Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-11-30 / 48. szám

1952. november 30. 3 Nehézségek az atlanti tömbben ADY ENDRE Hetvenöt évvel ezelőtt született a ma­gyar forradalmi lírának Petőfi és József Attila mellett a legnagyobb alkotója, Ady Endre. A magyar költészet sokszázéves története gazdag nagy tehetségekben, akik ki tudták fejezni a magyar nép érzelmeit, felvetették a nemzeti élet főkérdéseit, megénekelték a magyar nép sorsát és ten­nivalóit. De Ady Endre a magyar költők e nagyszerű sorában nem egyszerűen egy a sok közül. Petőfi mellett, Petőfivel együtt Ady Endre a magyar költészet valóságos titánja, forradalmár, klasszikusa, Prome­­theusa. A magyar fejlődés egy sorsdöntő évtizedében, 1905-től, 1918-ig: Ady Endre költészete forradalmi fegyver volt, amely­nek döntő része volt a magyar értelmiség, ifjúság érzelmeinek és gondolkodásának átalakításában, az akkor napirenden levő demokratikus magyar népforradalom elő­készítésében. Ady Endrénél senki jobban nem gyűlöl­te és ostorozta az urak, bankárok és püs­pökök régi Magyarországát. És senki nála jobban nem szerette a magyar népet, sen­ki nem intette, nógatta, buzdította, lelke­sítette, úgy mint ő, forradalmi cselekvés­re. Petőfihez hasonlóan, Ady Endre is magasfokú politikai tudatossággal ítélte meg Magyarország helyzetét és népének tennivalóit. A maga korában a magyar tár­sadalom és a napirendre került átalakulás mozgató erői, feladatai és céljai dolgában tisztábban látott mindenki másnál. Tudta, hogy Magyarországon polgári demokrati­kus átalakulás van napirenden^ tudta, hogy ebben a polgári forradalomban a magyar polgárság a barikád másik oldalára került és hogy a parasztság forradalmi erővé csak a munkásság vezetésével lehet. És ebből a felismerésből — korábban Ma­­gyarszágon egymaga — levonta azt a kö­vetkeztetést, amit a marxizmus gazdagít­va és továbbfejlesztve a nemzetközi mun­kásmozgalom is csak az orosz marxisták — élükön Leninnel és Sztálinnal — vonták le és formuláztak meg tudományosan: tudniillik azt, hogy a polgári demokratikus forradalom nem állhat meg saját határai­nál, saját keretei közt, hanem a — mun­kásosztály vezetésével — szocialista for­radalommá kell továbbfejlődnie. A szovjet nép üzenete Csehszlovákia népéhez Sz. A. Kovpak vezérőrnagy, a Szovjetunió kétszeres Hőse, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának alelnöke a „Barátság és a béke üzenetét” a csehszlovák határokon átvevő szovjet küldöttség vezetője Frantisek Kubacsnak, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnökének és a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága főtitkárának átadta a szovjet nép üdvözletét Csehszlovákia népé­hez, amely így hangzik: „A Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetsé­gének és Csehszlovákia Központi Szakszerve­zeti Tanácsának. A külfölddel való kulturális kapcsolatok Összszövétségi Társaságának bizottsága és a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsá­nak elnöksége Csehszlovákia dolgozóinak test­véri .szívből jövő üdvözletüket küldik a Cseh­­siflbvák Szovjet Barátság Hónapjának nagyje­­lpntosegű napjaiban. /A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójáa ünnepelve a szovjet nép nagy örömmel és büszkeséggel mérlegeli békés al­kotó munkáját. A Szovjetunió népei a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. kongresszusának történelmi jelentőségű határozataitól lelkesítve dolgoznak az ötödik ötéves terv teljesítésén, amelynek megvalósítása új lépés előre a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet út­ján. A szovjet nép a nemzetköziség lenini-sztá­lini elvéhez híven Csehszlovákia testvérnépei­nek a szocialista társadalom építésében elért minden uj sikerét a mély megelégedéttség ér­zelmével üdvözli és egész szívéből újabb si­kereket kíván a csehszlovák dolgozóknak e történelmi feladat megvalósításában. A Szovjetunió és Csehszlovákia népeit hosz­­szú évek testvéri barátsága fűzi össze, amelyet a fasiszta ragadozók elleni közös harcokban a szovjet és csehszlovák katonáknak kiontott vére pecsételt meg. Ez a barátság növekszik és szilárdul az amerikai-angol új háborús gyujtogatók ellen folytatott közös békeharc­ban. Éljen a Szovjetunió és Csehszlovákia népei­nek nagy és szilárd barátsága! Éljen a szabadságszerető csehszlovák nép, amely dicső Kommunista Pártjának vezetésé­vel a szocializmus fényes építkezését végzi! A külfölddel való kultúrális kapcsolatok Összszövetségi társasága bizottságának nevé­ben: A. Gyeniszov a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsa elnöksége nevében: V. Kuznyecov Truman jelentést terjesztett a kongresszus elé az úgynevezett külföldi segélyprogrammnak az év első felében történt végrehajtásáról. Truman beismerte, hogy ebben az időszakban „újabb ne­hézségek léptek fel, amelyek azt eredményezték, hogy kevesebb amerikai felszerelést szállítottak a nyugateurópai államokba, mint ahogy várták”. Az elnök kijelentette: „csalódást jelentett szá­mára”, hogy az úgynevezett európai védelmi kö­zösségről szóló párizsi egyezmény ratifikálása még nincs biztosítva. Truman kijelentette, „még várni kell bizonyos ideig”, amig az atlanti tömb tagállamai felálltíhatják azt az 50 hadosztályt, amelynek felállítását Lisszabonban ez év végére tűzték ki célul. Truman jelentésében aggodalmát fejezte ki a kapitalista világ számos területén uralkodó „idült nyugtalanság” miatt, végül kije­lentette: az amerikai tervek megvalósításánál „új akadályokra és csalódásokra” kell még szá­mítani. Korionov, a „Pravda" szemleírója kommentál­ja azokat a koreai háború kiterjesztésével kapcso­latos kalandor fenyegetéseket, amelyek az ame­rikai sajtóban jelennek meg. Az amerikai sajtó — írja a többi között — ontja azokat a nyilvánvalóan a szoldateszka ál­tal sugalmazott követeléseket, hogy szervezze­nek „új katonai nyomást” Koreában, bombázzák Mandzsúriát, fokozzák a kínai partvidék zárla­tát és vessék be az atomfegyvert. Korionov megállapítja: amikor az ENSz-köz­­gyűlés mostani ülésszakán az amerikai képvise­lők kétszínűén azt magyarázzák, hogy az Egye­sült Államok fegyverszünetet akar kötni Ko­reában, nyilvánvalóan hazudnak. Az amerikai di­plomaták és csatlósaik — folytatja — semmifé­le mesterkedéssel sem tudják eltitkolni, hogy Washington nem is gondol a fegyverszünet meg­kötésére és hogy az amerikai küldöttek kétszí­nű beszédei az.ENSz-ben csak a népek félreve­zetésére szolgálnak. Korionov a szemle másik részében arról ír, hogy az Egyesült Államok kormánykörei illeték­telenül beleava,tkoznak az . Egyesült Nemzetek Szervezetének ügyeibe. A többi között rámutat: Washingtonban úgy vélik, hogy az Egyesült Ál­lamokban uralkodó háborús hisztéria és kommu-Az amerikai hírügynökség szerint „Washingtont telejesen váratlanul érte” Adenauernek a bonni szövetségi gyűlésen elszenvedett veresége. Ez a kudarc az Eegysült Államok uralkodó köreiben „nagy megdöbbenést keltett. A megdöbbenést az is fokozta, hogy Krekeler, a bonni kormány wha­­shingtoni képviselője Acheson képviselője előtt még szerdán is a „legrózsásabb színekben ecse­telte” a gyors ratifikálás esélyeit. Acheson és Eisenhower a közöttük lefolyt meg­beszélés során „igen rossz hírnek” minősítették a Bonnból érkezett jelentést. McCloy, az Egyesült Államok volt nyugat­németországi főbiztosa Amerika európai tervei szempontjából „rossz előjelnek” mondotta a bon­ni szavazást. A hírügynökségek jelentése szerint Washing­tonban attól tartanak, hogy a bonni és párizsi háborús egyezmények ratifikálásának újabb el­halasztása „végzetes következményekkel járhat" a szerződések szempontjából, mert „a ratifikálás Az Egyesült Államok kormánya legújab­ban azzal mutatta ki buzgó odaadását az Egyesült Nemzetek Szervezet és eszméi iránt, hogy rászabadította az ENSZ titkár­ságának személyzetére az úgynevezettMc- Carran-bizottságot, az amerikai törvény­­hozás e hírhedt kommunistafaló inkvizíciós testületét. Az Amerika-ellenes Tevékeny­séget Vizsgáló Bizottságnak ez a méltó párja arról nevezetes, hogy már számos család életét dúlta fel, számos állampol­gárt hurcolt meg s oly „finom” módszerek­kel dolgozik, hogy vizsgálata sokakat a végső kétségbeesésbe kerget. Nos, a McCarran-bizottság most elhatá­rozta, hogy jó alaposan megvizsgálja, nem rejt-e magában az ENSZ apparátusa „tit­kos kommunistákat", túlságosan „szaba­doson” gondolkodó liberálisokat, a Tru­­man-doktrinát akár csak óvatosan is bí­ráló demokratákat és egyéb felforgató ele­meket. E Programm igen furcsa következ­ményekkel járhat. Joggal jegyezte meg egy angol lap, hogy vájjon McCarran szenátor A. J. Visinszkijt is szándékozik megkér­dezni, nem-e kommunista? Mc Carran urat és megbízóit azonban mindezek a meggondolások nem zavarták. És mint a hírirodák New Yorkból jelentik, vizsgálatuk máris meghozta az első ered­ményt: bizonyos Abraham Feller, Trygve Lienek, az ENSZ most lemondott főtitká­rának rendkívüli tanácsadója, az ENSZ jogi osztályának vezetője, csütörtökön New Yorkban öngyilkosságot követett el. Mint az ENSZ tisztviselőihez közelálló kö­rökben közölték, Feller barátságban volt A „DPA” párizsi jelentése szerint az atlanti tömb előtt álló nehézségekre igen jellemző az a bizonytalanság, amely még mindig fennáll abban a kérdésben, hogy az atlanti tömbhöz tartozó or­szágok pénzügy- és külügyminiszterei összeül­hetnek-e a december 15-re Párizsba összehívott értekezletükre, vagy sem. A „Le Monde” ezzel kapcsolatban az atlanti tömb „válságáról” ír. A lap szerint „a NATO-miniszterek (az atlanti tömbben részvevő országok miniszterei) előtt ál­ló nehézségek főoka az, hogy a Lisszabonban elő­írt 50 hadosztály felállításához szükséges összeg nem áll teljesen rendelkezésre”. A lap hangsú­lyozza, hogy „illetékes francia körök véleménye szerint az Atlanti Szövetség európai tagállamai­nak jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetében, amikor ezek az országok szabadulni szeretnének az amerikai dollársegélytől, ezek a gazdasági kö­vetelmények nagy súllyal esnek latba”. nistaellenes üldözés légkörét ki kell terjeszteni az Egyesült Nemzetek Szervezetére, mert kü­lönben az Egyesült Államok képviselői nem tud­nak a közgyűlésre szájízüknek megfelelő ha­tározatokat ráerőszakolni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megsértése az a szégyenteljes el­járás, amellyel az amerikai Gestapo módszereit ebben a nemzetközi szervezetben alkalmazzák, a világ közvéleményének egyöntetű felháboro­dását váltja ki. Még az angol, francia, svéd stb. burzsoá sajtó is arról ír: meg kell mutatni az Egyesült Államoknak, hogy „az Egyesült Nem­zetek Szervezete 60 országnak, s nemcsak az Egyesült Államoknak a szervezete”. * A nyugati sajtót élénken foglalkoztatja az ENSz ügyeibe való durva amerikai beavatkozás. Az angol „Daily Graphic” című lap ezzel kap­csolatban közli newyorky levelezőjének jelenté^ sét. Alevelező megállapítja, hogy a beavatkozás „a bizonytalanság, a félelem és hisztéria kitö­réséhez vezetett, az ENSz személyzete körében. A levelező idézi az ENSz egyik magasrangú hi­vatalnokának kijelentését: „Az amerikaiak mind gyakrabban hangoztatják előttem, hogy a koreai háború az ENSz ügye Mi azonban nagyon jól látjuk, hogy a valóságban ez az amerikaiak há­borúja”. időpontja igen sokat Jelent a mai helyzetben. Minden elmúló hónap csökkenti az európai had­sereg felállításának esélyeit”. Az amerikai sajtó is hangot ad az Egyesült Államok uralkodó köreiben megnyilatkozó nyug­talanságnak. „Valóságos villámcsapásként hatott — írja a „New York Times" — hogy egyáltalában nem sietnek a bonni és párizsi szerződés ratifikálsá­­val”. Olasz lap a jugoszláv emberrablók budapesti peréről A „Paese" című lap budapesti jelentésben szá­mol be az UDB szolgálatában álló gonosztevők bűnperéről. A lap részletesen ismerteti Bálint László és társai bűntetteit és kiemeli, hogy bű­neiket a jugoszláv hatóságok megbízásából és segítségével hajtották végre. A lap budapesti je­lentését „Jugoszláv szabotőrök bandája a bu­dapesti törvényszék előtt” címmel közii. a már korábban kémkedéssel vádolt Algcr Hiss amerikai külügyminisztériumi alkal­mazottal. Röviddel ezelőtt hallgatták ki őt a McCarran-bizottság jogtanácsosai. Ezt követőleg Feller kiugrott egy épület 12. emeletéről. Az ügy oly megdöbbentő, hogy még Trygve Lie, az amerikai kormánynak, ez a kipróbált és mindvégig hű lakája is kijött a sodrából. Trygve Lie a legjobban tanús­­kodhatik Feller „megbízhatóságáról”, hi­szen az öngyilkosságba menekült tisztvi­selő legbensőbb köréhez tartozott, résztvett politikai nyilatkozatainak kidolgozásában és személyes barátja is volt. Ilyen körül­mények között még Trygve Lie is jónak látta kijelenteni, hogy „Feiler halála a túl­­erőltetés következménye: kimerült abban, hogy az ENSZ-titkárság amerikai alkal­mazottait a meggondolatlan rágalmak és túlzott vádak ellen megvédje”. Ezzel kap­csolatban a tréfát nem ismerő McCarran­­bizottság még a „feddhetetlen" Trygve Liet is felelőtlennek nyílvánította. Trygve Lie kijelentése természetesen ugyanolyan óvatos, amilyen gyáva lakáj az ENSZ-nek ez a lelépő főtitkára. De még ebből az óvatos felhördülésből is kiderül, kik kergették halálba Abraham Feliért, a burzsoá jogtanácsost, az ENSZ főtisztvi­selőjét, akinek a kommunizmushoz ugyan nem volt semmi köze, de úgylátszik, több volt- benne a tisztesség, mint amennyi a McCarran-féle fasiszta inkvizítorok és er­kölcsi hóhérok szemében a mai Amerika állampolgárának megengedhető. Ellen zéki megmozdulások az olasz középpárfiokban Az Olasz Szocialista-Demokrata Párt vezetősé­ge a balszárny tiltakozása ellenére ratifikálta azt a választási egyezményt, melyet Saragat kötött a kereszténydemokratákkal. Vasárnap Firenzében összeülnek a párt bal­oldali csoportjának vezetői. Egyikük, Leopardi kijelentette: „a baloldali szociáldemokraták nem tűrik a kereszténydemokraták zsarolását”. Az Olasz Szocialista-Demokrata Párt vicenzai szervezetének vezetősége sürgönyt intézett a központi pártvezetőséghez. A sürgönyben önké­nyesnek minősíti a Saragat és a keresztényde­mokraták között létrejött választási egyezményt és elutasítja azt. Noventa, Zorzi, Rho és Magi­­strallo, a torinói pártszervezet négy vezetőségi tagja Saragathoz intézett közös levélben jelen­tette be lemondását. A levélben megbélyegzik a pártvezetőségnek a kereszténydemokratákkal kötött választási egyezményét Cuneoban és Ná­polyban is számos szociáldemokrata vezető mon­dott le. A liberális párton belül is ellenzéki hangok hallatszanak. Perrona Capano, a párt egyik ve­zetője kijelentette: „Feltétlenül hatálytalanítani kell az új választási törvényt”. Eisenhower koreai útjának igazi célja A newyorki „Daily Worker" november 14-i vezércikkében megállapítja: Amerikában és a külföldön is olyan aggályok merültek fel, hogy Eisenhower bejelentett koreai útjának valódi cél­ja olyan tervek kidolgozása, amelyeknek a hábo­rú kiterjesztése- lenne a következménye. Ezek az aggályok — folytatja a lap — Eisenhower leg­buzgóbb támogatóitól származó nyílt beismeré­seken alapulnak. A vezércikk hivatkozik Stylos Bridges new­­hampshirei köztársaságpárti szenátornak az „American Mercury” című folyóiratban közölt cikkére, amely a többi között kijelenti: „Való­­színüieg még hosszú évekig háborút viselünk. Az elnök, akit megválasztottunk, háborús elnök, gazdaságunk továbbra is hadigazdaság marad, adóink emelkednek, fiainkat katonának viszik el, súlyos terheket kell vállalnunk". Brigdes hangoztatta azt is, hogy „nincsen olyan hosszú­sági vagy szélességi fok, sem országhatár, ame­lyen fegyverszünetet írnánk alá és azután haza­térnénk”. A „Daily Worker” vezércikke idézi Eisenhower környezetének egy másik szóvivőjét, Joseph W Martint is, aki a köztársasági párt elnökjelöló kongresszusának elnöke volt. Martin november 13ri nyilatkozatában felhívta Eisenhowert, hogy „tanácskozzék MacArthur tábornokkal és hasz­nálja fel az ő tapasztalatait”. „Nyilvánvaló — fejeződik be a „Daily Worker” vezércikke — hogy Eisenhower és az öt körül­vevő klikk egyáltalán nem szándékozik alkal­mazkodni azoknak a választóknak az óhajához, akik a békére szavaztak”. Görög katonai misszió megy Jugoszláviába A „Reuter” jelentése szerint Papagosz, az új fasiszta görög miniszterelnök hadügyminiszteri minőségben katonai missziót küld Tito Jugoszlá­viájába. Ugyanez a „Reuter”-jelentés hírt ad ar­ról is, hogy Papagosz a jövő héteq Athénban ta­lálkozik a török államelnökkel. Kommunistaellenes hajsza az Amerikai Egyesült Államokban A foleysquarei bíróság november 19-én el­rendelte Elisabeth Gurley Flynn-nek, az Amerikai Kommunista Párt ismert harcosának letartózta­tását. Elisabeth Gurley Flynn letartóztatásának oka az, hogy nem volt hajlandó a kihallgatása alkalmával a vádiratban felsorolt személyekre vo­natkozó kérdésekre válaszolni. A newyorki „Daily Worker" jelentése szerint a vád képviselője november 18-án hosszú sor nevet kezdett olvasni és azt követelte, hogy Elisabeth Gurley Flynn ismerje el őket kom­munistáknak, vagy a kommunista párt appará­tusában dolgozóknak. Flynn kijelentette, hogy amennyiben a kommunistáknak nevezett sze­mélyeket nem sújtaná megkülönböztetés, ha nem vesztenék el munkájukat, ha az FBI nem haj­szolna őket, akkor válaszolna az ilyen kérdések­re, mert a kommunisták büszkék párttagságukra. „A mastoni körülmények között azonban — mondotta — nem mondhatok semmit”. November 19-én Elisabeth Gurley Flynn ismét határozottan megtagadta a választ az ilyen kér­désekre. Új fasiszta összeesküvés Nyugat-Németországban Északrajna-Vesztfáliában fasiszta földalatti szervezetet lepleztek le. A „birodalmi mozgalom" nevű náci szervezetet a nyomozás adatai szerint a nyugatnémetországi nehézipar körei pénzelték. A már 1949 óta működő és a hitleri minta sze­rint „hatalomátvételre” törekvő titkos szerve­zet vezetői: Heinrich Vetter, Vesztfália egykori náci gauleiterhelyettese, Otto Bucke, Lüden­scheid város egykori náci polgármestere és Lau­terbacher, a Hitlerjugend egyik volt vezetője, aki 1945-ben saját halálhírét költötte és azóta hivatalosan Schmitz néven szerepelt. A „Westfälische Rundschau" szerint a náci összeesküvők szoros kapcsolatban álltak argen­tínai és spanyolországi fasiszta körökkel. A „bi­rodalmi mozgalom” spanyolországi összekötője Skorzeny, a hírhedt náci főkolompos és háborús bűnös, aki az Adenauer-kormány és az amerikai megszálló hatóságok segítségével többizben Nyu­­gat-Németországba látogatott és a helyszínen el­lenőrizte a fasiszta földalatti mozgalmak tévé kenységét. ^ Amerikának nem tetszik Adenauer parlamenti veresége A hű lakáj kijött a sodrából Amerikai mesterkedések a koreai fegyverszünet ellen és az ENSZ terrorizálására

Next

/
Thumbnails
Contents