Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-10-19 / 42. szám

3 Az ázsiai és csendesóceáni országok népei megvédik a békét Vasárnap délelőtt véget ért az ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet. Az értekezlet kül­döttei egyhangúlag jóváhagyták a világ népeihez intézett felhívást. Az értekezleten több okiratot hagytak jóvá. Ezek a következők: beadvány az Egyesült Nemzetek Szervezeté­hez, határozat a japán kérdésben, a koreai kérdésben, a kultúrális kapcsolatok kérdésé­ben, a gazdasági kapcsolatokról, a nemzett függetlenség kérdéséről, a nők jogairól és a gyermekek jólétéről, az öthatalmi békeegyezmény megkötéséért vívott harc fokozásáról, összekötő békebizottságának megalakításáról valamint az ázsiai és csendesóceáni országok és a népek békekongresszusának támogatásáról. 1952. oEtBEer W. HATÁROZAT A párt elnevezésének módosításáról A XIX. pártkongresszus egyhangúlag elfo­gadott határozata: A párt kettős — „kommunista” — „bolse­vik” — elnevezése történelmileg a mensevi­­kek ellen vívott harc következtében keletke­zett és célja a mensevizmustól való elhatáro­lódás volt. Minthogy azonban jt mensevik párt a Szovjetunióban már rég letűnt a szín­ről, a párt kettős elnevezése annál is inkább értelmét vesztette, mert a „kommunista” fo­galom a legpontosabban kifejezi a párt fel­adatainak marxista tartalmát, míg a „bolse­vik” fogalom csupán azt a már rég jelentő­ségét vesztett történelmi tényt fejezi ki, hogy a párt második, 1903. évi kongresszusán a leninisták szavazattöbbséget kaptak, amiért is „bolsevikoknak” nevezték el őket, míg az opportunista csoport kisebbségben maradt és a „mensevik” elnevezést kapta. A XIX. pártkongresszus ezért elhatározza: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt­jának (SzK(b)P neve ezentúl „A Szovjetunió Kommunista Pártja” (SzKP) legyen. Az SzK(b)P szervezeti szabályzatának módosításáról A XIX. pártkongresszus egyhangúlag elfo­gadott határozata: A XIX. pártkongresszus elhatározza: 1. A párt szervezeti szabályzatának az SzK(b) P KB által előterjesztett tervezetét a kongresszus bizottságának módosításaival és kiegészítéseivel jóváhagyja. 2. A pártnak a kongresszus által jóváha­gyott szervezeti szabályzata a jövőben a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának tekintendő. A Szovjetunió Kommunista Pártja programmjának átdolgozásáról A XIX. pártkongresszus egyhangúlag elfo­gadott határozata: A párt XIX. kongresszusa megállapítja, hogy a VIII. pártkongresszus (1919) óta, mi­dőn a párt mostani programmját elfogadták, gyökeres változások történtek, mind a nem­zetközi viszonyok területén, mind pedig a szocializmus építésének területén a Szovjet­unióban. Emiatt a párt programmjának több tétele és a pártnak a programúiban foglalt feladatai — minthogy ezidő alatt már meg­valósultak — nem felelnek meg többé a mai feltételeknek és a párt új feladatainak. A kongresszus ebből kiindulva elhatározza: 1. Szükségesnek és kisszerűnek tartja a párt jelenlegi programmjának átdolgozását. 2. A Programm átdolgozásánál Sztálin elv­társ „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című műve alapvető tételeit kell követni. 3. A Programm átdolgozását a következő összetételű bizottságra bízza: 1.) J. V. Sztálin, a bizottság elnöke, 2.) L. P. Berija. 3.) L. M. Kaganovics. 4.) O. V. Kuusinen. 5.) G. M. Malenkov 6.) V. M. Molotov. 7.) P. N. Posz­­pjelov. 8.) A. M. Rumjancev. 9.) M. Z. Sza-. burov. 10.) D. I. Csesznokov. 11.) P. F. Jugyin. 4. A párt átdolgozott programmjának terve­zetét a Szovjetunió Kommunista Pártjának következő kongresszusa elé kell terjeszteni. Lenin—Sztálin pártja történelmi kongreáz­­szusának nagyjelentőségű szakasza zárult le most: a küldöttek — miután meghallgatták és megvitatták Szaburov elvtársnak, az Álla­mi Tervbizottság elnökének beszámolóját — párthatározattá emelték az ötödik ötéves terv irányelveit. E terv megvalósítása hatalmas lépés lesz a szocializmusból a kommunizmusba való át­menet útján. Az új ötéves ter.v ismét bebizo­nyítja az egész világ előtt a szocializmus ha­talmas erejét, a szocialista gazdasági rendszer alapvető fölényét a kapitalista rendszer fe­lett. „Az új ötéves tervben... — állapította meg Szaburov elvtárs — ékesszólóan kifeje­zésre jutnak a szocializmus gazdasági alaptör­vényének és a népgazdaság tervszerű fejlő­dése törvényének követelményei”. Sztálin elvtárs új, zseniális »művében így fogalmazta meg a szocializmus gazdasági alaptörvényét: „Az egész társadalom állandó­an növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szo­cializmus termelés szüntelen fejlesztése és tö. kéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján”. „A szocialista termelés szüntelen fejlesztése és tökéletesítése” — e sztálini szavaknak (pi eg felelően az új ötéves terv irányelvei elő­­* írják, hogy az ipar termelése öt év alatt 70 százalékkal emelkedjék. A szovjet ipa<í 1955- ben háromszorannyit termel majd, mint 1940- ben, a Nagy Honvédő Háború előtt. Csak a szocialista rendszer képes a termelőerőknek ilyen rohamos fejlődésére! Különösen gyorsan emelkedik a gépipar, a kohászat, a bányászat és a termelőeszközöket gyártó többi iparág termelése. A gépipar feladata a legkorszerűbb technikával felszerelni az egész ipart, a köz­lekedést, a mezőgazdaságot s ezért termelését öt év alatt kétszeresére emelik. Lenin azt ta­nította, hogy a kommunizmus egyenlő szov­jethatalom plusz villamosítás. Az új ötéves tervben a szovjet nép óriási műveket alkot az ország villamosenergia termelésének fokozá­sára. A villamosenergiaipar története nem ismert még ehhez fogható hatalmas program­­mot. Az épülő kujbisevi erőmű például a vi­lág legnagyobb erőműve lesz, amely kétszer­­* annyit termel majd, mint az amerikai Colo­­rado-folyón épült centrálé, a tőkésvilág leg­nagyobb erőműve Rendkívül gyorsan emel­kedik a termelés a mezőgazdaságban is. A gabonafélék terméshozama öt év alatt 40-50 százalékki, a nyersgyapoté 55—65 százalék­kal, a cukorrépáé 65—70 százalékkal emelke­A világ népeihez intézett felhívás többek között így szól: • „Mi, 37 ország 367 küldötte a jóakarat és a kölcsönös bizalom légkörében ültünk össze az ázsiai és csendesóceáni békeértekezletre. 1600 millió ember elszánt békeakaratának ki­fejezéseként teljesen egyetértünk abban, hogy a béke kihívása és megóvása sürgető feladat, amelyet valamennyiünk közös erő­feszítésével kell és lehet megoldani. Több mint két esztendeje irgalmatlan há­ború dúl Koreában. Az Egyesült Államok kormánya vonakodik attól, hogy a nemzetkö­zi jog elveinek megfeleően hazatelepítse a ha­difoglyokat s ezzel megakadályozza a fegyver­­szünet megkötését Koreában. A koreai fegy­verszüneti tárgyalások ismételt megszakítása a hadviselés törvénytelen módszereinek al­kalmazása, Kína szuverénitásának állandó megsértése olyan provokációs cselekmények, amelyek a háború kiterjesztésével fenyeget­nek”. A felhívás ezután rámutat, hogy a népek szabadságvágyának elfojtására fegyveres be­avatkozás folyik Vietnamban, Malájföldön és más országokban . Az Egyesült Államok kormánya újjáéleszti a japán militarizmust, az ázsiai és csendes­­óceáni országok ellen irányuló új háború ka­tonai támaszpontjává akarja változtatni Ja­pánt s a háború rémét idézi fel az egész tér­ség számára. „E térség több országában külföldi beavat­kozás nyomja el a nemzeti felszabadulásért és a függetlenség megóvásáért vívott harcot Katonai támaszpontok megszerzése és kato­nai szövetségek kierőszakolása megsérti több ország nemzeti szuverénitását és területi ép­ségét. Több ország természeti kincseit ki­fosztják és gazdasági erőforrásait agresszív idegen háború terveinek szolgálatába állítják. Azokban az országokban, amelyeket beleker­getnek a fegyverkezési hajszába, a drágaság és infláció hátrányosan befolyásolja a népek életszínvonalát. A blokádok és kiviteli tilal­mak további szükségtelen nélkülözéseket okoznak és megbolygatják a gazdasági életet. A térség nagy részében semmibe veszik a nők jogait és elhanyagolják a gyermekek vé­delmét, nemzetközi gyanakvást szítanak, faj­elméleteket hirdetnek és minden lehető esz­közzel egyenetlenséget keltenek a népek kö­zött. A fékevesztett háborús hajszával éles ellen­tétben áll a világ népeinek az a komoly kí­vánsága, hogy a felmerült bonyodalmaknak vessenek véget” — hangzik a felhívás. „Az idegen uralom alatt sínylődő népek jól tudják, hogy a nemzeti felszabadulásért vívott harc elválaszthatatlan a háborúellenes küzdelemtől. Azoknak az országoknak a ná­dik. A hús- és szalonna mennyisége 1955-ben — 1950-hez képest — 80—90 százalékkal nő; a gyapjútermelés pedig két-két és félszere­sére emelkedik. A szovjet emberek tovább folytatják a természetátalakítás grandiózus művét, az aszály végleges legyőzéséért vívott harcot; millió és millió hektáron ültetnek er­dőt, tovább növelik az öntözött területet-A termelőerőknek ez a páratlan arányú fellendülése — a szocializmus gazdasági alap­törvényének megfelelően — „a legfejlettebb technika alapján” megy végbe. A dolgozók mindig várták azt a kort, amelyben a nehéz munkát gépek végzik el helyettük. Ez most valósággá válik a Szovjetunióban. Az ötödik ötéves tervben alapjában véve befejeződik az iparban és az építkezéseken a nehéz és mun­kaigényes műveletek gépesítése. Már nem­csak egy-egy üzemben, hanem egész ipar­ágakban — az építőiparban, a bányászatban, a fakitermelésben — térnek rá egy-egy kü­lönálló művelet gépesítéséről az úgynevezett komplex-gépesítésre, vagyis arra, hogy az egymáshoz kapcsolódó műveletek egész sorát gépesítsék. A technikai haladás, a magasfokú műszaki kultúra egyik legnagyszerűbb vív­mánya az automatizálás. Az új ötéves tervben erőteljesen fokozzák az automatizáláshoz "Szükséges irányító és ellenőrző készülékek gyártását: mind több lesz az automatikusan működő kohó, az önműködően irányított erő­mű, az automatikus térközbiztosító berende­zésekkel felszerelt vasútvonal. Óriási techni­kai fejlődés megy végbe a mezőgazdaságban is A jelenlegi ötéves terv folyamán befeje­ződik a kolhozokban a növénytermesztő mun­kák gépesítése, emellett széles körben kifej­lesztik a nagy fizikai erőt igénylő munkák gépesítését, az állattenyésztésben, a konyha­kertészetben, a gyümölcskertészetben, a me­zőgazdasági termelvények szállításában és ra­kodásában. A szovhozok még előbbre tarta­nak majd a gépesítésben: az ötéves terv so­rán befejeződik valamennyi munkaigényesebb termelőfolyamat komplex-gépesítése a föld­művelésben, az állattenyésztésben, a takar­mánytermelésben és a takarmányelőkészítés­ben egyaránt. A termelésnek, a technikai fejlődésnek ez a soha nem látott, gyors üteme — csak esz­pei, amelyeknek kormánya háborús előkészü­leteket folytat, szintén félelemben és bizony­talanságban élnek, mert tudják, hogy a tartós biztonság csak békés fejlődés útján érhető el. A békés gazdasági építés hatalmas terveit megvalósító országok is a békét kívánják, hogy folytathassák népeik életszínvonalának további emelését célzó munkálataikat. Az ázsiai és csendesóceáni országok népei elszántan tűzik maguk elé azt a közös célt, hogy szembeszállnak a háborúval és megvé­dik a békét. Hangsúlyozzuk azt a szilárd meggyőződé­sünket, hogy különböző társadalmi rendszerű és életformájú országok békében és kölcsö­nösen áldásos együttműködésben élhetnek egymás mellett. Ennek a térségnek és az egész világnak bé­kéje megköveteli: 1. Korea haladéktalan békéjét igazságos és észszerű alapon; a Vietnamban, Malájföldön és más országokban folyó háborúk megszün­tetését és a külföldi csapatok kivonását ezek­ből az országokból, 2. A japán militarizmus újjáéledésének megállítását, igazi békeszerződés megkötését Japán és az érdekelt országok között és új, független, demokratikus, szabad és békés Ja­pán megteremtését. 3. Annak megakadályozását, hogy egyik or­szág beavatkozhassék egy másik ország bel­­ügyeibe, vagy egyik ország megsérthesse más ország szuverénitását. 4. A népek nemzeti függetlenségének kiví­vását és védelmét. 5. A blokádok és kiviteli tilalmak megszün­tetését; az országok egyenlőség és kölcsönös segítség alapján nyugvó gazdasági együttmű­ködésének és kultúrális kapcsolatának elő­mozdítását. 6. A háborús uszítás eltiltását, a faji meg­különböztetés kiküszöbölését, a nők jogainak védelmét és a gyermekek jólétének előmoz­dítását. 7. öthatalmi békeegyezmény mielőbbi meg­kötését. 8. A fegyverkezés csökkentését; az atom-, baktérium-, vegyi- és egyéb tömegirtó fegy­verek használatának eltiltását. Az Egyesült Államok kormányának ebben a térségben, valamint a világ egyéb részein folytatott háborús előkészületei veszélyesek az ázsiai és csendesóceáni országok és az egész világ népei számára. Az amerikai nép­nek elkerülhetetlen és szent kötelessége, hogy végetvessen kormánya ilyen ténykedéseinek és hazáját a béke útjára vezesse. Az ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet üdvözli az Egyesült Államok népét, amely nagy nehézségek közepette harcol a békéért. köz. A cél: „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális-szükségletei ma­ximális kielégítésének biztosítása”. A cél: a dolgozó emberek boldogsága. A cél: közelebb hozni a teljes termékbőség korszakát, a kom­munizmus korszakát. Az ötéves terv minden sorából, minden számából az egyszerű em­berek millióiról való sztálini gondoskodás szelleme árad. A trumanoknak és achesonok­­nak, a Wall Street urainak is megvan a ma­guk „terve” arra, hogy milyen sorsot szán­nak a dolgozóknak. Azt tervezik, hogy még jobban kiszipolyozzák a munkások minden erejét a gyárban, még több dolgozót löknek az utcára, még keservesebb adókkal sújtják a tömegeket, még szemérmetlenebbül kifoszt­ják az elnyomott gyarmati népeket; azt ter­vezik, hogy a háború lángtengerébe borítják a világot. Ezzel szemben a Szovjetunióban azt tervezi Lenin és Sztálin diadalmas kommu­nista pártja, hogy 35 százalékkal emeljék a munkások és alkalmazottak reálbérét, 40 szá­zalékkal növeljék a kolhozparasztok jövedel­mét, 105 millió négyzetméter új lakóteret bo­csássanak a lakosság rendelkezésére, tovább szélesítsék a kórházak, rendelő-intézetek, szü­lőotthonok, szanatóriumok, üdülők, napközi­otthonok és óvodák hálózatát, erőteljesen fej­lesszék a dolgozók jólétét szolgáló könnyű­ipar. élelmiszeripar termelését. Az új ötéves terv — a kulturális felemelkedés nagyszerű terve. A szovjet nép azt a célt tűzte maga elé, hogy az ötéves terv végéig a nagyobb váro­sokban már áttér a hétosztályos oktatásról az általános középfokú, tízosztályos oktatásra. — Megteremti annak a feltételeit, hogy a kö­vetkező ötéves tervben minden városban és minden faluban teljesen megvalósíthassák az általános középfokú oktatást. Ennek érdeké­ben a városokban négyszeresére, a falvakban pedig négy és félszeresére növelik a közép iskolások számát. Megkezdődik a politechni­kai oktatás a középiskolákban és megteszik a szükséges intézkedéseket az általános poli­technikai oktatás előkészítésére. Az új ötéves terv tehát segít kiformálni a jövendő kom­munista társadalom magas kultúrájú, sok­oldalú, aktív emberét. A Szovjetunió ötödik ötéves terve — derűs, napfényes, optimista terv; a békés gazdasági Azt a reményünket fejezzük ki, hogy az ame­rikai nép tovább fokozza harcát és szorosabb­ra fűzi egységét a béke védelme érdekében. Ehhez a magasztos feladathoz teljes sikert kí­vánunk és baráti segítőkezet nyújtunk. Jól tudjuk, hogy Japán népe rengeteget szenvedett az amerikai megszállás és saját militarista kormánya alatt. Tudjuk, hogy a japán nép Ázsia és a csendesóceáni térség többi népével együtt küzdeni akar nemzeti függetlenségéért, valamint az ellen, hogy ágyútöltelékként használják fel. Az ázsiai és csendesóceáni országok népei szívvel-lélekkel támogatják a japán népnek a béke védelméért vívott hősi harcát. Ehhez a harchoz teljes sikert kívánunk és baráti se­gítő kezet nyújtunk A mai háborúkat kísérő szörnyű kegyetlen­kedések felébresztik minden jólérzésű férfi és nö lelkiismeretét. A polgári személyek töme­ges legyilkolása ,békés városok és falvak cél­talan elpusztítása, ártatlan asszonyok és gyer­mekek borzalmas kínszenvedése a mai hábo­rút a teljes megsemmisítés eszközévé teszi. Az ember által valaha is feltalált legördögibb fegyverek felhasználásával folyó tömegírtás más országokat és népeket is fenyeget. Ha nem akarjuk, hogy hosszú évszázadok kultúrális alkotásai semmisüljenek meg, ha nem akarjuk, hogy az élet a létért folyó vad­­állati küzdelemmé váljék, ha nem akarjuk, hogy az emberi élet elveszítse minden em­beriességét, akkor meg kell állítanunk a Ko­reában, Vietnamban, Maláj földön és más or­szágokban tobzódó vérontást. Az ázsiai és csendesóceáni országok népei készek az elszánt és lankadatlan harcra a há­ború erői ellen és meggyőződésük, hogy min­den jószándékú ember összefogásával el le­het hárítani a fenyegető szerencsétlenséget, el lehet oszlatni a háború sötét fellegeit, hogy az egyetemes barátság és a tartós béke haj­nala derítse fel, az emberiség látóhatárát.” Az értekezlet megválasztotta az ázsiai és csendesóceáni országok összekötő békebizott­­ságának elnökségét is. Az összekötő békebizottság elnöke: Szun Csin-lin asszony (Kína.) Alelnökök: I. I. Anyiszimov (Szovjetunió), James Endicott (Kanada), Nazim Hikmet (Tö­rökország), Victor James (Ausztrália), Szaj­­fuddin Kicslu (India), Kuo Mozso (Kína), Zsii­­csiro Macumoto (Japán), Pablo Neruda (Chi­le), Pak Den Aj asszony íKorea), Paul Robe­son (Amerikai Egyesült Államok) és Pir Sza­­hab Manki (Pakisztán). Az értekezleten dr. Szajfuddin Kicsly, az indiai küldöttség vezetője mondott záróbeszé­det 240.000 japán bányász sztrájkja A londoni és a brazzavillei rádió jelentése szerint október 13-án reggel Japánban meg­kezdődött 240.000 bányász 48 órás sztrájkja. A bányászok 16 különböző szakszervezet­hez tartoznak. A sztrájkolok munkabéreme­lést követelnek. Ha a követelésüket nem elé­gítik ki, a bányászok október 17-én olyan sztrájkot indítanak, amelynek nem jelölik k) előre az időtartamát. Ez a sztrájk az egésa országra terjedne ki - jelenti a londoni rádió. és kulturális építés terve. Ez a terv ismét kifejezésre juttatja az egész szovjet nép egy­séges, megingathatatlan békeakaratát. E terv teljesítése újabb hatalmas hozzájárulás lesz az emberiség békéjének megvédelmezéséhez, a béketábor erejének fokozásához. A békére áhítozó emberek a világ minden táján új re­ményeket, új erőt merítenek ebből a tervből. Ez is mutatja, milyen felmérhetetlenül nagy nemzetközi jelentősége van az ötödik ötéves tervnek. A tőkés országok dolgozói, akiket egyre mélyebb nyomorba, egyre súlyosabb szenvedésekbe, taszít az imperialisták lázas fegyverkezési hajszája, sóvárogva gondolnak a szovjet emberek szabad, boldog életére. Az új ötéves terv, a béke és a jólét programmja — vádirat a tömegeket elnyomorító, a hábo­rú rémét felidézni akaró imperializmus ellen. A kizsákmányolt milliók az ötéves terv szá­maiból még jobban megértik, hogy csak a szocializmusban valósulhat meg az egész tár­sadalom jóléte. Sztálin elvtárs cikkéből, a kongresszus útmutatásaiból eléjük tárul a kommunizmus ragyogó perspektívája — s még jobban megértik, milyen korlátlan lehe­tőségek állnak egy olyan nép előtt, amely maga vette kezébe sorsának intézését és ame­lyet olyan párt vezet, mint a kommunisták viharedzett pártja. Az ötéves terv mozgósítja a rabságból még fel nem szabadult milliókat a szabadságért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért vívott harcra. Hatalmasjfontossága van az új ötéves terv­nek a népi demokratikus országok, köztük a mi hazánk számára is. Igaz, mi még az ele­jén tartunk annak az útnak, amelyen a hős szovjet nép már messze előrehaladt. De így is számtalan nagyhorderejű tanulságot von­hatunk le saját tervgazdaságunk számára is az új tervből. A szovjet ötéves tervnek, a kongresszus valamennyi útmutatásának való­ságos tankönyvvé kell válnia a mi népgazda. Ságunk minden vezetője és munkása számára „Az új ötéves terv — állapította meg Sza­burov elvtárs — elő fogja segíteni a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok gazda­sági együttműködésének és testvéri segítésé­nek további megszilárdítását.” Számunkra, akik a szovjet segítség nélkül sohasem vív­hattuk volna ki eddigi sikereinket, akik min­den munkánkban érezzük a Szovjetunió ba­rátig .tologatását, felbecsülhetetlen erőforrás az új ötéves terv. A Szovjetunió ötödik ötéves tervének hatása kisugárzik a mi életünkre, a mi iparunk, mezőgazdaságunk, kultúránk fejlődésére is. A Szovjetunió ötödik ötéves terve a béke és a jólét programja

Next

/
Thumbnails
Contents