Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-11-09 / 45. szám
1952 november 9. Tegyük jövedelmezőbbé EFSz-inket Jó példával jár elől az ímel}i EFSz a közös gazdálkodás útján / Szövetkezeteink egészséges továbbfejlődésének egyik alapvető kérdése a tagalap kiszélesedése után, a közös gazdálkodás jövedelmezőségének növelése. Szövetkezeteinknek a termelési színvonalat úgy kell fokozniok, hogy a közös vagyon gyarapítása mellett az eddiginél nagyobb jövedelemrészesedést oszthassanak tagjaik munkaegységeire. A többi szövetkezetekhez hasonlóan az őszi munkálatokig az ímelyi EFSz is csak kisebbségi volt a faluban. Az igaz. hogy földterületük 500 hektáron felül volt és igen fejlett állatállománnyal rendelkeztek, de a helyi adottságokhoz képest mégsem érte el azokat az eredményeket, melyeknek előfeltételei meg voltak a faluban. Mindennek ellenére azohban így is szebb eredményeket értek el a szövetkezet tagjai, mint a magángazdálkodók. Tavaly például gabonából hektáronként öt mázsával nagyobb termést értek el, mint az egyénileg gazdálkodók, cukorrépából pedig 350 mázsás termést takarítottak be fiaként. Ezek az eredmények vezették rá a falu kis- és középparasztjait a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ugyancsak látták, hogy a gépesítés, amelyet az elaprózott kisparcellákon nem lehet észszerü4n kihasználni, óriási lehetőséget nyújt a nagyobb termés elérésére s ez még jobban hozzájárult ahhoz, hogy újabb 264 magángazdálkodó kapcsolódjék a közös gazdálkodásba. Négy istállót javítottak meg A szövetkezet taglétszámának nőve-* kedése újabb feladatok elé állította a szövetkezet vezetőségét és a Helyi Nemzetj Bizottságot, mert hiszen ezek megoldásától függ, milyen léptekkel hajad előre a szövetkezet a fejlődés útján. A szövetkezeti közös gazdálkodás egyik legfontosabb tényezője a közös állattenyésztés. Számos meggyőző példa bizonyítja, hogy azokban a szövetkezetekben ahol a közös állattenyésztés helyes alapokra van fektetve, széles mértékben alkalmazzák a szovjet módszereket, gondoskodnak a megfelelő takarmányalap biztosításáról, ott az állattenyésztés a szövetkezeti tagok bevételi forrásának egyik fő alapját jelenti. Az imelyi szövetkezet vezetőségének — ha a szövetkezet megnagyobbodásának pillanataitól kívánta bebiztosítani az állatállomány hasznosságának növelését — elsőrendű feladata volt, hogy az állatállományt az új tagoktól mielőbb összpontosítsa. Ahhoz azonban, hogy az állatállomány összpontosítását megkezdjék, gondoskodni kellett megfelelő istállóhelyiségekről. Ez meg is történt, mégpedig olyan formában, hogy a régi, kihasználatlan helyiségek és istállók átépítése folytán idejében bebiztosították a szükséges istállóhelyiséget, amelybe 150 szarvasmarhát helyezhetnek el. Ezenkívül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére befejezik az új istállót is s így az egész állatállomány, belevéve az új tagokét is, összpontosítva lesz. Mind a négy istállót saját anyagból adaptálták s így a kiadási költségeket a minimálisra csökkentették. Több silótakarmány — több tej Az állatállomány ■ összpontosítása mellett azonban sikeresen bebiztosították a többi munkálatok elvégzését is. Ehhez tartozik a megfelelő mennyiségű silótakarmány biztosítása a megnagyobodott állatállomány számára. Eddig 4000 mázsa silőtakarmányt készítettek. Ezenfelül a cukorrépa betakarítása után még a répafejeket és a szeleteket is lesilózzák. \ Ezzel egyidőben jól folynak az őszi munkálatok is, melynek 30 százalékát saját fogatukkal végzik el. Ezt úgy érték el, hogy az őszi munkálatokba bekapcsolódtak az új tagok is, akik állandó munkacsoportokba osztva végzik feladataikat. Természetesen az őszi munkálatok meggyorsításához döntő mértékben járult hozzá az a körülmény, hogy a szövetkezet új tagjaitól két vagon vetőmagot összpontosítottak, így azt minden késedelem nélkül kicserélhették a raktá’-szövet.kezetben nemesített vetőmagra*, Ennek köszönhető, hogy az. ősziek vetését az agrotechnikai határidőn belül befejezték' s így ezen a téren is hozzájárultak a magasabb hektárhozam biztosításához. Miután az imelyi EFSz már tavaly is három millió^ korona tiszta jövedelmet szerzett a kertészetből, az idén még komolyabban látnak a munkálatokhoz és az eddigi területet még harminc hektárral kiszélesítik. A szövetkezet tagjaira még továbbra is komoly munka vár, ugyanis a földterület szaporodásával jelentősen megnövekedett a rétek és a legelő kiterjedése is s ennek karbantartásától nagyon sok függ a takarmánybebiztosítását illetően. Ugyanúgy, mint az elő'ző években, az idén se feledkezzenek meg a legelő és a rét talajjavítási munkálatairól, használjanak a talaj beszórásához műtrágyát, amiáltál jelentékenyen emelhetik szénatermésüket.; Az elkövetkezendő hosszú őszi és téli estéket használják ki a szövetkezet tagjai önképzésre, olvassanak a szovjet kolhozok életéről, munkamódszereiről, hogy azokkal megismerkedve, kellőképpen alkalmazhassák majd szövetkezetükben. — (Szombath). A dunaszerdahelyi járás EFSz-si versenyeznek a takarmány silózásában A felsöpatonyi EFSz-nek már 940 köbméter silótékarménya van (TPP) — A dunaszerdahelyi járásban a balázsfai EFSz tagjai, szeptember elején versenyre hívták ki a járás összes szövetkezeteit a takarmányfélék silózásában, hogy ezzel biztosítsák állatállományunk részére a bőséges takarmányalapot. A dunaszerdahelyi járásban a silózási verseny már második hónapja tart. A legjobb eredmény szeptember végéig a bősi EFSz tagjai érték el, akik a versenyben az első helyre kerültek. A második hónapban a fplsőpatonyi EFSz került az első helyre, amely október 28-ig 940 köbméter takarmányt silózott le. A második helyre a felbári EFSz kerü't, ahol 700 köbméter takarmányt silóztak le. A bősi EFSz tagjai, akik az első helyen vezettek, most a harmadik helyre kerültek, mivel a lesilózott takarmány csak 680 köbméter. A verseny állása a többi EFSz-ekben a következő: az egyházkarcsai EFSz 490, a nagylúcsi 480, a balázsfai EFSz pedig 400 köbméter silótakarmánnyal a hatodik helyre került. A versenybe 36 EFSz kapcsolódott be, de a vidranyi,mihályfai, királykarcsai, bakai, nagyabonyi, eperjesi és a többi szövetkezetek ezideig lemaradtak. A madi. EFSz egyáltalán meg sem kezdte a silózást, noha erre bőven lett volna alkalma, mert a szövetkezetben volt elég takarmány, amelyet silózhattak volna. Igen fontos, hogy a népi szervek tagjai Mádon felvilágosító munkát fejtsenek ki a szövetkezet tagjai között a silózás nagy jelentőségéről és hívják fel a figyelmüket az ezzel kapcsolatos kormányhatározatra, amelynek alapján szövetkezeteink biztosítani tudják állatállományunk részére a bőséges taka rmányalanot á téli időszakban is. A silózás jelentőségéről továbbá fel kell világosítani az alrtári, kufm'ki, kisudvarnoki és trsztyenai EFSz tagjait is, hogy ők is biztosítsanak elegendő takarmányt állatállományunk részére. A dunaszerdahelyi. járásban a silózási versenyt az EFSz-ek között december elején aszerint fogják kiértékelni, hogy melyik szövetkezet biztosított nagyobb mennyiségű silótakarmányt egy-egy darab szarvasmarha régiére. A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentése az állami népgazdasági terv szlovákiai teljesítéséről 1952 harmadik negyedévében A Szlovákiai Statisztikai Hivatal az alábbi jelentést adja ki az állami népgazdasági terv szlovákiai teljesítéséről 1952 harmadik negyedévében. IPAR 1952 harmadik negyedévében tovább folytatódott az ipari termelés rohamos fejlődése Szlovákiában. Az ipari termelés mennyisége 1948-hoz viszonyítva elérte annak 2.2-szeresét és 1937-hez viszonyítva annak 4.2-szeresét. Ennek ellenére azonban számos üzem lemaradt a tervfeladatokban és pedig főleg a nehézipari üzemek. Az ipari termelés 1952 harmadik negyedévében 1951 harmadik negyedévéhez viszonyítva 30%-kal növekedett. A nehézipari minisztériumok üzemeiben elért növekedés 46%, a könnyűipari megbízotti hivatalok üzemeiben 160%-ot, és az élelmiszeriparügyi megbízotti hivatal üzemeiben 20%-ot tesz ki a termelés növekedése. A nehézipari üzemek lemaradásának főoka, abban van, hogy nem hajtották végre következetesen Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a kormánynak iparunk alapágazatai munkájának megjavításáról szóló határozatait. Iparunkban igen kedvezőtlen jelenség a munkamulasztások és a munkaerőhullámzás állandóari magas száma. A károshatású munkamulasztás az év eleje óta a rendes munkaidő 15<>/0-át tette ki, ami nagyobb veszteséget jelent a termelésben, mint amennyi a 100%-os tervteljesítéshez hiányzik. Az ipari brutto termelés tervét a 3. negyedévben 950/0-ra, és az év eleje óta 96%-ra teljesítették. A nehézipari minisztériumok ipari üzemei termelési tervüket a 3. negyedévben 880/0-ra, az év eleje óta pedig 920/0-ra teljesítették. MEZÖGAZDASAG 1952. harmadik negyedévében a magasabb típusú EFSz-ek gyorsabb gyarapodást értek el. A szocialista szektor mezőgazdasági területnek majdnem 50 százalékán gazdálkodnak. Majdnem kétszeresre növekedett a III. és IV. típusú szövetkezetek száma. Jelentősen bővült a tagsági és termelőalapjuk, amit jelentősen elősegített az aratási munkák gyorsabb elvégzése, gépesítési folyamatuk következtében,, valamint az egyénileg gazdálkodó föld-' műveseknél, magasabb hektárhozamok elérése is, ami meggyőzte a kis- és középparasztok ezreit a szocialista gazdálkodás előnyeiről. A tavaszi mezőgazdasági munkák biztosítááról szóló párt- és kormányhatározat elégtelen teljesítése azzal a következménnyel járt, hogy nem teljesítették néhány mezőgazdasági termékfajta hektárhozam és terméstervét. A nyári mezei munkákat, főleg az aratást és a cséplést a meghatározott határidő előtt fejezték be, mind az EFSz-ekben, mind az állami birtokokon. A gazdasági állatok száma 1952 szeptember 28-ig 1951 október 1-i állományhoz viszonyítva, növekedett és pedig a szarvasmarháknál 110 százalékkal, a sertéseknél 42‘ százalékkal, a juhoknál 23 százalékkal. A tehenek számának negyedévi tervét 102 százalékra, az anyasertésekét 112 százalékra, és az anyajuhokét 117 százalékra teljesítették ugyan, de az állami birtokok és az EFSz-ek lemaradnak a tervezett állományban és továbbra is1 rosszúl vezetik a helyi nemzeti bizottságokon a 'szarvasmarhaállomány állományának és forgalmának nyilvántartását, ami az oka annak, hogy a szarvasmarhák kedvező állománya nem mutatkozik meg a dolgozóknak jobb ellátásában. A tehenek arányszáma a szarvasmarhák összmennyiségébén elérte az 50.5 százalékot és 0.5 százalékkal alacsonyabb mint ahogy az állattenyésztés növeléséről szóló párt- és kormányhatározat megszabja. A tejtermelés és a tojáshozam tervét nem teljesítették. Az EFSz-ek gyors fejlődése egyrészt újabb •III. és IV. típusú EFSz-ek alapításában és az alacsonyabb típusoknak magasabb típusokra való áttérésében nyilvánul meg. A harmadik negyedévben 1671 II. és magasabb típusú EFSz-ből 1589 szövetkezetnek van III. és IV. típusú munkaszabályzata. A szlovákiai községek összszámából 47 százalék III. és IV. típusú EFSz-kel rendelkezik. 1952 július 1. óta 90 százalékkal növekedett a Ili. és IV. típusú EFSz-ek száma. A II. és magasabb típusú EFSz-ek mezőgazdasági földterületeinek része valamennyi mezőgazdasági üzem mezőgazdasági területében 1952 július 1. óta 32 százalékkal, a szántóföldek része pedig 33 százalékkal szökött fel, de a szarvasmarhák összpontosításában és átszállításában az EFSz-ek lemaragtak. A harmadik negyedévben nem történt lényeges javulás az állami birtokok gazdálkodásában, mert nem teljesítik kellő mértékben a párt- és kormányhatározatokat. A tehenek számának tervét nem teljesítették és a tehenek arányszáma a szarvasmarhák összmenynyiségében csökkent. Nem teljesítették a tehenek, üszők, és anyasertések pároztatásáról, az anyasertések ellésének számáról és az ellesek mennyiségéről szóló határozatokat. Az átlagos napi élősúlygyarapodást és a sertések tervezett élősúlyát nem érték el. A gép- és traktorállomások a harmadik nenyedév végén a nyári mezei munkák tervét átlagosan 125 hektáron teljesítették, a nyári munkákat pedig átlagosan 403.000 hektáron végezték el, emellett lemaradtak a cséplési és az őszi mezőgazdasági munliák előkészületei munkálatainak megszervezésében. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVASÄRLASA Az új termelésből eredő gabona felvásárlása az idén jobban ment végbe mint tavaly az EFSz-ek, kis- és középparasztok érdeméből. A harmadik negyedévben 21,1 százalékkal több gabonát vásároltak fel mint 1951- ben ugyanazon időszakában. A gabonafelvá-Nevel/ük át szövetkezeteink új tagjait — a libádi szövetkezet tapasztalataiból Libád község szövetkezetével már több ízben foglalkoztunk lapunkban. Legutóbb azt láttuk, hogy a falu épít, tanul egyre gyorsabban és bátrabban. A kis szövetkezet — habár a falu is alig 600 embert számlál — két éves fennállása óta bebizonyította, hogy a nagyüzemi gazdálkodás fejlettebb, előnyösebb és jövedelmezőbb az egyéni gazdálkodással szemben. Az eredmények a falu egyénileg gazdálkodóit a nyári munkálatok elvégzése után közelebb hozták a szövetkezethez és csaknem a falu 96%-a kapcsolódott be a közös nagytermelésbe. Azonban nagyon tévednének a libádiak, ha azt hinnék, hogy most, a falu döntő többségének a szövetkezetbe való beszervezésével, már mindent megtettek a szövetkezet felvirágoztatása érdekében. Még nagyobb tévedés volna azt hinni, — tanítja Sztálin elvtárs — hogy a szövetkezeti tagok belépésük után már szocialistákká lettek. Nem! Még sokat kell dolgozniok a libádiaknak azon, hogy a szövetkezet új tagjait átformálják, egyéni lelkületűket kiigazítsák és a szocialista társadalom igazi dolgozóivá neveljék őket. Az az új gazda, kis- és középparaszt, aki ma belép a szövetkezetbe, nem válik rögtön fejlett, öntudatos gazdává. A régi környezetéből több jótulajdonságán kívül magával hozta a kisparcellás gondolkodási módját is, amitől nem egykönnyen szabadul meg és sok tekintetben gátolja sajátmaga és a szövetkezet fejlődését. Nézzük csak miben nyilvánul meg ez a kistulajdonosi beállítottság? A közös szövetkezeti vagyon kellő megnembecsülését tükrözik olyan kis dolgok is, mint például az, hogy a libádi szövetkezet új tagjai a közös gazdálkodásba adott lovaikat külön maguk gondozzák saját istállójukban és nyakló nélkül etetik a takarmányt: nem akad senki olyan — no, ha erről a taggyűlésen már szó volt — aki a „porciókötést” elvállalná, pedig akkor egyszeriben megszűnne a nagy takarmánypazarlás. A szövetkezet állatállománya kiszélesedésével természetesen a takarmányszükséglet is megnövekedett — és ha a szövetkezetnek pillanatnyilag van is takarmánya, ez még nem jelenti azt, hogy most már annyit etessünk belőle, hogy még a lovak alá trágyának is jusson. — Ezért nagyon fontos, hogy haladéktalanul vezessék be a takarmányadagolást. A másik hiányossága még a szövetkezetnek az, hogy még nincs állandó munkacsoport. A vetési munkálatokat sem végezték csoportok szerint, ami igen nagy hiányosságnak, jobban mondva a vezetőség hanyagságának tekinthető. Munkacsoportok nélkül el sem képzelhetjük a szövetkezeti gazdálkodást, merthiszen másképpen nem is tehetjük tagjainkat érdekeltté a termelésben. Meg aztán a munkálatok sem mennek úgy, ahogyan azoknak menniök kellene. Vegyük csak a cukorrépát, amit már régen be kellett volna szállítaniok a cukorgyárnak, a rossz munkamegszervezés következtében még most is kint van a földeken, annak ellenére, hogy már jó ideje kiszedhettél^ a földből és megvan hozzá a kellő munkaerejük is. A helyi pártszervezetnek és a Nemzeti Bizottságnak tudatnia kell, a szövetkezet tagjaival, hogy nemcsak közös gazdaságukkal, hanem az egész dolgozó parasztsággal szemben felelősek, mert ők már a magasabb, új paraszti élet úttörői. Hogy ezt a szerepet a libádi szövetkezet tagjai betölthessék, a pártszervezetnek sokat kell tennie, türelmes nevelő munkával igyekezniük kell kifejleszteni a szocialista öntudatot a tagok között, amely biztosítja a fegyelmezett munkát, a közös vagyon védelmét és a termelés fokának magasabb elérését. (Sz.) A kassai magnezitbányák és kohók dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az ötéves terv negyedik évét november 23.-ig teljesítik s‘ 3000 tonnával több égetett magnezitot és 2500 tonnával több ércet termelnek. * A poprocsi ércbányák, az iglói Tátra fűrészüzem, a sztószi Sandrik-üzem és a szepesváraljai kőbányák dolgozói ünnepélyesen jelentették az ötéves tervfeladataik negyedik évének teljesítését. sáriás tervét 100,2 százalékra teljesítették; ebből a központilag tervezett üzemek 89 százalékra, a kerületileg tervezett üzemek pedig ,102 százalékra teljesítették a tervet. A szerződésben megállapított felvásárlás tervét 98 százalékra teljesítették, ebből a kerületileg tervezett üzemek 99 százalékra. A vágómarhák felvásárlási tervét az év eleje óta a szarvasmarháknál 60 százalékra, a borjaknál 54 százalékra, és a sertéseknél 42 százalékra teljesítették. 1951-ben ugyanazon időszakához viszonyítva, csak a sertésekből vásároltak fel többet. 28 százalékkal több tejet vásároltak fel. Az év eleje óta a tej egész évi felvásárlási tervét 69 százalékra teljesítették. Az egész évi tervből az év eleje óta 82 százalék tojást vásároltak, fel, ami a múlt évhez viszonyítva 29 százalékos emelkedést jelent.' A gyümölcs- és zöldségfelvásárlás tervét nem teljesítik kielégítően. 6
