Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-11-30 / 48. szám
1952. november 30. Az állatállomány gyors összpontosítása érdekében az építkezésnél használjuk fel a gazdaságban fellelhető építkezési anyagokat A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal megbízására az elmúlt héten Szlovákia három kerületéből jöttek össze a szövetkezeti építészeti csoportvezetők és a járási építkezési oktatók Farkasdon, hogy tanulmányozzák az ottani EFSz építkezési eredményeit Lapunkban már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a íarkasdi EFSz a hiányzó épületanyag következtében hogyan oldotta meg az építkezés problémáit. Szükségesnek tartjuk azonban ezt a dolgot még egyszer megemlíteni, miután bebizonyosodott, hogy az ilyen gyorsütemű építkezésnek az állattenyésztés összpontosításánál rendkívüli nagy jelentősége van. A íarkasdi szövetkezet nem tudta volna megoldani az állatállomány összpontosítását, ha nem vesz igénybe a saját gazdaságában található mindenféle építkezési anyagot. Amikor már az adaptálható nagyobb istállók a községben mind megteltek, sőt már az újonnan felépített 200 férőhelyes istálló is kevésnek bizonyult, a szövetkezet tagjai elhatározták, hogy a saját erejükből építenek egy 100 férőhelyes istállót. Ennek az alapját mintegy egy méter magasságban a földtől, a gazdaságban található kőből és téglából építették. Mivel több kő és tégla már nem akadt, a tagok gyorsan cselekedtek. A falat deszka közé döngölt sárral emelték tovább, a tetőt pedig szinten olcsóbb építkezési anyagból állították össze. Így egy hónap alatt cserép alá került az istálló. Azt nem állíthatjuk, hogy ez az épület örökké fog tartan" de még a legrosszabb ítéletek szerint is kitart 8—10 évig. Már pedig ez igen nagy előnye a szövetkezetnek, mert par év múlva már a saját erejükből is olyan épületet tudnak majd felépíteni, amely valóban örök időkig fog tartani, A szövetkezetnek van egy téglagyára, amelyet a tagok önállóan építettek fel, de ez egyelőre csak kis kapacitással dolgozik s- havonta mintegy 20.000 téglát tudnak benne kiégetni. A szövetkezet nagyarányú építkezéséhez ez a mennyiség igen kevésnek bizonyult, de pár év múlva mar ez a mennyiséget is többszörösére tudják emelni, A íarkasdi szövetkezet az épületanyag hiányában is talált megoldást arra, hogy az állatok gyors összpontosítását hogyan lehet megoldani s ezzel példát mutatott az összes szövetkezeteknek, A látogatók valamennyien elismerésüket fejezték ki a íarkasdi EFSz tagoknak ezért a példás munkájukért és Ígéretet tettek, hogy példájukat követni fogják. Panzik elvtárs, a rimaszombati járás építkezési oktatója megdicsérte a farkasdiakat, mert találtak megoldást a nehézségek áthidalására. Példájukból sokat tanultunk mondja Panzik elvtárs,— mert a mi járásunkban nincsenek ugyan ilyen nehézségek, de a íarkasdiak nagy igyekezete még jobban lelkesít minket is a munkánkban. A rimaszombati járás szövetkezetei az építkezési anyag terén nem éreznek hiányt, mert pl a fal felépítéséhez bőven tudnak anyagot kitermelni a kőbányákból. Úgyszintén pótolni A nagy építkezések eme első alkotása megvalósításánál a lehető legaktívabb módon működtek közre a szocialista ország tudósai is. Az ipari munkásokkal való szoros együttműködésük során a Volga-Don csatorna építésénél valóságos csodákat műveltek, lehetővé téve a földmunkák, a betonozás s az egyéb műveletek teljes mechamzálását. Az utóbbi évek folyamán a hydrotechnika és hydraulika, a talajjavítás és geológia problémáinak egész sorát dolgozták ki a szovjettudósok s uj módszereket találtak ki a hydrotechnikai építmények szilárdságának megállapítására. A szovjettudósok kutatásaiban nagy helyet foglaltak es foglalnak el azok a kérdések, amelyeknek megoldása a víznek a csatornákból és vízi útvonalaktól történő filtrációja megakadályozását, vaiammt a mesterségesen alkotott tavak partjainak elmosástól való megakadályozását szolgálja. a Szovjetunió speciális tudományos kutatóintézetei Biológiai és közgazdasági kutatásokat végeznek, s az általuk feldolgozott anyagot sikeresen felhasználhatja problémáinak megoldására az uj öntözési területeken virágzó földművelés s különösen az új víziutakon berendezett haltenyésztés. Kiváló segítséget nyújtott a tervezőknek s az. építő szerveknek a Volga-Don csatorna megépítésénél a szovjetföld legnagyobb tudományos kutatóintézete, a Szovjetunió tudományos akadémiája, valamint a szövetséges köztársaságok akadémiái is. jgy az 1951. év őszén, mikor a téli időszak munkáinak előkészítései folytak. J. Csudakov akadémikus vezetésével a Szovjetunió tudományos akadémiájának tudósaiból álló brigád vonult, ki a Volga-Don csatorna építéséhez. A tudósok gyakorlati tanácsokkal segítették az építőket a teli viszonyokhoz alkalmazott betonozási munkáknál, a kotróbaggerek ■ jobb kihasználásával, s a többi fontos munkafeladat megoldásánál. A Volga-Don csatorna munkálatainak döntő időszakában megérkezett tudós csoport nagyban hozzájárult az egész építkezés sikeréhez. A kommunista párt XIX. kongresszusának irányelvei közt ott szerepel vázlatosan a vízi elektromos erőmüvek további kiépítésének nagyméretű programmja is. Az ötödik ötéves terv folyamán egész sor hatalmas vízi elektromos erőmű készül el, közöttük a 2,100.000 kilowatt termelő kujbisevi, továbbá a kamszki, gorkiji, mir.gecsurszki, uszty-kamenogorszki s még sok más erőmű, 1,916.000 kilowattos kapacitással. Ezeken kívül kibővítik a sztálingrádi és kachovi elektromosmüveket, továbbá belefognak a Volga melletti votkini, s az Irtisz folyó mellett építudják a szükséges épületfa anyagot az erdőben kitermelt fából. Ennek köszönhető, hogy a rimaszombati járás az építkezés terén nem érez olyan hiányt és így állatállományukat már 80%-ban összpontosíthatták. A kékkői járás szövetkezetei szintén abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az épületanyag beszerzése nem okoz különös gondot. A szövetkezeti tagoknak csupán az alkalmat kell megragadni a kínálkozó lehetőségekre és az építkezés terén nem lesznek hiányosságok. A járásban csaknem minden második község a szövetkezeteknek tulajdonában van kőbánya és ezek ki 'tudják segíteni a szomszédos szövetkezeteket is. Vannak szövetkezetek, ahol a íarkasdiak példájára jóminőségű téglát tudnának előállítani a szénporos égetéssel, de mindeddig nem jöttek rá ennek előnyösségére. A szécsénykovácsi szövetkezet tagjai pl. kevés költség mellet fel tudnának építeni egy egész nagy teljesítményű téglaégetőt, ha erre nagyobb gondot fordítanak. Ezzel nemcsak saját részükre, de még a szomszéd községeknek is tudnának téglát előállítani. Nagyon gazdaságosan oldotta meg az építkezés problémáit az ipolyvarbói szövetkezet, ahol 34 nap alatt 600 darab juh részére építettek fel egy istállót. Az építkezéshez a saját erdejükben kitermelt anyagot használták fel és így az építkezés mindössze 310,000 koronába került, A kékkői járásban egyébként jól folyik az állatok összpontosítása és több községben már 100%-on felül teljesítették a tervet. A mikszáthfalvai EFSz tagjai különösen jó példával járnak elő az állatállomány összpontosításában. Annak ellenére, hogy a szövetkezet csak az aratás után lépett a fejlődés útjára maris igen szép eredményeket ért el. A 980 ha-on gazdálkodó szövetkezet eddig már 900 darab szarvasmarhát, és 150 darab sertést összpontosított. Az összpontosítás terén szép eredményekről számolt be ipolysági járás oktatója is A járás minden községében sikeresen oldották meg az építkezés problémáit és így már 90%ra összpontosították az állatállományukat. — Csupán Tompa községben vannak nehézségek az építkezés terén, ahol a községben nincsenek nagyobb férőhelyes istállók.a kisgazdáknak csak egy-két férőhelyes istállók vannak amelyek nem alkalmasak adaptálásra A tompaiak azonban ígéretet tettek, hogy a farkasdi EFSz tagok példája nyomán ők is fel' építene^ egy olyan istállót, ahol állataikat el tudják majd helyezni. Szintén szép eredményekről számolt be Kovácsik elvtárs a sárfői szövetkezetből, ahol az építkezésnél a párttagok jártak elől jó példával. „Mi, kommunisták nem vártuk, hogy valaki eljön és felépíti nekünk az istállót hanem mi magunk fogtunk annak felépítéséhez, Ennek köszönhetjük, hogy ma már állatainkat összpontosítani tudtuk. Elsősorban mi kommunisták vagyunk mindenkor kezdeményezői a Pártunk és kormányunk által kiadott rendeletek végrehajtásának, mert tudatában vagyunk annak, hogy csakis ezáltal biztosíthatjuk magunknak a jobb holnapot”. Az értekezlet résztvevői valamennyien értékes tapasztalattal tértek vissza otthonukba és ígéretet tettek, hogy állatállományuk hasznossága érdekében meggyorsítjuk az összpontosítást. Azok a szövetkezetek, ahol építkezési anyaghiányosságok mutatkoznak, az összpontosítást a íarkasdiak példájára fogják megoldani. Lavrík Mihály A vágselyei állami gépállomás dolgozói az agregátok felhasználásával és a szocialista munkaverseny által elérték, hogy az ötéves terv negyedik évének feladatait már 100 százalékon felül teljesítették. Zsigárdon, Péka elvtárs brigádja az őszi munkálatok tervét már 106.5 százalékban teljesítette. Ugyancsak szép eredményeket ért el Pereden a Pozsényi elvtárs brigádja, amely a tenjet 104.5 százalékra teljesítette. Az őszi munkálatokban különösen kitűnt Csiffári Gyula traktoros, aki hernyótalpas traktorával 2.830 ha földet művelt meg és a szántást kizárólag előhántós ekével végezte. A nagykaposi EFSz tagjai a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy 50 ha búzát és 30 ha rozsot keresztsorosan vetnek be. Vállalt kötelezettségüket a kitűzött határidő előtt teljesítették s november 15-ro már az összes ősziek vetését befejezték. Ezt a sikert úgy érték el, hogy a vetésnél 3 észszerűen összeállított agregátot használtak és a tagok lovasfogataikkal is rendszeresen bekapcsolódtak a munkába. A három munkacsoport kozott verseny alakult ki, amelynek győztese Kis Bálint csoportja lett. Az építkezésnél örömmel látunk minden segítő kezet Közeledik a gottwaldi ötéves tervünk ötödik évének kezdete s hogy az indulás sikeres legyen, egyebek között be kell biztosítani a téli építkezések munkálatainak egyenletes lefolyását. Igen nagy feladat, hogy a téli építkezésekre megnyerjük szövetkezeteink tagjainak, kis- és középföldműveseinknek segítségét. Lakásokat, gyárakat, villanytelepeket építünk, hogy dolgozóink jobb lakásokban lakhassanak s villanytelepeket azért, hogy elegendő árammal rendelkezzünk, a gyárakat pedig azért, hogy ezekben az új üzemekben dolgozóink minél több szükségleti cikket gyárthassanak életszínvonalunk állandó emelkedése érdekében. Ez az egyedüli út a béke megszilárdításához, mert ha erősek leszünk nem mernek megtámadni bennünket a háborús gyújtogatok, mivel tudják, hogv rosszul járnának. Ahhoz azonban, hogy napról-napra erősebbek legyünk, még gyorsabban kell építkeznünk és még gyorsabban kell átadnunk a kész épületeket dolgozóink kezébe. Tudjuk, hogy szövetkezeteink tagjai, kis- és középföldmúveseink békében akarnak élni és családjaik boldogságáért dolgozni. Ezért hívunk titeket: gyertek az építkezésekre! Tisztességes keresethez juttok, gazdagabbá teszitek aszta • lótokat és hozzájárultok országunk építéséhez. Jelentkezzetek akármelyik építkezés vezetőségénél, amelynél előnyösen dolgozhattok. A tél ne riasszon el benneteket, mert a mi építkezéseink jól felkészültek a télre, hogy a munka örömmel tovább folyhasson és a dolgozók egészsége ne szenvedhessen kárt. Kövessétek a bisztrei földművesek példáját, akik az elsők között jöttek az ottani cementgyár építkezési munkálatainak segítségére, amely felépítése után foglalkoztatja majd gyermekeiket és boldog jövőt biztosít számukra. Az építők hívnak benneteket: gyertek közénk, közös erővei megvédelmezzük a békét. Stefan Suchovsky az Építőipar Megbízotti Hivatalának dolgozója. JEVGENIJ KRYLOV, Sztálin díjas: A szovjettudósok segítsége a kommunizmus nagy építkezéseinél A Szovjetunióban hatalmas vízi elektromos müvek, csatornák és öntözőberendezések építkezései folynak. A Volgán, Dnyeperen s az AmuDarja folyón valósággá válnak a kommunizmus nagyépítkezései; közülük a Leninről elnevezett Volga-Don csatorna máris megnyílt a forgalom számára. Egy ilyen hatalmas objektum nem egészen három év alatt megvalósított kiépítése csakis a szovjetföldön, s csakis annak hatalmas ipara, s az egész világon élenjáró tudománya segítsével volt lehetséges. tendő bucharminszki elektromos erőművek építkezésébe is. 1957-re elkészül a turkméniai főcsatorna, a délukrajnai és az észak-krimi csatorna. A szovjettudósok az ötötdik ötéves terv hatalmas feladatain felbuzdúlva, lelkesen dolgoznak s kiveszik részüket a kommunizmus hatalmas építkezéseinek megvalósításából. A szovjet-tudósoknak a kommunizmus nagy építkezéseinél kifejtett segítő közreműködését bizonyítják a következő tények: a Szovjetunió tudományos akadémiája, a szövetséges köztársaságok akadémiái és egyéb tudományos intézetei több mint 650 olyan tudományos problémát vettek beható vizsgálat alá, amelyek az űj vízi építkezésekkel, csatornákkal és öntőzöberendezesekkel kapcsolatban merültek fel. Ez a munka- 120 intézetben és különálló laboratóriumban folyik. Magánál az építkezésnél a köztársaság számos városából kiküldött brigád működik, melyek tagjai közt a tudomány minden ágazatának képviselőit ott találjuk. Már két éve annak, hogy a Szovjetunió tudományos akadémiájának elnöksége bizottságot állított össze a vízi elektromos erőművek, csatornák és öntözőberendezések építésének segítségére. Ez a bizottság koordinálja a Szovjetunió valamennyi tudományos intézetének tevékenységét, a kommunizmus nagy építkezéseinek nyújtandó segítséget illetően. A nagyszámú tudományos dolgozó jelenléte a nagy építkezések színhelyén igen nagy gyakorlati hasznot jelent. Az 1951. évben a Szovjetunió tudományos akadémiájának csoportja, melyet moszkvai, leningrádi, taskendi és ashabadi tudósokból állítottak össze, a Kara-Kum puszta vidékén és Turkméniában aktív működést fejtett ki. A csoport 3(700 kilométeres utat tett meg Turkmenia földjén s részletesen kijelölte azt az irányt, amelyet a turkméniai útvonalnak követnie kell. Hála a hatalmas földterület alapos és részletes átvizsgálásának, melyet azelőtt öntözésre alkalmatlannak tartottak, megállapították, hogy olyan talajKategőriába tartozik, melyet minden előzetes talajjavító művelet nélkül is lehet öntözni. 1951-ben a kara-kumi pusztán végzett kutatómunkákra az egész világ geológiai praxisában nem találunk példát. Óriási kiterjedésű terepet vizsgáltak meg, tízezrével vették a mélyebben fekvő részekből a különböző kőzetmintákat, számtalan fizikai és kémiai kísérletet végeztek a rendelkezésükre álló anyaggal, megvizsgálták az ottani futóhomok dombok, az úgynevezett dünák minőségét s megállapítottak, hogyan lehet azokat lekötni, rögzíteni. Átvizsgálták a legelőkre és megművelésre alkalmas területeket is. A sztálingrádi csatorna és a Káspi alföld övezetében sikeresen elvégezték a talajtani térképezés alapvető munkáját, mely az öntözőrendszer tervezésének elengedhetetlen előfeltétele. A Szovjetunió tudományos akadémiájának talajtani és földrajzi intézete a moszkvai egyetem és más intézmények munkatársaival együttműködve összeállította a talajjavítás természetes megoldásainak térképét, a folyók kihasználásának iehetőségét a középső-feketeföld területén, továbbá Turkménia déli részében, Dél-Ukrajnában, Rosztov vidékén, a Volga mentén, Kara- Kalpatban, a Káspi síkságon és egyebütt. A Szovjetunió tudományos akadémiája mellett működő általános és’ szervetlen kémiai intézet beterjesztette a szervezés tervadatait, melyek a sztálingrádi csatorna övezetében lévő sóstavak hydrokémiájára vonatkoznak. Ezek az adatok nagyban hozzájárultak a csatorna irányának pontos megállapításához, illetve kijelöléséhez. Csupán a kujbisevi vízierőművek betonobjektumainak felépítéséhez hatmilliárd köbméter kőanyagra van szükség. A kémikusok és geológusok megvizsgálták a kujbisevi vonaltól nem messze fekvő Mogutov-hegyek mészkövét s megállapították, hogy azt az építkezéseknél fel lehet használni. A Szovjetunió tudományos akadémiája mellett működő G. M. Krzsizsanovszkij energetikai intézet beterjesztette a Középoroszország és a Volgavidék energetikai rendszerének szerkezetéről szóló szervezeti terveit, melyet már fel is használtak a kujbisevi és sztálingrádi vízi elektromos erőművek tervezésénél. A Szovjetunió tudományos akadémiájának elektrohegesztési bizottsága kidolgozta a hegesztőszerkezetekre vonatkozó új előterjesztéseket is. Az így szerkesztett gépek jelentős módon megkönnyítik a hydrotechnikai objektumok építésénél folyó munka termelékenységének emelését. Nagy segítséget nyújt a kachovi vízierőmű s az északkrimi és délukrajnai csatorna építőinek az Ukrán tudományos akadémia. Az Ukrán tudományos akadémia bányászati intézetének egyik legjelentősebb munkája az a mintasorozat, mely a csatornák kimélyitésére szolgáló megoldásokat mulatja be s amely megoldások során a legújabb szovjet mammut baggereket használják fel; hasonlóképpen a délukrajnai csatorna kivájásának tervei, mélyek nagymennyiségű robbantóanyag felhasználását teszik fölöslegessé. Ukrajnában nagy építkezések segítségére szolgáló mozgalomban 55 tudományos és főiskolai intézet vesz részt, ezek közül 23 a Szovjetunió tudományos akadémiájához tartozó intézmény. Eredményes munkát végeznek a többi köztársaság akadémiái is. A kommunizmus nagy építkezéseinek tudós, mérnök, technikus, újító és feltaláló munkatársainak alkotó közreműködésének megerősödéséről tunúskodik a legjobb szakemberekből álló bizottságnak a működése is, melyet J. Csudakov akadémikus vezet s tagjai közt ott láthatjuk S. Chrisztijanovicsot, V. Kulebakint és A. Palladinát. A brigád résztvevői számtalan kérdésben részletesen megegyeztek az építőkkel s továbbá olyan kérdésekben is, amelyeket utólag kell átdolgozniok vagy laboratóriumokban kísérleti úton szakszerűen áttanulmányozniok. A szovjettudósok a szovjet néppel egyetemben alkotó módon segítik az építőket az új ótéves terv óriási feladatainak megoldásában. A szovjetnép a szovjettechnika kimagasló sikereire s a haladó tudományra támaszkodva építi boldog holnapját — a kommunizmust. _____
