Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-11-30 / 48. szám

1952. november 30.

Az áruló Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő

központ vezetősége elleni bünper

Szíánszky Rudolf vallomása

Folytatás a 2-ik oldalról

A prágai állami bíróság ítélőtanácsa dr. J Novak elnöklete alatt november 20-án kezdte meg a Rudolf Slánsky vezetése alatt álló államellenes összeesküvő központ perének tárgyalását. A délelőtti tárgyalás a vádirat felolvasásával telt el. A vádiratot Josef Urvalek főügyész olvasta fel.

Délután R. Slánsky elsőrendű vádlottat hallgatták ki, aki bevezetőben beismerte bűnösségét valamennyi terhére rótt vádpontban es hozzátette:

„Beismerem bűnösségemet és a valósághoz híven vallom be mindazt, amit elkövettem. Súlyosan vétettem a csehszlovák nép érdekei ellen. Ezért vagyok kénytelen ma számot adni tetteimről az egész csehszlovák nép és a

világ minden demokratikus embere előtt __

Mint a kommunista párt egyik vezető funkcionáriusa, visszaéltem azzal a nagy bizalommal, amelyet a párt és a csehszlovák nép belém helyezett. Ellenséges tevékenységemmel veszélyeztettem népünk 1945 óta elért nagy vívmányait.

Mindenekelőtt beismerem bűnösségemet abban, hogy mint ellenség a kommunista párton és a népi demokratikus rendszeren belül államellenes központot szerveztem és hosszú éveken át annak élén álltam.

Központunk, ahol különböző kapitalista és ellenséges elemeket gyűjtöttem össze — köztük a francia, az angol és különösen az amerikai imperialisták kémszervezetének több ügynökét — az amerikai-angol imperialisták szolgálatában és érdekében ellenséges tevékenységet fejtett ki. Ez a tevékenység a népi demokratikus rendszer felszámolására és a kapitalizmus visszaállítására irányult.”

A vádlott elmondotta ezután, hogy már kezdettől fogva opportunista magatartást tanúsított, ami különösen akkor jutott kifejezésre, amikor a rendőrség előtt állt, valamint abban, hogy már 1927-ben — mint kerületi párttitkár Moravská Ostravában — trockista nézeteket vallott. Így történt, hogy a trockizmuson és az opportunizmuson át a burzsoázia ügynökévé és a párt ellenségévé züllött.

A vádlott beismerte, hogy a polgári köztársaság idején igyekezett eltéríteni a pártot a tömegek aktivizálásának helyes irányvonalától és átállítani a reformista vezetőkkel és Benesssel való együttműködésre. A burzsoázia kellően méltányolta Slánsky tevékenységét. A Hitler-fasiszta megszállás idején Hubert Ripka, Benes bizalmas munkatársa őt is felvette azoknak a Benes-híveknek a névsorára, akik a prágai angol nagykövetség útján lehetőséget kaptak a nyugatra való utazásra.

Slánsky továbbá bevallotta, hogy már annakidején is mint a burzsoázia ügynöke és a párt ellensége utazott a Szovjetunióba. Már a Szovjetunióban áttért a párt és a csehszlovák nép ellen irányuló aktív harci módszerekre. 1944-ben a Csehszlovák Kommunista Párt Moszkvában tartózkodó vezetősége az ukrán partizán vezérkarba osztotta be és megbízta, hogy szervezzen Ukrajnában partizánosztagokat, amelyeket később a Csehszlovák Köztársaság területére akartak küldeni. Pika tábornok, angol-amerikai ügynökkel, akkori moszkvai csehszlovák katonai attaséval egyetértésben és az ő megbízásából Slánsky mindent elkövetett, hogy a partizánegységeket a reakciós Golian tábornok vezetése alá helyezze.

A továbiakban a vádlott elmondotta, hogyan teljesítette Benes londoni emigrációs kormányának parancsait, amelyeknek végrehajtását már abban a pillanatban megkezdte, amikor 1944 augusztusában megérkezett Banska Bystricába, a szlovák felkelés központjába.

Slánsky beismerte, hogy bűnös Jan Sverma nemzeti hős, a Csehszlovák Kommunista Párt egyik vezetője halálában.

Slánsky a továbbiakban elmondotta, hog>an került sor az államellenes összeesküvő központ megalakítására és hogyan élt vissza a partban viselt funkciójával, hogy a legfontosabb állásokba burzsoá-nacionalista, trockista, cionista és más ellenséges elemeket helyezzen el.

„Említettem már, hogy ezek kKWíi o, „i lensegek koziu a háborús időket sokan a nyu~ gáti kapitalista országokban — főként Angliában — töltöttek emigrációban. Többnyire búr zsoa származású emberek voltak, akik már mLt k„a.Pltalista államokban különféle — egy-Wtottak ésTw S6gítÖ ~ csoportokat alakítottak es ezeket a csoportokat egymás érvenyesulesenek kölcsönös támogatja cél'L ■ fpnn? +hS.+1MVak Koztársaságbf visszatérve

a körTh^l tnn ' f.fknek az emigránsoknak 1 t°boroztak a kapitalista államok kémkozpontjai a maguk ügynökeit, hogy hazateresük után felhasználják őket. Az imperialisták a legkülönbözőbb módon szerezték ügynökeiket az emigránsok soraiból Angliá

kftottók mel 3 “ÍSí ”TrUSt Fund”-ot alatá g’.?TMel,yb°l az emigránsokat anyagilag támogattak es ezzel az anyagi támoga.assal szervezték be őket ügynökeikül Más

v'Mawtut orszá?°kban olyan emberek'közül F*Í°Satt»k ügynökeiket, akik ezektől az országoktól valamiképpen anyagilag füe»ő helyzetbe kerültek”. gg

Slánsky ezeket az ellenséges elemeket elhelyezte a part, az állam és a közgazdasági

élet különféle funkcióiba, s maga állt az így megalakított összeesküvő központ élére. Az ügyésznek arra a kérdésére, hogyan rendelte alá magának ezeket* az embereket, Slánsky kijelentette, hogy neki köszönhetik állásukat és tisztában voltak azzal, hogy ismeri egyáltalán nem kifogástalan múltjukat.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen módon tartott fenn kapcsolatot az összeesküvő központ a nyugati imperialistákkal, a vádlott elmondotta, hogy az összeköttetés a központ bizonyos tagjain keresztül történt, akik a francia, angol, jugoszláv és mindenekelőtt az amerikai kémszolgálat ügynökeivé váltak, azonkívül kapcsolatok létesültek különféle szervezetek útján is; amelyek — mint például a cionisták és a szabadkőművesek — nemzetközi jellegűek voltak és angol-amerikai imperialista irányítás alatt állottak, úgyhogy mindenképpen bekapcsolódhattak az összeesküvő központ tevékenységébe és közvetítő szerepet játszhattak.

Ezzel kacsolatban Slánsky elmondta, hogy 1946 óta hogyan vette fel ő maga a kapcsolatot Zilliacus ismert angol labourists képviselővel, a brit kormány régi ügynökével. — Slánsky hangsúlyozta, hogy az ő központja és Zilliacus azonos célokat követett: eltántorítani a Csehszlovák Köztársaságot a Szovjetunióval való szövetségtől és elválasztani az egész béketábortól. — Ezt a célt az összeesküvők már 1945 óta kezdték követni.

„Az imperialisták szándéka az volt, hogy Csehszlovákiát bekapcsolják a harmadik világháború előkészületeibe, mert Csehszlovákiának igen nagy fontosságot tulajdonítanak, már azért is, mert, mint a Szovjetunióval határos ország, nagyon jól szolgálhatna a Szovjetunió elleni támadás kiindulópontjáúl” — jelentette ki a vádlott és hozzátette, hogy az imperialisták Csehszlovákiában vele vették fel a kapcsolatot és kapcsolták be ügynökségükbe, éppen úgy, mint Lengyelországban Gomulkát, Jugoszláviában Titót, Bulgáriában Kosztovot és Magyarországon Raj kot.

A Tito-banda és az összeesküvők együttlűködésének biztosítására Slánsky Csehszloákiában találkozott a titóista Mose Pijadéal. Ez az együttműködés — mondotta Slánky — nagyon erőteljes volt, politikailag, a ;azdaság terén, a hadseregben és a biztonsági zolgálatban is folyt, szolgálta a nyugati imerialisták érdekeit és ugyanakkor lehetővé ette a titóistáknak, hogy bomlasztó tevékenyéget folytassanak a Csehszlovák Köztársaság lépi demokratikus rendje ellen.

A cionista szervezetek bűnöző tevékenyégéről a következőket mondta a vádlott a irágai állami bíróság előtt folyó nyilvános ihallgatáson: „Mint más burzsoá nacionaistákra, támaszkodtam a cionistákra is, akikek ellenséges tevékenysége a Csehszlovák köztársaság népi demokratikus rendjének íegdöntésére irányult. Cionistákat ültettem z államgépezet, a gazdasági szervek és a ártgépezet fontos posztjaira és védelembe ettem őket. Ezek a cionisták azután további ionistákat helyeztek el az államélet és a gazaság különféle területein. Az ő segítségük-i i——•■"-'I.'*vnitam a cionista szervezetekkel is”.

„Az egész cionista világmozgalom — jelentette ki Slánsky — a valóságban az imperialisták, mégpedig — az amerikai cionistákon keresztül — mindenekelőtt az amerikai imperialisták uralma alatt áll.” Az összeesküvő központ ezeknek a szervezeteknek révén öszszeköttetésben állott az amerikai imperialistákkal, akik ilyen módon — a Csehszlovák Köztársaságban működő cionista szervezeteket felhasználva — kiterjedt államellenes kémtevékenységet folytattak.

Ezzel kapcsolatban Slánsky az annakidején Prágában tevékenykedő „Joint”-ra vonatkozólag kijelentette, hogy ez a szervezet — amely a valóságban amerikai célkitűzéseket szolgált, noha úgy tüntette fel, mintha a zsidókat támogató szervezet lenne — különböző államellenes akciókban vett részt.

Slánsky a kihallgatás során a továbbiakban elmondotta, hogy a csehszlovák nép februári győzelme után is lehetővé tette a cionista szervezetek legális létezését. Elmondotta, hogy Geminderrel, Svermovával, Frankkal és több más személlyel folytatott tanácskozásai alapján olyan kampány indult meg az antiszemitizmus ellen, amely Izrael állam népszerűsítésévé fajult. A kampány során elleplezték Izrael államnak, mint burzsoá államnak igazi osztályjellegét és azt a tényt, hogy Izrael az amerikai imperialisták támaszpontja a Közel-Keleten. Ez lehetővé tette, hogy mindenkit antiszemitának nyílvánítsanak, aki a cionisták ellenséges tevékenységére rámutatott. „Ilyen módon — mondotta Slánsky — olyan légkört teremtettem, amelyben féltek a cionisták és szervezeteik ellen fellépni és cselekedni.” A vádlott továbbá beismerte, hogy a cionista szervezetekkel együttesen elősegítette zsidószármazású polgárok kivándorlását a kapitalista államokba és hogy Izrael prágai követségének segítségével lehetővé tette nagyértékű vagyontárgyaik kiszállítását.

Slánsky azt is beismerte, hogy a külkereskedelmi minisztériumban működő cinkostársai — ugyanennek a követségnek segítségével — a Csehszlovák Köztársaságban működő cionista szervezetek és Izrael állam javára súlyosan megkárosították a csehszlovák külkereskedelmet.

„A kapitalista országok felé irányuló cseh külkereskedelem jelentékeny részben a cionisták és ezek szervezeteinek kezén ment keresztül, miközben a Cseh^lovák Köztársaság anyagi érdekei súlyos károsodást szenvedtek. Csehszlovák árúkat előnytelen áron szállítottak a kapitalista országokba, a világpiaci árakon alul. Ezek a cionisták árúkat szállítottak a kapitalista államokból a Csehszlovák Köztársaságba, ahol magasabb áron adták el őket. Ezáltal jogosulatlan hasznot zsebeltek be, amelyekből a cionista szervezeteket és Izrael államot pénzelték.”

Slánsky felemlítette a „Vásárolj csehszlovák árút — Izraelt segíted” jelszó alatt működő cionista mozgalmat is. A csehszlovák árúkat ezzel a jelszóval terjesztették az Egyesült Államokban.

Az ügyésznek arra a kérdésére, hogy miért támaszkodott a szabadkőművesekre is, Slánsky így válaszolt:

„A szabadkőművesek hasonló célokat követtek, mint az államellenes összeesküvő szervezetek, amelyeknek élén állottam Tevékenységük szintén a kapitalizmus visszaállítására és Csehszlovákia népi demokratikus rendszerének felsz4molására irányult. A szabadkőműves páholyok a legkülönbözőbb kozmopolita értelmiségiek és burzsoá politikusök központjai voltak. E szervezetek —- amelyekre azért támaszkodtam, mert összeköttetésben álltak a kapitalista országokban, főként Londonban működő szabadkőműves páholyokkal

— azt a célt szolgálták, hogy az államellenes összeesküvő szervezet rajtuk keresztül is öszszeköttetést létesítsen a nyugati imperilistákkal.”

Slánsky az államellenes szervezet érdekében a párton belül is tevékenységet fejtett ki a népi demokratikus rendszer felszámolására és a kapitalizmus visszaállítására. E célból a párt különböző szervezeteibe és szerveibe, mindenekelőtt a központi bizottságba ellenséges elemeket ültetett be és így a pártot eszközzé akarta tenni céljai szolgálatában. Az összeesküvők — Slánsky vallomása szerint

— arra törekedtek, hogy megváltoztassák a kommunista párt forradalmi jellegét és polgári és kispolgári elemekkel hígítsák fel. Ennek következménye az volt, hogy állandóan növekedett azoknak a párttagoknak százalékaránya, akik nem a munkásság köréből származtak. Slánsky egyes karriervadászok számára még 1948 februárja után is lehetővé tette a pártba való belépést és vallomása szerint helytelen ellenséges, a párttól idegén módszereket vezetett be a párt életébe. Így például a meggyőzés módszerét a bürokratikus adminisztráció parancsmódszerével pótolta. Ezzel eltérítette a pártot egyik fő feladatától, a tömegek közti politikai munkától.

„A pártmunkában szabotáltam a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak alkalmazását” — mondotta Slánsky, majd kijelentette: a párton belüli összeesküvő tevékenység, ugyanúgy, mint Tito esetében, arra irányult, hogy a .pártot a kapitalizmus visszaállításának eszközévé tegye.

Az összeesküvők gazdasági tevékenységéről Slánsky azt vallotta, hogy ez a csehszlovák gazdasági élet megkárosítására irányult. A Csehszlovák Köztársaságot gazdaságilag a kapitalista Nyugathoz akarták láncolni. E célból a gazdasági élet egyes szektoraiban ellenséges elemeket helyeztek vezető állásokba.

A vádlott ezután ismertette azt az ellenséges tevékenységet, amelyet cinkosaival együtt a gazdasági élet egyes szektoraiban kifejtett. Elmondta, hogy Frejkával, Goldmannal és Outratával együtt hogyan iparkodott a kétéves, majd az ötéves tervet meghiúsítani. — Ezeket a terveket azonban az ő tevékenységük ellenére is helyesen állították össze.

Az államügyész felszólítására Slánsky ezután példákat hozott fel szabotázscselekményeire és bevallotta azt is, hogy megkárosította Csehszlovákiai külkereskedelmét azáltal, hogy igyekezett elfojtani Csehszlovákia, gaz-’ dasági kapcsolatait a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, ugyanakkor pedig erősíteni a kapitalista Nyugattal való kapcsolatokat. Ehhez elsősorban Lobi és Margolius nyújtott segédkezet. A külkereskedelmet főleg burzsoá kapitalista egyének bonyolították le, akik gyakran mértéktelenül nagy nyereségeket szereztek és ezekből sok esetben támogatták az áruló csehszlovák emigrációt és annak a népi demokratikus rend elleni harcát.

Az elnöknek arra a kérdésére, hogy az öszszeesküvők milyen tevékenységet fejtettek ki a mezőgazdaság terén, a vádlott azt válaszolta, hogy ez a tevékenység a szocialista mezőgazdaság felépítésének szabotálásában az osztályellenség pozícióinak erősítésében, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bomlasztó - sában és olyan kísérletekben nyilvánult meg, hogy a csehszlovák kormány mezőgazdasági politikáját kompromittálják.

A nemzeti bizottságok kommunista tagjaihoz intézett levélben — ismerte be Slánsky

— felszólította őket, hogy a kulákokat és más ellenséges elemeket engedjenek beszivárogni az állami gazdaságokba és erdőgazdaságokba.

Ami az összeesküvők külügyi tevékenységét illeti, Slánsky kijelentette, hogy az összeesküvők államellenes tevékenysége ezen a téren elsősorban az ellenséges elemek elhelyezéséből állott. Az ellenséges személyek jellemzésénél a pozitív adatokat továbbították, a terhelő adatokat azonban elhallgatták. — „Ilyen módon sok ellenséges elemet helyeztem el fontos állásokban, egyrészt a külügyminisztériumban; másrészt a diplcmáciai szolgálatban, hogy 1948 februárja után a kapitalista országokba emigrálhassanak és onnan, kívülről folytathassák a harcot a népi demokratikus rendszer ellen. Az imperialista hírszolgálatnak is lehetővé tettem, hogy ügynökeit az emigránsok soraiból toborozza’”. — „Mindezek által befolyásoltuk a csehszlovák külpolitikát, hogy irányt vegyen a kapitalista nyugati államokra, irányt vegyen arra, hogy a Csehszlovák Köztársaság kiszakadjon a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal fennálló szövetségből” — jelentette ki továbbá Slánsky.

A továbbiakban a vádlott elmondotta, hogy mindenekelőtt Clementis és más cinkosa’i dolgoztak együtt a nyugati kapitalista államok diplomatáival. A népi demokratikus országok képviselőivel való tanácskozásokat — vallotta azután — szándékosan fékezni igyekeztek.

A továbbiakban Slánsky vázolta a hadseregben és a nemzetbiztonsági alakulatoK- nál végzett kóros tevékenységét.

A nemzetbiztonság terén Slánsky — amint elmondotta —- különösen Karel Sváb segítségével lépett akcióba, hogy bomlassza és aláássa a biztonsági apparátust.

A februári fordulat előtti időszak reakciós képviselőivel folytatott szoros együttműködéséről szólva Slánsky elmondotta, hogy különböző ellenséges szervezetekre — mint a cionista és a szabadkőműves szervezetekre — valamint a spanyol nemzetközi brigád, soraiból kikerült kétes elemekre, álpartizánokra stb. támaszkodott.

Az összeesküvő központ tevékenységét Tito módszere szerint irányította, vagyis a kommunista pártba beépített ellenséges erők útján. Ezeket az elemeket különféle fontos állásokban helyezte el és belőlük ellenséges ügynökséget ázervezett, a kapitalizmus visszaállításának és a népi demokratikus rendszer likvidálásának előkészítésére.

„Az 1948-as februári események után a mi központunk lett a fő erő — vallotta Slánsky — amely a népi demokratikus rendszer likvidálását készítette elő. Tevékenységünk ezért terjedelemre is megnagyobbodott, nagy erőszítéssel dolgoztunk, ellenséges elemekből kereteket létesítettünk, pozíciókat teremtettünk magunknak az államgépezetben és a gazdasági apparátusban, valamint a párton belül is”.

Slánsky ezenkívül igyekezett elszigetelni a köztársasági elnököt, vezetőszerepét háttérbe szorítani, saját pozícióját pedig megszilárdítani. „Ezzel arra a lehetőségre számítottam, hogy a pártban és az államban ért juthatok a vezető helyre” — mondta Slánsky és még hozzátette: „Tudtam, hogy a hatálom megragadása esetén el kell tenni láb alól Element Gottwaldot. Beismerem, hogy a szabadkőműves dr. Haskovecet meghagytam a köztársasági elnök orvosának állásában és a köztársasági elnök élői eltitkoltam, hogy dr Haskovec ellenség. Ügy gondoltam, hogy Haskovecet felhasználhatom az elnök likvidálására a teljes hatalom átvétele érdekében.”

Arról, hogy a hatalom megszerzését hogyan képzelték, Slánsky a következőket mondta: „A legnagyobb valószínűséggel fokozatosan hajtottuk volna végre a kapitalizmus helyreállítását, mert így lehet a dolgozó népet a legjobban megtéveszteni és igazi szándékainkat eltitkolni.” Tito is ugyanezt tette és Slánsky egy ezzel kapcsolatos kérdésre bevallotta, hogy Tito módszereit akarta alkalmazni.

Az államügyész ezután megemlítette azt a levelet, amelyet a CIC amerikai kémszervezet futárszolgálata Slánskyhoz juttatott és amely szerint a nyugati imperialista körök tudják, hogy, Slánsky helyzete megrendült, miután a párt főtitkári teendői alól felmentették és ezek a körök szeretnék, ha Slánsky nyugatra emigrálna.

Dr Josef Urvalek államügyész okmányokat terjesztett a bíróság elé, amelyek azt bizonyítják, hogy az amerikai kémszolgálat komolyan előkészítette Slánsky nyugatra menekülését, A „ Szabad Európa” rádióadó egyUiás után többször leadta a Slánskyval megbeszélt jelszót.

A vádlott végül beismerte, hogy — mint ezt már eddigi vallomásaiban is elmondta — régi ügynöke a burzsoáziának, hogy mint a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság ellensége, államellenes összeesküvő központot szervezett a Csehszlovák Köztársaságban, hogy ez a központ a nyugati imperialisták javára kémkedést űzött és a szocializmus felépítését Csehszlovákiában minden elképzelhető módon akadályozni igyekezett, amivel mérhetetlen anyagi és politikai károkat okozott a köztársaságnak. Beismerte továbbá, hogy ellenséges tevékenységet az államhatalom megszerzésére és Element Gottwald meggyilkolására, valamint a népi demokratikus rendszer megdöntésének és a kapitalizmus visszaállításának előkészítésére irányította. Ezt az ellenséges tevékenységet, mint bevallotta, a nyugati imperialisták, elsősorban a világuralomra törő amerikai imperialisták szolgálatában folytatta, hogy ő lehessen Csehszlovákia Titója.

Ezzel véget ért Rudolf Slánsky vádlott kihallgatása.

Slánsky bűnösségét az első tárgyalási nap végén kihallgatott tanúk is megerősítették* i i , i

_4____