Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-30 / 13. szám

III. évfolyam 13. szám. Äfd 2.“ KCS Bratislava, 1952. március 30.

Természetes követelmény, amellyel mezőgazdasági üzemeinkkel szemben fellépünk, a termelési és a munkaterv betartása. Ennek be nem tartása politikai és anyagi károkat von maga útán.

Első szocialista költségvetésünk

Szocialista munkaversennyel és májusi kötelezettségvállalással az életszínvonal emeléséért

Az állami költségvetés gazdasági politikánk vezérvonala megvalósításának az eszköze: kiépíteni hazánkban a szocializmust. Kifejezi nemzeteink rendíthetetlen akaratát egyre gyorsabban és bátrabban haladni előre a szocializmus felé, követni a szovjet emberek példáját, akik a nagy Sztálin vezetésével megvalósítják a kommunista társadalom előkészítését. Nagy feladatok tükre ez, amelyeket összhangban a munkásság, parasztság és az összes hazafiak milliós tömegeinek vágyával, dicső szülő Kommunista Pártunk, Gottwald elvtárs és kormányunk tűz ki elénk. Felvetítjük benne a kombinátok építkezéseinek, az EFSz-ek virágzó mezőinek, dolgozóink visszaadott egészségének, gyermekeink mosolyának a művészek és tudósok alkotásainak a képét és rendíthetetlen akaratunkat a Szovjetunió oldalán az egész emberiség számára kiharcolni a békét.

Az állami költségvetés fejlődése a szocializmus felé haladásunknak tükörképe. Ahogyan lépésről lépésre egyre jobban közeledünk a szocializmushoz, úgy jutottak be költségvetésünkbe a szocialista alapelvek, hogy a szocializmus építésének tevékeny eszközévé váljon. Népünk februári győzelme lehetővé tette 1949. évre elsőizben összeállítani egy kiegyenlített állami költségvetést. Az 1950. évi állami költségvetés közvetlenül magában foglalja a Nemzeti Bizottságok költségvetését. A Nemzeti Bizottságoknak így anyagi lehetőségük nyílt arra, hogy hatáskörükön belül teljes mértékben résztvegyenek az egész állam igazgatásában E költségvetés magában foglalja a nemzeti biztosítás költségvetését is.

Az állam legfontosabb és legkomolyabb pénzügyi műveletei — a nemzeti vállalatok finanszírozása — mindeddig csupán közvetve voltak az állami költségvetésbe foglalva, úgyhogy a tavalyi költségvetés még lényegében az állami igazgatás költségvetése volt C k a most megtárgyalt 1952-es évi költségvetés teljesíti tökéletesen a szocialista fejlődés mozgósítójának feladatát és válik a mi első szocialista költségvetésünkké.

Az 1952-es állami költségvetés első ízben foglalja magában a nemzeti és községi vállalatok költségvetéseit és ezzel a nemzetgazdasági tervvel v^ló szoros összeköttetést. A folyó évi állami költségvetés számai a nemzetgazdasági terv összes ágazatainak pénzügyi visszatükröződése, az egyes minisztériumok pénzügyi mérlegeire, a termelési és beruházási tervre és a béralapok tervére támaszkodnak. Ezzel az állami költségvetés magában foglalja nemzetgazdaságunk összes ágazatait az áll m pénzügyi alantervévé válik és a szocialista üzemek új pénzrendszerével együtt megteremti az előfeltételeket a költségcsökkentés hatásosabbá tételére, a halmozás fokozására és a pénzforgalom meggyorsítására Ez azt jelenti, hogy az állami költségvetés a leghatásosabb eszközévé válik Pártunk és kormányunk ama törekvésének, hogy minél olcsóbban, minél jobbat és minél nagyobb bőségben termeljünk és a népünk igyekezetével kitennelt javakkal minél célszerűbben gazdálkodjunk, hogy egy fillért se adjunk ki fölöslegesen. Gazdaságunk alapja a termelőeszközök szocialista birtoklása. Ennek gyarapodásától függ a mi előrehaladásunk a szocializmus felé, országunk iparosítása és népünk jólétének az emelkedése. Ezt a tényt tükrözi vissza

az állami költségvetés bevételi része is. Szlovákiában az összes bevételek 81 százaléka a szocialista üzemekből ered, míg a többi egyéb forrásokból eredő bevételek Szlovákiában az állami költségvetésnek még a 20 százalékát sem teszik ki.

Kommunista Pártunk és kormányunk egy percre sem feledkeznek meg tr.ol. hogy minden igyekezetünk célja ool o zó népünk anyagi- és kulíútúli ■ zínvonalának emelése. A szocialista ipar, az EFSz-ek, állami birtokok, gépállomások, erdőgazdaságok, kiépítése iránti törekvésünk, valamint ig, ékezetünk az építészet feljavítására és olcsóbbá levésére, a szocialista kereskedelem obi szolgálataira, népünk életszínvonala emelésének, a még szebb é§ üröm leljesebb holnap előkészítésének az eszkö zei. Igaz, hogy emellett iparunk fejlődése, olcsóbbodása és minőségi emelkedése fejlődésünknek a feltétele.

Ezzel az alapelvvel összhangban a Párt- és a kormány irány vonal i alap ján állami költségvetésünk arra törekszik, hogy a népünk munkájával szerzett anyagi eszközöket népünk anyagi és kulturális színvonalának emelésére fordítsuk. Szlovákiában például kulturális és szociális célokra 40 százalékkal többet fordítanak az 1951-es évvel szemben.

A szociális jellegű kiadások növekedése azt jelenti, hogy az állam 1952 január 1-től kezdve teljesen saját kezeibe vette a népünk egészségéről való gondoskodást. Népi demokratikus államunk megfelelő hvgiéniával, járványellenes szolgálattal, lelkiismeretes kezeléssel és preventív intézkedésekkel gondoskodik dolgozóink egészségéről s emellett a rendszeres egészségügyi nevelésről sem feledkezik meg. A modern orvostudomány összes vívmányai a dolgozók tulajdon ívá lesznek. így egyre hatásosabban nyilvánul meg nálunk Pártunk és kormányunk konkrét gondoskodásában minden idők legemberiesebb alapelve, amelyet a nagy Sztálin mondott ki, hogy az ember az összes értékek között a legértékesebb.

A dolgozók egészségügyi gondoskodásával párhuzamosan kormányunk fokozott gondoskodást tanúsít a serdülő ifjúság nevelése iránt. Növeli az iskolák és az osztályok számát, emellett arról sem feledkezik meg, hogy az iskolákat úgy helyezzék szét, hogy mindenki számára lehetővé tegyék a tanulást főleg a munkások és dolgozó parasztok gyermekei számára.

Különös figyelem tárgyául szolgál a dolgozó ifjúság művelődése és nevelése iránti gondoskodás. Intenzív esti táv- és iskolánkívüli tanulmányokat vezetnek be.

A főiskolák száma 24-re növekedett öt fiókintézettel és ezekben körülbelül

40.000 diák tanul.

Az iskolaügy, a tudomány és a művészetre előirányzott kiadások Szlovákiában 50 százalékkal emelkednek. Az ösztöndíjak kiadásai Szlovákiában több mint 42 millió koronával emelkedtek. Emellett nem feldkeznek meg a magyar nemzetiségű polgártársaink számára kiépítendő iskolahálózatról sem a dolgozók őszinte testvériségének jegyében.

Az állami költségvetés pénzügyileg biztosítja a Tudományos és művészeti akadémia eddigi szervezetének átépítését is és kedvező feltételeket teremt a Szovjetunióval való intenzív kultúrkapcsolatok kiszélesítésére.

Folytatás a második oldalon.

Kormányunk és a CsKP Központi Bizottsága — amint ismeretes — dolgozó népünknek hússal és hústermékekkel való ellátásával és az életszínvonal emelésével kapcsolatban határozatot hozott. Ezt a határozatot a gombai állami birtokon dolgozó tehenészek is magukévá tették és elhatározták hogy dolgozóink tejellátását nagyobb mértékben biztosítják az üzemekben, hogy elősegítsék a nehézipar kiépítését hazánkban, ami a béke biztosításának legfőbb alapja.

Ezért a sámoti gazdaság dolgozói május 1. a munka ünnepének tiszteletére versenyre hivták a gombai állami birtok többi gazdaságának tehenészetében dolgozó munkásokat a következő feltételek mellett:

1. a legmagasabb tejhozam elérése naponta és tehenenként;

2. a legkisebb kiadás egy liter tej kitermelésére;

3. a legmagasabb mennyiségű tej beadása közellátásra.

Az újvásári tehenészet első csoportjának dolgozói a következő szocialista kötelezettséget vállalták május 1. tiszteletére.

„Mi, az újvásári gazdaság állatállományi csoport tehenészetének első csapata kötelezzük magunkat, hogy május ■ 1-re, a munka ünnepének tiszteletére az istállónkban a reánk bízott teheneknél az átlagos tejhozamot a mai naptól

7.2 literről 8.5 literre emeljük. Szitás Alajos, Csambal Imre, Szelepcsényi József és Mózsi István“.

A felsőjánoki gazdaság tehenészetében a következő kötelezettséget vállalták:

„Május elseje tiszteletére mi, tehénetetők és fejők kötelezzük magunkat, hogy az átlagfej ést naponta és tehenenként egy literrel fölemeljük május 1-ig, vagyis 7 literről 8 literre emeljük. Bertalan Géza, Csömör István, Deák József, Csömör Eduárd, Horváth Gizella, Holik Etel és Csömör Erzsébet.

A sárosfaj gazdaság tehénetetői és fejői a következő kötelezettséget vállalták: „Mi, a sárosfai gazdaság munkásai, mint etetők és fejők kötelezzük magunkat, hogy gazdaságunkban a tejhozamot felemeljük május 1-re 8.17 literről 9 literre és literenkénti kiadást minden liternél 2 koronával csökkentjük. Ezt a kötelezettségvállalást azért tesszük, hogy a közellátásra mennél több tejet tudjunk adni és megerősítsük a világbékét".

Az úszori kertészeti csoport versenyre hívta ki a gombai birtok összes gazdaságainak kertészeti csoportjait a következő feltételek mellett:

1. a pénzügyi terv betartása;

2. a hektárhozam túlteljesítése;

3. Az időterv betartása;

4. a legmagasabb munkateljesítmény;

5. az árú legjobb minősége;

6. a legkevesebb hiányzás;

7. a munka időbeni elvégzése.

A munkaversenybe ezzel a jelmondattal indulunk: Harc a magasabb hektárhozamért, az összesített terv betartásáért és a világbéke megerősítéséért!

Táncos József Czomba.

A bajcsi állami gazdaság versenyre hívta a csallóközaranyosi állami birtokot

A párt- és kormányhatározat megtárgyalása után, amely a dolgozók jobb húsellátását célozza, valamint a tavaszi munkálatok időbeni elvégzésére vonatkozik, a bajcsi állami birtok dolgozói egyik összejövetelükön határozatot fogadtak el, amely szerint az egyes gazdaságokban, valamint az egész birtokon szocialista verseny megszervezésével nemcsak, hogy teljesítik az állami birtokra rótt feladatokat, de azt valamennyi termelési ágazatban túl is szárnyalják.

A csoportok és munkacsapatok egymás között is versenyeznek. így Erdélyi 1. csoportja, amely az anyalai gazdaságban dolgozik, versenyre hívta Füri Ferenc csoportját a magasabb hektárhozamok elérésének érdekében, egyúttal kötelezte magát, hogy a munkacsoport gondjaira bízott hektáron túlszárnyalja a tervezett hozamokat. A túlteljesítés mértéke — a kötelezettségvállalás szerint — minden terménnynél jelentős. A haraszti gazdaságban a dohánytermelők munkacsapata, amelynek Kollár J. a vezetője, Krivánka József csapatával kelt versenyre és vállalta, hogy 8.50 mázsával fokozza a tervezett dohányhozamot. A kotelnicai gazdaságban Nagy elvtárs állattenyésztési munkacsapata atra vállalt kötelezettséget, hogy a malacállományt 194 darabbal gyarapítja, a vásárolni szándékolt 60 anyakoca helyett pedig saját nevelésből biztosítja ezt az állományt. Kovács László tehnészeti munkacsapata Mi hal e k Imre csapatával versenyez, s az eddigi 6 literes átlagos tejhozamot 8 literre emeli naponta és tehenenként. Hasonló kötelezettségeket vállaltak a többi gazdaság munkacsapatai és csoportjai is. v

A bajcsi állami gazdaság dolgozói egyébként úgy döntöttek, hogy versenyre hívják a szomszédos csallóközaranyosi birtok dolgozóit. A verseny célja: melyikük ér el jobb eredményeket a növényi és állattenyésztési termelésben, illetve melyikük teljesíti túl nagyobb mértékben a tervet a termelési önköltségek emelkedése nélkül. A verseny keretében a bajcsi dolgozók az egyes terményeknél a következő mértékben akarják túllépni a tervet: őszi búzából 24.50 mázsa helyett 25.25 mázsát, tavaszi búzából 20 mázsa helyett 21 mázsát, zabból 20 mázsa helyett 21.5 mázsát, kukoricából 32 mázsa helyett 33.30 mázsát stb. Az állattenyésztési termelésben az átlagos napi tejelékenységet 8.2 literről 8.5 literre akarják fokozni, A sertéseknél a terv napi 54 dkg-os súlygyarapodást ír

elő, ezzel szemben 60 dkg-os napi súlynövekedést akarnak elérni átlagban. Egy anyasertéstől 11 malacot akarnak elválasztani, a borjúnevelést terén az a cél, hogy a növendékállatok átlagban 90 dkg-os súlygyarapodást érjenek el naponta. A juhtenyésztésben 120 bárányt akarnak elválasztani, a gyapjútermlést pedig 3.7 k-gra akarják állatonként emelni.

A kitűzött és vállalt feladatokat a szovjet szovhozok dolgozóinak tapasztalatai alapján akarják elérni. A keresztsoros módszerrel végzett vetést rendszeresítik; a rozsnál, kukoricánál és lucernánál pótbeporzást alkalmaznak, bevezetik a szemcséstrágyák használatát stb. A fejősteheneket tejelékenységük. és egyedi tulajdonságaik szerint takarmányozzák, rendszeresítik a naponkénti háromszori etetést és fejést. Bevezetik a tőgymaszszírozást. is. Az anyakocáknál kétszeri ellést akarnak biztosítani évente. Rendszeresítik a borjak mesterséges nevelését, mégpedig 100 százalékban. Az alkalmazottak teljesítménynormák szerint dolgoznak, a jutalmazásban pedig 100 százalékban bevezetik a jutalompótlékozási (prémium) rendszert.

Amikor a versenyt a bajcsi állami birtok dolgozóinak ünnepi taggyűlésen kihirdették, Király elvtárs, traktoros a következőket mondotta:

_ Az elmultévi gyakorlattal szemben jelenleg már pontosan kijelölt munkacsoportokban és csapatokban dolgozunk. Feladatunkat megtárgyaltuk, úgyhogy valamenynyien tudjuk, hogy kinek hol és mikor mit kell elvégeznie. Az idei tavaszi munkálatok során 39 munkaóra alatt 30 hektáron kétszer boronáltuk és bevetettük ezt a területet. Ilyen munkaszervezés és ilyen munkalendület mellett vállalásunknak egészen biztosan eleget teszünk. Munkánk eredménye figyelmeztető válaszul szolgáljon a nyugati imperialisták törekvéseinek, akik elő akarják idézni a harmadik világháborút és ezáltal semmivé akarják tenni építőmunkánkat.

A csehszlovákig! magyar dolgozó parasztok hetilapig