Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-10-12 / 41. szám

10 1952. október 12. Biztosítsuk a cukorrépa sikeres és tervszerinti betakarítását és elszállítását Agrotechnikai utasítások a cukorrépa betakarításához Az őszi munkálatoknál egyik legfontosabb feladatunk, hogy biztosítsuk a cukorrépater­més sikeres és gyors betakarítását. A cukor répa úgy ipari mint nemzetgazdasági szem­­potból egyik legjelentősebb terméke mező gazdaságunknak. A cukorrépa amellett, hogy elkerülhetetlen részét képezi az ember elld tásának, még fontos kiviteli anyagot is jelent, amelyért nélkülözhetelen nyers, és egyéb anyagot kapunk iparunk számára. Mezőgazda­­sági szempontból pedig agrobiológiai jelentő ségén kívül, — levelei, szeletei, stb. — a ta­karmányalap fontos részét képezi, — külön ösen a répatermelő körzetekben, — ami lehe­tővé teszi az állattenyésztés fejlesztését. Az eddigi betakarítás' és elszállítás kevésb­­bé gazdaságos módszere, kedvezőtlenül hatott a cukorrépa elraktározásánál és feldolgozásá­nál, amiáltal jelentős nemzetgazdasági vesz­teség származott. Ezért még a tavasszal a kormányrendelet a vetés biztosításán kívül és agrotechnikai Intézkedések megjelölésén kívül előírta az EFSz.eknek, állami birtokok­nak, valamint kis- és középföldműveseinknek a cukorrépatermés betakarításának tervszerű­ségét, ami annyit jelent, hogy elejét vegyük a veszteségeknek, amelyek a levelek törése és úgyszintén egyéb hiányosságok következ­tében előfordulhatnak. E veszteségek elkerü­lése végett szükséges, hogy EFSz-eink, állami birtokaink dolgozói, úgyszintén kis- és kö­zépföldműveseink felhasználják az idei ara­tásnál szerzett tapasztalatokat stb. Betakarítás előtt az eljárás a következő: a) gátoljuk még a levelek törését a beta­karítás előtt, mert mikor a cukorrépa a leg­jobb növekedésben van, levelei kihatással vannak a gyökér fejlődésére; b) betakarítás előtt a répaföldet a sorok között porhanyosítsuk, hogy így még jobban megkönnyítsük a répa kiszántását erre alkal­mas gépekkel és répakombájnokkal. Ezzel meggátoljuk a gyökerek kettészakítását s ugyancsak elősegítjük a nedvesség talajba való jobb behatolását, ami annyit jelent, hogy még az utolsó napokban is lényeges növeke­dést érhetünk el a répánáL A betakarításnál a következőképpen kell eljárni: 1. Hogy a betakarításnál elejét Vegyük a veszteségeknek, az előírt terv szerint kell el­járnunk, úgy a betakarításnál, mint a szállí­tásnál. A lehető legnagyobb mértékben al­kalmazzuk a szovjet szalagrendszert, amelyet a következőképpen hajtunk végre: az egy nap alatt kiszántott cukorrépát megtisztítjuk, kupacokra rakjuk, lemetszük és elvisszük a mázsára, esetleg az út mentén elraktározzuk. Ehhek pontos terv kidolgozása szükséges, amely magában foglalja a gépek tökéletes kihasználását, a munkacsoportok megterem­tését úgy a betakarítást, mint az elszállítást illetően. Feltétlenül szükséges, hogy ez a rendszer egyik alkotórésze legyen az őszi munka tervnek. A betakarítás és elszálítás munkálatait naponta ellenőrizzük. Az eddig széttagolt betakarítási rendszert lehetetlenné tette, hogy a cukorrépát gyor­san és zavartalanul elszállítsuk s így a cu­korrépa gyakran feküdt kupacokban, sokhe­lyütt még le sem takarták levelekkel, ami­által a cukorrépa kiszáradás vagy elfagyás folytán sokat veszített értékéből. Fagy esetén a répaszedés nincs megengedve. 2. A cukorrépát technikai érésben szedjük, éspedig azokon a táblákon, ahol legalább megsárgult levelet látunk, vagy ahol valami betegséggel van megtámadva, esetleg kárte­vők bukkannak fel. Azt a növényzetet, mely. nek levelei még egészségesek és zöldek, leg­utoljára kell betakarítani. Arra azonban fel­tétlenül gondolni kell, hogy elsősorban arról a területről takarítsuk be a cukorrépát, ahon­nan rossz időben nehézségekbe ütközik a szál­lítás, vagy ahol őszi vetést kell elvégeznünk. 3. A klszántásnál ügyeljünk arra, hogy a répa ne szakadjon és ne sérüljön meg, mert sérült részein rodhadni kezd és környezeté­ben ezt a rothadást tovább terjeszti. 4. A kiszántott répát nyomban kupacokba kell rakni, mégpedig gyökerekkel lefelé (a le­velekkel kifelé) és a levelek lemetszését úgy kell elvégeznünk, hogy minél kevesebbet vágjunk le a gyökérből. 5. A sarlóval való metszésnél arra kell ügyelnünk, hogy a lemetszett rész egyenletes legyen és a cukorrépa sarlószúrás által ne sé­rüljön meg. Továbbá a répa gyökerét meg kell szabadítani a kis gyökerektől és a végét 1 cm-es átmérőre vágjuk le. 6. El kell távolítanunk a gyökérről a földet és egyéb piszkot, stb. Ezenkívül a cukorrépa közül kiszedjük a takarmányrépát és egyéb alkalmatlan keverékeket. 7. Az egész kiszántott répát még a kiszán­tás napján meg kell tisztítani és megtisztítva kell csomókba rakni. Ezeket a kupacokat az­tán nyomban le kell takarni levelekkel, eset­leg földréteggel, így meggátoljuk a répa fony­­nyadását vagy elfagyását. 8. A cukorrépa betakarításánál ajánlatos a répa osztályozása minőség szerint, ami any­­nyit jelent, hogy külön kell választani azo­kat a gyökereket, amelyek elraktározásra nem alkalmasak (törés vagy sérülés miatt). 9. A megtisztított répát három napnál to­vább semmi szín alatt sem szabad a szántó­földön hagynunk, hanem a terv szerint el kell szállítani a cukorgyárba. 10. Ahhoz, hogy teljes mértékben kihasz­náljuk a szovjet répakombájnokat EFSz-eink­­ben, állami birtokainkon, már jó előre ki kell * választani az erre alkalmas területeket s ugyanakkor pontos tervet kell kidolgoznunk minden kombájn számára. 11. Különös gondot fordítunk azon parcel­lák cukorrépát termésének betakarítására, amelyek be vannak jelentve a proszenyicei mozgalomba, hogy az ez évben is elért kitűnő eredményeket még jobban felölelhessük, ami annál nagyobb jelentőséggel bír, hogy ebeket a haladó agrotechnika alkalmazásával, a szov­jet tapasztalatok alapján olyan időben értük el, amikor a talajnedvességben nagy hiányok voltak. A proszenyicei mozgalom alapján el­ért sikerek a mozgalom további kiszélesítésé­re vezetnek majd mezőgazdaságunk szocia­lista szektorainál. 12. A cukorrépa betakarításánál és elszál­lításánál feltétlenül be kell tartanunk a já­rási tervet, hogy így a cukorrépa betakarítá­sát országos méretekben legkésőbb november 20-ig befejezzük. 13. A cukorrépa betakarítása és gyors el­szállítása érdekében ki kell használnunk az összes gépeket, fogatokat, motorhajtású jár­műveket, stb. Abban az esetben, ha szüksé­gesnek látszik, igénybe vehetjük a ö. 55-1947 Sb. törvény intézkedéseit is. 14. Az elszállításnál ügyeljünk arra, hogy a répát villával meg ne sértsük és le ne ta­possuk a fogatokkal, hogy a cukorgyárakban tisztán, levelek nélkül, tehát minden piszok nélkül adjuk át 15. Az összes cukorrépát be kell szolgáltat­ni a cukorgyáraknak feldolgozás végett és nem szabad felhasználni takarmányozásra vagy egyéb célokra. 16. Hogy a cukorrépa betakarítását még jobban bebiztosítsuk és elejét vegyük a vesz­teségeknek, szükséges, hogy főképpen a szo­cialista szektorban javítsuk és szilárdítsuk meg a munka szervezését az állandó munka­­csoportokban és biztosítsuk be a dolgozók igazságos jutalmazását az elvégzett munka alapján. Hasonlóképpen, mint ahogy a tava-A szövetkezetek eme további fejlődéséből és megszilárdításából újabb feladatok hárul­nak a népi szervek dolgozóira. Főképpen az állatállomány összpontosításának végrehajtá­sára kell súlyt helyezniük, úgyszintén a ta­karmány és a vetőmag biztosítására, össz­pontosítás útján. Eddig 22 EFSz-ből lett több­ségi szövetkezet, míg 6 EFSz magasabb tí­pusra tért át. E szövetkezetek eddig 16 va­gon vetőmagot összpontosítottak, ez azonban nem elegendő a vetési-terv biztosítására és ezért tovább kell folytatni a vetőmag össz­pontosítását Továbbá a dunaszerdaheJyl járásban még nagy mennyiségű állatállományt kell össz­pontosítani és ezért a JNB dolgozói e napok­ban kötelezettséget vállaltak, hogy október 30.-ig legalább 80%-ban összpontosítják, mi­vel ez időpontig csak ilyen mennyiségű ál­latállomány számára lesznek bebiztosítva a közös istállók. A felmaradó 20% összponto­sítását november végéig végzik el. Ugyanis ezideig elkészül néhány új istálló, sertéshiz­lalda, valamint számos olyan istálló, ame­lyeket a szövetkezeti tagság a helyi források­ból olcsón felépít. A dunaszerdahelyi járásban ezideig az össz­pontosítandó állatállomány számára 11 is­tállóval, 25 közös óllal, 10 fiaztatóval, 15 tyúkfarmmal, 3 juhistálíoval rendelkeznek s szí munkálatoknál bevált az a módszer, hogy bizonyos földterületet felosztottunk a mun­­csoportok egyes tagjai között, most is igen helyesen teszünk, ha néhány sort kiosztunk a munkacsoportok minden tagjának, mert így azok személyesen érdekelve lesznek a ki­osztott feladat elintézésénél. Emellett gondos­kodjunk arról, hogy mindazok a dolgozók, akik a cukorrépa betakarításában és elszállí­tásában résztvesznek, a kormányhatározat ér­telmében megkapják jutalmazásukat cukor­ban is, amit mihelyt befejeződtek a cukorré­pával kapcsolatos munkálatok, ki kell adni részükre. 17. A répaszeleteket, amelyek igen értékes takarmányt jelentenek, az állatállomány szá­mára, minél jobb állapotban kell tartani, ami annyit jelent, hogy nyomban el kell szállíta­nunk a mezőről és friss állapotban használjuk fel takarmányozásra, vagy mihamarabb si­­lózzuntc. 18. Ugyancsak nem szabad megfeledkez­nünk a magrépa időben való betakarításáról, merthiszen ez a jövőévi cukorrépatermelés alapját képezi. A betakarítást legkésőbb no­vember 5-ig be kell fejezni, s hogy minden veszteségnek elejét vegyük, be kell tartanunk a megfelelő intézkedéseket. Szövetkezeti tagjaink, kis- és középparaszt­jaink, állami birtokok és traktorállomások dolgozói, kombájnvezetők! Az irányelvek he­lyes betartásával elejét vehetjük a cukorrépa betakarításásánál és elszállításánál történhető minden veszteségnek és így cukorgyáraink számára megfelelő mennyiségű és jóminősé­gű nyersanyagot biztosítunk a cukor gyártá­sához, amely azonkívül, hogy nélkülözhetetlen élelmiszercikkünk, kivitele által kiváló fize­tőeszközül szolgál, tehát a rrt fehér aranyunk. Minél kisebb veszteséggel takarítjuk be cu­korrépa termésünket, annál nagyobb mérték­ben járulunk hozzá dolgozóink életszínvona­lának emeléséhez. (TPP). ezenkívül 385 különféle eddig kihasználat­lan helyiséget építenek át, amelyeket egy* részt a saját tagjaiktól, nagyrészt pedig a kulákoktól vettek át. A bösi EFSz-ben pld. egyetlen hónap alatt a szövetkezet tagjai fie­­lyi forrásokból 400 darab sertés számára ké­szítettek hizlaldát, 20.000 korona befektetés­sel. Míg egy másik istállót régi bontásokból 300 darab sertés számára 60.000 koronás be­fektetéssel készítettek el. A kassai kerületben az új tagoktól az ál­latállomány összpontosítását szeptember 27- ig 12.2%-ban hajtották végre. Az állatállo­mány összpontosításában eddig a kézsmárki járás vezet, amely 37.7%-ban teljesítette fel­adatát. Ezután a királyhelmeci járás. követ­kezik 31.9%-kal, a lőcsei járás 21%-kal s a rozsnyói 18.3o/0-kal. Legjobban lemaradtak a kassai, gálszéCsi és az iglói járások. A ser­tésállomány összpontosításánál a kerületi terv eddig csak 40/0-ra lett teljesítve. Ezen a té­ren példát kell venni a kézsmárki járástól, ahol a tervet 59%-ra teljesítették. A szepsi járás mélyen alulmaradt, mert csak 9.3<y0-ra s a rőcei járás 4.10/0-ra teljesítette a ter­vet. A többi járások még jobban lemarad­tak. Ezért a kassai kerületben a NB dolgo­zói fordítsanak még nagyobb figyelmet a gaz­dasági állatállomány összpontosítására — az új tagoktól, — mert a falvakon erre a célra elegendő hely áll rendelkezésre. Az állatállomány összpontosítása a dunaszerdahelyi járásban és a kassai kerületben Az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló Párt és kormányhatározat megjelenésekor a dunaszerdahelyi járásban a szántóföld 64%-a volt a szövetkezetek birtokában. Attól az időponttól azonban, a kitartó felvilágosító munka következtében szeptember 30-ig 2390 kis- és középparasztunk tért át a szövetkezeti közös gazdálkodás­ra, akik újabb 12.271 ha-nyi területtel bővít ették a szövetkezetek birtokában lévő föld­területet, amiáltal a dunaszerdahelyi járásb an már a földterület 98.4%-a van belevonva a szövetkezeti gazdálkodásba. Kormányunk a cukorrépa termesz­tői számára egyebek között azt az előnyt nyújtja, hogy ebben az évbén a szerződéses beszolgáltatásokért ma-, gasabb cukoradagokat, a szerződésen felül beszolgáltatott cukorrépáért pe­dig magasabb árakat és jelentősen nagyobb cukoradagokat juttat. A cukorrépa termesztésénél járó cukoradagokat ebben az évben a kö­vetkezőképpen állapították meg: A II—IV. típusú Egységes földmű­ves szövetkezetek, az állami gazdasá­gok és a nyilvános szektorhoz tarto­zó egyéb gaizdaságok a szerződés sze­rint beszolgáltatott cukorrépa min­den 100 q-ja után 12 kg cukrot kap­nak. A magánszektorhoz tartozó ter­melők minden 100 q cukorrépa után 10 kg cukrot kapnak. Mint ismeretes, múlt évben a cukoradagok ennek a mennyiségnek a felét tették ki. Azok a termesztők, akik a terv­szerű hozamokat túllépik, és az ál­lamnak kontingensen felül is bead­hatnak cukorrépát, további előnyöket Iveznek. A kormány ezeket egy­részt azzal jutalmazza, hogy a terven felül beszolgáltatott cukorrépa min­den mázsája után 30 k-t pótdíjat Ítél meg a felvásárlási árhoz, ezen kívül pedig további cukoradagokat nyújt számukra. Ezek a cukoradagok a kö­vetkezőképpen alakulnak: A II—IV. típusú EFSz-ek, állami gazdaságok és a nyilvános szektor egyéb gazdaságai a terven felül be­szolgáltatott cukorrépa minden 100 q-ja után további 40 kg cukrot kap­nak; a magánszektorhoz tartozó ter­mesztők a terven felül beszolgálta­tott cukorrépa minden 100 q-ja után a szabályszerű fejadagon kívül to­vábbi 20 kg cukrot kapnak. Gondoskodjunk a burgonya helyes tárolásáról A burgonya, dolgozó népünk egyik legfontosabb élelmiszercikkei közé tartozik, azért nagyon fontos, hogy az őszi vetési munkálatok mellett ne feledkezzünk meg a burgonya dőbeni betakarításáról és annak helyes tárolásáról. A burgo­nya betakarításáról egyébként gon­doskodott népidemokratikus kormá­nyunk is, éspedig úgy, hogy a bur­­nyaásógépek ezreit bocsájtotta kis- és középparasztjaink rendelkezésé­re. Ma már alig van szövetkezet, ahol burgonyaásógép ne volna és ha esetleg a szövetkezetnek nincs, a gépállomásokon elegendő meny­­nyiségben áll rendelkezésre. Amint azt a kormányhatározat is előírja, a burgonya betakarításá­nál biztosítani kell a burgonya osztályozását és a földről való el­szállítását még aznap, hogy így védve legyen a burgonya a fagyok és a gőzölgés ellen. A szabályosan szedett burgoynát a pripmázás előtt át kell válogatni. A válogatásnál külön kell tenni az étkezési és a vetőgumókat. Takarmányozásra ki­zárólag azokat a gumókat szabad felhaszálni, amelyek étkezésre vagy ipari célra egyáltalán nem alkal­masak. TÁROLÁS ELŐTT VÁLOGASSUK ÁT A BURGONYÁT A megfelelő válogatás után fog­junk hozzá a prizma elkészítésé­hez. A legelső feladat a prizma he­lyének jó megválasztása. Akár kint a burgonyaföldön, akár bent a gaz­dasági épületben kívánjuk elhe­lyezni a burgonyaprizmát, ügyel­jünk arra, hogy a prizmahely le­hetőleg széltől védett legyen. Vi­gyázzunk arra is, hogy ne mélyfek­vésű helyre rakjuk a prizmát, ahol esővíz és a hóié veszélyeztet. A prizmákat legcélszerűbb észak-déli irányban elhelyezni, mivel így a nagyobb felületek védettebbek lesz­nek a hidegebb szelektől. Nagy körültekintéssel kell hozzá­fognunk a burgonya téli tárolásá­hoz, mivel a legcsekélyebb mulasd tás is óriási károkat okozhat. Hely­telen tárolási eljárással tavaszig 30—40°/o-os veszteség is előfordul­hat. A Szovjetunióban a burgonyatá­rolására már különleges raktárakat építenek, ahol kettős padlózattal megvédik a burgonyát a nedves­ségtől. A nagyüzemi gazdálkodá­sokban már nálunk is kezdenek erre a célra raktárakat építeni, mindez azonban csak kezdet s ez még igen kevés helyen lett megva­lósítva. LEFÖLDELÉS ELŐTT A BURGO­NYÁT TERÍTSÜK LE SZÁRAZ SZALMÁVAL Nagyon fontos körülmény, hogy a végleges prizmázás előtt a burgo­nyát 4—5 C-fokra lehűtsük. Ennél magasabb hőfokú burgonyát priz­­mázni nem lehet és nem is szabad. Ezért ha éjszakára nem várható fagy vagy eső, vegyük le a priz­máról a szalmatakarót és így hűt­­sük le a kellő hőfokra. Ha a hőmérséklet a fagypontra süllyed, meg kell kezdeni a prizma végső takarását. Ilyenkor ismétel­ten át kell vizsgálni a burgonyát és csak akkor szabad a végső taka­rást elvégezni, ha a gumók telje­sen egészségesek. Ha közben a szaí­­maréteg megázott volna, cseréljük azt ki száraz, egészséges szalmával, mert a nedves szaimaréteggel fe­dett burgonya megfagy. Ekkor már 50 cm-es laza szalmaréteget te­gyünk a prizmára, ugyanis az ilyen vastagságú laza szalmaréteg a rá­rakódó föld nyomása alatt megüle­pedve is eléri a 30 cm vastagságot. A szalmarétegre tegyünk még fo­kozatosan 30—40 cm vastagságú földtakarót is. A betakaráshoz szükséges földet a prizma mellől emeljük ki úgy, hogy a prizmára rakott földrétegnek a talajjal érint­kező szélétől számítva legalább 50 cm szélességben padka maradjon. Újabb előnyök a cukorrépa termesztői számára

Next

/
Thumbnails
Contents