Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-23 / 12. szám

8 1952. március 23. KÜLPOLITIKAI HÍRADÓ Klement Gottwald és Otto Grotewohl elvtársak a Német békeszerződés gyors megkötését követelő szovjet jegyzék történelmi jelentőségéről beszéltek Berlin lakosságának hatalmas békegyűlésén. Klement Gottwald elvtárs berlini lá­togatása alkalmából a demokratikus Németország nemzeti frontjának nagy berlini tanácsa szerdán este nagygyű­lést rendezett a Werner Seelenbinder­­csarnokban. A nagygyűlésen Gottwald elvtárs beszédet mondott. Mindennek előtt rámutatott, hogy a Szovjetunió­nak a hitleri fasizmus felett aratott győzelme vetette meg a csehszlovák és a német nép új baráti viszonyának alapját. Ezért mind a csehszlovák, mind a német nép örök hálával tartozik a Szovjetunió hős hadseregének és a szovjet nép nagy vezetőjének Sztálin­nak — mondotta Gottwald elvtárs, majd így folytatta beszédét: — A csehszlovák nép megszívlelte Sztálin elvtárs tanítását és a német né­pet sohasem azonosította a hitleri ban­dával. A Kelet Németországban bekö­vetkezett fejlődés igazolta a csehszlo­vák nép és valamennyi békeszerető or­szág reményeit. A csehszlovák népre az vqlt a legna­gyobb hatással, hogy a német nép felis­merte: A béke fenhtaitása és Németor­szág jobb jövője elképz* heteden a Szovjetunióval való együttműködés és barátság nélkül. Népünk és köztársaságunk minden fenntartás nélkül azoknak az olda’án áll, akik azért harcolnak, hogy Német­országot demokratikus és békeszere ő álllamként egyesítsék. Határunk a N - met Demokratikus Köztársasággal ^ va­lóban jószomszédság határa. Egészen más a helyzet ott, ahol köztársaságunk a bonni szakadár állammal határos. Ezen a határszakaszon át minduntalan kémeket, kártevőket és áruló banditá­kat csempésznek Csehszlovákiába. Gottwald elvtárs a továbbiakban így folytatta beszédét: Rokonszenvünk azoké a bátor német demokratáké, akik Nyugat Német r­­szágban a béke fenntar ásáért és a né­met egységért harcolnak TerméSze'es, hogy a csehszlovák nép :-károsok min* den becsületes német demokrata öröm­mel üdvözli a Szovjetunió l?cú^a’'b ja­vaslatát a német béke zerződés rnielő bi megkötésére. Németország széttagoltságát nem le­het tovább fenntartani. Az amerikai imperialisták és bonni lakájaik nem folytathatják soká a német néppel űzött csúfos komédiát. A Szovjetunió jegyzéke új hatalmas ösztönzést ad a német népnek igazságos nemzeti küz­delmében. Tudjuk a német népnek elegepdő ereje van ahhoz, hogy ezt a küzdelmet teljes győzelemre vigye. Az amerikai imperialisták Hitler nyomdakain pró­bálnak járni, ámde a Szovjetunió ve­zette hatalmas béketábor ereje elég ha­talmas ahhoz, hogy a világuralom uj önjelőlijeinek merényleteit még ideje­korán véres háború nélkül hatástala­nokká tegyük és odajuttassuk a hábo­rús uszítókat. ahol Hitler és klikkje vé­gezte pályafutását — mondotta Gott­­wald elvtárs. Ezután Otto Grotewohl elvtárs, a Német Demokratikus Köziársaság mi­niszterelnöke lépett a szónokiemel­vényre és többi között ezeket mm dotta: — A német és a csehszlovák nép so­­hatöbbé nem engedi meg, hogy a nyu­gati imperialisták megismételjék gaz­tettüket, hogy a német militaristák és fasiszták mégegyszer csatatérré és romhalmazzá változtassák Csehszlová­kia földjét. — Kedves barátaink, mondják meg hazatérésük után Csehszlovákia né­peinek a békeszerető német né" nem fogja tűrni, hogy a német milita ták és amerikai gazdáik Németország terü­letén megvalósítsák véres terveiket. A német nép nem engedi meg hogy második Koreává változtassák hazáját. Résztvevők: Nagy-Britannia, a Szovjetunió, az USA, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Belgium, Hollandia és más államok, amelyek fegyveres erőik­kel részt vettek a Németország elleni háborúban. Politikai cikkelyek: 1. Németországot felújítják, mint egységes államot. Ezzel végetér Német­ország kettészakítása és az egyesített Németországnak lehetővé válik, hogy független, demokratikus és békeszerető államként fejlődjék. 2. A megszálló nagyhatalmaknak ösz­­szes fegyveres erőiket Németországból legkésőbb egy éven belül vissza kell voniok attól a naptól számítva, amikor érvénybe lép a békeszerződés. Ezzel egyidőb.en megszüntetik a Németország területén lévő összes idegen katonai tá­maszpontokat. 3. A német nép számára biztosítani kell a demokratikus jogokat, hogy a német jogrend alá tartozó összeg sze­mélyek fajra, nemre és nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül élvezzék az emberi jogokat és alapvető szabad­ságokat, beleszámítva a szólás- a sajtó, A német népnek elvitathatatlan joga, hogy hét évvel a háború befejezése után békeszerződést kössenek vele. Amíg a bonni politikusok sorra eluta­sítják a német egység békés helyreállí­tására és a békeszerződés megkötésére, meggy°rshására irányuló javaslatokat, Nyugat Németország lakossága erélyes tiltakozó akciókat folytat, sztrájkol és tüntett Adenauer és jobboldali szocia­lista vezérek, Schumacher és Fette nemzetáruló politikája ellen. — A német nép nem „keretszerző­dést“ és Schuman-tervet, hanem kizá­rólag békeszerződést követel. A Szovjetunió kormánya március 10-én a nyugati hatalmaknak átnyúj­tott jegyzékével rendkívül nagyjelen­tőségű lépést tett a német békeszerző­dés megvalósítása felé. A szovjet kormány jegyzéke meg­nyitja a német nép felemelkedésének lehetőségét, de egyben nagy felelőssé­get is ró a német nemzetre. A béke­­szerződés nem hull az ölünkbe- Megva­lósításának munkájából a nemzeteknek is ki kell venniök részüket. vallási, politikai és gyülekezési szabad­ságot. 4. Németországban biztosítani kell a demokratikus pártok és szervezetek szabad működését, jogot kell nekik nyújtani, hogy szabadon döntsenek belső ügyeikben, kongresszusokat és gyűléseket rendezhessenek, élvezhes­sék a sajtó és könyvkiadói szabadságot. Németország területén nem szabad megengedni a demokráciával és a béke megőrzésével szemben ellenséges szer­vezetek létezését. . 6. A német hadsereg összes volt tag­jának, tehát a tiszteknek és táborno­koknak is, az összes volt náciknak, ki­véve azokat, akik elkövetett gaztetteik­ért büntetésüket töltik ki, olyan polgári és politikai jogokat kell nyújtani, mint az összes többi német polgároknak, hogy résztvehessenek a békeszerető, demokratikus Németország felépítésé­ben. 7. Németország kötelezi magát, hogy nem lép semilyen koalicióba vagy ka­tonái szövetségbe, amely a hatalmak bármelyike ellen irányul, amely fegy­veres erőivel résztvett a Németország elleni háborúban. — Meg kell mutatni a világ népei ek békeakaratunk egységes voltát, ho y megnyerjük, a népek bizalmM. Német­ország határain belül félre kell ten­nünk minden torzsalkodást, hogy össz­­német tanácskozáson előkészítsük a bé­keszerződés egyik fontos feltételé ek az össznémet központi kormányrak megvalósítását. Minden erőnket erre a lépésre kell összpontosítani, mert tör­ténelmünk fordulópontját jelenti — mondotta Grotewohl elvtárs. A . berlini békegyűlés résztvevői lel­kesen, egyhangúlag elfogadott határo­zatukban felkérték Gottwald elvtársat: Tolmácsolja Csehszlovákia népeinek a német nép testvéri üdvözletét. A to­vábbiakban köszönetét mondtak a Szovjetunió kormányának és Sztálin elvtársnak a német nép béketörekvé­seinek hathatós támogatásáért. „Ezen a békegyűlésen megfogadjuk: minden erőnket latbavetjük, hogy kiérdemel­jük azt a bizalmat, amelyet a békesze­rető emberiség a német népbe helyez“ — fejeződik be a nagygyűlésen hozott határozat. Terület: , Németország területét azok a hatá­rok szabják meg, amelyeket a nagy ha­talmak potsdami konferenciájának ha­tározata állapít meg. Gazdasági cikkelyek: Németországot semmifelé korlátozás alá nem vetik békés gazdaságának ki­­fejlesztésében, amely a német nép jó­létének növelését van hivatva szolgálni. Németországot nem vetik alá semmi­lyen korlátozásoknak más országokkal való kereskedelemben, a tengeri hajó­zásban és a világpiacokon való részvé­telben sem. Katonai cikkelyek: 1. Németországnak engedélyezik, hogy az ország védelmére szükséges nemzeti fegyveres erők legyenek (szá­razföldi, légi és tengerészeti erők). 2. Németországnak megengedik a ha­dianyag és hadifelszerelés gyártását, amelyeknek mennyiségét és típusa nem lépheti túl azokat a határokat, amelye­ket Németország fegyveres erői számá­ra a békeszerződés meghatároz. Németország és az Egyesült Nemzetek szervezete. „Azon államok, amelyek békeszerző­dést kötöttek Németországgal, támo­gatni fogják Németországnak az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe való felvé­telét“. Gascoigne, O. Shawgnessy és Brion­­val urak bejelentették, hogy az emlí­tett jegyzékeket és a Németországgal való békeszerződés javaslatát átadják kormányaiknak. A szovjet kormány békeszerződéstervezete óriási jelentőségű, mind a német egység mind az egé£z világ békéjének fenntartása szempontjából A Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a négy nagyhatalomhoz intézett kérelméből a világbéke megszilárdításának fontossá­gából kiindulva jegyzéket küldött Nagvbritannia képviselőjének Gascoige úr­nak, O. Shawgnessy úrnak, az USA ügyvivőjének és Brionval úrnak a francia ügyvivőnek. A jegyzékhez mellékelve van a Németországgal kötendő béke­­szerződés szovjet javaslata. A Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai úgy vélik, hogy a békeszerződést az össznémet kormány által képviselt Németor­szág részvételével kell előkészíteni és a Németországgal kötendő békeszerző­désnek a következő alánokon kell nyugodnia: A galántai járásban, topolnicai EFSz-ben Tóth Gergely és Kelecsény Vince, másfél nap alatt 24 ha-os lóheretagon szórta ki a műtrágyát A Stefanikovcei EFSz megkezdte a tavaszi vetést Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és s Szlovákia. Szövetkezet. Tanács hetllap^. - K.adöh.vatal: Bratislava, Kiiiková 7. - Telefon 332-99 Sz^kesztőség. Bratislava. Krizková 7. - Telefon: 321-46. - Ffiszerkesztó Major Sándor. - Kiadja az „Óráé” lap- é, könyvkiadó vállalat - Nyomja: Concord» nyomd^ BratuUva W. Nár. povstame 41. - Irányító póstahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre 100 - Kés. félévre 50.— Kis. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. az. 17.50 OPU Ba 2. 1950/Si. A Németországgal kötendő békeszerződés alapjai

Next

/
Thumbnails
Contents