Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-10-05 / 40. szám

6 1952. október 5. Kormányhatározat a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés új megszervezéséről Jozef Nepomucky földművelésügyi minisz­ter javaslatára a kormány 1952. szeptember 16-i gyűlésén határozatot fogadott el a mező­­gazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés új megszervezéséről. A határozat a következőképpen hangzik: „A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés rendszeres fejlődése, állandó növe­kedése és tökélesedése nem valósulhat meg a tudománynak a gyakorlattal való legszo­rosabb kapcsolata, a mezőgazdasági tudo­mánynak és gyakorlatnak a jnarxista-leninis­­ta tanítás szilárd alapjaira való helyezése, va­lamint a mezőgazdasági dolgozók legszéle­sebb köreinek, a szovjet és saját mezőgazda­sági tudományunk legújabb ismereteivel és példás mezőgazdasági dolgozók jól bevált munkatapasztalataival való rendszeres megis­mertetése nélkül. Mezőgazdasági tudományunk és kutatásunk a kapitalizmus időszakából a burzsoázia idea­lista felfogással terhelve került ki. A mező­­gazdasági kutatás tevékenységét a kapitalista agrárpolitika, a nyereség alapelve uralta és irányította. A mezőgazdasági kutatás tevé­kenysége a kapitalista kizsákmányolás érde­keit szolgálta és csak a nagybirtokosoknak segített. 1945 után sem állottak be lényeges változá­sok a mezőgazdasági tudomány értelmezésé­ben, valamint a kutatóintézetek megszerve­zésében, melyek főként a köztársaság három legnagyobb városában (Prágában, Brünnben és Pozsonyban) összpontosultak és túlnyomó­an ellenőrzéssel és laboratóriumi kísérletek­kel foglalkoztak, ezeknek saját mezőgazdasági kísérleti területeiken való felülvizsgálása nél­kül. 1948 győzelmes februárja után a tudomá­nyos dolgozók egy része megértette a forra­dalmi változások jelentőségét és a szovjet me­zőgazdasági tudomány és gyakorlat isme­reteinek alapján igyekezett új útra lépni. Megkezdte működését a termelés halasztást nem tűrő szükségleteinek kérdéseiben, azon­ban nem oldotta meg azokat tervszerűen, rendszer és módszerek alapján, egész terje­delmükben. A mezőgazdaság népszerűsítése nem foglal­kozott rendszeresen a termelés kérdéseivel, nem tűzött ki maga elé pontos célt. Nem moz­gósított a termelési terv teljesítéséért és túl­lépéséért, tervszerűtlen ül és elégtelenül "itte át< a szovjet és saját mezőgazdasági tudomá­nyunk kiváló tapasztalatait a gyakorlatba és tevékenységét inkább a falu kulturális kérdé­seire irányította. Mezőgazdasági tudományunk, kutatásunk és -/ népszerűsítésünk eddig néhány komoly hiá­nyosságban szenved, amelyek gátolják abban, hogy a szocialista mezőgazdasági termelés növelésének és további fejlesztésének haté­kony segítőtársává váljon. 1. Mezőgazdasági tudományunk, kutatásunk és népszerűsítésünk nem tették kellőképpen magukévá és nem használták ki a szovjet mezőgazdasági tudomány és gyakorlati isme­reteit. 2. Tudományos dolgozóink es kutatóink munkája nincsen kifejezetten egy cél felé irányítva és vezetve: a mezőgazdasági terme­lés rendszeres fokozására. Ezért a kutató munkák terve eddig igen tökéletlen, szétfor­gácsolt és nem irányult kellőképpen az ötéves terv feladataira, nem biztosítja a főproblémák gyors megoldását és további távlatokat nél­külöz. . 3. A tudományos dolgozók és kutatok je­lentős része eddig nem értette meg Micsurin agrobiologiájának lényegét. A tudományban és a kutatásban nem alkalmazzák az építő bí­rálatot és önbírálatot, nem folytatnak követ­kezetes harcot a kártékony elméletek ellen és engedékenység mutatkozik a tudományban es gyakorlatban felmerülő reakciós nézetekkel szemben. 4. A tudomány és a kutatás helytelen felfo­gása és irányítása visszatükrözik a rossz meg­szervezésben. Nem alakult ki eddig olyan szarv, amely tudományosan és módszeresen irányította volna a kutatást és értékelte vol­na előrehaladását és eredényeit. Nem való­sult meg a kutatóintézetek és állomások terv­szerű széthelyezése és kiépítése, 5. A kutatás feladatát nem értékelték ki tel­jesen és a kutatásban működő káderekre nem fordítottak kellő figyelmet és gondosságot. Ennek következtébe» számos jó dolgozót más munkaszakaszra (iskolára, állami birtokra) tettek át, és így gyengült a kutatás. Sok be­csületes szakembernek és tudományos dolgo­zónak, akik eddig még nem szabadultak meg a tudomány idealista értelmezésétől, akiknek munkája azonban pozitív viszonyt mutat a munkásosztállyal és a népi demokratikus rendszerrel, nem segítettek kellőképpen, nem használták 'ki szakképességeiket és nem bíz­tak rájuk felelőseégteljes feladatokat. Másfelől ez a helyzet az osztályellenség egy részének lehetővé tette a kutatásban való megmaradását és odavaló behatolását és kártevő tevékenységének kifejtését az úgyne­vezett szakképzettség köpenye alatt. A mező­­gadasági kutatást és népszerűsítést nem egészítették ki térszerűen fiatal tudományos dolgozókkal és propagandistákkal. A kádere­ket nem helyezték szét helyesen és elégtelen volt a politikai és szakmai növekedésük, va­lamint rendszeres iskolázásuk érdekében ta­núsított gondoskodás. 6. A haladó mezőgazdasági tudomány kuta­tásainak és ismereteinek népszerűsítését eddig nem folytatták tervszerűen úgy, hogy haté­konyan elősegítse mind a tudomány, mind a gyakorlat eredményeinek gyors és szélesmé­retű érvényesítését a mezőgazdasági nagyüze­mi termelésben. A mezőgazdaság szakaszán a népszerűsítést eddig nem szervezték meg úgy, hogy a mezőgazdasági tudománynak, a haladó termelési módszerek eredményeinek és a példás dolgozók kiváló tapasztalatainak széles méretű bevezetése a gazdasági gyakor­latba a hektárhozamok emelésének és a gaz­dasági állatok hasznossága fokozásának egyik leghatékonyabb eszközévé váljon az állami terv által megszabott feladatok értelmében. A népi kutatók és újítók jó munkaeredmé­nyeit nem általánosítták rendszeresen és a népi kutatást nem a szocialista mezőgazdasá­gi termelés megsegítésére irányuló tömeg­­mozgalomként szervezték meg. 7. A vetőmagok és palánták nemesítésének és szaporításának helytelen felfogása össz­pontosított kereskedelmi és elosztó szervezet (Oseva) létesítéséhez vezetett, amely fékezi Micsurin agrobiologiai alapelveinek érvénye­sítését Nem tartották be főleg azt az alapel­vet, hogy a vetőmagot az egyes termelési te­rületek feltételei között nemesítsék és ter­meljék. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés tevékeny­sége mentesüljön a hiányosságoktól és a Szovjetunió, a szovjet tudományos dolgozók és propagandisták mintaképe nyomán a me­zőgazdasági termelés tervfeladatai teljesítésé­nek és túllépésének hatékony segítőtársává váljon az EFSz-ek, a gép- és traktorállomá­sok, valamint az állami birtokok további fej­lesztésének megszilárdításában, a Csehszlo­vák Köztársaság kormánya, az alábbi intéz­kedéseket határozza el: 1. A mezőgazdasági tudománynak, kutatásnak és nép szerűsítésnek a termelés állandó fokozása' - irányítása Mezőgazdasági tudományunk, kutatásunk és népszerűsítésünk főfeladata a Szovjetunió példája nyomán utat kesesni és mutatni az állandóan növekvő termésbegyűjtésre és a gazdasági állatok hasznosságának legmaga­sabb fokú kihasználására a legkevesebb mun­ka és költség mellett. A földművelésügyi minisztériumnak (Nepo­mucky miniszternek) ezért a következő intéz­kedések megtételét tűzi ki feladatul: , 1. Az Állami Tervhivatal által megszabott határidőn belül ki kell dolgozni a kutatás 1953. évi központi tervét, amely a népgazda­sági terv szükségleteiből indul ki a mezőgaz­dasági termelés további fejlődésére való te­kintettel és tartalmazza az egyes termelő te­rületek termelési feltételei szerint» agrotech­nikai és zootechnikai intézkedések összesé­gét a micsurini tudomány alapján. 2. A növénytermelési kutatás feladatait a következőkre kell irányítani: a) a füvesvetésforgó rendszer bevezetésére és átdolgozására a mezőgazdaságban, vala­mint a talaj termelékenységének fokozására: b) a helyi feltételekhez jól alkalmazkodó összes növényfajták bevezetésére, magas tér­­mékenységük és a betegségekkel szembeni el­lenállóképességük biztosítására; c) új termékeny mezőgazdasági növénya. lapfajták, főleg ráknak, penésznek és más betegségeknek ellenálló burgonyafajták ne­mesítésére, e növények hozamának és minő­ségének ellenálló burgonyafajták nemesítésé­re, e növények hozamának és minőségének a legrövidebb időn belül való fokozása érde­kében. 3. Az állattenyésztési kutatás feladatait a gazdasági állatok, főleg a szarvasmarhák, sertések és jphok hasznosságára kell irányí­tani, mégpedig: a) bevezetni és átdolgozni a helyes takar­mányozási technikát és a takarmányok gaz­daságos értékelésének módszereit; b) bevezetni a gazdasági állatok helyes te­­.nyésztését és felnevelését, gondozását. c) a betegségekkel szemben szívós és hasz­nos fajállatok állományainak létrehozását és a keresztezés felhasználását termékenységük fokozására. 4. Biztosítani kell, hogy_ a mezőgazdasági gépesítésben végzett kutatást: a) olyan gépeket értékeljen és határozzon meg, amelyek megfelelnek a mezőgazdaság szocialista szektora agrotechnikai és gazdasá­gi követelményeinek, b) kidolgozza a mezőgazdasági munkák további fejlődésének és teljes gépesítésének kérdéseit, elsősorban a cukorrépa termelésé­nél, a burgonya-, ipari növények termelésé­nél, valamint az álláttenyésztésben és a ta­karmányfélék előkészítésében végzett mun­kák gépesítésének kérdéseit, c) kidolgozza a gép- és traktorállomások, állami birtokok és EFSz-ek traktorai s mező­­gazdasági gépei helyes kihasználásának, va­lamint a traktorok és gépek helyes megszer­vezésének, továbbá műszaki karbantartásá­nak és javításának módszereit. 5. A mezőgazdasági kutatást a szovjet ta­pasztalatok alapján a következőkre kell irá­nyítani: a) az EFSz-ek a gép- és traktorállomások, valamint az állami birtokok helyes tervezési alapjainak meghatározására és azok felül­vizsgálására; b) a szocialista mezőgazdasági üzemek mun­kamegszervezésének és menetének a szovjet tapasztalatok alapján történő legalkalmasabb módszerei kidolgozására; c) a munkatermelékenység fokozására, a teimelési költségek csökkentésére és a ter­melés gazdaságossá tételére irányuló mód­szerek kidolgozására; d) a gazdálkodás ellenőrzése hatékony és helyes módszerének kidolgozására. 6. Biztosítani kell, hogy a kutatóintézetek és állomások egységes módszert dolgozza­nak ki és elmélyítsék a kártevők és betegsé­gek elleni előzetes védelem és küzdelem ku­tatását a szovjet tapasztalatok és a népi de­mokratikus államok tapasztalatainak felhasz­nálásával, hogy megakadályozzák elsősorban a kártevők és betegségek terjedését: a) az amerikai bogár, férgek, zsizsikek, szú, virusos betegségek, rákfélék és penészek ter­jedését; b) a tuberkolózis, takonykór, bang, bénu­lás, pestis, náthaláz terjedését. 7. Biztosítani kell, hogy a kutató felada­tok tervének tárgyköre időszerű és konkrét legyen s meghatározza a megszabott időben elérendő eredményt. A módszereket pontosan szét kell dolgozni, a kutatótervet határidőhöz kötni és biztosítani-, hogy edidejűleg tartal­mazzon minden műszaki, anyagi, munka- é3 pénzügyi biztosítást. 8. Biztosítani kell, hogy minden kerület­ben az EFSz-ek és az állami birtokok egy épületét válasszák ki a kutatóintézetek bőví­tett munkaterepe részére, ahol az agrotechni­kai és zootechnikai intézkedéseket, továbbá a műszaki és gazdasági alapelvek sorozatát vég­zik a kutatóintézetek dolgozóinak közvetlen vezetése alatt. El kell érni, hogy a kutatóin­tézetek és állomások kiválasztott munkatere­peiken példásan fokozzák a termelést úgy, hogy 1955 végéig és különösen kedvező kö­rülmények között legalább ezeket az ered­ményeket biztosítsák: a) a kenyérgabonaféléknél 48 mázsát egy hektáron, b) a takarmánygabonaféléknél 42 q-t egy hektáron, c) a cukorrépánál 700 mázsát egy hektáron d) a burgonyánál 350 mázsát egy hektáron, e) az évi tejhozamnál 4500 litert, 3.6 száza­lékos zsírtartalommal egy fejőstehénnél, f) a sertéseknél az elválasztás után napi 0.75 kilogramm súlygyarapodást, g) egy anyasertéstől évente 20 malac felne­velését, h) 100 tehéntől a borjak 92 százalékos fel­nevelését. Kidolgozni a termelési feladatokat úgy, hogy a kutatóintézetek objektumaikon és bő­vített munkaterepeiken 1955 év > végéig leg­alább és az alábbi országos átlagokat érjék el a legkisebb munkakifejtés és költségek mel­lett: a) a kenyérgabonaféléknél 38 métermázsát egy hektáron, b) a takarmánygabonaféléknél 35 métermá­zsát egy hektáron, c) a cukorréépánál 400 métermázsát egy hektáron, d) a burgonyánál 260 métermázsát egy hek­táron, e) az évi tejhozamban 3500 litert 3.8 száza­lékos zsírtartalommal egy fejőstehénnél, f) a sertéseknél az elválasztás után napi 0.60 kilogrammok súlygyarapodást, g) egy anyasertéstől évente 16 drb. malac felnevelését, h) 100 tehénnél a borjak 85 százalékos fel­nevelését. 9. Öt gép- és traktorállomáson, mint a különböző termelési ágazatokban a gépesítő és gazdasági kutatás támaszpontjain 1955 vé­géig a munka minőségének biztosítása mel­lett a következő eredményeket kell elérni: a) egy traktoregységnél (15 HP) 650 átlagos hektárt, b) egy traktorosra eső teljesítménynél 500 átlagos hektárt, c) egy átlagos hektárra eső költségeknél 500 koronát, d) egy átlagos hektárra eső naftaszükség­letnél 14 litert. 10.. Azokon az EFSz-eken, amelyeknek szol­gálatára állanak ezek a gép- és traktorállo­mások, főleg a következő átlagos hozamokat kell elérni: a) a gabonaféléknél 30 métermázsa hektá­ronkénti hozam, b) a cukorrépánál 300 métermázsa hektá­ronkénti hozam, c) a burgonyánál 220 mázsa hektáronkénti hozam. 11. Ezeken az EFSz-eken biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági kutatás kidolgozza és bevezesse a példás vállalatonbelüli tervezést és biztosítsa az egészévi termelési terv, a be­vételek és kiadások költségvetési ellenőrzésé­nek áttekinthető és konkrét végrehajtását. 12. Biztosítani kell a kutatóintézetekben a bővített munkaterepeken szerzett tapasztala­tok és eredmények módszeres feldolgozását, kiértékelését és tervszerű átvitelét az 1953— 1954—1955-ös években a mezőgazdasági ter­melés további ágaiba. * * * A mezőgazdasági népszerűsítés a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésének fontos eszköze és a mezőgazdaság irányításának elválaszt­hatatlan tartozéka. A szovjet mezőgazdasági tudomány sikereinek és a magas termések mesterei tapasztalatainak tervszerű átvitele mezőgazdasági termelésünkbe, az EFSz-ek, a gép- és traktorállomások, valamint az állami birtokok példás dolgozói munkamódszereinek és eredményeinek általánosítása, továbbá a mezőgazdasági dolgozók szakismereteinek nö­velése és elmélyítése iránti gondoskodás a mezőgazdasági népszerűsítés főküldetése. A mezőgazdasági népszerűsítés megjavítása ér­dekében a kormány feladatul tűzi ki a föld­művelésügyi minisztériumnak (Nepomucky miniszternek): 1. Biztosítani kell a mezőgazdasági népsze­rűsítésnek, mint a mezőgazdasági irányítás el­választhatatlan részének tervszerű irányítását és végrehajtását. Ezért 1952 október 1-ig el kell készíteni a mezőgazdasági népszerűsítés 1953. évi tervjavaslatát, amely a mezőgazda­­sági termelés tervének tartozéka lesz és a következőket fogja tartalmazni: a) A szovjet és a hazai tudomány és a leg­haladóbb gyakorlati ismereteinek alkalmazási tervét az EFSz-ek, a gép- és traktorállomá­sok, valamint az állami birtokok termelésé­ben, b) a szövetkezeti tagok és a dolgozó parasz­tok tömegiskolázásának s nevelésének ter­vét. 2. A mezőgazdasági népszerűsítés kerületi, járási, helyi és üzemi tervei kidolgozását, to­vábbá ezek végrehajtását biztosítani. 3. 1952 november 1-ig részletes utasításokat kell kiadni Micsurin-körök alakítására, meg­szervezésére és munkájára, valamint e körök részvételére az EFSz-ek és állapni birtokok gazdaságának agro- és zootechnikai intézke­dési terveinek kidolgozásában. Biztosítani kell a földműves sajtó és a mezőgazdasági népsze­rűsítés további eszközei által történő rendsze­res oktatásukat. 4. A járásokban, kerületekben és a föld­művelésügyi minisztériumban a legjobb me­zőgazdasági dolgozók munkaeredményeinek és módszereinek nyilvántartását bevezetni és azt állandóan kiegészíteni. 2. Egyesíteni a tudományos kutatómunkák vezetését Hogy a tudományos káderek munkakollek­tíváinak egyesítése és vezetése biztosítva le­gyen a tervezett feladatok teljesítésében, a mezőgazdasági termelés fokozásában, a marx­­lenini tanítás alapján, a micsurini agrobioló­­gia szellemében és hogy biztosítva legyen a szovjet tapasztalatok továbbfejlesztése és szé­les méretekben való alkalmazása mezőgazda­­sági termelésünkben, a földművelésügyi mi­nisztérium (Nepomucky miniszter) feladatul kapja: 1. hogy 1952 november 1-ig terjessze a kor­mány elé a csehszlovák mezőgazdasági tudo­mányos akadémia, mint a legmagasabb me­zőgazdasági tudományos intézmény megala­pításának törvényjavaslatát, amely a földmű, velésügyi minisztérium része lesz, és egyszer­smind javaslatot alapszabályaira és a szüksé­ges tudományos berendezés és intézetek felál­lítására; 2. hogy tegyen előkészületeket arra, htígy 1953. január-tői kezdődőleg a csehszlovák me­zőgazdasági tudományos akadémia teljesíteni tudja küldetését. A csehszlovák mezőgazdasá­gi tudományos akadémia főfeladata a követ­kező lesz. a) saját tudományos munkájával elő kell segítenie a szocialista mezőgazdaság fejlődését főleg hazánk növényi- és állattenyésztési for­rásai kihasználását és továbbfejlesztését, va­lamint kísérletileg megállapítani az Új __ ter­mények bevezetésének előfeltételeit mezőgaz­daságunkba; b) együtt kell működnie tématikailag és ipódszertanilag a tudományos kutató tevé­kenység tervének összeállításában a földmű­velésügyi minisztérium szakosztályával es cél­tudatosan megvalósítania a tudományos ellen­őrzést olymódon, hogy a módszer a hektárho­zamok és az állatok hasznosságának emelésé­re irányuljon; c) egyesítenie kell a tudományos kuUHó^ká­dereket módszeresen vezetni őket és előké­szíteni a fiatal káderokat magasabb képzett­ségre a tudományos kutató munkában mező­­gazdaságunkban; d) közzé kell tenni a sajtóban tudományos munkája eredményeit; e) segítenie kell az EFSz-ek, traktorállomá­sok és állami birtokok dolgozóit kutató és kí­sérleti munkáikban; f) meg kell valósítania a szakdokumentációt és együttműködnie a tudományos technikai közös munka biztosításában a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, vala­mint vezetnie a központi mezőgazdasági könyvtárakat, levéltárakat és múzeumokat. 3. Üssze kell állítania egy 20 tagból álló taná­csot a mezőgazdaság tudományos-technikai fejlesztésére, mint a földművelésügyi minisz­térium tanácsadószervét, melynek tagjai a mezőgazdasági tudomány technikai és gyakor­lati dolgozói lesznek. A tudományos technikai tanács feladata az lesz, hogy értékelje a tudományos kutató in­tézetek és a termelés élenjáró dolgozói mun­kájának eredményeit; értékelje azokat a me­zőgazdasági gyakorlat, a célszerűség és a gaz­daságosság szükségleteinek szemszögéből. A tanács ajánlja ez eredményeknek fontossá­guk szerint való bevezetését a szocialista me­­z" gazdasági termelésbe. 3. Üjjászervezni a mezőgazdasági kutató intézeteket A kutató intézetek példás munkájának, va­lamint a tudományos és kutató munkát vég­ző dolgozók munkája helyes kihasználásának és az intézetek és állomások rendes gazdálko­­dásának biztosítására a földművelésügyi mi. nisztérium (Nepomucky miniszter) köteles új­jászervezni a mezőgazdasági kutató intéze­teket a következő módon: (Folytatás a 8-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents