Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-11-30 / 48. szám

A zselizi áSlami birtok dolgozóinak harca a magasabb tejhozamért A szocialista verseny révén 2,500 000 korona megtakarítást értek el a gazdaságok ötliteres átlagtejhozam naponta egy tehén­től bizony nem nagy eredmény. Mondhatnánk azt is. hogy kicsi, különösen olyan helyen, ahol minden lehetőség megvan arra, hogy a tejtermelés emelkedjék. Ennyi volt az istálló átlag tehenenként a zselizi gazdaságban az elmúlt esztendőben. Most .éppen a kétszerese, annak ellenére, hogy tavaly még sokszor le­hetett hallani: „Nem lehet itt semmit sem csinálni. A tehén olyan, ha jól tartod, több tejet ád, ha rosszabbul, kevesebbet”. — Így a fejőgulyások. Ezzel igyekeztek lekicsinyleni a szovjet módszerek alkalmazásának jelentő­ségét s emellett megfeledkeztek arról, hogy valóban nem a takarmány-mennyiségben volt a hiba, hanem a gondozásban. — Ez azonban tavaly volt. Amikor Porubszky elvtárs, fejőgulyás mind­ezekre visszagondol, keskeny arca elkomoro­­dik. Mi tűrés-tagadás, akkor még ő sem so­kat hitt abban, hogy tőgymasszázzsal és mi­egyébbel emelni lehessen a tejhozamot, de mégsem hagyott neki nyugtot a dolog. Nagy figyelemmel hallgatta a zootechnikus elvtárs gyakori előadásait, jól megfigyelte gyakor­lati utasításait és ez év elején megkezdte kí­sérleteit. Először csak két tehénnél alkalmazta Malinyinová módszerét, a tőgymasszázst, ne­hogy „elrontsa” mind a tizenkettőt, melyek gondjaira lettek bízva. Egy hét múlva már látta Porubszky elvtárs, hogy a helyes gon­dozás, takarmányozás és tőgymasszázs révén valóban több tejet lehet termelni, amire pe­dig nagy szükség volt, ha nem akartak le­maradni a nánai állami birtok gazdaságaival szemben, melyekkel versenyben állanak. Az első tíz napban 1 literrel, három hét múlva már két literrel több tejet adott a két tehén, holott nem is a legjobbakat választotta ki és ugyancsak egyforma takarmány adagot kap­tak a többiekkel. Természetesen a nagyszerű eredmény láttán a többi fejűgulyások sem gondolkoztak tovább, hanem követték Po­rubszky példáját. Először P^aszna elvtárs csatlakozott Porubszkyhoz, azután a többiek, mint Pásztor, Bencsik, Lestyán, Kozma elv­társak, Fedorková elvtársnő és mások. Üj kísérlet, új eredmény Ettől fogva minden etető pontos feljegyzé­seket vezetett mindenről s így megállapíthat­ták, hogy azok a tehenek, melyek mindig tiszták, a tőgyüket pedig langyos vízzel (nem hideggel) mossák, helyesen etetik, naponta háromszor fejik, helyesen végzik el a tőgy­masszázst, egyre több tejet adnak. Így tör­tént az is, hogy a versenyben a legutóbbi idő­ben Pásztor elvtárs megelőzte Porubszkit, aki persze ebbe nem nyugodott bele és azon gon­dolkodott, hogyan emelheti még a tejhozamot. Csakhamar rájött arra, hogy az első és a má­sodik fejés között a teheneknek jóval keve­sebb idejük van a pihenésre, mint a második és harmadik fejés között s ezért elhatározta, hogy hajnali öt óra helyett 4 órakor kezdi el a munkát, hogy a tehenek pihenési idejét egy órával meghosszabbítsa. Az új munkarend jó hatása azonnal megmutakozott, mert alig egy két nap múlva átlagosan újabb 3-—4 dcl-rel emelkedett a tejhozam egy tehéntől, ugyan­olyan takarmány adagolás mellett, mint az­előtt volt. Pásztor elvtárs jóízűen elneveti magát, amikor erről beszélgettünk. — Porubszky elv­­társ ezt jól kigondolta, de megint nem ma­radt egyedül, mert már mi is korábban kezd-A szövetkezetek olcsó és jó építkezései. A farkasdi EFSz építkezési csoportja döngölt­­falu istállót épített 50 darab szarvasmarha részére. Az egész építmény így alig kerül 200.000 koronába. Az istálló 3 hét alatt el­készült. Az ekecsi EFSz tagjai 250 darab sertés szá­mára építettek olcsó és jó ólat jük a munkát s ez annyit jelent, hogy két is­tállónk .tejtermelése napi újabb hatvan liter­rel, havonta pedig 1800 literrel és évente 21.600 literrel emelkedett, vagy mintha hat évi több mint 3000 liter tejet adó tehénnel többet fejnénk. Azonban mielőtt még áttérnénk más té­mára, kiszámoljuk, hogy a szovjet módszerek alkalmazása által megkétszereződött tejho­zam egyetlen istálló tejhozamát havonta mintegy 15.000 liter tejjel emelte, de még mindig lehet javítani a munkán. Most még azt is megfigyelik a gulyások, hogy esős, vagy ködös idő esetén a tejhozam mindig csök­ken, a szép, napsütéses, vagy szárazabb idő­ben viszont emelkedik. A Szlovákiai Békevédelmi Bizottság elnök­sége megtárgyalta a Népek Békekongresszusa ismertető kampányának eddigi lefolyását, amely Szlovákiában nagy méreteket öltött. A kerületi és járási békevédelmi bizottságok a Nemzeti Arcvonal összes szervezeteinek együttműködésével a nagyobb üzemekben és EFSz-ekben vitákat készítenek és valósítanak meg a Népek Békekongresszusának jelentősé­géről és széles körben népszerűsítik e kon­gresszusra megválasztott küldötteket. A szlo­vákiai beszélgetések megszervezésébe haté­konyan bekapcsolódtak a helyi nemzeti bi­zottságok mellett működő nőbizottságok is. Az üzemek, EFSz-ek, állami birtokok, gép- és traktorállomások dolgozói átadják megbízá­sukat a küldötteknek, amelyekben megbízzák Nincs abban semmi különös, hogy Duna­­újfalu összes kis- és középföldművese belé­pett az EFSz-be. A szövetkezetben egyszerre mozgékonyabb, élénkebb lett az élet. Ezzel egyidejűleg a szövetkezet feladatai is meg­szaporodtak. Csak most látták a szövetkezeti tagok, hogy mennyi kérdés, feladat vár meg­oldásra. Az új tagok egymásután mutatnak rá a szövetkezet hibáira, fogyatékosságaira. Ha már beléptünk, neki kell fogni a munkának — mondja Kovács Lajos — pedig ő is, mint a társai, eleinte idegenkedtek a szövetkezttől. Most aztán Kovács Lajos lett a szövetkezet mozgatóereje. A belépett tagok közül ő a leg­tevékenyebb. Figyelme a szövetkezet pénz­ügyi gazdálkodására is kiterjedt. Látszik raj­ta, hogy ért a munkákhoz és érdekli őt min­den, ami a szövetkezettel összefügg. Kiss József keveset beszél, de amit meg­mond, az cáfolhatatlan. Kiss_ Sándor és Fü­­löp Ferenc a szarvasmarhaallományt vette gondjaiba. Az állatok egyszerre jobban kezd­tek kinézni. Igaz, hogy még ezzel nem meg mindent, még nagyobb feladatok nak rájuk. A szövetkezet cegjájósabb dése a disznók etetése és gondozása. RegoCa vajúdó kérdés, amelynek a megoldásához a szövetkezet csak most jutott el. A sertések el­helyezésében is hiba történt. A hízókat a múltban olyan helyre tették, hogy esős idő esetén az udvarban lévő víz mind odafolyt s a sertések valóságos pocsolyában hevertek. Most azután ezt is megoldották s a sertések egészséges, megfelelő helyre kerültek. A faluban most van folyamatban az állat­­állomány összpontosítása és az ezzel járó ta­karmány leadása is. A falu valóságos vásár­— Majd ha bekerülnek az istállóba a fiatal tehenek, a fajcsordából, akkor nézzétek meg majd az eredményt elvtársak — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Kozma elvtárs is. Bizony több is lesz az. A fajcsorda létesítése nagy gonddal történik. A borjakat két hétig a zse­lizi istállóban tartják, két hét után két hó­napig közös istállóba kerülnek, ahol gondos megfigyelés alatt állanak, majd ezeknek alap­ján kiválogatják a legjobbakat, amelyek megkapják származásuk számát s tulajdon­ságaik megfigyelése tovább folyik. Amikorra a fejő-gulyások megkapják az ilyen állato­kat, már rendelkezésükre állanak a szüksé­ges adatok, amelyek alapján lényegesen emel­hetik a termelést. őket, hogy a Népek Békekongresszusán tol­mácsolják elszántságukat, hogy fokozott munkaigyekezettel küzdenek a békéért, amit újabb építő felajánlások tételével erősítenek meg. E napokban összejönnek a járási béke­védelmi bizottságok elnökségei, hogy biztosít­sák a küldöttek széleskörű népszerűsítését, és előkészítsék a járási békevédelmi bizottságok plenáris üléseit. A Szlovákiai Békevédők Bizottsága elnök­ségének ülése befejezésül megtárgyalta a bé­kevédők II. csehszlovákiai kongresszusának előkészületeit, amely a Népek Békekongresz­­szusának határozatai alapján kiértékeli béke­harcunk eddigi eredményeit és kitűzi a béke­mozgalom további feladatait hazánkban. Megerősödött a dtmaujfalusi EFSz hoz hasonlít. Az alsó végről egy pár lovat ve­zetnek a szövetkezet udvarába, a felső végről pedig sivító malacok adják hírül a szövet­kezetbe való megérkezésüket, az anyadisznók valamivel komolyabbak, a hízók méltóság­­teljesen röfögnek, mintha csak tudnák, hogy a szövetkezet az ő érkezésüket várja a leg­jobban. Egy kis csorda tehén is befordul a szövetkezet kapujába, az összes megérkezett állatok körül ők a legnyugodtabbak, az új környezet nem izgatja őket, minden figyel­müket az etetőre összpontosítják, mert azt már ők is tudják, hogy ettől függ életük to­vábbi alakulása. Kiss Sándor megérti az álla­tok minden aggódását és egy villányi illatos herét dob az állatok jászolyába. Cifra tehén a telepofa herével hálásan néz Kiss Sándorra, aki belelát még az állatok gyomrába is. Az újjáéledt szövetkezetben a legfontosabb feladatok közé a munkacsoportok megszerve­zése tartozik. Mindenekelőtt a mezei, az ál­latgondozó és az építkezési csoportok meg­szervezéséről van szó. Tavasszal a kertészet munkálatai is meg­indulnak. A szövetkezet asszonyai már kíván­csian várják a ke.íészeti munkák megindu­lását, merthiszen a kertészetben egy-két férfi kivételével, mindent a nők fognak végezni. Tekintettel arra, hogy a szövetkezetnek ki­tűnő gyümölcstermelési adottságai vannak a gyümölcsészetet is megalapozzák. Egyenlőre KÉPEK ZSELlZRÖL Porubszky elvtárs a tőgymasszázsról beszél­get gulyástársával. Dulai csoportvezető mindennap feljegyzi az össztejtermelés eredményét. Porubszky és Praszna elvtárs nagy érdeklődéssel figyelik áz új eredményt. A csoportvezető minden héten részletesen tá­jékoztatja csoportja tagjait a szocialista mun­kaverseny állásáról. A fejés után nyomban lemérik a tejet s így pontos feljegyzéseket vezethetnek a tej­hozamról. épp most van folyamatban 100 darab almafa és 60 darab körtefa elültetése. Esténként, ha a tagok összejönnek a szö­vetkezetben, sok szó esik ezekről a felada­tokról és tervekről. Szinte beleszédül az em­ber a feladatok és tervek sokaságába. Szabó Sándor, a szövetkezet elnöke, kovácsműhely megszervezését javasolja, Kovács Lajos meg bognárműhelyt emleget, az egyik tag pedig a gyümölcsös kertben méhészetet akar alapí­tani. Jövőre több dinnyét kell termelni, az idén nagy szárazság volt és a dinnye mégis négyszer annyi hasznot hozott hektáronként, mint a búza, — mondja Vadkerti Lajos. Mikor aztán a tagok maguk is ráeszmélnek, hogy egyszerre ezt megvalósítani lehetetlen. Ta­kács Lajoshoz fordulnak, ő a szövetkezet egyik legtapasztaltabb embere, keveset be­szél, de annál többet gondolkodik. — Meg kell csinálni — mondja Takács Lajos. —Nem mindent egyszerre, hanem tervszerűen, szé­pen egymásután. Aztán minden menni fog, mint a karikacsapás. Mindenekelőtt a szövetkezet vezetőségét és a munkacsoportokat kell újjászervezni. A ja­nuárban megtartandó évzáró közgyűlés a ta­goknak lehetőséget nyújt arra is, hogy a szö­vetkezet vezetőségét megválasszák. Minden pontra megfelelő embert kell választani, aki képes a reábízott feladatokkal megbirkózni. Erős emberekre van szükség, akik a szövet­kezetei átsegítik ezeken a kezdeti nehézsé­geken s akik nem ijednek meg az akadályok­tól. A falu kis- és középparasztjaink a szö­vetkezetben biztosítva van a boldog, ember­hez méltó élet minden előfeltétele , de ennek biztosítása a vezetőségen és minden egyes szövetkezeti tagon múlik. F. J Dolgozóink lelkesen készülnek a Békekongresszusra a Szlovákiai Békevédelmi Bizottság elnökségének pozsonyi üléséről November 19-én Pozsonyban összeült a Szlovákiai Békevédelmi Bizottság elnöksége, hogy megtárgyalja a Népek Békekongresszusára, a békevédők II. csehszlovákiai kon­gresszusára irányuló előkészületek eddigi lefolyását, amelyet 1953 január 17-én és 18-án tartanak meg Prágában. 1952. november 30. _______5 Nagy megtakarítások tagú csoportja a szentgyörgyi gazdaságban egy nap alatt 24 ha búzát hordott keresztek­be, hasonló eredményt ért el a 17 tagú Ha­­luska és a Pálinkás-csoport is. Málason pe­dig Dániel András 26 tagú csoportja egy 1200 mm cséplőgéppel július 19.-én 309 q gabonát csépelt ki, Mészáros László traktoros pedig az önkötöző géppel 15 ha-os teljesítményt is elért, Mahut János még őt is túlszárnyalta 13.2 ha-os teljesítményével. Még tovább is sorolhatnánk a nagyszerű eredményeket, amelyek fényesen bizonyítják, hogy a zselizi állami birtok gazdaságaiban valóban egész­séges munkaverseny fejlődött ki a mezei cso­portok között is. Meg kell említenünk még az összes dolgozók együttműködésének nagyszerű példáját, amely a kapások betakarításánál ju­tott kifejezésre. A cukorrépa betakarításából az összes dol­gozók kivették részüket. Ez úgy lett bebizto­sítva, hogy még a tavasszal mindenki önként vállalt egy részt megművelésre, ami a beta­­rítással fejeződött be. A betakarításnál részt­­vettek az összes gazdaságok adminisztratív erői, valamint más csoportok tagjai is s így nem csoda, hogy Zselízen rég elfelejtették a répagondokat, amikor másuttt még ezek tor­nyosultak. Amikor ezekről a dolgokról beszélgettünk a fejőgulyásokkal, látszott rajtuk, hogy ép­pen úgy örülnek ezeknek az eredményeknek, mintha azokat is ők érték volna el. Miklya János Bárha főképpen a zselizi gazdaság fejő­gulyásainak eredményeivel foglalkozunk is, feltétlenül meg kell említenünk, hogy más gazdaságokban is szép eredményekkel dicse­kedhetnek s nem csak az állattnyésztésben, de a növényi termelésben is. Az összes gaz­daságok a SZKP XIX-ik kongresszusa és a Nagy Októberi szocialista forradalom tiszte­letére nagy megtakarításokra vállalt kötele­zettséget, hogy a termelést a májusban meg­jelent párt- és kormányhatározat útmutatá­sának megfelelően gazdaságosabbá tegyék s 2,508.000 koronás megtakarítással kötelezett­ségvállalásuknak eleget is tettek. Nézzük csak, mi segítette e gazdaságok dolgozóit si­kerükhöz. Nyomban megadhatjuk rá a fele­letet: A szocialista munkaverseny, amelynek előfeltételeit úgy a nyári, mint az őszi mun­kálatokra való gondos felkészülés teremtette meg. A jó felkészülés jó politikai munka eredménye s így történhetett meg, hogy 12 gazdaság, 45 munkacsoport és 137 csata és csaknem minden egyén versenyben állott egymással. Azzal, hogy az aratást 2 nappal, a cséplést pedig 4 nappal rövidítették le, 379.584 koronát takarított meg az állami bir­tok. Az aratásnál a két napi megtakarítás annyit jelent, hogy 36 traktornál napi 14 órai munkaidő mellett 1008 munkaórát, 100.800 ko­rona értékben takarítottak meg, míg a csép­­lésnél 4 napos lerövidítés következtében 1150 munkaórát, 278.784 korona értékben. A nyári versenyben az első helyre a szentgyörgyi * gazdaság került, a másodikra a málasi, míg a harmadik helyen a nyíri gazdaság végzett. Természetesen a jól kifejlődött munkaver­seny következtében számos kiemelkedő telje­sítmény is született, így pld. Szabó József 20

Next

/
Thumbnails
Contents