Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-23 / 12. szám

6

1952. március 23,

A korai vetés és talajelőkészités helyes agrotechnikája

Kezdjük el a vetést mennél előbb, mennél korábban. A koratavasszal vethető növények sikeres termelésének ez az alapfeltétele. A tavaszi búza, mák, borsó magja a talajban egy-két C° mellett, az árpáé 3—4 C°> a zabé 3—4 C° mellett már csírázik. De nem szabad késlekedni a len vetésével sem. Ezeknek a növényeknek tenyészideje 90—120 nap, a legkisebb késés Is tenyészidejűket rövidíti meg. ez pedig a termés csökkenésére vezet.

Koratavasszal vethető növényeink gyakori rossz termésének legfőbb oka a múltban a vetéssel való elkésés volt. Ha április elején kerül a földbe az árpa. zab, borsó, mák és a len, a rendesen viszontagságos későtavaszi Időjárás miatt lesz a növényzet koravén, fejlődésében elmarad. A fiatal korban meg nem erősödött növénvek pedig nagy termést nem adhatnak.

De amiatt is korán kell vetni, mert ezáltal előzik meg a növények a gomba és rovarok kártételét A földibolha csak a későn vetett gyenge lenvetéshcn okoz pőtolh itatlan kárt, a levéltetű csak a fiatal mák vékony levélzetét támadja meg és a gombakártevők is azt a borsót pusztítják el, amely fejlődésben lemaradt.

Fejlett agrotechnikát!

A nagy termelés elérésének a korai vetésen kívül másik alapfeltétele a jő agrotechnika.

Az őszi mélyszántást el kell simítozni.

Ezt a munkát minden esetben végezzük el, mihelyt lehet A koratavaszl napsütés, szárltószelek hatására órák alatt „pirul" » talaj. Ne várjuk a? egész tábla megszaradására, hanem magasabban fekvő szikkadt részeken kezdjük el símitózást. A VHiatmzféle simító végzi a legjobb munkát, de ennek hiányában szocialista nagyüzemeinkben házilag is el lehet készíteni acél- vagy falécből olyan 3—4 tagú simítót, .amellyel elvégezhetjük a tavaszi agrotechnika első, finoman porhanyító talajmunkáját. THtgödöttehb, hónyomásos nehezehb falatok megporhanvitására fogasboronára, vagy kultlvátorra Is szükség lehet. Bármelyik eszközt használjuk, két dologra kell ügyelni:

1. A talaj ne tegyen sáros, túl nedves, mert a* elrontott koratavaszi talajt később mír megjavítani nem lehet, A biztos rögösödéit idézi elő, ha még nem szikkadt, sáros talajban dolgozunk.

2, Morzsalékos szerkezetű legyen a magágy. A magvak akkor csíráznák ki gyorsan és hiánytalanul, ha a nyirkos és finom talajmorzsalék a földbe vetett magvakhoz simulnak A sárra! összekeni magból nagyon sok elpusztul- a kiszáradni engedett talajfelszínen száraz rétegében pédig sokáig „elfekszenek" a magvak kicsirázás nélkül.

Az időben való simltózással biztosítjuk a szükséges nedvességet, előállítjuk a talaj morzsalékos szerke. rété*, a vetéshez a legjobb magágyat.

A tavasai kalászosok vetése

A kedvező magágy tavaszi kalászosainak részére legtöbbször már a simítózással előállítható, legfeljebb a tömödöttebb táblafoltokon lehet szükség a fogasra. Mihelyt a simítózás megtörtént, azonnal fogjunk hozzá a vetéshez.

Vezessük be mennél nagyobb területen a kalászosoknak a Szovjetunióban nagy sikerrel alkalmazott vetési módját a keresztbe-hosszába való vetést. Ezáltal elkerüljük, hogy a sorokban sűrűn állanak egymás mellett a növények, a sorközben pedig egymástól 12 cm távolságra,

keresztbe-hosszába való vetés arányosabbá tesz) a növények tenyészterületét, elősegíti a kifejlődésüket, a növényállomány mégis zártabb lesz és a terméshozam emelkedik,

A kereszthe hosszáha—való vetésnél a rendesnél 10—20 százalékkal nagyobb mennyiségű vetőmagra van szükség. A fele magot hosszába, a fele magot keresztbe vessük el.

A vetőgép után könnyé magtakarót használjunk, Ha azonban száraz az időjárás, alkalmazzuk a hengert, mert az elősegíti a taíajmorzsák átnedvesedését, sietteti és egyenletesebbé teszi a kelést. A talaj kérgesedésének megakadályozására a hengerrel egy menetben alkalmazott magtakaró vagy tüsbeborona zári» be a vetést.

A vetés technikája módosul, ha a kalászosokat védőnövényként vetjük. Egyik súlyponti takarmánynövényünknek. a vörösherének vetése nagyon sokszor azért nem „sikerül", mert korszerűtlen a talajelőkészítés ét helytelen a vetés technikája. Figyelembe kell venni, hogy az árpa védő növénye és nem elnyomója a vörösherének. Ezért az árpából a szokásosnál kevesebbet, 140—150 kg-t vetünk hektáronként, hogy a talajon kikelő vöröshere növénykéknek is legyen helyük. A vetés keresztülvitelénél hagyjuk el a régi módszert, amikor vöröshere magját Összekeverték az árpával és egy menetben vetették el- Ilyenkor a magvak eloszlása » területen nem lehet egyenletes, Az aprómagvak az árpa vagy zab nagyobb magvaival együtt soha nem jutnak arányosan a talajba. De a mélység sem lehet megfelelő, mert vörösherét nem szabad 3 cm-nél mélyebbre elvetni,

Az tehát a helyes eljárás, hogy először elvetjük az árpát kevesebb mennyiséggel' utána a talajt lehengerezzük és úgy vetjük el a vörösherét az árpa soraira keresztbe, a pontosan 12 kg mennyiségre beállított vetőgéppel. Utána henger, tüskeborona fejezze be a vetést.

Fontos tudnivalók a burgonya termesztésénél- 4 burgonya az a termény, amely a mezőgazdaságban igen fontos szerepet tölt be. Előnye, hogy nem kíván olyan sok kézzel végzett és fáradságos munkát, mint a többi kapásnövény (pl. a rukorréps)

és nincsenek különösebb talajigényei sem. Kitűnően termeszthető síkságon és hegyvidéki talajokon is.

A mezőgazdasági gyakorlatban a burgonyát, fölhasználása szerint, osztályozni szokás. Étkezés), ipari és takarmányburgonyát különböztetünk meg. A burgonya termesztésének módja attól is függ, hogy azt milyen' gazdasági célra akarjuk fölhasználni. Azokban a Körzetekben, amelyek erre alkatmassak, az elismert vetőburgonya termesztését helyezik előtérbe.

Mitől függ a burgonyatermés mértéke és minősége?

A? első rs legfontosabb föltétel, hegy a vetőbgrgonya egészséges és jómlnőségű legyen Az elismert vetőburgonya minőségét az 594/1942 számú kormányrendelft szabályozza- s ez a rendelet nagyjából a következőket mondja:

A vetőqumók nagysága a gömbölvded fajtáknál $,5 ft <m átmérőjű» a hosszúkás fajtáknál 4—9 cm legven Idegen fajták hozzá keveredése 0.05 <Vqnál- az anyag hozzákeveredése pedig 1%-nál több nem lehet. A súlyosan sérült vetőgumókat» amelyeknél a sérülés 0.1 cm mélységre hatol a vetőgumóba» eredeti ültetőinél legföljebb 1.5%-b.m' átültetésnél legföljebb 5% ban szabad fölhasználni. Burgonyarákos vetögumókat semüyen esetben >em szabad ültetésre használni Az olyan községekben tehát» ahol burgonvarák fordul elő- nem szabad a burgonyát vetőgumora termeszteni ép az ilyen községből . származó burgonyát tilos szállítani.

Mindezek a tényezők a burgonyagumókon már szemmel is észlelhetők A gyöngébb terméshozamot azonban mindig elsősorban azok a vírusbetegségek okozzák/ amelyek egyébként a gumókon nem láthatók.

Azt ajánljuk tehát a Földműves Raktárszövetkezetek érdekelt előadóinak» akik a burgonyavetőmag termesztésének és elosztásának kérdéseivelrfoglalkoznak. hogy a hozzájuk került any»q egészségi ellenőrzésének nagyobb figyelmet szenteljenek. Elegendő» ha minden beérkezett vagon burgonyából kb. r>0 gumóból álló mintát vesznek» s ezt elültetik az erre a célra kijelölt parcellákon. A vegetáció idején azután meg lehet állapítani a vetőgumók minőségét» mégpedig elsősorban a bokrosodási folyamat alapján. Ezzel a kísérlettel sok kártól és kellemetlenségtől szabadulhatunk meg.

Hogyan készítsük elő az ültetést és milyen fajtát válaszunk?

A gumó szerves élő anyag» amelynek igen magas a víztartalma» tehát gyorsan romlandó. A vegetációs nyugalom idején a burgonyatárolókban és a vermekben 1—4 C°-os hőmérsékletnek kell lennie. Ha a tárolt burgonya száraz» megfelelően érett és ügyelünk az alacsony hőmérsékletre- biztosra vehetjük» hogy a gumók nem csíráznak ki idő előtt- nem hajtanak fehér és hosszú csírákat» amelyek a vetőgumót elerőtlenítik.

Mások a teendők azokban a körzetekben» ahol korai burgonya termesztésével foglalkoznak és a korai

termésen van a hangsúly. A korai fajták (Estlin^Kitting, Blntje) vegetációs idősiakának megrövidítésére és előcsiráítatására szolgál Az előcsíráztatók olyan helyiségek, amelyek világosak és fűthetők. A burgonyái a tél vége előtt előcsíráztatjuk (rendes körülmények között február első felében). A hőmérsékletet 8—10 C“ között tartjuk, A* előcsíráitatás 5—6 hétig tart. A siker attól fülig- hogy gondoakodtunk-e megfelelő világosságról és átrakjuk-e rendszeresen a burgonyás ládlkókat, hogy minden gumó lehetőleg egyformán hozzájusson a fényhez. A !ádikókat nem szabad szorosan egymásmellé helyezni, hagyjunk ótat közöttük, hogy a? elécslráztatott burgonyát ellenőrizhessük, Előesíráztatással a burgonya erős, zöldszlnű csírákat hajt.

Ami » fajta megválasztását Illeti, gazdag választékkal rendelkezünk. Soha ne feledkezünk meg a kérdések körzet éghajlati és termesztési körülményeiről, valamint tartsuk szem előtt a termesztés célját.

A burgonya helye a vetésforgóban

Burgonya alá összes szántunk. A trágyázás Istállótrágyával történik, A vetésforgóban az ősziek után következik, Mihelya a burgonya le kerül a parcelláról, tavasziak következnek utána. Alább két vetésforgómintát közlünk, mégpedig hegyvidéki burgonya termesztő körzetek részére;

1. burgonya

2. tavasziak

3. herefélék

4. ősziek

1. egyharmad here, kétharmad herefüves

2. egyharmad búza, kétharmad herefüves

3. fél burgonya, fél rozs

4. fél rozs, fél zab

5. burgonya és takarmányrépa

6. fél zab alávetem énnyel, fél árpa aláveteménynyel.

Talajigények és a talaj előkészítése

A burgonya homokos-agyagos» sőt agyagos talajt kíván. Alkalmatlan a nehéztalaj» de nem felel meg a túlkönnyű talaj sem.

A talajelőkészítés alapja az őszi szántás és az őszi istállótrágyázás. Amikor a talaj kiszáradt» a barázdák harántirányában simítózást végzünk. Továb bi teendőink hengerelésből és porhanyításból áll Ha , a talajt már előkészítettük- hozzálátunk a barázdák kiszántásához. Ehhezt vagy, ekét» vagypedig ú. n. mindenes gépet használunk Az utóbbinak az az előnye» hogy egyszerre legalább három barázdát szánt» eketeste után pedig olyan szeerkezet var amely kijelöli a burgonyagödrök helyét.

Az utóbbi időben kitűnően beváltak a burgonya vetőgépek » amelyek lénygesen megkönnyítik és meggyorsítják a munkát» de gondos és szakértő keselést kívánnak. Különösen a sortávolságra kell nagy figyelmet fordítani» nehogy a gép kihagyjon. A vetőgép használatánál nem maradhat el a vetőgumók megelőző gondos osztályozása sem,

Uj módszer a traktorosok munkájának jutalmazásánál

Túlteljesítésekért 509/„-os jutalompótlékot kapnak

Bratislava (TPP) — A gép- és traktorállomások munkájának javítására vonatkozó párt- és kormányhatározat megállapítja a mezei munkát végző traktorosok jutalmazásának és jutalompótlékozásának (prémium) alapelveit is. A traktorunk jutalmazásának új módja már r kívánsága minden érdekelt dolgozónak Ezúttal elsősorban az az alapelv érvényesül, hogy azok az öntudatos traktorosok, akik maras teljesítményeket nyújtanak és példamutatón kihasználják gépüket, igazságos jutalomban részesüljenek

Hála a szovjet gépállomások gazdag tapasztalatainak, már a mezei traktormunkák normázásának egyéves tanulságai alapján is, a munka olyan megszervezésének és jutalmazásának módszerét vezethetjük be, amely minden hiányosságot eltávolít ezen a sz kaszón. biztosítja a munka termel'kenvségének fokozását és ezáltal a jutalmak növelését.

Mi a különbség a mezei traktormunkák normázásának és jutalmazásának régi módja és az új módszer köpött, amelyet most vezetünk be az említett párt- és kormányhatározat alapján? Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy az új normák rendkívül egyszerűek és áttekinthetők, ami minden traktoros számára lehetővé teszi a teljesítmény és az üzemanyagszüksérlpt normájának megállapítását, továbbá könnyen megállapítható az is, hogy milyen jutalom jár a ha-kénti munkáért, esetleg a műszaki norma teljesítéséért Az új normarendszer felöleli a traktorok átszállításával, a várakozással, és egyéb elkerülhetetlen velejárókkal kapcsolatos időnornákat, úgyszintén a I, fokú technikai karbantartási munkák és a rákapcsolható munkagépek tisztításának normáját is.

Ez az egyszerű és áttekinthető táblázat lehetővé teszi a traktoros számára, hogy állandóan ellenőrizhesse jutalmazásának mértékét, valamint anyagszükséglet és teljesítmény fokát, ami edd g nem tapasztalt módon elősegíti az állami gép- és traktoróllomások munkájának ellenőrzését.

Azok a traktorosok, akik a munka termelékenységét magas fokra emelik, akik következetesen kihasználják öépük teljesítőképességét, valamint értékesítik a szovjet traktorosok, kombájnosok és egyéb szakemberek tapasztalatait, s ezáltal a norma által megállapítottnál magasabb teljesitménveket érnek el, külön jutalomnótlékban részesülnek, mégpedig a kíilönteljesílmőnyek 50%-oa arányában.

Tegyük föl, hogy a traktoros, aki „Zetor 25“ traktoron dolgozik és az állami munkakatalógus V. osztályába tartozik, egy műszak alatt 4.5 ha-on végzett középszántást; a talaj nagyin könnyű, síkságon fekszik és a parcella terjedelme nagy, Mennyit kap közvetlen jutalomként és méhnyit prémiumként, ha teljesíti a jutalompótlékozási rendszer feltételeit, vagyis ha 14 nap alatt 12 műszakot dolgozik le és a megállapított műszaki normákat rendszeresen túlteljesíti? Milyen az üzemanvagszükséglet normája? Erre kapunk választ az alábbi táblázatban:

A „Zetor 25“ traktor műszaki normái

. , Nehézségi osztály

A munka neme / jj jjjt jy y

~ y MfeSFiSSÍ 2 1.7 1.4 1.1 0,9

Köaépszánt-ás

ha-kénti aeükaéglet Ö.7 13.— 16.—. 19.1 22.2

lit-ben

Kifizetés IV. oszt. 55.— 65.— 79.— 100.— 123,—

^Kés)6* V- «wt- 62-~ 73— 88‘” 11S— 138—

. a traktoros tehát, aki 4.5 ha-í szántott föl, ugyanakkor teljesítményi normája csupán 2 ha-t tett ki, a 62.— koronás díjszabás szerint 4.5X62 koronát, azaz 279— koronát kap. Ez a traktoros közvetlen jutalma.

Ha a traktoros a jutalompótlékozási szabályzat feltételeit is teljesíti, az elszámolásnál még jutalompótlékot, vagyis prémiumot is kap, amely a túlteljesítés utáni 50*/«-nak felel meg.'

A fönti esetben túl teljesítménye 2,5 ha-val egyenlő, amiért 2.5X62.— koronának azaz 155.— koronának az 50°/o-a tehát 77.50 korona illeti meg. Végeredményben a 4.5 ha fölszántásáért a traktoros 279.— korona jutalmat és 77 50 korona prémiumot, azaz összesen 356.50 koronát kap.

Az őszi munkálatoknál még érvényben volt normák szerint ugyanez a traktoros csupán 216.50 koronát' keresett volna, Mindez kitűnik, ha elvégezzük az alábbi számítást: A teljesítményi norma egy órára 37 árt tett ki (négysoros ekével) egy ha fölszántásáért 41.80 korona járt. A 4.5 ha fölszántásáért a traktoros 4.5X41 80 koronát, vagyis 188.10 koronát kapott, ezenkívül a traktor átszállításának egy órájáért 14^20 korona és a technika karbantartásáért ugyancsak 14.20 korona illette meg, azaz összesen 210.50 koronát vett föl, A különbség tehát a régi és az új jutalmazási módszer összevetésével 140.— koronás többletet mutat ki a traktoros javára.

Trágyázás

Istállótrágyából 200—300 métermáasát szórunk ki hektáronként, Az Istállótrágya nem mindig biztosítja a szükséges tápanyagokat és ezért kiegészítésképpen műtrágyákat használunk.

A nitrogénes trágyák közül leginkább a kénsavas ammóniumot használjuk/ amelyből ha-ként kb, 200 kg-ot adagolunk. Ezt a mennyiséget kétfelé osztjuk. Az első adagot ültetés előtt» a másodikat hengerelés» vagy gyomtalanítás előtt juttatjuk a talajba. Levéltrágyázásnál vigyázzunk» mert a kénsavai ammonium éget,

A káliumos műtrágyák közül a káliumsót használjuk» mégpedig ha-ként kb. 250 kg-os mennyiségben. Káliumos trágyákat tavaszi talajelőkészítésnél alkalmazunk/ majd ültetésnél is használhatjuk. Vigyázzunk a klórtartalomra» ami kedvezőtlenül hat a növényzetre. Éppen klórtartalma miatt a kainit teljesen alkalmatlan. f

Foszforos műtrágyaként szuperfoszfátot» vagy Thomas-salakot használunk hektáronkénti 150 kg-os adagban. A szuperfoszfátot sorba adagolhatjuk; a Thomas-salakkal egyidőben meszet is juttassunk a talajba. A meszezést az elültetett burgonya lehengerelésével egyidejűleg végezzük.

, Ültetés

Az ültetési távolság 62.5x30—40 cm legyen. Ez azt jelenti» bogy a sortávolság 62.5 cm» a növénytávolság pedig — a vetőgumó nagyságától függően — 30—40 cm. Hektáronként kb. 25 métermázsa vetőgumóra van szükségünk. Általában a kézi ültetés szokásos» amelyet rendszerint asszonyok végeznek. Igen aájnlatos» ha ültetésnél a vetőgumós szekereket vagy ládákat a parcella különböző részein

helyezzük el» hogy a burgonyás kosarak hordozásával ne kelljen fáradozni. Egyes helyeken a vetőburgonyával megrakott szekér mindig az ültetők után halad. Gyakorlatiad kitűnően bevált» ha az asszonyok a vetőburqonyat kötényben» vagy zsákokban magukkal viszik- Balkezükben a kötény» vagy ültetőzsák végét fogják» jobbkezükkel pedig ültetnek.

Neszántsunk túlmély barázdát» elegendő a 10 ernes is. Inkább azután a burgonyát szántsuk mélyebbre, Mindig csupán 'annyi barázdát szántsuk» amenynyit aznap beültetünk» nehogy a talaj fölöslegesen száradjon. Az előcsíráztatott burgonyánál külön is vigyázzunk» nehogy a csírák letöredezzenek. Leghelyesebb tehát, ha közvetlenül az előcsiráztatásnál használt ládakókból végezzük az ültetést.

Növény ápolási munkálatok

A csíra kezdetben a gumóból veszi föl a tápanyagot és a nedvességet. Annak elkerülése végett» nehogy a gumó kiszáradjon» nedvességet és tápanyagokat kel juttatnuk a talajba. A nedvesség visszatartását a hengerelés szolgálja» amely a talaj felületét kisebbíti» fokozza a hajszálcsővességet és elősegíti a nedvesség áramlását a gumóhoz. Arra azonban ügyeljünk» hogy a lehengerelt talaj kiszáradása esetén a felületen hirtelen kerekedett eső következtében» sár keletkezhet. A burgonyaparcellát tehát időnkint porhanyósítsuk. Ha porhanyításkor egyiktnásik gumó kifordult» ezt azonnal takarjuk be. További teendőink gyomtalanításból áll. Minezzel :»z a célunk» hogy a növény tövéhez talajréteget juttas sunk» irtsuk a gyomnövényeket» biztosítsuk a talaj nedvesség- és levegőtartalmát» hogy így a gyök érzel fejlődését» valamint a tápanyagok fölszívódását elősegítsük.