Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-10-05 / 40. szám

6

1952. október 5.

Kormányhatározat a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés új megszervezéséről

Jozef Nepomucky földművelésügyi miniszter javaslatára a kormány 1952. szeptember 16-i gyűlésén határozatot fogadott el a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés új megszervezéséről.

A határozat a következőképpen hangzik: „A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés rendszeres fejlődése, állandó növekedése és tökélesedése nem valósulhat meg a tudománynak a gyakorlattal való legszorosabb kapcsolata, a mezőgazdasági tudománynak és gyakorlatnak a jnarxista-leninista tanítás szilárd alapjaira való helyezése, valamint a mezőgazdasági dolgozók legszélesebb köreinek, a szovjet és saját mezőgazdasági tudományunk legújabb ismereteivel és példás mezőgazdasági dolgozók jól bevált munkatapasztalataival való rendszeres megismertetése nélkül.

Mezőgazdasági tudományunk és kutatásunk a kapitalizmus időszakából a burzsoázia idealista felfogással terhelve került ki. A mezőgazdasági kutatás tevékenységét a kapitalista agrárpolitika, a nyereség alapelve uralta és irányította. A mezőgazdasági kutatás tevékenysége a kapitalista kizsákmányolás érdekeit szolgálta és csak a nagybirtokosoknak segített.

1945 után sem állottak be lényeges változások a mezőgazdasági tudomány értelmezésében, valamint a kutatóintézetek megszervezésében, melyek főként a köztársaság három legnagyobb városában (Prágában, Brünnben és Pozsonyban) összpontosultak és túlnyomóan ellenőrzéssel és laboratóriumi kísérletekkel foglalkoztak, ezeknek saját mezőgazdasági kísérleti területeiken való felülvizsgálása nélkül.

1948 győzelmes februárja után a tudományos dolgozók egy része megértette a forradalmi változások jelentőségét és a szovjet mezőgazdasági tudomány és gyakorlat ismereteinek alapján igyekezett új útra lépni. Megkezdte működését a termelés halasztást nem tűrő szükségleteinek kérdéseiben, azonban nem oldotta meg azokat tervszerűen, rendszer és módszerek alapján, egész terjedelmükben.

A mezőgazdaság népszerűsítése nem foglalkozott rendszeresen a termelés kérdéseivel, nem tűzött ki maga elé pontos célt. Nem mozgósított a termelési terv teljesítéséért és túllépéséért, tervszerűtlen ül és elégtelenül "itte át< a szovjet és saját mezőgazdasági tudományunk kiváló tapasztalatait a gyakorlatba és tevékenységét inkább a falu kulturális kérdéseire irányította.

Mezőgazdasági tudományunk, kutatásunk és -/ népszerűsítésünk eddig néhány komoly hiányosságban szenved, amelyek gátolják abban, hogy a szocialista mezőgazdasági termelés növelésének és további fejlesztésének hatékony segítőtársává váljon.

1. Mezőgazdasági tudományunk, kutatásunk és népszerűsítésünk nem tették kellőképpen magukévá és nem használták ki a szovjet mezőgazdasági tudomány és gyakorlati ismereteit.

2. Tudományos dolgozóink es kutatóink

munkája nincsen kifejezetten egy cél felé irányítva és vezetve: a mezőgazdasági termelés rendszeres fokozására. Ezért a kutató munkák terve eddig igen tökéletlen, szétforgácsolt és nem irányult kellőképpen az ötéves terv feladataira, nem biztosítja a főproblémák gyors megoldását és további távlatokat nélkülöz. .

3. A tudományos dolgozók és kutatok jelentős része eddig nem értette meg Micsurin agrobiologiájának lényegét. A tudományban és a kutatásban nem alkalmazzák az építő bírálatot és önbírálatot, nem folytatnak következetes harcot a kártékony elméletek ellen és engedékenység mutatkozik a tudományban es gyakorlatban felmerülő reakciós nézetekkel szemben.

4. A tudomány és a kutatás helytelen felfogása és irányítása visszatükrözik a rossz megszervezésben. Nem alakult ki eddig olyan szarv, amely tudományosan és módszeresen irányította volna a kutatást és értékelte volna előrehaladását és eredényeit. Nem valósult meg a kutatóintézetek és állomások tervszerű széthelyezése és kiépítése,

5. A kutatás feladatát nem értékelték ki teljesen és a kutatásban működő káderekre nem fordítottak kellő figyelmet és gondosságot. Ennek következtébe» számos jó dolgozót más munkaszakaszra (iskolára, állami birtokra) tettek át, és így gyengült a kutatás. Sok becsületes szakembernek és tudományos dolgozónak, akik eddig még nem szabadultak meg a tudomány idealista értelmezésétől, akiknek munkája azonban pozitív viszonyt mutat a munkásosztállyal és a népi demokratikus rendszerrel, nem segítettek kellőképpen, nem használták 'ki szakképességeiket és nem bíztak rájuk felelőseégteljes feladatokat.

Másfelől ez a helyzet az osztályellenség egy részének lehetővé tette a kutatásban való megmaradását és odavaló behatolását és kártevő tevékenységének kifejtését az úgynevezett szakképzettség köpenye alatt. A mezőgadasági kutatást és népszerűsítést nem egészítették ki térszerűen fiatal tudományos dolgozókkal és propagandistákkal. A kádereket nem helyezték szét helyesen és elégtelen volt a politikai és szakmai növekedésük, valamint rendszeres iskolázásuk érdekében tanúsított gondoskodás.

6. A haladó mezőgazdasági tudomány kutatásainak és ismereteinek népszerűsítését eddig nem folytatták tervszerűen úgy, hogy hatékonyan elősegítse mind a tudomány, mind a gyakorlat eredményeinek gyors és szélesméretű érvényesítését a mezőgazdasági nagyüzemi termelésben. A mezőgazdaság szakaszán a népszerűsítést eddig nem szervezték meg úgy, hogy a mezőgazdasági tudománynak, a haladó termelési módszerek eredményeinek és a példás dolgozók kiváló tapasztalatainak széles méretű bevezetése a gazdasági gyakorlatba a hektárhozamok emelésének és a gazdasági állatok hasznossága fokozásának egyik leghatékonyabb eszközévé váljon az állami terv által megszabott feladatok értelmében. A népi kutatók és újítók jó munkaeredményeit nem általánosítták rendszeresen és a népi kutatást nem a szocialista mezőgazdasági termelés megsegítésére irányuló tömegmozgalomként szervezték meg.

7. A vetőmagok és palánták nemesítésének és szaporításának helytelen felfogása összpontosított kereskedelmi és elosztó szervezet

(Oseva) létesítéséhez vezetett, amely fékezi Micsurin agrobiologiai alapelveinek érvényesítését Nem tartották be főleg azt az alapelvet, hogy a vetőmagot az egyes termelési területek feltételei között nemesítsék és termeljék.

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés tevékenysége mentesüljön a hiányosságoktól és a Szovjetunió, a szovjet tudományos dolgozók és propagandisták mintaképe nyomán a mezőgazdasági termelés tervfeladatai teljesítésének és túllépésének hatékony segítőtársává váljon az EFSz-ek, a gép- és traktorállomások, valamint az állami birtokok további fejlesztésének megszilárdításában, a Csehszlovák Köztársaság kormánya, az alábbi intézkedéseket határozza el:

1. A mezőgazdasági tudománynak, kutatásnak és nép szerűsítésnek a termelés

állandó fokozása' - irányítása

Mezőgazdasági tudományunk, kutatásunk és népszerűsítésünk főfeladata a Szovjetunió példája nyomán utat kesesni és mutatni az állandóan növekvő termésbegyűjtésre és a gazdasági állatok hasznosságának legmagasabb fokú kihasználására a legkevesebb munka és költség mellett.

A földművelésügyi minisztériumnak (Nepomucky miniszternek) ezért a következő intézkedések megtételét tűzi ki feladatul: ,

1. Az Állami Tervhivatal által megszabott határidőn belül ki kell dolgozni a kutatás 1953. évi központi tervét, amely a népgazdasági terv szükségleteiből indul ki a mezőgazdasági termelés további fejlődésére való tekintettel és tartalmazza az egyes termelő területek termelési feltételei szerint» agrotechnikai és zootechnikai intézkedések összeségét a micsurini tudomány alapján.

2. A növénytermelési kutatás feladatait a következőkre kell irányítani:

a) a füvesvetésforgó rendszer bevezetésére és átdolgozására a mezőgazdaságban, valamint a talaj termelékenységének fokozására:

b) a helyi feltételekhez jól alkalmazkodó összes növényfajták bevezetésére, magas térmékenységük és a betegségekkel szembeni ellenállóképességük biztosítására;

c) új termékeny mezőgazdasági növénya. lapfajták, főleg ráknak, penésznek és más betegségeknek ellenálló burgonyafajták nemesítésére, e növények hozamának és minőségének ellenálló burgonyafajták nemesítésére, e növények hozamának és minőségének a legrövidebb időn belül való fokozása érdekében.

3. Az állattenyésztési kutatás feladatait a gazdasági állatok, főleg a szarvasmarhák, sertések és jphok hasznosságára kell irányítani, mégpedig:

a) bevezetni és átdolgozni a helyes takarmányozási technikát és a takarmányok gazdaságos értékelésének módszereit;

b) bevezetni a gazdasági állatok helyes te.nyésztését és felnevelését, gondozását.

c) a betegségekkel szemben szívós és hasznos fajállatok állományainak létrehozását és a keresztezés felhasználását termékenységük fokozására.

4. Biztosítani kell, hogy_ a mezőgazdasági gépesítésben végzett kutatást:

a) olyan gépeket értékeljen és határozzon meg, amelyek megfelelnek a mezőgazdaság szocialista szektora agrotechnikai és gazdasági követelményeinek,

b) kidolgozza a mezőgazdasági munkák további fejlődésének és teljes gépesítésének kérdéseit, elsősorban a cukorrépa termelésénél, a burgonya-, ipari növények termelésénél, valamint az álláttenyésztésben és a takarmányfélék előkészítésében végzett munkák gépesítésének kérdéseit,

c) kidolgozza a gép- és traktorállomások, állami birtokok és EFSz-ek traktorai s mezőgazdasági gépei helyes kihasználásának, valamint a traktorok és gépek helyes megszervezésének, továbbá műszaki karbantartásának és javításának módszereit.

5. A mezőgazdasági kutatást a szovjet tapasztalatok alapján a következőkre kell irányítani:

a) az EFSz-ek a gép- és traktorállomások, valamint az állami birtokok helyes tervezési alapjainak meghatározására és azok felülvizsgálására;

b) a szocialista mezőgazdasági üzemek munkamegszervezésének és menetének a szovjet tapasztalatok alapján történő legalkalmasabb módszerei kidolgozására;

c) a munkatermelékenység fokozására, a teimelési költségek csökkentésére és a termelés gazdaságossá tételére irányuló módszerek kidolgozására;

d) a gazdálkodás ellenőrzése hatékony és helyes módszerének kidolgozására.

6. Biztosítani kell, hogy a kutatóintézetek és állomások egységes módszert dolgozzanak ki és elmélyítsék a kártevők és betegségek elleni előzetes védelem és küzdelem kutatását a szovjet tapasztalatok és a népi demokratikus államok tapasztalatainak felhasználásával, hogy megakadályozzák elsősorban a kártevők és betegségek terjedését:

a) az amerikai bogár, férgek, zsizsikek, szú, virusos betegségek, rákfélék és penészek terjedését;

b) a tuberkolózis, takonykór, bang, bénulás, pestis, náthaláz terjedését.

7. Biztosítani kell, hogy a kutató feladatok tervének tárgyköre időszerű és konkrét legyen s meghatározza a megszabott időben elérendő eredményt. A módszereket pontosan szét kell dolgozni, a kutatótervet határidőhöz

kötni és biztosítani-, hogy edidejűleg tartalmazzon minden műszaki, anyagi, munka- é3 pénzügyi biztosítást.

8. Biztosítani kell, hogy minden kerületben az EFSz-ek és az állami birtokok egy épületét válasszák ki a kutatóintézetek bővített munkaterepe részére, ahol az agrotechnikai és zootechnikai intézkedéseket, továbbá a műszaki és gazdasági alapelvek sorozatát végzik a kutatóintézetek dolgozóinak közvetlen vezetése alatt. El kell érni, hogy a kutatóintézetek és állomások kiválasztott munkaterepeiken példásan fokozzák a termelést úgy, hogy 1955 végéig és különösen kedvező körülmények között legalább ezeket az eredményeket biztosítsák:

a) a kenyérgabonaféléknél 48 mázsát egy hektáron,

b) a takarmánygabonaféléknél 42 q-t egy hektáron,

c) a cukorrépánál 700 mázsát egy hektáron

d) a burgonyánál 350 mázsát egy hektáron,

e) az évi tejhozamnál 4500 litert, 3.6 százalékos zsírtartalommal egy fejőstehénnél,

f) a sertéseknél az elválasztás után napi 0.75 kilogramm súlygyarapodást,

g) egy anyasertéstől évente 20 malac felnevelését,

h) 100 tehéntől a borjak 92 százalékos felnevelését.

Kidolgozni a termelési feladatokat úgy, hogy a kutatóintézetek objektumaikon és bővített munkaterepeiken 1955 év > végéig legalább és az alábbi országos átlagokat érjék el a legkisebb munkakifejtés és költségek mellett:

a) a kenyérgabonaféléknél 38 métermázsát egy hektáron,

b) a takarmánygabonaféléknél 35 métermázsát egy hektáron,

c) a cukorréépánál 400 métermázsát egy hektáron,

d) a burgonyánál 260 métermázsát egy hektáron,

e) az évi tejhozamban 3500 litert 3.8 százalékos zsírtartalommal egy fejőstehénnél,

f) a sertéseknél az elválasztás után napi 0.60 kilogrammok súlygyarapodást,

g) egy anyasertéstől évente 16 drb. malac felnevelését,

h) 100 tehénnél a borjak 85 százalékos felnevelését.

9. Öt gép- és traktorállomáson, mint a különböző termelési ágazatokban a gépesítő és gazdasági kutatás támaszpontjain 1955 végéig a munka minőségének biztosítása mellett a következő eredményeket kell elérni:

a) egy traktoregységnél (15 HP) 650 átlagos hektárt,

b) egy traktorosra eső teljesítménynél 500 átlagos hektárt,

c) egy átlagos hektárra eső költségeknél 500 koronát,

d) egy átlagos hektárra eső naftaszükségletnél 14 litert.

10.. Azokon az EFSz-eken, amelyeknek szolgálatára állanak ezek a gép- és traktorállomások, főleg a következő átlagos hozamokat kell elérni:

a) a gabonaféléknél 30 métermázsa hektáronkénti hozam,

b) a cukorrépánál 300 métermázsa hektáronkénti hozam,

c) a burgonyánál 220 mázsa hektáronkénti hozam.

11. Ezeken az EFSz-eken biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági kutatás kidolgozza és bevezesse a példás vállalatonbelüli tervezést és biztosítsa az egészévi termelési terv, a bevételek és kiadások költségvetési ellenőrzésének áttekinthető és konkrét végrehajtását.

12. Biztosítani kell a kutatóintézetekben a bővített munkaterepeken szerzett tapasztalatok és eredmények módszeres feldolgozását, kiértékelését és tervszerű átvitelét az 1953— 1954—1955-ös években a mezőgazdasági termelés további ágaiba.

* * *

A mezőgazdasági népszerűsítés a mezőgazdasági termelés fejlesztésének fontos eszköze és a mezőgazdaság irányításának elválaszthatatlan tartozéka. A szovjet mezőgazdasági tudomány sikereinek és a magas termések mesterei tapasztalatainak tervszerű átvitele mezőgazdasági termelésünkbe, az EFSz-ek, a gép- és traktorállomások, valamint az állami birtokok példás dolgozói munkamódszereinek és eredményeinek általánosítása, továbbá a mezőgazdasági dolgozók szakismereteinek növelése és elmélyítése iránti gondoskodás a mezőgazdasági népszerűsítés főküldetése. A mezőgazdasági népszerűsítés megjavítása érdekében a kormány feladatul tűzi ki a földművelésügyi minisztériumnak (Nepomucky miniszternek):

1. Biztosítani kell a mezőgazdasági népszerűsítésnek, mint a mezőgazdasági irányítás elválaszthatatlan részének tervszerű irányítását és végrehajtását. Ezért 1952 október 1-ig el kell készíteni a mezőgazdasági népszerűsítés 1953. évi tervjavaslatát, amely a mezőgazdasági termelés tervének tartozéka lesz és a következőket fogja tartalmazni:

a) A szovjet és a hazai tudomány és a leghaladóbb gyakorlati ismereteinek alkalmazási tervét az EFSz-ek, a gép- és traktorállomások, valamint az állami birtokok termelésében,

b) a szövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok tömegiskolázásának s nevelésének tervét.

2. A mezőgazdasági népszerűsítés kerületi, járási, helyi és üzemi tervei kidolgozását, továbbá ezek végrehajtását biztosítani.

3. 1952 november 1-ig részletes utasításokat kell kiadni Micsurin-körök alakítására, megszervezésére és munkájára, valamint e körök részvételére az EFSz-ek és állapni birtokok gazdaságának agro- és zootechnikai intézkedési terveinek kidolgozásában. Biztosítani kell a földműves sajtó és a mezőgazdasági népszerűsítés további eszközei által történő rendszeres oktatásukat.

4. A járásokban, kerületekben és a földművelésügyi minisztériumban a legjobb mezőgazdasági dolgozók munkaeredményeinek és módszereinek nyilvántartását bevezetni és azt állandóan kiegészíteni.

2. Egyesíteni a tudományos kutatómunkák vezetését

Hogy a tudományos káderek munkakollektíváinak egyesítése és vezetése biztosítva legyen a tervezett feladatok teljesítésében, a mezőgazdasági termelés fokozásában, a marxlenini tanítás alapján, a micsurini agrobiológia szellemében és hogy biztosítva legyen a szovjet tapasztalatok továbbfejlesztése és széles méretekben való alkalmazása mezőgazdasági termelésünkben, a földművelésügyi minisztérium (Nepomucky miniszter) feladatul kapja:

1. hogy 1952 november 1-ig terjessze a kormány elé a csehszlovák mezőgazdasági tudományos akadémia, mint a legmagasabb mezőgazdasági tudományos intézmény megalapításának törvényjavaslatát, amely a földmű, velésügyi minisztérium része lesz, és egyszersmind javaslatot alapszabályaira és a szükséges tudományos berendezés és intézetek felállítására;

2. hogy tegyen előkészületeket arra, htígy 1953. január-tői kezdődőleg a csehszlovák mezőgazdasági tudományos akadémia teljesíteni tudja küldetését. A csehszlovák mezőgazdasági tudományos akadémia főfeladata a következő lesz.

a) saját tudományos munkájával elő kell segítenie a szocialista mezőgazdaság fejlődését főleg hazánk növényi- és állattenyésztési forrásai kihasználását és továbbfejlesztését, valamint kísérletileg megállapítani az Új __ termények bevezetésének előfeltételeit mezőgazdaságunkba;

b) együtt kell működnie tématikailag és ipódszertanilag a tudományos kutató tevékenység tervének összeállításában a földművelésügyi minisztérium szakosztályával es céltudatosan megvalósítania a tudományos ellenőrzést olymódon, hogy a módszer a hektárhozamok és az állatok hasznosságának emelésére irányuljon;

c) egyesítenie kell a tudományos kuUHó^kádereket módszeresen vezetni őket és előkészíteni a fiatal káderokat magasabb képzettségre a tudományos kutató munkában mezőgazdaságunkban;

d) közzé kell tenni a sajtóban tudományos munkája eredményeit;

e) segítenie kell az EFSz-ek, traktorállomások és állami birtokok dolgozóit kutató és kísérleti munkáikban;

f) meg kell valósítania a szakdokumentációt és együttműködnie a tudományos technikai közös munka biztosításában a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, valamint vezetnie a központi mezőgazdasági könyvtárakat, levéltárakat és múzeumokat.

3. Üssze kell állítania egy 20 tagból álló tanácsot a mezőgazdaság tudományos-technikai fejlesztésére, mint a földművelésügyi minisztérium tanácsadószervét, melynek tagjai a mezőgazdasági tudomány technikai és gyakorlati dolgozói lesznek.

A tudományos technikai tanács feladata az lesz, hogy értékelje a tudományos kutató intézetek és a termelés élenjáró dolgozói munkájának eredményeit; értékelje azokat a mezőgazdasági gyakorlat, a célszerűség és a gazdaságosság szükségleteinek szemszögéből. A tanács ajánlja ez eredményeknek fontosságuk szerint való bevezetését a szocialista mez" gazdasági termelésbe.

3. Üjjászervezni a mezőgazdasági

kutató intézeteket

A kutató intézetek példás munkájának, valamint a tudományos és kutató munkát végző dolgozók munkája helyes kihasználásának és az intézetek és állomások rendes gazdálkodásának biztosítására a földművelésügyi mi. nisztérium (Nepomucky miniszter) köteles újjászervezni a mezőgazdasági kutató intézeteket a következő módon:

(Folytatás a 8-ik oldalon)