvényesíti tudását a termelésben, mert csak tettekből lehet felmérni valaki tudásának értékét. Elgondolhatjuk mit jelent a jó könyv a faluban. Régen az urak azt mondták, hogy o könyv nem való a paraszt kezébe. Ma pedig az ellenkezője lett bebizonyítva Igenis való, mert ugyan olyan fontos a termeléshez, mint a jó kasza vagy a vetőgép. Például a bélai szövetkezetben az állatgondozók nagy eredményeket értek el, különösen a fejesnél. Teljes mértékben érvényre juttatták Malinyinová módszereit. A brigád minden tagja sajátjának érzi a szövetkezetei. Megkérdeztem, miképpen tudták elérni eredményeiket, azt a választ kaptam, hogy sokat tanultak, a könyvtárban minden állattenyésztéssel foglalkozó könyvet áttanulmányoztak. Tudásukat pedig, mellet a könyvekből szereztek, érvényesítették a gyakorlatban. Ugyanez a helyzet Búcson is. A sok kötetet kitevő szövetkezeti könyvtár teljesen ki van használva. Ügy politikai, mint szervezési vagy mezőgazdasági szakkérdéseknél mindig segítségükre van a könyv és érvényesítik az ebből merített tudásukat a gyakorlatban is. A bélai és a bácsi szövetkezetek nagyon jól működnek. Tehát látjuk, hogy ott. ahol a lakosság sokat ad a tanulásra, művelődésre, ott párhuzamosan az életszínvonal is emelkedik. Sokszelőcén gyapottal is kísérte feznek micsuríni módszerek szerint. Ezzé szemben Muzslán nemrég azon vitatkoztak hogy a gabonavetésnél a normális vetési módszer vagy r keresztsoros vetési mód alkalmazása jobb-e. Pedig már ezerszer be van bizonyítva, hogy az utóbbi a jobb. Ez azt bizonyítja, hogy Muzslán a régi módszerekkel akarnak újat építeni és emiatt a munka is fáradságosabb és nehezebben is haladnak előre. Viszont Sokszelőcén jó szövetkezet van. Persze Muzslán nem törődnek annyit a népneveléssel, különösen az ifjúság nevelésével, mint Bélán, Búcson, vagy Sokszelőcén. Ezért itt nehezebben megy a haladás s a dolgozóknak anyagi hátránya is van emiatt, pedig a lehetőség itt is megvan mindenre. Tehát elvitathatatlan, hogy azok a dolgozók, akik többet tanulnak, jobban és többet tudnak termelni a szövetkezeteken belül is. A kultúrotthonok pedig a dolgozók kultúr színvonalát határozottan emelik. Tehát a dolgozók előtt ezekből a rövid tényekből kiviláglik a kultúrotthon fontossága. Ezért kormányunk nagy szolgálatot tett akkor a dolgozóknak, mikor elhatározta, hogy kultúrotthont kell létesíteni minden faluban. A népi szervek, a dolgozók segítségével már hozzá is láttak ennek a megvalósításához. Ennek eredményeként már sok faluban siker koronázza a kultúr otthonok jó működését. Természetesen a szövetkezetek vezetőségének és a legöntudatosabb tagoknak is aktívan be kell kapcsolódni a népnevelés munkájába. Nem helyes, ha az EFSz-ek vezetői egyénileg talán képezik magukat, ezzel gazdasági szaktudásukat emelik, de nem törődnek a tagság szélesebb rétegének továbbfejlődésével. Mert ha a vezetőség a faluban mint egyik legbefolyásosabb tényező nem segíti elő a kultúrmüködést, akkor ugyanolyan kárt tesz a közönségnek, mintha rosszul vetné ti a gabonát. Ezen a téren még sokszor talál n->.vv.i- hibákkal, de legfőbb kötelességünk V •: -két áthidaljuk. Továbbá fontos, hogi ■•Itúrotthon vezetője olyan egyén legyen ■ki valóban szívén viseli a dolgozók kulturális ügyét. Zselízen az otthon vezetőnője két gyermekes anya. Kezdetben nem is nagyon értett ahhoz, miképpen kell vezetni a kultúrotthont, de az akarat megvolt benne és egy hónap alatt szinte csodákat művelt. Dacára a nyári munka időnes kiváltotta az érdeklődést az olvasás iránt. Ma már sok állandó olvasó van, a szórakozó helyiség pedig ifjúnak és öregnek legkedvesebb tartózkodási helye a községben. Tehát ez is bizonyíték, hogy a dolgozók nem állnak félre a jobb módszerekkel történő több termeléstől és a tudományok elsajátításától sem. Azonban ennek ellenérre is vannak hiányok. A legtöbb községben még nem működik a kultúrotthon. Ilyen helyeken a helyi hatóságoknak és a tömegszervezetek helyi vezetőinek kell azt működésre készíteni. Sok községben helyiség hiánya okozza azt, hogy még nincs megszervezve, pedig a kulákoknál biztos van sok kihasználatlan helyiség, csak azt bátran igénybe kell venni, mert ezzel is a nép ügyét szolgáljuk. A reakció dicsőíti a régi világ maradiságát. így akar hatással lenni a mai kor embereire, hogy visszatartsa a fejlődéstől. De ez már nem sikerül, mert a dolgozó nép öntudata túlnőtte a régi világ sirató it. Ellenkezőleg, még a nagy nyári munkaidő sem akadályozza dolgozó népünk kultúrténykedését. Példa erre Kálna és Tardoskedd községek CSEMADOK helyi csoportjai is. Ezek fejtik ki a többi helyicsoportok mellett a legnagyobb kultúrténykedést. Még a kultúrbrigádokkal is meglátogattak több községet. » A kultúr otthonokban hozzájuthatunk különböző szovjet folyóiratokhoz is. Ezekből sokat tanulhatunk. Belőlük közvetlenül megismerhetjük a szovjet ember életét. Természetesen vágyat érzünk ahhoz, hogy mi is hasonlóan élhessünk. Hogy elérhessük a szovjet ember •letszínvonalát, termelési lehetőségeink melett ki kell használnunk a kulturális lehetősé<eket is. Mert ma már tudomány nélkül nem ehet termelni, termelés nélkül pedig nem melkedik az életszínvonal. Bagota István Az ipolynyéki állami gazdaság dolgozóinak versenyk hívása Mi, az ipolysági állami birtokok ipolynyéki gazdaságának dolgozói tudatában vagyunk annak, hogy az ezévi békearatás sikeres elvégzése súlyos csapás a háborús uszító imperialisták számára. Ezért mai gyűlésünkön szocialista kötelezettségvállalást fogadtunk, hogy az aratási és cséplési munkálatokat időben és veszteség nélkül, jól elvégezzük. Az aratási és cséplési munkálatok példás elvégzésében versenyre hivjuk az ipolysági állami birtokok felsőtúri gazdaságának dolgozóit: 1. Mindennemű aratási és cséplési munkálatot jól és az agrotechnikai határidőben végezzünk el Kötelezzük magunkat, hogy a tervezett 9 nap helyett, 8 nap alatt végezzük el az aratást, amit a gépek jó kihasználásával, valamint a jó munkabeosztással akarunk elérni. 2. Az aratási és cséplési munkálatokra előirányzott összeget, azaz 84.826 koronát leszállítjuk 83.199 koronára, amiáltal 1.627 koronát akarunk megtakarítani. 3. A cséplés lefolyása 14 napra lett tervezve gazdaságunkban s ezen munkanapokat helves szétirással 12 napra csökkentjük. Ezt a szovjet sztahanovista, Bregvuka elvtárs módszere szerint kívánjuk elérni. A cséplés kezdete reggel 5 óra, reggeli ideje 8—8.30, ebédidő 12—13 óra. a munka este 20 óráig tart. A szünetekben a géneket kitisztítják és megolajozzák. A cséplődobra a gabona két oldalról lesz feladogatva. Ezen módszerrel megtakarítunk két napot. Az aratásj és cséplési munkák kiértékelése minden szombaton este az osztagok részvételével fog történni. Az osztások legkiválóbb dolgozói a munkájuk szerint lesznek jutalmazva és kitüntetve. A tartós békéért! Szolcsianszky a gazdaság vezetője Kulifaj A ROH üzemi b. t. Benko. Komnan csoportvezetők 5si Kelemen, Halkó, Klarsó, Stasztny. Bojtos. Csáky a növénytermelés osztagvezetői Hogyan kell elvégezni a beteróz kukorica kaszlrációját Ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű mezőgazdasági termékeket tudjunk termeszteni, elsősorban jóminőségű vetőmag kitermesztésére van szükség. Többek között így van ez a heterózis kukorica vetőmagjával is, ezért állami birtokaink és EFSz-eink ebben az esztendőben nagyobb mennvisóerben termesztenek heterózis kukor-' '+. Az elkövetkezendő napokban ezer a téren nagy feladatok előtt állanak, amelveknek megoldásától függ a jó vetőmag kitermelése. Ez annyit jelent, hogy az egyéb agrotechnikai intézkedések mellett idejében el kell végezniök az anyasorokban lévő kukorica virágjainak kitépését. Nézzük csak meg, hogyan kell e munkálatoknál eljárni? A virág kitépését a kukoricacsövek vetése idején kell elvégeznünk, még, a virág beoorzása előtt. Balkézzel megfogjuk a kukoricaszárat a felső levelek alatt, míg jobb kézzé] csavaró mozdulattal kihúzzuk a virágot a szárból Nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a virág tépése közben ne szakítsuk ki a leveleket. A virág késsel való levágása, vagy egyszerűen letörése egyenesen káros, mert ezáltal a levelek egy része is letörik vagy levágodik, ami azután hektárhozam csökkenést von maga után. A heterózis kukorica kasztrációját (kiherélését) nagyon gyorsan kell végrehajtani, nehogy az anyasoroknál önbeporzás jöhessen létre. Az olyan kukoricát, amely nem lett időben a fenti értelemben gondozva, nem lehet majd heterózis magnak elismerni. A kasztráció nem nehéz munka, ezt asszonyok is könvnyen elvégezhetik. Egy hektárnyi terület kasztrációjára megközelítőleg 18— 20 óra szükséges. Az olyan kukoricánál Sztupala János, PP
