Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-11-02 / 44. szám

1952. november 2. 7 Méhészet a szovjet kolhozokban A Szovjetunióban a méhészetnek nagy jelentősége van nemcsak a méz és viasztermelés, hanem a mezőgazdasági termelés szempontjából is, mivel a nö­vények megtermékenyítésében igen fontos szerépet játszik. A méz nagyon értékes élelmi cikk, továbbá felhasználják gyógyszerek ké­szítésére is, s alkalmazzák az emésztő­szervek* megbetegedésénél és a szerve­zet kimerülésénél. A viasz több mint 40 iparág nyers­anyaga, köztük a honvédelmi iparban is nagy jelentőségű van, ezenkívül re­pülő-, elektrotechnikai- és bányászati gyárakban használják. A viaszt külön­böző lakkok és festékek gyártásához, papír éá fonalak impregnálásához és sí viasz gyártásához is használják. A méhészetnek legnagyobb jelentő­sége a különféle mezőgazdasági ter­mény megtermékenyítésénél és ezzel kapcsolatban a terméshozam emelésé­nél van, mivel a gyümölcsfák, bokrok, mesterséges takarmányok magvai, az olajos növények, zöldségfélék és egyéb kultúrák a méhek beporzása által ter­­mékenyülnek meg. A virágot látogató méhek egy növényről a másikra viszik át a himport. Ezáltal megtermékenyí­tik az idegen himporzó növényeket, amelyeknek nagyrésze enélkül nem hozna teljes gyümölcs és magtermést. így pl. kirovi körzet kolhozaiban, ahol eg|y ha földterületre 3.5 méhcsalád jutott, a magra vetett vöröshere mag­termésének eredménye hektáronként 1-5—2 q volt. Azonban a kolhozokban, amelyekbe hektáronként 12.4 család jutott, a magtermés 2.1—3 q volt hek­táronként és azokban a kolhozokban ahová hektáronként 19.7 méhcsalád jutott, a magtermés hektáronként 4.1 —5 q volt. Ez a példa világosan bizo­nyítja a méhészet nagy jelentőségét mint az agrotechnika egyik fontos té­nyezőjét, amely jelentősen emeli a‘ vö­röshere mastermését. Gépesítik a méhészetet A köztársaságok és megyék vezető­sége, valamint azok hivatalai jelentős részt vesznek a méhészet tervezésében és fejlesztésében. Segítkeznek a kolho­zoknak a méhészet és egyéb méhészeti felszerelés felvásárlásánál és a méhek gondozási szervezésénél. Mechanizált üzemeket létesítettek a méhészeti fel­szerelések és a műlép gyártásához. Az összes járásokban, ahol a méhészet ma­gas fokon áll a járási mezőgazdasági osztályokon méhészagronómok dolgoz­nak, akik a kolhozokban a méhészet fejlesztését irányítják és ezeknek tevé­kenyen segédkeznek. A szovjet kor­mány a kolhozoknak hitelt engedélyez a méhészeti felszerelés megvásárlására és a kaptárak gyártására. A méhész iskolákban a jövő méhé­szek ezrei tanulnak. A magas képzett­ségű zootechnikusok magas fejlettségű és szaktudással rendelkező méhészeket nevelnek A kolhozméhészet tanulmá­nyozására' tudományos méhész kutató­­intézetet létesítettek és felépültek a kerületi kutató intézetek. A méhészet­nek 4 állami központi állomása van, amelyek feladata a méhészet fejleszté­se. Továbbá építik a kerületi és járási méhészetek hálózatát, melyek a méhek tenyésztésével és terjesztésével foglal­koznak. A Szovjetunióban tömérdek könyvet, kézikönyvet és ,.Méhészet“-ti havi szaklapot bocsájtanak ki. Nagy je­lentőséggel bír a méhészetben a micsu­­ríni agrobiológiai tudomány. A lenini országos mezőgazdasági akadémia 1948. évi szeptember havi ülése biztosította a méhészet további fejlődését, Micsu­rin és Liszenko fejlődési és anyagi ta­nításai alapján. A tudósok és méhészvezetők olyan ajánlatokat tettek a méhészet módosí­tására és gondozására, amelyek lehető­vé teszik az állandó magas mézhoza­mot. A Szovjetunióban gyors szaporí­tási módszereket használnak a méhé­szetben, melyek lehetővé teszik a mé­hek két-háromszori szaporítását is egy időszakban. Olyan mc>dszerek vannak kidolgozva a hordás előkészítéséhez, melyek lehetővé teszik a magas méz- és viasztermelést. A legközelebbi években ezeket a módszereket bevezetik a kolhozok és szovhozok méhészeteibe 'is. Micsurin és Liszenko tanításai alapján a szovjet méhészek igyekeznek nemcsak a hozam fokozást, hanem a tenyészeti tulajdon­ságokat is emelni. A kolhozok méhészei tárgyilagosan érdekelve vannak a méhek szaporításá­nál és a hozam emelésénél, mivel a megállapított fizetésen kívül a terven­­felüli beállított méhekből minden ötö­dik család a méhész tulajdonába kerül. Abban az esetben, ha a méhek szaporí­tási terve, viasztermelés és a mezőgaz­dasági termények megtermékenyítése biztosítva van, a méh'sz mézet is kap természetben, mely a terven felül elért méznek 15°/o-át teszi ki. A malackai JFSz dolgozói példás meggyőző munká tfejtenek ki a kis- és középparasztok között Most, amikor némely Járási Fogyasz­tási Szövetkezet teljes egészében kezdi kiszélesíteni a tömegpolitikai munkát, látjuk igazán, hogy ebben a fontos munkában mennyire elkéstünk. Azon fontos feladatok véghezvitelében, ame­lyek a Fogyasztási Szövetkezetekre várnak a falu szocializálása terén s a szövetkezetek megerősítésében, nem fejtettünk ki olyan tevékenységet, mint amilyet Pártunk és népidemckratikus kormányunk a szövetkezetek dolgozói­tól elvár. A Fogyasztási Szövetkezetek átszer­vezése után azonban már az első lépé­seknél szép eredményeket értünk el. A JFSz dolgozói új munkaksdvvel kezd­tek a munkához és szép eredményeket mutathatunk fel a tömegpol’tikai meg­győző munkában, különösen falvaín­­kon. Jó példával járnak elől ebben a munkában a malackai JFSz dolgozói. A malackai JFSz mindaddig nem fej­tett ki semmiféle tevékenységet, míg Janek elvtárs, az új igazgató munkába nem lépett. A tömegpolitikai felvilágo­sító munkára különösen szükség voít ebben a körzetben, ahol földműveseink a múltban nagymértékben üzérkedtek csempészéssel. Ezekben a határon fek­vő községekben a legnagyobb gondos­sággal és a legjobb meggyőző munká­val kellett hozzáfogni a falvak kollek­tivizálásához. Itt nagyon fontos lett volna, hogy a meggyőző munkában elő­ször is a Párt és a népi szervek fejtet­ték volna ki nagyobb tevékenységet, mert ezzel megkönnyítették volna a Fogyasztási Szövetkezet dolgozóinak munkáját. A malackai járásban volt is némi haladás a szövetkezetek kiépítése terén, de ez olyan lassú tempóban ment, hogy azt nem is lehet számításba venni. * A malackai Jednota, JFSz dolgozói látván a helyzet komolyságát, agitációs csoportot alakítottak, amely a jól át­gondolt tervek alapján megkezdte fel­­világosító munkáját. Ezen agitációs csoport munkáját példának állítjuk azon JFSz-ek dolgozói elé, akik eddig nem tudták, hogyan kell megnyerni a falu kis- és középparasztjait a szövet­kezeti gazdálkodás számára. A JFSz dolgozói csakis ott fejtenek ki jó mun­kát, ahol az igazgató a politikai fejlett­ség legmagasabb fokán áll és minde­nütt a legjobb példával jár elől. Ilyen igazgató Janek elvtárs, a malackai JFSz-ben. A meggyőző munkában jó példával jár elől az igazgató Janek elvtárs a háromhónapos isko­lázásról. a marx-leninizmus' túdomá­­nyával felfegyverkezve tért vissza. Az iskolában tanultakat átadta a többi dol­gozóknak is. Janek elvtárs megértette, hogy ma a falusi Fogyasztási Szövetke­zetek megalakítása a legfontosabb fel­adatunk és ennek egyik szilárd alapja, a falvainkban megalakult magasabb tí­pusú EFSz-ek. Ezért elhatározták, hogy megkezdik a tömegpolitikai felvilágosí­tó munkát azokban a községekben, ahol nincsenek EFSz-ek vagy, ahol ala­csonyabb típus szerint dolgoznak. Az előkészítő munkát már a napi 40 perces sajtóbeszámolókon megtárgyal­ták, ahol áttekintést szereztek a járás valamennyi községeiről és megállapí­tották hol nincsenek szövetkezetek és hol dolgoznak az alacsonyabb típus szerint. Elhatározták, hogy felvilágosí­tó munkájukat Kuklovon, M. Sv. Juron vagy Lábon kezdik meg, ahol minden előfeltétel megvolt arra, hogy sikert érjenek el. Ezekre a községekre tekin­tett az egész járás, azért kellctt'itt kez­deni. A jói kidolgozott tervekhez lelkes és áldozatkész munkára volt szükség. Eb­ben elsőnek Janek, Szajka és Halász elvtársakat kell megemlíteni, akik hár­man kezdték meg Kuklov község kis- és középparasztjainak látogatását. A látogatást napközben, este és a késő esti órákban végezték és felvilágosították őket a szövetkezeti gazdálkodás elő­nyeiről. Ezek az előkészületek addig tartottak, amíg kialakultak a feltételek annyi belépési nyilatkozat aláírására, amellyel meg lehet kezdeni a III. típu­sú EFSz megalakítását. Amennyiben látták, hogy a helyzet kedvezően ala­kul és minden feltétel megvan arra, hogy a belépési nyilatkozatokat töme­gesen aláírják, a JFSz dolgozói azonnal működésbe léptek és megkezdték a tö­megpolitikai felvilágosító munkát. Eb­be az üzletvezetők is bekapcsolódtak. Az agitációs csoport mindenkor készen­létben állt és önfeláldozóan dolgozott szabad idejében is, ha Janek, Szajkó és Halász elvtársak segítséget kértek. Az esti órákban rendszerint teherautóra ültek és így indultak el az agitációs munkára. Útközben megbeszélték a tennivalókat és szétosztották a felada­tokat s amikorra a helyszínre értek, már mindenki ismerte a feladatát. Megállapították', hogy a községben ki hová megy, melyik kis- és középföld­művest fogja meglátogatni. Első felada­tuk az volt, hogy meggyőzzék a föld­műveseket arról, hogy a napi munka után beszélgetést folytassanak a Fo­gyasztási Szövetkezet é$ az EFSz dol­gozóival. Természetesen ez nem volt könnyű munka, de a malackai JFSz dolgozóinak ezen a téren sikerei voltak, mert politikailag jól fel vannak fegy­verkezve. Barátságosan és kedvesen tudják meggyőzni azokat a földműve­seket, akik az esti órákban összejönnek, hogy a Fogyasztási Szövetkezet dolgo­zóival elbeszélgessenek. Földműveseinkkel folytatott beszélgetés eredményei Az ilyen beszélgetések alkalmával könnyen áthidalnak minden nehézsé­get, eloszlatják a kételyeket, ami a földművesek . előtt nem világos azt megmagyarázzák és az így felvilágosí­tott kis- és középparasztok örömest alá­írják a belépési nyilatkozatot. Bizo­nyos, hogy ehhez nagy türelem és ki­tartás kell. Sok kérdésre kell feleletet adni földműveseinknek, különösen azoknak, akik még mindig kételkednek a szövetkezeti gazdálkodásban. A meg­győző munkában igen jó munkát fejt ki Danihel elvtárs, a JFSz alelnöke, aki az esti órákban mindig jelen van a be­szélgetéseknél és megfontoltan beszél földműveseinkkel. Bizonyos, hogy a népi szerveknek és a Fogyasztási Szö­vetkezetek dolgozóinak a politikai fej­lettség magas fokán kell állnia és is­mernie kell a falu helyzetét és a föld­műves problémákat, mert csakis ennek alapján lehet szép eredményeket elérni. Jó eredmények mutatkoztak Kuklov községben is. Az agitációs munka után már szeptember 26.-án aláírták néhá­­nyan a belépési nyilatkozatot. Amikor a földműveseknek 50%-a már szövet­kezeti tag volt, megcsinálták a föld technikai rendezését, majd utána meg­kezdték a tevékenységet, a kívülállók meggyőzését. Itt nagy segítséget nyúj­tott Stermensky elvtárs, a malackai JFSz egyik dolgozója, aki a fizetésnél­küli szabadsága ideje alatt összes hoz­zátartozóit felvilágosította a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeiről s azok va­lamennyien aláírták a belépési nyilat­kozatot. Itt aztán megtört a jég és már szeptember 28.-án, amikor a JFSz dol­gozói Pozsonyban gyűléseztek, már az utolsó 37 földműves is tagja lett az EFSz-nek. A megtermékenyítés eredményei a mezőgazdasági növényeknél A méhészet fejlesztésére vonatkozó­lag legnagyobb jelentősége a Szovjet­unió minisztertanácsa és a Kommunis­ta Párrt Központi Bizottsága rendeleté­nek van, amely a tervezett védősávok kiültetéséről, a takarmány rendszeres bevezetéséről, a mezőgazdaságban gá­tak és víztartályok építéséről, a Szov­jetunió európai sivatagos tartományai­ban a magasabb és állandó termésho­zamok biztosításáról szól. A mezőgaz­daságban a rendszeresített takarmány vetésénél fontos mézelő növények van­nak tervezve, mint pl. a herefélék (vö­rös, svéd és fehér here) lendek, pohán­ka, napraforgó és egyebek. A védő er­dősávok fáinak több mint felerésze, úgyszintén a bokrok legnagyobb része mézelő virágú. Ezek közül megemlít­hetjük a hárs, kelenye, fehér és sárga akácot, melyek magas mézelésükről ne­vezetesek. Ezek az agrotechnikai intéz­kedések biztosítják a növény fejlődését és ezáltal emelik a nektárhozamot. Mindezen intézkedések a méhészek számára állandó élelmi alapot fejlesz­tenek és lehetővé teszik a mezőgazda­­sági termelékenység fejlesztését a kol­hozokban. * A kijevi kerület ,,Novyj sljach“ (Új <4t) kolhozában a kolhozisták kaptárai­kat közvetlen a pohánkával elvetett föld mellé helyezték. A bevetett föld hossza 1.5 km volt. A pohánka magter­mése magasabb volt a kaptárhoz köze­lebb eső részen mint a t^volabbiakon. Az alábbi táblázat a megtermékenyítés eredményeit mutatja: A kaptárból való Magtermés távolság: ha-ként: 1.5 km 6.4 q 1 km 9.6 q 0.5 km 12.8 q közvetlen a kaptáraknái 16 q j Ezek a péleják világosan mutatják, hogy a kolhozok, amelyek méhészetet alapítanak nemcsak mézet és viaszt termelnek, hanem többféle mezőgazda­­sági növény magtermelését is gyarapít­ják. A Párt és Kormány nagy figyelem­mel kiséri a méhészet fejlesztését. A szovjet kormány külön rendeleteket ad ki a méhészet agrotechnikai intézkedé­seinek ügyében és támogatja ennek fejlesztését a kolhozokban, kertekben, a kolhoztagok háztáji gazdálkodásai­ban, munkásoknál, valamint a város és a falu dolgozóinál.

Next

/
Thumbnails
Contents