Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-07-27 / 30. szám

1952. július 27.

s

Az aratás és a felvásárlás bebiztosításáról szóló Párt és kormányhatározat egyebek között hangsúlyozza: „Dolgozó népünk nagy

reményeket fűz idei aratásunkhoz. Saját részére megfelelő mennyiségű élelmiszert, míg iparunk számára megfelelő mennyiségű nyersanyagot vár. Azt várja, hogy az aratás alatt még szorosabbra fűződjék a munkásság és a dolgozó parasztság szövetsége s további fejlődésnek lendüljön falvaink szocialista kiépítése”.

Tanúi vagyunk annak, hogy EFSz-eink százai nagy örömmel teljesítik e békefeladatokat. a” déli járásokban már tulajdonképpen befejezték az aratást és ugyancsak folyamatban van a gabona beszolgáltatása, mialatt számos kis- és középparasztunk az északibb részeken is közös aratásra határozta magát, majd végül is a közösgazdálkodásra.

Ezeket a nagyjelentőségű sikereket munkásosztályunknak, a Kommunista pártnak, a kormánynak és mindenekelőtt a nagy Szovjetuniónak köszönhetjük. Mintegy törvénnyé vált nálunk, hogy segítségére siessünk falvainknak a termés betakarításánál, jobb és állandóan nagyobb teljesítményű gépekkel. Az idei aratásban különösen nagyon érezzük a Szovjetunió egítségét, amely szövetkezeti földjeinkre elküldte nagyteljesítményű kombájnjait.

A TÉNYEK FORDULATOT JELENTENEK

dolgozó parasztjaink gondolkozásában, merthiszen 4 munkaerő a szovjet-kombájnnal minden nagyobb fáradtság nélkül 100 ember munkáját végzi el és nem tartozik a ritkaságok közé, hogy egyes kombájn vezetők 10— 14 hektárnyi területről takarítják be a termést naponta. Mint azonban várni lehetett, a reakció éppen ezekre a pótolhatatlan nagyszerű gépekre irányította piszkos rágalomhadjáratát és bizony helyenként a kulákoknak és a spekulánsoknak sikerült a szovjet kombájnokat olyan színbe állítani, hogy azok úgymond rosszúl aratnak, rosszúl csépelnek és megsértik a mag csírázó képességét stb.

A reakció rágalomhadjárata azonban dsakhamar gyászos kudarcot vallott. A szövetkezetek tagjai és a többi kis- és középparasztok mindjárt a kombájnok munkájának kezdetén meggyőződtek arról, hogy ezek a nagyszerű szovjet gépek pompásan aratnak és csépelnek egyszerre s olyan tiszta marad utánuk a tarló, mintha felseperték volna. Nem megy veszendőbe egy szem sem. Erről meggyőződtek a hidasnémeti EFSz tagjai is, akiknek az idén nem okozott annyi gondot az aratás mint tavaly, mert a 716 hektárnyi gabona termésüket 6 hatalmas kombájn aratta és csépelte. Jancsák és Sziglóné kombájnvezetők egymásközt versenyezve naponta 12—-14 hektárnyi területről takarították be a termést. Kubinec, Vachó Hromada-Csierny, Figal’y, Koterec és többi szövetkezeti tagok, akik a szárító helyreöstállítják a gabonát, emlékeznek arra az időre, amikor még egyénileg gazdálkodtak és bizony nem kivánjuk vissza a küzdelmes életet.

Pontosan kiszámították, hogy egy kombájn legalább 100 munkaerő helyett dolgozik. — Természetesen, az ilyen hatalmas segítség mellett nagy mértékben megjavult a szövetkezeti tagok munkaerkölcse is, ami lényegesen hozzájárul az aratási, valamint a cséplési munkálatok idejének alapos lerövidítéséhez. Tavaly az aratás és a cséplés több mint 8 hétig tartott nekik, míg most 20 nap alatt készen lesznek minden munkával, úgyszintén a beszolgáltatással is. A hidasnémeti EFSz tagjai nagyon sokat tanultak az idei aratásban és így azt is tudják, hogy ha a jövő esztendőben még nagyobb sikert akarnak elérni, akkor a csütörtöki gépállomás dolgozóival karöltve még jobban előkészítik a talajt, hogy az egyenletes talajon még jobban fokozhassák a kombájnok teljesítményét.

Ne gondoljuk azonban, hogy csak Hidasnémetin beszélnek a szövetkezeti tagok arról, hogy a jövő esztendőben csakis kombájnokkal fognak aratni és csépelni, de így beszélnek Érsekújvárott is, ahol eleinte hallani sem akartak a kombájnokról, s majd az első órák után még több kombájnt kértek és bizony jövőre nem is akarnak mást, csak kombájnt, hasonlóképen gondolkoznak Nővé Kosariszkan, Búcson, Udvardon, Majcíchovon és mindenütt, ahol kombájnok jelentek meg a mezőn, a szövetkezeti tagok meggyőződtek arról, hogy a kombájnnal való aratás gyors és emellett veszteségnélküli, arról nem is szólva, hogy mennyivel könnyebb a kézi aratásnál, de még az önkötözőgéppel való aratásnál is.

Számos helyen a szövetkezeti tagok, mikor a szomszéd EFSz-ekben látták a kombájnok nagyszerű munkáját, nyomban saját részükre is be akarták biztosítani a kombájnsegítséget,

Egyes állami birtokaink és EFSz-eink nagy sikert értek el Lysenko világhírű szovjet tudós által kitermesztett ágas búzánál

A kombájnok nagy csapást mértek a reakcióra

sajnos azonban kérésüknek nem lehetett eleget tenni, mivel a kombájnokat pontos terv alapján szerződésileg kellett biztosítani. Ekkor látták a tévútra vezetett szövetkezeti tagok, hogy milyen nagy hibát követtek el, — amikor inkább hittek a reakció rágalmainak, mint a jóakaratú józan szónak.

Kombájnvezetőink kedvenc beszédtárgyává és büszkeségévé válik az a tény, hogy a szovjet kombájnok és a szovjet szakemberek tanácsai segítségével már első aratásunknál, mikor nagyobb mennyiségben alkalmaztuk a kombájnokat, szinte hihetetlen eredményeket értünk el. így bizony a lévai járásban lévő alsószecsii szövetkezet tagjai hosszú ideig fognak még beszélni arról, hogy Kvaka elvtárs, a Kálnai állomás kombájnvezetője 10 óra alatt 15 hektárnyi területet aratott le és 390 q búzát csépelt ki. Ügyszintén Horváth elvtárs a csütörtöki állomás kombájnvezetője 14 hektárnyit, Chomor elvtárs Köbölkúton 13 ha-ról, Pavlik elvtárs Sencen és Zachar elvtárs Ögyallán 12—12 hektárnyi területről takarították be a termést, ugyancsak 10 óra alatt. Hasonló eredményeket értek el még a kombájnvezetők tizei. Sok kombájnvezető egészbevéve már több mint 100 hektárnyi gabonát aratott le és csépelt ki és most már közelednek a második száz felé, miközben

Már a cséplést is úgy szervezte meg az alsóköröskényi EFSz, hogy munkaközben egy perc időt se veszítsenek s így a nagyobb teljesítmény révén mihamarább befejezzék a cséplést s eleget tegyenek az állammal szemben vállalt kötelezettségüknek. A gépállomás a szövetkezetnek 1.500-as gépet bocsájtott rendelkezésére a cséplés tartamára, amelyhez 47 munkaerő szükséges. Amikor Demes elvtárs párttitkár meglátogatta a szövetkezel tagjait, hogy miképpen hajtják végre a cséplést, látta, hogy a cséplésnél sok munkaerő dolgozik, amelyek nincsenek kellően kihasználva. Miután ismerte már Bredjuk-cséplési módszerét, arra gondolt, hogy azt ennél a cséplőgépnél is be lehetne vezetni és a kévéket két oldalról lehetne adogatni a gépbe. Demes elvtárs ezt a gondolatot felvetette Cipó Jakabnak, a szövetkezet elnökének, aki Riska

jelentős üzemanyag megtakarítást érnek el. Ezek a kiváló kombájnvezetők magasan túlteljesítik aratási terveiket, anjiáltal hozzájárultak, hogy számos EFSz-ünk lényegesen lerövidítette a termés betakarításának időtartamát.

örömteljes eredmények ezek. örömteljesek már csak azért is, mert szövetkezeti tagjainkat, kis- és középparasztjainkat segítik a szövetkezeti nagytermelés gondolatának megszilárdításában, ami következményképen országunk gazdasági megerősödését is jelenti s így nagy hozzájárulást a világbéke védelméhez is. Mindannyian hálásak lehetünk a szovjet népnek, amely gazdag termésünk gyors és veszteségnélküli betakarítása érdekében

elküldte a béke tankjait — a kombájnokat. Hálánkat azonban úgy- fejezzükk ki legjobban, ha minél jobban megtanuljuk a gépekkel való bánásmódot s ha ma még hihetetlennek is hangzik, mégis bizonyosak vagyunk benne, hogy kombájnvezetőink a szovjet

kombájnvezetők példája nyomán egyszer elérik a napi 40—50 hektáros teljesítményt is, bizonyítva a szövetkezeti nagytermelés korlátlan lehetőségeit.

Dusán Szagara, a földművelésügyi megbízott hivatal dolgozója.

Pál agronómussal együtt örömmel elfogadták indítványát. A gondolatot nyomban tett követte és maguk a szövetkezet tagjai nyomban hozzáláttak a gép adogató asztalának kiszélesítéséhez 60 cm-től 120 cm-ig, továbbá az elevátor kerekeit mintegy 20 cm-re a földbe süllyesztették, a hajtószíjat

A cséplőgép átalakításánál a kévehordást úgy szervezték meg, hogy a kocsik két oldalról közelíthették meg a gépet. S így vált lehetővé a két oldalról való adogatás. Már az első félórában is látni lehetett, hogy ezzel a cséplési módszerrel egyre jobban emelkedett a gép munkateljesítménye. Az igazi különbséget azonban az egy napi munka után látták, mert míg a régi módszerrel naponta 2-2 fél vagon gabonát bírtak kicsépelni, addig a Bredjuk-módszer bevezetése után 15 óra alatt 625 mázsa tavaszi árpát csépeltek ki. A zsá-A Bredjuk módszer szerinti cséplésnél úgy szaporodnak a teli zsákok, hogy alig győzzük

elszállítani

Kombájnok segítségével

öt nappal lerövidítették a cséplési időt a ruzsindoli EFSz-ben

A ruzsindoli EFSz tagjai az idei aratáskor nagy várakozással tekintettek az aratási munkálatok lefolyása elé, merthiszen az Állami Traktorállomással kötött szerződés szerint egy kombájnt is kellett kapniok. Ez a kombájn meg is érkezett és munkába állítása után nyomban megnyerte a tagok tetszését Nem győzték eléggé dicsérni a nagyszerű munkát és kijelentették, hogy jövőre csakis kombájnokkal kívánják betakarítani a termést.

A szövetkezet tagjai látva azt, hogy kormányunk egyre több és egyre nagyobb teljesítményű gépeket bocsát dolgozó parasztságunk rendelkezésére, hogy munkáját minél könnyebbé tegye és elejét vehessük a szemveszteségnek, elhatározták, hogy éjszaka is fognak csépelni, hogy meggyorsítsák a cséplést, s így a termés betakarítását is. Nagyszerűen halad a munka s a kévék állandó és zavartalan özönlése következtében a cséplés kitünően halad. Napi 230 mázsás átlag eredményt érnek el az igyekvő szövetkezeti tagok, míg éjszaka 120 mázsát csépelnek ki.

Nem is csoda tehát, hogy a kombájn segítsége révén, valamint a tagok kitűnő munkafegyelme következtében, a 17 napra tervezett cséplési munkálatokat 12 nap alatt végzik majd el a szövetkezet tagjai.

kok olyan gyorsan telnek, hogy két traktor alig győzi elszállítani a gabonát a raktárszövetkezetbe. A tagok nagy lelkesedéssel csépelnek a Bredjuk-módszerrel, mert ezáltal két héttel rövidítik meg a cséplés időtartamát. Nagyobb örömmel megy a munka, mert a tagok szép eredményeket érnek el. Az árpából 28.30 q, a többi gabonaneműből pedig 26 q átlag termést értek el ha-onjcént. „

Az alsó köröskényi EFSz tagjai 15 óra alatt 625 q gobonát csépeltek ki egyetlen géppel

Az alsóköröskényi IV. típusú EFSz női tagjai az idén teljes mértékben bekapcsolódtak a termés betakarításába. Munkájukkal nagyban elősegítették a szövetkezetnek a tarló idejében való felszántását. Ugyanis az asszonyok nagyrésze a kévehordásnál segédkezett. Az asszonyok munkába való bekapcsolódása révén az aratást is két nappal korábban fejezték be és július 18.-ig a tarlóhántást 70%-ban, valamint a másodnövények vetését 15 ha-on hajtották végre.

A nagykéri EFSz tagjai megtanulták

— kulák nem való a szövetkezetbe

A nagykéri EFSz az aratás befejezése után nagy lendülettel fogott a gabona csépléséhez. A betakarítás meggyorsítására két cséplőgépet állítottak munkába, melynek segítségével 400 q gabonát csépelnek ki naponta. A cséplési munkálatokba a tagok feleségei is mind bekapcsolódtak, sőt az egyik cséplőgépnél nagyrészben asszonyok dolgoznak. A termés — állapítják meg a tagok — igen jó. Szebb, mint az elmúlt évben. Különösen a keresztsoros vetésű búzatábla adott bő termést, 25 mázsát hektáronként.

Amint látjuk, a szövetkezet mindenegyes tagja derekasan kiveszi részét a termés betakarítási munkálataiból. Céljuk az, hogy minél több gabonát szolgáltassanak be. Ámde nem így gondolkozott S v e c, a szövetkezet könyvelője, aki ahelyett, hogy becsületesen végezte volna munkáját, kihasználta a szövetkezetei. Félrevezette a szövetkezet tagjait, éspedig úgy, hogy a szövetkezet terhére a tagokkal egy ha szőlőt telepíttetett magának. Mindenesetre a tagok előtt elkendőzte gazdagodási törekvéseit, azt hangoztatta, hogy a szőlő a szövetkezeté lesz. Mivel nem ellenőrizték, a szőlő telepítése mellett egy újabb munkába kezdett. A szőlőföld aljában új pincét is ásatott a szövetkezet tagjaival, szintén az EFSz költségén. Telt-mult az idő, Svec „úr“ könyvelői tisztségében nem sejtette, hogy a szövetkezet tagjai figyelemmel kisérik mesterkedéseit. így gondolkozott: „Szőlőm, pincém már van, jó lenne még lakást is építeni a beton pincére. Anyagom ugyan nincs, de úgy mint a szőlőt és a pincét megcsináltattam, az anyagot is könnyen beszerzem a szövetkezetből“. így szólt a szövetkezet elnökéhez. — Földhöz juttatásom alkalmával egy istállót is kaptam. Ezt az épületet adnám a szövetkezetnek, ha ellenszolgáltatásul új téglát kaphatnék. — „Jól, — felelt Smetana elvtárs, a szövetkezet elnöke, — azonban ez nem helyes dolog, mert a 15 hektár földdel együtt a gazdasági épületeidet is be kellett

volna adnod a közös gazdálkodásba. Én ugyan nem bánom, — folytatta Smetana elvtárs, — de mit mondunk, ha a tagok rájönnek? „Mit törődsz azzal — mondja Svec —, hogy mit szólnak a tagok, megmagyarázod nekik, hogy az öreg istállóm átadtam a szövetkezetnek s ti ennek fejében 16.000 darab téglát szállítottatok felépítendő új lakásomhoz. Helyes — felelte az elnök, — de a felelősséget nem vállalom.

Svec, a szövetkezet könyvelője a tégla kiszállítása után gondolkodóba esett, mert egyedül érezte magát. — Társat kellene keresni, aki ha rájönnek segít eltakarni a dolgot. Nem kellett sokáig aggódnia, Minarcsics, a szövetkezet agronómusa csatlakozott hozzá. Tudniillik úgy történt a dolog, hogy cement szállítmány érkezett a szövetkezet részére, istállóra, sertéshizlaldára. — Itt az alkalom, örvendezett Minarcsics, — legalább pár mázsát én is kaphatok belőle. — Megindult a cement elszállítása az állomásról, de estig nem sikerült behordaniok. Húsz mázsa még a vagonban maradt a szövetkezetnek küldött cementből. Minarcsics természetesen kapott az alkalmon és az éj leple alatt, minden feltűnés nélkül saját udvarába szállította a 20 mázsa éementet. Nagyon tévedett, ha azt gondolta, hogy mesterkedéséről senki sem tud, a tagok már mindent sejtettek. A dolog már odáig fejlődött, hogy minden tag tudomást szerzett Minarcsics üzelmeiről is. S hogy a kellemetlen

következményeket megelőzze, Minarcsics fűhöz-fához szaladgált, igazolványt próbált szerezni a cement beszerzésének igazságosságáról. Messzire nem kellett mennie, mert a szövetkezet elnöke, hasonlóan mint Svec könyvelőnek, neki is segítségére sietett. Bizonyságul kijelentette Minarcsicsnak, hogy bármi is történjék, ő azt mondja, hogy a szövetkezet vezetősége ezt a mennyiséget csak kölcsönbe adta. Minarcsics nem hitt a biztató szavaknak és a Járási Nemzeti Bizottság egyik dolgozójától Orel hivatalnoktól szerzett hivatalos kiutalási igazolványt a cementre vonatkozólag. Ezzel el akarta magáról terelni a hatóságok figyelmét. A szövetkezet tagjai figyelmét azonban semmi szín alatt sem tudta elterelni, mert gaztettéért feljelentették.

A szövetkezetbe furakodott spekulánsok saját érdekeik kielégítése céljából nem riadtak vissza semminemű mesterkedéstől sem, — amiért majd felelniök kell. Hogy Svec könyvelő és Minarcsics szövetkezeti agronómus ilyen méretű machinációkat vittek véghez és megcsonkították a közös szövetkezeti vagyont, ez aligha történhetett meg az EFSz elnökének tudta nélkül. A szövetkezet tagjai ezen az eseten tanultak és nemcsak, hogy leleplezték a közös szövetkezeti vagyon megkárosítóit, de kiebrudalják őket a szövetkezetből is, hogy többé ne legyen módjuk a hasonló aljasság keresztülviteléhez. A szövetkezeti tagok azonban azt sem tudják, hogy Svec, akit lelepleztek és ellene feljelentést tettek, hogy dolgozhat a JNB szövetkezeti osztályán? Reméljük a surányi JNB vizsgálat tárgyává teszi az ügyet és megteszi az intézkedéseket. (Sz)