Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-11-09 / 45. szám
III. évfolyam 45. szám. Bratislava, 1952. november 9. Üdvözöljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóját A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóján Raszul Gramzatov SZÜLETÉSNAP Az orosz munkásosztály erős szövetségben a szegény parasztsággal, a Bolsevik Párt vezetése mellett 35 évvel ezelőtt megdöntötte a nagybirtokosok és a kapitalisták hatalmát és létrehozta a szovjet hatalmat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szétzúzta a kapitalizmus bilincseit, államosította az összes termelő eszközöket, az összes gyárakat, bankokat és üzemeket s a földet a nép kezébe juttatta. Megalakította a proletár-diktatúrát és az államhatalom gyakorlását a munkásosztály kezébe adta. Így tehát az emberiség történelmében először történt meg, hogy a kizsákmányolt osztály a hatalmat gyakorló osztály szintjére emelkedett. Ezzel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség történelmének új korszakát nyitotta meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme — mondotta Sztálin elvtárs — a világkapitalizmus sorsát illetően döntő fordulatot jelent. Megpecsételte a kapitalizmus sorsát az egész világon s rendszerét alapjaiban megrendítette, ugyanakkor a kapitalista rendszerrel szemben megteremtette az új szocialista rendet. Ez alapvető fordulatot jelentett az emberiség sorsát illetően, a kapitalizmus öreg s korhadt világától az új szocialista világ felé. Az elmúlt 35 év alatt a szocializmus erői kimondhatatlan mértékben megnövekedtek, míg ezzel szemben a kapitalizmus erői jelentős mértékben meggyengültek. A Szovjetunió monumentális szocialista hatalommá fejlődött. A szovjetnép Lenin és Sztálin pártja által buzdítva és irányítva megvalósította azokat az álmokat és reményeket, melyekkel évszázadokon keresztül foglalkoztak az emberiség legnagyobb gondolkodói. A szocializmus valósággá lett. A szovjetnép nagy nehézségeket áthidalva a technikailag és gazdaságilag elmaradt Oroszországból, iparilag és mezőgazdaságilag fejlett hatalmat létesített. A Szovjetunióban az ipari fejlődés hatalmas méreteket öltött. Így az ipari termelés az 1929 évihez képest 1951rben 1.266%-a.l emelkedett. Ez annyit' jelent, hogy ezen idő alatt az ipari termelés csaknem tizenháromszorosára emelkedett. Ezeket a nagyszerű eredményeket az iparosítás politikájának köszönheti a szovjetnép, amit a háború előtti ötéves tervek ragyogó teljesítésével ért el. „Hatalmas iparunk — mondja Malenkov elvtárs — népgazdaságunk állandó növekedésének alapját képezte s egyben országunk védelmi megerősödését is. A háború évei különösképpen igazolták pártunk vezérvonalának helyességét, amikor országunk iparosítása felé szabta irányát. A Szovjetunió iparosítási politikájának teljesítése döntő jelentőséggel bírt a szóvjetnép sorsát illetően és megvédelmezte országunkat a rabszolgaságtól”. A mezőgazdaság kollektivizálásának politikája pedig ahhoz vezetett, hogy a szovjetfalvakon új, szocialista élet teremtődött, amely mindörökre megszabadította a dolgozó parasztságot a rabszolgaságtól, a kizsákmányolóktól és a nyomortól. A szovjetmezőgazdaság már a háború előtt a világ legjobban gépesített mezőgazdasága volt. A kolhozok és a szovhozok évente mintegy 7 milliárd púd gabonát termeltek. A szovjetmezőgazdaság nagyon rövid idő alatt kiheverte a háború okozta hatalmas károkat s nemcsak elérte a termelés háború előtti szintjét, de túl is haladta. 1952-ben például 8 milliárd púd gabonát takarítottak be. Természetesen a népgazdaság növekedésével párhuzamosan emelkedett a dolgozók jóléte és kultúrális fejlődése is. E hatalmas fejlődés legjobb mutatószámául szolgál a nemzeti jövedelem állandó növekedése. Ha figyelembe vesszülf az 1951. évet, akkor kitűnik, hogy egy dolgozó reális bevétele 57%-al magasabb mint 1940-ben volt. A dolgozó parasztság jövedelme pedig egy dolgozóra átszámítva 600/0-al magasabb mint 1940-ben. Malenkov elvtárs a XIX. kongresszuson előadott beszédében rámutatott arra, hogy a szovjet gazdasági élet vonalát az állandó fejlődés jellemzi. A szovjetgazdaság nem ismeri a válságot és a szovjettársadalom maximális anyagi és kultúrális szükségletének kielégítése érdekében fejlődik. A szovjetgazdaság bebiztosítja a néptömegek . életszínvonalának állandó emelkedését és a munkaerők teljes foglalkoztatását A háború előtti ötéves tervek idején a Szovjethaza valóságos kulturális forradalmat élt át, melynek nyomán új szovjetintelligencia teremtődött és a szovjet szocialista kultúra virágzásnak indult. Az összes iskolák tanulóinak zárna ezidőszerint meghaladja az 57 milliót. Több mint 5.5 millió szakember dolgozik a Szovjetunióban, akiknek főiskolai és középiskolai képzettsége van. Ebben az esztendőben a szovjetiskolákba 375.000 újabb tanulót vettek íeL A föld fölött kegyetlen szél csatázott, Bomolt az ég sok szutykos fellege ... De fény csapott fel és a nagyvilágot E fény hazám felől ragyogta be. Üj ország születését adta hírül Az Auróra dörgő sortüze ... Velünk örült a jóbarát — a gyűlölt, Gálád ellenség tombolt, forrt dühe. E nap születésnapnak számít nálunk, Így vallja — érzi gyermek és öreg: Szabadság fénye gyűlt ki, míg az ágyúk Reszkettették a földet s az eget. A Szovjetunió hatalmassága és ereje, világosan kifejezésre jutott a Nagy Honvédő háború alatt, amikor megsemmisítette Hitler hordáit és az európai népeket megmentette a rabszolgaságtól. A háborúban győzött a szovjettársadalmi rend. a szovjetnépek nagy egysége, melyek szorosan hozzásimultak Lenin és Sztálin dicső pártjához. A szovjettársadalmi rend előnyei Vendkívüli mértékben kifejezésre jutottak a honvédő háború idején s épolyan világosan kifejezésre jutnak a békés fejlődésben is. A szovjetállam szocialista, gazdasági s politikai ereje a háborúból még jobban megerősödve került ki. Nagy sikerrel volt teljesítve a negyedik ötéves terv, amelyet a szovjet ipar 4 év és 3 hónap alatt teljesített. A mezőgazdasággal kapcsolatos hatalmas gépesítési munkák létesültek ezen idő alatt. Sikeresen valósul meg Sztálin természetet átforpiáló gigantikus terve. Építés alatt állanak a világ legnagyobb villamosművdi és áramfejlesztői, mint a kujbysevi, sztálingrádi és a kachovski stb. — Magasba nyúlik zászlaink farúftja; Friss indulókra dongnék lépteink ... A jóbarát velünk örül ma újra S az ellenség acsarkodik meginti Győzelmünk napján ünnepel minden nép, Kanton, Szófia zengi énekét, Dicső hajónk visszhangja nemrég Az elnyomót Pekingben zúzta szét. Nem örvendezne egy ország sem vélünk, Ha akkor nem megyünk rohamra mif... Barátainkkal boldogságban élünk, Tájtékzanak Nyugat bitangjai. Polgár István fordítása Ugyancsak építés alatt áll a Fő Turkmén csatorna, a délukrajnai és észak-krymi csatorna s egyben a kiterjedt öntözési hálózat. E hatalmas építkezések közül az idén elkészült a Lenin nevét viselő Volga—Don-csatoma mint a kommunizmus hatalmas építkezésének első része. E csatorna építésének befejezésével a szovjetnép nagymértékben hozzájárult a kommunizmus alapjainak megteremtésére irányuló sztálini terv megvalósításához. G. M. Malenkov elvtárs a párt XIX. kongresszusán hatalmas beszámolójában, rámutatott arra, hogy a Szovjetunió a háború utáni időben tovább haladt a felemelkedés útján, azon az úton, amelyet a XVIII-ik pártkongresszus jelölt ki: a békés fejlődés útján, a szocializmusból a kommunizmusra való áttéréshez. A háború utáni .évek nagy vívmányokkal gazdagították az ipart, a mezőgazdaságot, a közlekedést s a tudomány és a művészet összes ágait. Az új ötéves terv, mint az a XIX. pártkongresszus irányelveiből látható, további hozzájárulást jelent a Szovjetunió és a népidemokratikus államok közötti gazdasági együttműködés megszilárdításához és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséhez a világ minden államával, amely hajlandó az egyenlő feltételek alapján létesítendő kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére. Az egész világ népe igen helyesen értékeli a Szovjetuniót, mint a világbéke legfőbb őrét. Ez természetes is, mert a Szovjetunió békepolitikája a szovjetnép szocialista társadalmának szocialista elvi érdekéből fakad. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megszüntette az ember ember által való kizsákmányolását, eltávolította azokat az okokat és előfeltételeket, melyek a kapitalista világban a kizsákmányolásból eredően más népek leigázásához és kizsákmányolásához vezetnek. A Szovjetunió — ahol az emberiség történelmében először valósult meg a különböző fa.;ú népek testvéri együttműködése — tántoríthatatlanúl hajtja végre béke-politikáját a népek biztonsága érdekében. A Szovjetunió béke- és biztonsági politikája abból indul ki — ahogyan G. M. Malenkov elvtárs mondotta, — hogy a kapitalizmus és a kommunizmus békés együttélése lehetséges, ha fennáll a kölcsönös együttműködés vágya és megvan az akarat az elfogadott kötelezettségek betartására és teljesítésére és ha tiszteletben tartják az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét. A szovjetnépet a kommunizmusért való harcra Lenin és Sztálin gondblatai inspirálják. A Szovjetunió minden sikerét a kommunista párt bölcs vezetésének köszönheti és a dolgozók nagy vezérének és bölcs tanítójának, J. V. Sztálinnak. A Lenin és Sztálin által kinevelt Kommunista Párt mindenek előtt előtérbe helyezi a nép érdekeit és mesterien harcol ezen érdekekért. A népért Val6 szolgálataiért a párt megnyerte a nép forró szeretetét és feltétlen bizalmát. A Pártnak a néppel való legszorosabb kapcsolatában rejlik legyőzhetetlenségének (forrása és a Szovjetállam hatalmassága. A világ összes dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóját, a Szovjetunió által vezetett hatalmas béketábor erőinek állandó növekedésének idején egyre nagyobb lelkesedéssel ünnepük. Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia népei hála a szovjethadsereg történelmi győzelmének, felszabadultan kerültek ki a második világháborúból és megszabadulva az imperialisták jármából a szocializmus építésének biztonságos útjára léptek. A népidemokratikus államok Lenin és Sztálin győzelmes teóriájára támaszkodva s élvezve a Szovjetunió önzetlen segítségét, teljes biztonsággal építik új életüket. A népidemokratikus államokban a háború előtti ipari termelés többszörösen túl lett szárnyalva. Ezek a ragyogó sikerék a gazdasági élet minden ágában és a kultúrális fejlődés, újból bizonyítják, hogy ott, ahol a nép vesz» kezébe saját sorsának irányítását, ott előtörnek az építő munka gazdag forrásai. Hasonló fejlődés útjára lépett a hatalmas kínai nép is, amely megsemmisítette a kuomitang és az amerikai imperialisták reakciós erőit és megszilárdította a proletariátus diktatúráját. Gyors ütemben hajtja végre a forradalmi földreformot és teljes egészében felszámolja a feudalizmust a falvakon. A Szovjetunió testvéri segítsége következtében gyors tempóban fejleszti iparát és kultúrális életét. Ugyancsak nagy sikereket ért el a Demokratikus Német Köztársaság is, melynek megalakítása döntő fordulatot jelent Európa történelmében. A Német Demokratikus Köztársaság tántoríthatatlanul küzd a német nép egységéért és a világbéke megszilárdításáért. Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentősége egyre nő, merthiszen megmutatta a világ összes népeinek a szocializmushoz és a nemzeti felszabaduláshoz vezető utat és aktív harcra ébresztette az egyszerű asnbwek százmilliós tömegeit. Az egész világon egyre jobban terjed és erősbödik a békeharcosok hatalmas tábora, amely a világ történelmében eddig nem tapasztalt tömegmozgalommá fejlődött. Százmilliók vesznek tevékenyen részt a harcban, hogy megvédjék a békét. A kapitalista országok dolgozói nagy haraggal tüntetnek a lázas fegyverkezés, a háborús politika és az erőszak ellen, a béke megszilárdítása és a népek biztonságának megóvása érdekében. A béke harcosait az egész világon Sztálin elvtárs szavai buzdítják: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak töltette..." Ara 2.- Kcs
