Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-11-09 / 45. szám

2 1952 november 9. A CsiSz közvetlen céljául tűzze ki még szorosabb felzárkózását Csehszlovákia Kommunista Pártiához — mondotta Siroky elvtárs az Ifjúsági szövetség ünnepi ülésén-.4. Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség központi bizottsága néhány nappal ezelőtt a prágai Szmetana Színházban ünnepi estét rendezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója és a Komszomol alapításának 34. évfordulója tiszteletére. Az ünnepi estén meg­jelentek a politikai vezetők, a népiszervek legfőbb képviselői is. Lelkes hangulat köze­pette levelet intéztek Gottwald elvtárshoz, köztársaságunk elnökéhez, majd Siroky elvtárs mondotta el értékes beszédét, amelynek egyes részleteit az alábbiakban közöljük: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom — mondotta Viliam Siroky kormányelnökhelyet­­tes külügyminiszter — ott állott Köztársasá­gunk önállóságának bölcsőjénél. Népünk ihle­tűje volt az idegen uralom elleni, az állami önállóságért és függetlenségéért folytatott harcában. Abban az időben, amikor a cseh­szlovák burzsoázia gyáván eldobta önállósá­gának és függetlenségének zászlaját, s ami­kor a nyugati „szövetségesek” a harcrakész csehszlovák népnek hátába szúrták a kést, egyedül a Szovjetunió tartott ki népünk nem­zete és állami érdekei mellett. Maga a nagy Sztálin üzente akkor Gottwald elvtárs közve­títésével az akkori köztársasági elnöknek. Benesnek, hogy a Szovjetunió kész segítséget nyújtani Csehszlovákiának a német támadás elleni védelemben abban az esetben is, ha est nem teszi meg Franciaország — ami az 1935. évi csehszlovák-szovjet szerződés szerint a szovjet segítség előfeltétele volt — s végül abban az esetben is, ha az akkori úri Len­gyelország vagy a bojárok romániája megta­gadják a szovjet katonaságnak területükön keresztül való átengedését. A Szovjetunió nélkül pem létezne nemcsak Köztársaságunk szabadsága, hanem nemze­teink fizikai léte is kétséges lenne. Egyedül á Szovjetunió állandó és önzetlen támogatása segített leküzdenünk a háború utáni ínséget, visszavernünk az imperialisták összes intri­káit és Köztársaságunk belső ügyeibe való beavatkozási kísérleteit. Egyedül a mindenre kiterjedő szovjet segítség teszi lehetővé, hogy sikerrel építsük a szocializmust hazánkban és megoldjunk minden ezzel kapcsolatos nehéz problémát. A szovjet segítség, a szovjet pél­da, a szovjet tapasztalatok: ez a mi erőnk kimeríthetetlen forrása, a szocializmus építé­sében. A Szovjetunió a boldog jövő biztosíté­ka, szabadságunk és biztonságunk biztosí­téka. . A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójával együtt ünnepejük ma a a Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetsége alapításának 34. évfordujóját is, amely a szovjet nép a szocializmus győzői­méért a Szovjetunióban vívott fáradhatatlan harcának egész ideje alatt szilárdan állt a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának dalán, mint legközelebbi segítőtársa, fő tar­taléka és eszköze. Sztálin elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán mondott beszédé­ben megtisztelt bennünket a többi népi de­mokratikus országokkal együtt a világ forra­dalmi és munkásmozgalma „rohambrigádjá­nak” büszke elnevezésével. Gottwald elvtárs, amikor 1952. október 23-i jelentésében meg­emlékezett Sztálin elvtársnak ezen szavairól, kijelentette: „Azt hiszem, hogy egész pártunk nevében, egész dolgozó népünk nevében meg­ígérhetjük Sztálin elvtársnak, hogy helytál­­lunk és kiérdemeljük a rohambrigád megtisz­telő elnevezését”. Drága köztársasági elnökünknek, Gottwald elvtársnak Ígérete a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség számára azt jelenti, hogy itt az idő, amikor feltétlenül kell, hogy a CsISz közvetlen céljáúl tűzze ki még szorosabb felzárkózását a csehszlovák nép nagy pártjához, mint Csehszlovákia Kommunista Pártjának hü fia és a dicső lenini Komszomol ifjabb testvére és tanítványa. Várakozásaink e téren reményteljesek, mert a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának nagyjelentőségű VII. plenáris ülése után, amely alapvető fordulatot jelentett a pártnak és a CsISz-nek viszonyában, valamint a szer­vezetnek egész munkájában is, minden szük­séges előfeltétel van adva ahhoz, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség ilyen szerve­zetté váljon. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség a Kom­munista Párt segítségével fokozatosan fontos tényezővé vált köztársaságunk politikai éle­tében, a CsKP és a kormány segítőtársává, vált abban a törekvésben, amely a szocializ­mus gyorsabb felépítésére irányul hazánkban. Gottwald elvtárs már a CsISz I. kongresszu­sán kifejezte ezt a követelményt, hogy a CsISz feladatainak teljesítésében minél jobban kö­zeledjék nagy példaképe, a lenini-sztálini Komszomol felé. A CsISz valamennyi becsü­letes tagjának közös igyekezete és törekvése, minél gyorsabban elsajátítani a Komszomol tapasztalatait és annak mintaképére építeni a szövetséget, komolyan és vészesen veszé­lyeztetve és szabotálva volt Slánsky és Sver­­mová kártevő tevékenységével* akik a CsISz vezetőségében működő eszközük — Hejzlár közreműködésével arra törekedtek, hogy a szövetségnek bizonytalan, határozatlan arcu­latot adjanak, megbénítsák tevékenységét, je­lentőségét, jelentéktelen, hatástalan szerve­zetté csökkentsék s végül elszakítsák a CsISzt a párttól és a Komszomoltól is. A múlt ezen csökevényeinek minden következményeikkel együtt történő felszámolására bizony még nagy kitartó törekvésre és fáradságra lesz szükség. Az első lépéseket helyes irányban már megtették és minden előfeltétel megvan arra, hogy ez az igyekezet a további fejlődés során is teljes sikerrel járjon. A Komszomol összes tapasztalatainak ki­használása ezért a CsISz számára azt jelenti, hogy még jobban és sikeresebben haladjon éppen ifjúságunk az építésben való teljes te­vékeny részvételének útján. „Tevékeny rész­vételre vezetni az ifjúságot a szocializmus építésében — mondotta Gottwald elvtárs — mindenekelőtt a fiatal emberek újabb ezrei­nek, tízezreinek és százezreinek megnyerését jelenti az élmunkás munkának és a,szocialista munkaversenynek az ötéves terv teljesítésé­ben”. A CsISz e mellett a Szovjetunió nagy tapasztalataira és azokra az új tanulságokra támaszkodhat, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa adott nekünk. A CsISz szervezetének tüzetesen és konkré­ten kell foglalkoznia a szocialista munkaver/ seny felkarolásával és szervezésével, az újító­módszerek terjesztésével és a termelés gaz­daságosságáért folyó küzdelemmel. Nagy fel­adat hárul a CsISz-re, valamennyi párt- és kormányhatározat teljesítésének biztosításá­ban, akár a szénfejtés növelésére, és az oszt­­rava—karvíni szénmedenqe munkatermelé­kenységének, a kohászati ipar termelésének növelésére irányuló intézkedésekről, akár az energetikai, vegyiipari, gyapotipari vagy más iparágazati munkának megjavítására irányuló intézkedésekről van szó. E határozatok a CsISz nagy segítségére számítanak a szocia­lista munkaformák szervezésében, a tanoncok nevelésében és egyes feladatokat gyakran a CsISz-ben működő kommunisták elé tűznek ki. Különösképpen szükséges, hogy a CsISz figyelmét a teljes siker biztosítására irányítsa az állami munkaerőtartalékok kiépítéséről szóló fontos párt- és kormányhatározat meg­­valósitásában. A tanoncotthonok CsISz-cso­­portjainak naponta kell segíteniük a^ tanulók sikeres munkájának és legjobb fejlődésének biztosítását. A Komszomol különösképpen fontos felada­tot játszott a Szovjetunióban a falu kollek­tivizálásában, a kolhozrendszer megszilárdítá­sában. Sztálin elvtárs nagyra becsülte a Kom­­szomol-szervezetek segítségét a szocializmus falun való győzelméért és megszilárdításáért folytatott küzdelemben. Nálunk is éppen az ifjúság van hivatva arra, hogy leküzdje a régi, elavult munkaformákat és bátran tör­jön utat az új munkamódszereknek a Szov­jetunió mintaképe nyomán. Ifjúságunknak itt is könnyebb a helyzete. Rendelkezésére áll a szovjet mezőgazdasági tudomány gazdagsága, rendelkezésére állanak a kimeri thetetl ön szovjet tapasztalatok. Ifjúságunk van első­sorban hivatva arra, hogy a nagyapák és ős­apák régi szokásai helyett EFSz-eink mun­kájába igazi tudományos módszereket vigyen be és pedig mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Ma a CsISz tagjainak elsőrendű' feladata a falvakon a munka új, szocialista, tudományos formáinak és mód­szereinek képviselőivé válni — és mint Gott­­wald elvtárs mondotta a CsISz kongresszu­sán — „egyenesen új, harcos gondolatokat, a mezőgazdasági munka- és gazdálkodás új, szövetkezeti formáit terjesztő fényhordozókká kell válniok”. A CsISz-nek a gép- és trak­torállomásokon is jelentős feladata van. El kell érnie azt, hogy az ifjúság a mezőgazda­­sági munka magasfokú gépesítésének, a'gépek kihasználására irányuló tudományos módsze­rek bevezetésének, a mezőgazdaság magas munkatermelékenységének élenjáró harcosai­vá váljon. Az EFSz-ek megszilárdításáról és további fejlesztéséről, az állami birtokokon folytatott gazdálkodás megjavításáról, vala­mint a gép- és traktorállomások munkájának megjavításáról szóló párt- és kormányhatáro­zatok ismételten jelentős és konkrét felada­tokat rónak a CsISz tagjaira. A CsISz-cso­­portok feladata most a falvakon ezeknek az okmányoknak újbóli áttanulmányozása és mindennapos munkájukban a rájuk való tá­maszkodás lesz. Azt hiszem, hogy ha a CsISz szilárdan és hűen akar haladni a Komszomol nyomdokain, annak mintaképe nyomán, akkor lényegesen fokoznia kell tevékenységét az ideológiai ne­velés terén. „Szükség van nagy öntudatosító munkára — mondotta Gottwald elvtárs már a CsISz 1950 júniusában megtartott kongres­szusán mondott beszédében — hogy a szocia­lizmus eszméi minden fiatalember számára érthetők legyenek, szívügyükké váljanak és hogy szívük attól a vágytól égjen, hogy mi­nél jobban hozzájáruljanak ezen eszmék győ­zelméhez”. A CsISz tevékenységének ezen ol­dala különösen fontos és égetően szükséges éppen azért, mert a CsISz bonyolult fejlődé­sen ment keresztül, éppen azért, mert Slán­sky, Svermová és Hejzlár működése az esz­mei nevelés felszámolására és profanizálására irányult. Kártevő tevékenységük lehetetlenné tette Gottwald elvtárs arra vonatkozó utasí­tásainak következetes követelését, hogy az új tagok százezreiből lelkes, öntudatos és áldo­zatkész hazafiakat, hazánk igazi socialista építőit kell kinevelni. Amint valamikor 1917 felében a mensevikeszer elemek Pétervárqtt az ifjúsági szervezetek „kultúráliskodásá”-t erőszakolták, éppúgy a mi kártevőink is igye­keztek elvonni ifjúságunk figyelmét az első­rendű politikai feladatoktól és a mély ta­nulmányozástól. Maga Hejzlár és társai pél­dái voltak a munkában és az életben tanúsí­Csehszloyákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének határozata az országos pártkonferenciáról CsKP valamennyi szervezetének tudomására A CsKP Központi Bizottságának elnöksége elhatározta, hogy 1952 de­cember 16-ára es 17-ére Prágába összehívja a párt országos konferenciáját a következő tárgyalási renddel: 1. A párt politikai és szervezési munkája és az új pártszabályzat terve­zete — előadó Klement Gottwald elvtárs. 2. A CsKP Központi Bizottságának kiegészítése, új tagjainak és jelölt­jeinek megválasztása. AZ ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIÁN VALÓ KÉPVISELET ARÁNYA ÉS A KÜLDÖTTEK MEGVÁLASZTÁSI IRÁNYELVE: 1. Háromezer tagra egy szavazati joggal rendelkező küldött. 2. Hatezer tagjelöltre egy szavazati joggal rendelkező küldött. 3. Az országos konferencia küldötteit a párt szervezeti szabályzatának megfelelően a kerületi bizottságok ülésein választják meg. 4. A hadseregben és más fegyveres egységek alakulatainak pártszerve­zetei küldötteiket a többi küldöttekkel együtt a kerületi pártbizott­ságok ülésein választják meg. KLEMENT GOTTWALD Csehszlovákia Kommunista Pártjának elnöke A CsKP KB elnöksége elhatározta, hogy felhívja pártszerveit, szervezeteit valamennyi tagját és tagjelöltjét, hogy indítsanak vitát az új pártszabályzatok tervezetéről. A PRAVDA szerkesztőségének fel­adatul tűzték ki, hogy a PRAVDA hasábjain külön rovatot vezessen „Az országos pártkonferencia anyaga” cím­mel, amelyben az elvtársak cikkeit és hozzászólásait kell közölni az országos konferencia tárgyalási rendjének kér­déseihez. A PRAVDA szerkesztősége felhív­ja a párt szerveit, szervezeteit, tagjait és tagjelöltjeit, hogy vegyenek részt az országos konferencia kérdéseiről meg­indított vitában s ennek megfelelő cik­keket és hozzászólásokat küldjenek be a PRAVDÁ-hoz. A vágsellyei járás EFSz-ei túllépték á keresztsoros vetési tervet A dunaszerdahelyi járás szövetkezetesei 1157,*ra teljesítették az őszi takarmány vetési tervet (TPP) — A vágsellyei járásban az őszi mezőgazdasági munkálatokat a magánszektor lemaradása miatt október 25-ig csak 92 száza lékra teljesítették. A rozs vetését 78.2 száza­lékra, a búza vetését pedig 53.4 százalékra teljesítették, ebbe beleértve a magánszektort és a nagyüzemi gazdálkodásokat is. Ennek ellenére az EFSz-ekben az őszi mun­kálatok állása elég jó, mert az ősziek alá 1680 ha földet előhántós ekével szántottak fel, a tavasziak alá pedig 30' százalékban végezték el az őszi mélyszántást, amelyből 1119 ha-t előhántós ekével szántottak fel. A vágsellyei járás EFSz-eiben szép ered­ményeket értek el a keresztsoros vetésben, mert a tervet október 25-ig 97.07 százalékra teljesítették. A zsiharci EFSz tagjai pl. a ter­vezett 140 ha helyett 165 ha-on alkalmazták a keresztsoros vetést, úgyszintén 70 százalék­kal túlhaladták a keresztsoros vetés tervét, a trnovcei EFSz tagjai is. Ezenkívül túllépte a keresztsoros vetési tervet a vágsellyei EFSz 14 hektárral, a diószegi 21 hektárral, a krá­­lovai 12 hektárral, úgyhogy a vetés befejezé­séig a szövetkezetesek jóval 100 százalékon felül teljesítik majd a keresztsoros vetési ter­vet. A burgonya szedését már 100 százalékban elvégezték, a kukorica betakarításával azon­ban csak 83.20 százalékban vannak készen. A cukorrépa szedését már 73.3 százalékra telje­sítették, emellett azonban elmaradtak az őszi takarmánykeverék vetésével, amelynek ter­vét csak 38.5 százalékra teljesítették. Ennek okát abban látjuk, hogy az önállóan gazdál­kodó földművesek nem teljesítik a tervet. Itt a népi szervek dolgozói példát vehetnének a dunaszerdahelyi járástól, ahol a jól meg­szervezett munkával az őszi takarmánykeve­rékek vetését 115 százalékra teljesítették. Ügy a szövetkezet tagjait, mint az önállóan gazdálkodó földműveseket alaposan fel kell világosítani arról, hogy az őszi takarmányke­verékek vetésével állatállományunk részére a legjobb korai zöldtakarmányt biztosítjuk. A dunaszerdahelyi járásban október 25-ig a szántási tervet már 63 százalékra teljesítet­ték, ennek 85 százalékát előhántós ekével vé­gezték. A rozs vetését 100 százalékban, a bú­zavetését pedig 80 százalékban teljesítették. A keresztsoros vetési tervet 41 százalékra, a burgonyaszedési tervet 90.6 százalékra, tenge­ri szedését 89 százalékra, a cukorrépa szedé­sét pedig 49 százalékra teljesítették. tott eszmétlenségnek. Az erkölcsről szóló frá­zisaik teljes ellentétben állottak erkölcstelen életükkel. Az, hogy ezek a tények kedvezőt­lenül befolyásolták a szövetssg munkáját, a napnál is világosabb A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség felada­ta türelmes, szívós munkával Csehszlovákia Kommunista Pártjának tevékeny és kiadós segítségével alapvető fordulatot elérni e té­ren, elérni, hogy a marxizmus-leninizmus mély gyökeret verjen a szövetség egész mun­kájában és tevékenységében, minden CsISz­­tag munkájában és életében. Jó alkalmat szolgáltat érre most éppen a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyaga és Sztálin »ívtárs nagyjelentőségű müve. A Ko* tszomol dicső útja a Csehszlovák If­júsági Szövetség számára nagyszerű minta és példakép. Ezen az úton haladni, Csehszlová­kia Kommunista Pártjának, nagy pártunknak vezetésével haladni a párt hű és megbízható segítőtársává válni, hazánkban a szocializmus felépítéséért, a béke megőrzéséért fo’ytatott küzdelemben: ez ma a CsISz nagy feladata. Éljen a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség! — Nevelje és vezesse Csehszlovákia Komima/iista Pártja vezetésével és a nagy Komszomol pél­daképe nyomán ifjúságunkat a szocializmus felé! Éljen szeretett köztársasági elnökünk, Kle­ment Gottwald elvtárs, Lenin és Sztálin hű tanítványa! Hosszú évekig éljen erőben és egészségben mindnyájunk ölömére tanítónk, alyink, nagy Sztál'®Mnk! Az országos pártkonferencia anyaga CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA VALAMENNYI KERÜLETI, JÁRÁSI ÉS VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK A CsKP KB elnöksége feladatotokul tűzi ki széleskörű vita fejlesztését az új pártszabályzat-tervezetről és ezt a vitát az alapszervezeteknél kell kez­deni. A vitába bele kell vonni valamennyi párttagot és tagjelöltet és biztosítani kell a teljes kritikai szabadságot. A pártsajtót rendelkézésre kell bocsájtani mind a helyeslő, mind a bí­ráló cikkek leközlésére. CsKP Központi Bizottságának elnöksége. A PRAVDA SZERKESZTŐSÉGÉNEK KÖZLEMÉNYE

Next

/
Thumbnails
Contents