Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-23 / 12. szám

1952. március 23. 5 A dolgozók jobb ellátása érdekében Nagykeszin is fölkészültek a termelési terv túlteljesítésére A Csehszlovákiai Kommunista Párt elnökségének határozata nyomán a ko­máromi járás Nemzeti Bizottság teljes ülést tartott, amelyre meghívták a já­rás valamennyi szövetkezetének képvi­selőit, az állami birtokok, a helyi Nem­zeti Bizottságok és a pártszervezetek funkcionáriusait. A járás politikai vezetői, a vidéki po­litikai tényezőkkel karöltve, alapos tár­gyalás alá vették a párt- és kormány­­határozatot. Különösképpen az orszá­gos tervnek a komáromi járásra eső feladatairól esett sok szó. Az ülésen olyan határozatot fogadtak el, amely szerint mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztés terén a terme­lési tervet jóval túllépik. Igen sokan szólaltak fel az ülésen és valamennyien arról beszéltek, mikép­pen valósítják meg a gy ikorlatban a határozat pontjait. A felszólalók közül a legértékesebb beszámolót a nagykeszi szövetkezet kiküldötte mondotta el. A szövetkezet 642 hektáron gazdálkodik és az 1952. esztendőben az alábbi ered­ményekre számít: Búzából a tervezett 21 mázsás hektárhozamot 24 q-ra eme­lik, a rozkhozamot 20 mázsáról 22 q-ra; az árpa hektárhozamát 2 mázsával, a zab hektárhozamát 3 mázsával, a kuko­ricáét« 2 q-val/a cukorrépáét 20 q-val' a lenét 16 és a boréó hektárhozamát 3 mázsával fokozzák. A növénytermelés mellett az állatte­nyésztésben is túlteljesítik a tervet, mégpedig mind a beszolgáltatás, mind a tenyésztés terén. A tervezett 100 da­rab tehén számat, amely még jelenleg csak 60 darab, 120-ra egészítik ki. Mindezt úgy érik el, hogy tagok saját tenyészetükből 30 darab üszőt, vala­mint 10 fejőstehenet adnak a közös is­tállóba, 20 tehenet pedig felvásárlás út­ján szereznek be. Az állatok beállításával egyidőben, Malinyinova fejési módszerének fel­­használásával, a tejhozamot tehenen­ként 20 literrel emelik. Felemelik a je­lenlegi 50 darab kétéves üszőállomá­nyukat is, mégpedig 60 darabra, évi és darabonkénti 180 kg-os átlagos súly­szaporulattal. Ami a borjak elválasztását illeti, a szövetkezet tagjai kötelezték magukat, hogy 100 tehéntől az év végéig 85 bor­jút választanak el, ami a terv 15%-os túlteljesítését jelenti. Az anyakocáknál az elválasztás eb­ben az évben egy ellésnél csak hét ma­laccal számolt, ezt a számot ugyancsak emelték, mégpedig kilenc darabra. A szövetkezeti sertéshizlalda ebben az évben 310 darab átlagosan 110 kg sú­lyú hízót nevel fel a terv szerint, de'ezt a számot szintén növelik, mégpedig úgy, hogy az állományt 390-re növelik átlagosan 130 kg-os súlygyarapodással. Igen időszerű most a tavaszi munkák előkészülete is, amelyben a nagykeszi szövetkezet ugyancsak nem áll az utol­só helyen. A mélyszántással 100n/o~ban rendben vannak, a tavaszi munkálato­kat ennélfogva saját fogataikra tervez­ték. A komáromi traktorállomással is megkötötték szerződést a legnehezebb munkák elvégzésére, mégpedig három traktort kapnak kisegítésre a tavaszi munkák gyors elvégzése céljából. A sajáttermésű, tavaszi vetőmagva­kat, már jóelőre elkészítették, ki is tisz­tították. Az állandó munkacsoportok megszer­vezésénél szintén nagy lépést tettek meg. Két állandó mezei csoportot állí­tottak fel 25—25 taggal. Egy nyolctagú munkacsoport 15 hektáron a dohány­­termesztést vállalta, viszont a kertésze­ti csoport, amely 16 tagból tevődik össze, 10 hektáron minőségi zöldséget termeszt; Az ötödik munkacsoport, az ! állattenyésztők csoportja, amely 20 tagból áll az állattenyésztés valameny­­nyi ágában a tervet a határozat alapián nemcsak teljesíteni akarja, de túl is szeretné teljesíteni". Nem lehet jó termést várni akkor, ha nem biztosítjuk a föld szükséges táp­anyagait. Erről Nagykeszin nem feled­keztek meg, mert kellően biztosították magukat műtrágvával. Raktárukban 7 vagont tartalékoltak különböző műtrá­gyákból. A felsorolt tényekből világosan lát­hatjuk, hogy a nagykeszi szövetkezet tagjai az összesített tervek teljesítését biztosították. Valamennyien megértet­ték Pártunk szavát és hozzá akarnak járulni a lakosság hússal és hústermé­kekkel való akadálytalan, bőségesebb ellátásához. Sz. Vidám nótaszót hallottunk a demén­­di magyarnyelvű nemzeti iskola udva­ráról. Bennünket is magával ragadott a jókedv és a dalolok közé álltunk, hogy közösen örüljünk a tavaszi napsugár­nak és a békés életnek. Rózsásarcú, szőke lánykák hajlékony testecskéjükkel ügyes mozdulatokat vé­gezve lejtették a táncot. Közben fel­csendült egy-egy kedvenc dal. Amint boldogságtól átitatott arccal gyönyörködünk a táncoló gyereksereg­ben, önkéntelenül megelevenednek előttünk a régi gyermekkori emlékek. Milyen különbség van az akkori gyer­mek és a mai gyermek játéka között. Az egyik játék csak azért, mert nincs mit csinálni a szünet alatt; a másik: igazi, szívbőljövő, lelkes játék. Mások az arcok, mások a tekintetek. Űjtípusú embert tükröznek vissza, aki­be minden reményünket helyeztük. Akik kizárólag a miénk és minden bur­­zsoá rósz neveléstől mentes. Elbeszélgettünk a gyermekekkel. Nyíltan és bátran válaszolnak minden kérdésünkre. Most éppen gyermekéveik legszebb óráira készülődnek. Május elsején, a dolgozók legszebb ünnepnapján lete­szik az úttörő-esküt. Persze csak akkor kapják meg a piros kendőt, ha jól ta­nulnak és a eleget tesznek mindannak, amit egy úttörő-jelölttől megkövetel a rendszabály. Aztán arról beszélnek, hogy nincsen mozi, villany, hangszóró és rádió a fa­luban és mindez azért, mert a falu kis- és középparasztjai még nem tértek át a közös gazdálkodásra. Csak éppen az c falujukban nincsen EFSz. Az egyik diák elmondotta, hogy édesapja az ál­lami birtokon dolgozik és nagyon szép fizetést kap. Mindenük iftegvan, ami szükséges. Aztán megkérdeztük őket, hogy mi­lyen pályára készülnek. Kisfiucska jelentkezik, még csak az I. évfolyamba jár. — Ha' megnövök, traktoros leszek — mondja öntudatosan. Régi Sanyi pedig ezt mondja: — Nekem a bányászélet tetszik Na­gyon szép ruhájuk van, aztán a leg­szebb lakásokban laknak. Mindenben elsők a bányászok! Németh Géza csillogó szemekkel folytatja tovább a beszélgetést és el­mondja, hogy ha megnő, ő is olyan hős akar lenni, mint azok a férfiak, akik naponként leszállnak a mélybe hogy ércet, szenet fejtsenek a \ gyárak és a kohók számára. Most egy kislány emelkedik föl: sző­ke haján megcsillan a fény és kék sze­méből életkedv, a jövő reménye ra­gyog. Kissé elpirul, amikor elmondja: már régi vágya, hogy kalauznő lehes­sen. — Amikor először ültem autóbusz­ban — folytatja Saróka Mária —. any­­nyira megtetszett a kalauznői hivatás, hogy ott nyomban elhatároztam: sem­mi egyéb nem leszek, csak kalauznő. A következőkben Oren Klára mond­ja el, hogy mi is szeretne lenni, ha el­végzi iskoláját Egyetlen vágya hogy fodrásznő lehessen. De most már nem az úri dámák, hanem a becsületes munkásnők haját rendben tartani. A Nemzetközi Nőnap alkalmából zet tagjait a közös gazdálkodástól. így kultúrműsort mutattak be a gyerme­kek, amely olyan szép volt, hogy még a legigényesebb néző tetszését is meg-Az újbarsi szövetkezet javítsa meg a munkáját Az újbarsi szövetkezetben az első ta­vaszi napokban kettős gyorsasággal fo­lyik a munka. Már megtisztították a vetőmagot és megjavították a vetőgé­peket; várják, hogy mikor kezdhetik a vetést. Az újbarsi EFSz 1950-ben alakult meg 130 taggal, ma már az új­barsi szövetkezeti tagok a III. típusban dolgoznak. , A szövetkezetnek nagy nehézségei vannak, mert nincs közös istállója és az állatállomány szét van szórva a falu­ban, istállóról istállóra. Annak, hogy nincsenek egyhelyen az állatok, persze a szövetkezet látja kárát, mert nem tudják rendesen ellátni az állatokat ta­karmánnyal, ennélfogva sok időt paza­rolnak. ami nem gazdaságos és nem is kifizető. És amint látjuk, az ellenőrzés' munkáját sem tudják úgy végezni, ahogyan kellene, mert az állatok több istállóban gondozatlanok. Viszont van­nak olyan helyek is, ahol meglátszik az istállón a gondos emberkezek munká­jának eredménye. Az egyik lóistálló­ban, ahol 18 lónál két 60 éven felüli elvtárs dolgozik, csak úgy ragyog min­den a tisztaságtól Megkérdeztük az egyik etetőtől, Gálik Jánostól, hogy meg van-e elégedve a munkájával? Erre odajön a másik etető is, Ambal Pál és ő'Válaszol:-— Már hogyne lennék megelégedve, amikor ilyen öregember számára is ad­nak munkát a szövetkezetben. Valami­kor az öregember munkáját már nem becsülték meg. Ma munkateljesítmény szerint vagyunk jutalmazva, előlegként egy hónapra 3000 koronát kapunk és még azonkívül természetbeni járandó­ságot is. Minden etetőnek ilyen tisztán kellene tartania az állatokat, mint aho­gyan ez a két elvtárg cselekszi. Bizony sokhelyütt nem lehetett meg­ismerni a teheneket, olyan piszkosak voltak, mintha sohasem lettek volna megtisztítva: Tanyasi József, aki felügyéi az állatállományra, ha kérdőre vonja az etetőket, hogy miért nem tiszták az állatok, akkor a felelet rend­szerint csak ennyi: — Ha nem tetszik, vidd a teheneket más istállóba, vagypedig gyere és dol­gozz magad! A szövetkezet elnökének, S a b í k elvtársnak több gondot kell szentelnie a szövetkezet ügyeinek, az ilyen etető­ket pedig „érdemük szerint kell meg­jutalmazni. Az újbarsi szövetkezet 842 ha földön dolgozik. Az a tervük, hogy az idén már dohányt is termelnek. Amikor vé­gigmentünk a falun, megkérdeztem Tanyasi elvtársat, hogy mit építenek amott, közel a községházához. Tanyasi elvtárs szinte büszkén felelte: — Dohányszárítót! Még az idén ké­szen kell lennie, mert az idei dohányt benne akarjuk megszárítani. Már készítik is az újbarsi szövetkeze­ti tagok a 12 melegágyakat a dohány­palánták számára. Az idén már nem lesz probléma a dohány szárítása, mert villanyszárítón egyszerannyi meg lehet szárítani. A legnagyobb hiba, hogy a fejőste­henek kevés tejet adnak, de mégsem használják a szovjet módszereket a fe­­jésben. Nem bírják teljesíteni a tejbe­adást. Tanítani kellene az elvtársnőket, meg kell ismertetni velük a Malinyi­nova módszerét, hogy emelhetnék a tejhozamot és több tejet tudnának be­adni a köz számára. De az elvtársnők is több pénzt kereshetnének azátal, ha elérnék a nagyobb tejhozamot. Az újbarsi EFSz vezetőségének több gyűlést kell összehivnia, nagyobb ne­velőmunkát Jíell kifejtenie a tagok kö­zött. Viszont a tagoknak is gyakrabban kellene ellátogatniok a gyűlésekre, ahol minden bajukat közösen megtárgyal­hatnák. Kizárólag így küszöbölhetik ki azokat az akadályokat, amelyek a szö­vetkezet fejlődése elé gördülnek. Ha az újbarsi EFSz tagjai lelkesedéssel dol­goznak a több termésért és a jobb meg­élhetésért, akkor ezek az akadályok bi­zonyára eltűnnek a szövetkezet útjából. Az új vezetőség megválasztásával a nagycétényi EFSz visszaszerzi a tagságbizalmát Az elmúlt évben az ősz folyamán, a vetési munkálatok alkalmával, mint a hangyazsombék hemzsegett a nagycé­tényi határ a sűrűn dolgozó szövetke­zeti tagoktól. Csaknem 252 hektár bú­zát és 60 hektárnyi rozsot vetettek el. Am az ősz imunkál átok elvégzése óta igen nagy változás állott be a szövet­kezet életében, mert az őszi munkála­tok előtt' csaknem háromszázán el­hagyták a szövetkezetét. Nos, itt fel­vethetnénk a kérdést: miért léptek ki ezek a tagok a szövetkezetből, amikor olyan jó munkát végeztek? A kedve­zőtlen választ a szövetkezet vezetősége gyönge munkájának és a helyi párt­­szervezet hanyagságának számlájára írhatjuk. A vezetőség ugyanis még az elmúlt évben 1.500 darab V- ruhapon­tot kapott abból a célból, hogy azokat a tagok között ossza szét. Szétosztás helyett, a vezetőség a tagok határoza­tának mellőzésével igazságtalanul járt el- — Ennek tudható be az is, hogy a tagok nyugtalansága npttön nőtt' nem volt olyan vezetőségi tag, aki magyarázat tál szolgált volna a Hibapontok szétosz­tásával kapcsolatosan. Ráadásul a le­dolgozott munkaegységeket sem szá­molták el. ami csak súlyosbította a helyzetet és elidegenítette a szövetke­nem is csodálkozhatunk, ha az újon­nan belépett szövetkezeti tagokban nem vert gyökeret a nagyüzemi gaz­dái1 odás gondolata, hiszen minden tag úgy látta a fejlődő körülmények alap­ján, hogy az ilyen gazdálkodás mellett még megélhetése sincs. Most már látjuk' hogy a szövetkezet vezetősége nem is igyekezett, hogy a tagokat érdekeltebbé tegye a termelés­ben, ezenfelül pedig még a gazdaság vezetéséről sem szolgált felvilágosítás­sal. így nem lehet hazárdírozni a kis­­parasztság jóindulatával, munkakedvé­vel: ezt csak az ellenség teszi meg. A szövetkezet öntudatos alapítótag­jai nem rettentek meg a nehézségektől és új vezetőséget választottak, amely­nek a régi hibák kiküszöbölése lesz a gondja. Hogy mindez Nagycétényben megtörténhetett hibás a járási pártve­zetőség is, mert nem tett semmit a kez­dődő bajok orvoslására, holott erről tudomása volt. A járási földművelés­­ügyi osztály is csak akkor kapott ész­hez, amikor az ügy elmérgesedett és küszöbön álltak a tavaszi munkálatok. Hisszük, hogy a szövetkezet tagjai, az elmúlt évi hibákon okulva ezentúl ébrebbek lesznek és ügyelnek arra is, hogy a szövetkezet vezetősége jól dol­gozzon és ne éljen vissza a tagság belé helyezett bizalmával. Legyen gondjuk arra is, hogy az új vezetőség tartsa tiszteletben a szövetkezeti demokrácia alapelveit' hogy fontos kérdésekben a taggyűlés döntsön és nem úgy, mint a régi vezetőség azt alkalmazta. Ugyan­akkor az új vezetőség hasson oda, hogy különböző eljárások foganatosításával a szövetkezet tagjait állítsa a közös gazdálkodás érdekeinek középpontjá­ba, mert csakis így töltik be hivatásu­kat a nagyüzemi gazdálkodás terén dolgozó népünk javára -Sz­nyerte volna. A kultúrműsor fénypont­ja a négyes kozáktánc volt, amely mindannyiunkat elragadtatással töltött el. Ezért a gyönyörű táncért Oren Klá­ra, Saróka Mária. Duchony Erzsébet és Kremcicskv Teréz érdemel dicséretet, akik szorgalmas igyekezetükkel min­dent elkövettek, hogy szépen előadják a kozáktánc. • A műsort szavalatok ég az iskolai énekkar szereplése egészítette ki, úgy­hogy a változatos műsor csaknem egy órán keresztül gyönyörködtette a je­lenlévőket. A legnagyobb dicséret azonban Pran­­dorfi Piroskát illeti, aki szocialista ha­zafiasságra neveli a jö'to nemzedéket. (pe) Életkedvvel, nótaszóval építi az új nemzedék a szocialista jövöt

Next

/
Thumbnails
Contents