Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-23 / 12. szám

6 1952. március 23, A korai vetés és talajelőkészités helyes agrotechnikája Kezdjük el a vetést mennél előbb, mennél koráb­ban. A koratavasszal vethető növények sikeres ter­melésének ez az alapfeltétele. A tavaszi búza, mák, borsó magja a talajban egy-két C° mellett, az árpáé 3—4 C°> a zabé 3—4 C° mellett már csírázik. De nem szabad késlekedni a len vetésével sem. Ezek­nek a növényeknek tenyészideje 90—120 nap, a leg­kisebb késés Is tenyészidejűket rövidíti meg. ez pe­dig a termés csökkenésére vezet. Koratavasszal vethető növényeink gyakori rossz termésének legfőbb oka a múltban a vetéssel való elkésés volt. Ha április elején kerül a földbe az ár­pa. zab, borsó, mák és a len, a rendesen viszontag­ságos későtavaszi Időjárás miatt lesz a növényzet koravén, fejlődésében elmarad. A fiatal korban meg nem erősödött növénvek pedig nagy termést nem ad­hatnak. De amiatt is korán kell vetni, mert ezáltal előzik meg a növények a gomba és rovarok kártételét A földibolha csak a későn vetett gyenge lenvetéshcn okoz pőtolh itatlan kárt, a levéltetű csak a fiatal mák vékony levélzetét támadja meg és a gombakár­tevők is azt a borsót pusztítják el, amely fejlődésben lemaradt. Fejlett agrotechnikát! A nagy termelés elérésének a korai vetésen kí­vül másik alapfeltétele a jő agrotechnika. Az őszi mélyszántást el kell simítozni. Ezt a munkát minden esetben végezzük el, mihelyt lehet A koratavaszl napsütés, szárltószelek hatá­sára órák alatt „pirul" » talaj. Ne várjuk a? egész tábla megszaradására, hanem magasabban fekvő szikkadt részeken kezdjük el símitózást. A VHiatmz­­féle simító végzi a legjobb munkát, de ennek hiá­nyában szocialista nagyüzemeinkben házilag is el lehet készíteni acél- vagy falécből olyan 3—4 tagú simítót, .amellyel elvégezhetjük a tavaszi agrotechni­ka első, finoman porhanyító talajmunkáját. THtgö­­döttehb, hónyomásos nehezehb falatok megporhanvi­­tására fogasboronára, vagy kultlvátorra Is szükség lehet. Bármelyik eszközt használjuk, két dologra kell ügyelni: 1. A talaj ne tegyen sáros, túl nedves, mert a* el­rontott koratavaszi talajt később mír megjavítani nem lehet, A biztos rögösödéit idézi elő, ha még nem szikkadt, sáros talajban dolgozunk. 2, Morzsalékos szerkezetű legyen a magágy. A magvak akkor csíráznák ki gyorsan és hiánytalanul, ha a nyirkos és finom talajmorzsalék a földbe vetett magvakhoz simulnak A sárra! összekeni magból na­gyon sok elpusztul- a kiszáradni engedett talajfel­színen száraz rétegében pédig sokáig „elfekszenek" a magvak kicsirázás nélkül. Az időben való simltózással biztosítjuk a szükséges nedvességet, előállítjuk a talaj morzsalékos szerke. rété*, a vetéshez a legjobb magágyat. A tavasai kalászosok vetése A kedvező magágy tavaszi kalászosainak részére legtöbbször már a simítózással előállítható, legfel­jebb a tömödöttebb táblafoltokon lehet szükség a fogasra. Mihelyt a simítózás megtörtént, azonnal fogjunk hozzá a vetéshez. Vezessük be mennél nagyobb területen a kalá­szosoknak a Szovjetunióban nagy sikerrel alkalmazott vetési módját a keresztbe-hosszába való vetést. Ez­által elkerüljük, hogy a sorokban sűrűn állanak egymás mellett a növények, a sorközben pedig egy­mástól 12 cm távolságra, keresztbe-hosszába való vetés arányosabbá tesz) a növények tenyészterületét, elő­segíti a kifejlődésüket, a növényállomány mégis zár­tabb lesz és a terméshozam emelkedik, A kereszthe hosszáha—való vetésnél a rendesnél 10—20 százalékkal nagyobb mennyiségű vetőmagra van szükség. A fele magot hosszába, a fele magot keresztbe vessük el. A vetőgép után könnyé magtakarót használjunk, Ha azonban száraz az időjárás, alkalmazzuk a hen­gert, mert az elősegíti a taíajmorzsák átnedvesedését, sietteti és egyenletesebbé teszi a kelést. A talaj kér­­gesedésének megakadályozására a hengerrel egy me­netben alkalmazott magtakaró vagy tüsbeborona zári» be a vetést. A vetés technikája módosul, ha a kalászosokat védőnövényként vetjük. Egyik súlyponti takarmány­növényünknek. a vörösherének vetése nagyon sok­szor azért nem „sikerül", mert korszerűtlen a talaj­­előkészítés ét helytelen a vetés technikája. Figyelem­be kell venni, hogy az árpa védő növénye és nem elnyomója a vörösherének. Ezért az árpából a szo­kásosnál kevesebbet, 140—150 kg-t vetünk hektá­ronként, hogy a talajon kikelő vöröshere növénykék­nek is legyen helyük. A vetés keresztülvitelénél hagyjuk el a régi módszert, amikor vöröshere mag­ját Összekeverték az árpával és egy menetben vetet­ték el- Ilyenkor a magvak eloszlása » területen nem lehet egyenletes, Az aprómagvak az árpa vagy zab nagyobb magvaival együtt soha nem jutnak arányo­san a talajba. De a mélység sem lehet megfelelő, mert vörösherét nem szabad 3 cm-nél mélyebbre elvetni, Az tehát a helyes eljárás, hogy először elvetjük az árpát kevesebb mennyiséggel' utána a talajt lehenge­­rezzük és úgy vetjük el a vörösherét az árpa sorai­­ra keresztbe, a pontosan 12 kg mennyiségre beállí­tott vetőgéppel. Utána henger, tüskeborona fejezze be a vetést. Fontos tudnivalók a burgonya termesztésénél- 4 burgonya az a termény, amely a mezőgazdaság­ban igen fontos szerepet tölt be. Előnye, hogy nem kíván olyan sok kézzel végzett és fáradságos mun­kát, mint a többi kapásnövény (pl. a rukorréps) és nincsenek különösebb talajigényei sem. Kitűnő­en termeszthető síkságon és hegyvidéki talajokon is. A mezőgazdasági gyakorlatban a burgonyát, föl­­használása szerint, osztályozni szokás. Étkezés), ipa­ri és takarmányburgonyát különböztetünk meg. A burgonya termesztésének módja attól is függ, hogy azt milyen' gazdasági célra akarjuk fölhasználni. Azokban a Körzetekben, amelyek erre alkatmassak, az elismert vetőburgonya termesztését helyezik elő­térbe. Mitől függ a burgonyatermés mértéke és minősége? A? első rs legfontosabb föltétel, hegy a vetőbgr­­gonya egészséges és jómlnőségű legyen Az elismert vetőburgonya minőségét az 594/1942 számú kor­­mányrendelft szabályozza- s ez a rendelet nagyjá­ból a következőket mondja: A vetőqumók nagysága a gömbölvded fajtáknál $,5 ft <m átmérőjű» a hosszúkás fajtáknál 4—9 cm legven Idegen fajták hozzá keveredése 0.05 <Vq­­nál- az anyag hozzákeveredése pedig 1%-nál több nem lehet. A súlyosan sérült vetőgumókat» amelyek­nél a sérülés 0.1 cm mélységre hatol a vetőgumóba» eredeti ültetőinél legföljebb 1.5%-b.m' átültetésnél legföljebb 5% ban szabad fölhasználni. Burgonya­rákos vetögumókat semüyen esetben >em szabad ültetésre használni Az olyan községekben tehát» ahol burgonvarák fordul elő- nem szabad a burgo­nyát vetőgumora termeszteni ép az ilyen községből . származó burgonyát tilos szállítani. Mindezek a tényezők a burgonyagumókon már szemmel is észlelhetők A gyöngébb terméshozamot azonban mindig elsősorban azok a vírusbetegségek okozzák/ amelyek egyébként a gumókon nem látha­tók. Azt ajánljuk tehát a Földműves Raktárszövetke­­zetek érdekelt előadóinak» akik a burgonyavetőmag termesztésének és elosztásának kérdéseivelrfoglalkoz­­nak. hogy a hozzájuk került any»q egészségi ellen­őrzésének nagyobb figyelmet szenteljenek. Elegendő» ha minden beérkezett vagon burgonyából kb. r>0 gumóból álló mintát vesznek» s ezt elültetik az erre a célra kijelölt parcellákon. A vegetáció idején azu­tán meg lehet állapítani a vetőgumók minőségét» mégpedig elsősorban a bokrosodási folyamat alapján. Ezzel a kísérlettel sok kártól és kellemetlenségtől szabadulhatunk meg. Hogyan készítsük elő az ültetést és milyen fajtát válaszunk? A gumó szerves élő anyag» amelynek igen magas a víztartalma» tehát gyorsan romlandó. A vegetációs nyugalom idején a burgonyatárolókban és a ver­mekben 1—4 C°-os hőmérsékletnek kell lennie. Ha a tárolt burgonya száraz» megfelelően érett és ügye­lünk az alacsony hőmérsékletre- biztosra vehetjük» hogy a gumók nem csíráznak ki idő előtt- nem haj­tanak fehér és hosszú csírákat» amelyek a vetőgumót elerőtlenítik. Mások a teendők azokban a körzetekben» ahol ko­rai burgonya termesztésével foglalkoznak és a korai termésen van a hangsúly. A korai fajták (Estlin^­­Kitting, Blntje) vegetációs idősiakának megrövidíté­sére és előcsiráítatására szolgál Az előcsíráztatók olyan helyiségek, amelyek világosak és fűthetők. A burgonyái a tél vége előtt előcsíráztatjuk (rendes körülmények között február első felében). A hőmér­sékletet 8—10 C“ között tartjuk, A* előcsíráitatás 5—6 hétig tart. A siker attól fülig- hogy gondoakod­­tunk-e megfelelő világosságról és átrakjuk-e rend­szeresen a burgonyás ládlkókat, hogy minden gumó lehetőleg egyformán hozzájusson a fényhez. A !á­­dikókat nem szabad szorosan egymásmellé helyezni, hagyjunk ótat közöttük, hogy a? elécslráztatott bur­gonyát ellenőrizhessük, Előesíráztatással a burgonya erős, zöldszlnű csírákat hajt. Ami » fajta megválasztását Illeti, gazdag választék­kal rendelkezünk. Soha ne feledkezünk meg a kér­dések körzet éghajlati és termesztési körülményeiről, valamint tartsuk szem előtt a termesztés célját. A burgonya helye a vetésforgóban Burgonya alá összes szántunk. A trágyázás Istálló­­trágyával történik, A vetésforgóban az ősziek után következik, Mihelya a burgonya le kerül a parcellá­ról, tavasziak következnek utána. Alább két vetés­­forgómintát közlünk, mégpedig hegyvidéki burgo­nya termesztő körzetek részére; 1. burgonya 2. tavasziak 3. herefélék 4. ősziek 1. egyharmad here, kétharmad herefüves 2. egyharmad búza, kétharmad herefüves 3. fél burgonya, fél rozs 4. fél rozs, fél zab 5. burgonya és takarmányrépa 6. fél zab alávetem énnyel, fél árpa alávetemény­­nyel. Talajigények és a talaj előkészítése A burgonya homokos-agyagos» sőt agyagos talajt kíván. Alkalmatlan a nehéztalaj» de nem felel meg a túlkönnyű talaj sem. A talajelőkészítés alapja az őszi szántás és az őszi istállótrágyázás. Amikor a talaj kiszáradt» a ba­rázdák harántirányában simítózást végzünk. Továb bi teendőink hengerelésből és porhanyításból áll Ha , a talajt már előkészítettük- hozzálátunk a ba­rázdák kiszántásához. Ehhezt vagy, ekét» vagypedig ú. n. mindenes gépet használunk Az utóbbinak az az előnye» hogy egyszerre legalább három barázdát szánt» eketeste után pedig olyan szeerkezet var amely kijelöli a burgonyagödrök helyét. Az utóbbi időben kitűnően beváltak a burgonya vetőgépek » amelyek lénygesen megkönnyítik és meggyorsítják a munkát» de gondos és szakértő ke­selést kívánnak. Különösen a sortávolságra kell nagy figyelmet fordítani» nehogy a gép kihagyjon. A vetőgép használatánál nem maradhat el a vetőgumók megelőző gondos osztályozása sem, Uj módszer a traktorosok munkájának jutalmazásánál Túlteljesítésekért 509/„-os jutalompótlékot kapnak Bratislava (TPP) — A gép- és traktorállomások munkájának javításá­ra vonatkozó párt- és kormányhatáro­zat megállapítja a mezei munkát végző traktorosok jutalmazásának és jutalom­­pótlékozásának (prémium) alapelveit is. A traktorunk jutalmazásának új mód­ja már r kívánsága minden érdekelt dolgozónak Ezúttal elsősorban az az alapelv érvényesül, hogy azok az öntu­datos traktorosok, akik maras teljesít­ményeket nyújtanak és példamutatón kihasználják gépüket, igazságos juta­lomban részesüljenek Hála a szovjet gépállomások gazdag tapasztalatainak, már a mezei traktor­­munkák normázásának egyéves tanul­ságai alapján is, a munka olyan meg­szervezésének és jutalmazásának mód­szerét vezethetjük be, amely minden hiányosságot eltávolít ezen a sz ka­­szón. biztosítja a munka termel'kenv­­ségének fokozását és ezáltal a jutalmak növelését. Mi a különbség a mezei traktormun­kák normázásának és jutalmazásának régi módja és az új módszer köpött, amelyet most vezetünk be az említett párt- és kormányhatározat alapján? Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy az új normák rendkívül egysze­rűek és áttekinthetők, ami minden traktoros számára lehetővé teszi a tel­jesítmény és az üzemanyagszüksérlpt normájának megállapítását, továbbá könnyen megállapítható az is, hogy milyen jutalom jár a ha-kénti munká­ért, esetleg a műszaki norma teljesíté­séért Az új normarendszer felöleli a traktorok átszállításával, a várakozás­sal, és egyéb elkerülhetetlen velejárók­kal kapcsolatos időnornákat, úgyszin­tén a I, fokú technikai karbantartási munkák és a rákapcsolható munkagé­pek tisztításának normáját is. Ez az egyszerű és áttekinthető táblá­zat lehetővé teszi a traktoros számára, hogy állandóan ellenőrizhesse jutalma­zásának mértékét, valamint anyagszük­séglet és teljesítmény fokát, ami edd g nem tapasztalt módon elősegíti az álla­mi gép- és traktoróllomások munkájá­nak ellenőrzését. Azok a traktorosok, akik a munka termelékenységét magas fokra emelik, akik következetesen kihasználják öé­­pük teljesítőképességét, valamint érté­kesítik a szovjet traktorosok, kombáj­­nosok és egyéb szakemberek tapaszta­latait, s ezáltal a norma által megálla­pítottnál magasabb teljesitménveket érnek el, külön jutalomnótlékban ré­szesülnek, mégpedig a kíilönteljesílmő­­nyek 50%-oa arányában. Tegyük föl, hogy a traktoros, aki „Zetor 25“ traktoron dolgozik és az ál­lami munkakatalógus V. osztályába tartozik, egy műszak alatt 4.5 ha-on végzett középszántást; a talaj nagyin könnyű, síkságon fekszik és a parcella terjedelme nagy, Mennyit kap közvet­len jutalomként és méhnyit prémium­ként, ha teljesíti a jutalompótlékozási rendszer feltételeit, vagyis ha 14 nap alatt 12 műszakot dolgozik le és a meg­állapított műszaki normákat rendszere­sen túlteljesíti? Milyen az üzemanvag­­szükséglet normája? Erre kapunk vá­laszt az alábbi táblázatban: A „Zetor 25“ traktor műszaki normái . , Nehézségi osztály A munka neme / jj jjjt jy y ~ y MfeSFiSSÍ 2 1.7 1.4 1.1 0,9 Köaépszánt-ás ha-kénti aeükaéglet Ö.7 13.— 16.—. 19.1 22.2 lit-ben Kifizetés IV. oszt. 55.— 65.— 79.— 100.— 123,— ^Kés)6* V- «wt- 62-~ 73— 88‘” 11S— 138— . a traktoros tehát, aki 4.5 ha-í szántott föl, ugyanakkor teljesítményi normája csupán 2 ha-t tett ki, a 62.— koronás díjszabás szerint 4.5X62 koro­nát, azaz 279— koronát kap. Ez a traktoros közvetlen jutalma. Ha a traktoros a jutalompótlékozási szabályzat feltételeit is teljesíti, az el­számolásnál még jutalompótlékot, va­gyis prémiumot is kap, amely a túltel­jesítés utáni 50*/«-nak felel meg.' A fönti esetben túl teljesítménye 2,5 ha-val egyenlő, amiért 2.5X62.— koro­nának azaz 155.— koronának az 50°/o-a tehát 77.50 korona illeti meg. Végered­ményben a 4.5 ha fölszántásáért a trak­toros 279.— korona jutalmat és 77 50 korona prémiumot, azaz összesen 356.50 koronát kap. Az őszi munkálatoknál még érvény­ben volt normák szerint ugyanez a traktoros csupán 216.50 koronát' kere­sett volna, Mindez kitűnik, ha elvégez­zük az alábbi számítást: A teljesítmé­nyi norma egy órára 37 árt tett ki (négysoros ekével) egy ha fölszántásá­ért 41.80 korona járt. A 4.5 ha fölszán­tásáért a traktoros 4.5X41 80 koronát, vagyis 188.10 koronát kapott, ezenkí­vül a traktor átszállításának egy órájá­ért 14^20 korona és a technika karban­tartásáért ugyancsak 14.20 korona il­lette meg, azaz összesen 210.50 koronát vett föl, A különbség tehát a régi és az új jutalmazási módszer összevetésével 140.— koronás többletet mutat ki a traktoros javára. Trágyázás Istállótrágyából 200—300 métermáasát szórunk ki hektáronként, Az Istállótrágya nem mindig biz­tosítja a szükséges tápanyagokat és ezért kiegészí­tésképpen műtrágyákat használunk. A nitrogénes trágyák közül leginkább a kénsavas ammóniumot használjuk/ amelyből ha-ként kb, 200 kg-ot adagolunk. Ezt a mennyiséget kétfelé osztjuk. Az első adagot ültetés előtt» a másodikat hengerelés» vagy gyomtalanítás előtt juttatjuk a talajba. Le­véltrágyázásnál vigyázzunk» mert a kénsavai ammo­nium éget, A káliumos műtrágyák közül a káliumsót hasz­náljuk» mégpedig ha-ként kb. 250 kg-os mennyi­ségben. Káliumos trágyákat tavaszi talajelőkészítés­nél alkalmazunk/ majd ültetésnél is használhatjuk. Vigyázzunk a klórtartalomra» ami kedvezőtlenül hat a növényzetre. Éppen klórtartalma miatt a kainit teljesen alkalmatlan. f Foszforos műtrágyaként szuperfoszfátot» vagy Thomas-salakot használunk hektáronkénti 150 kg-os adagban. A szuperfoszfátot sorba adagolhatjuk; a Thomas-salakkal egyidőben meszet is juttassunk a talajba. A meszezést az elültetett burgonya lehenge­­relésével egyidejűleg végezzük. , Ültetés Az ültetési távolság 62.5x30—40 cm legyen. Ez azt jelenti» bogy a sortávolság 62.5 cm» a növénytá­volság pedig — a vetőgumó nagyságától függően — 30—40 cm. Hektáronként kb. 25 métermázsa vetőgumóra van szükségünk. Általában a kézi ül­tetés szokásos» amelyet rendszerint asszonyok végez­nek. Igen aájnlatos» ha ültetésnél a vetőgumós sze­kereket vagy ládákat a parcella különböző részein helyezzük el» hogy a burgonyás kosarak hordozásá­val ne kelljen fáradozni. Egyes helyeken a vetőbur­gonyával megrakott szekér mindig az ültetők után halad. Gyakorlatiad kitűnően bevált» ha az asszo­nyok a vetőburqonyat kötényben» vagy zsákokban magukkal viszik- Balkezükben a kötény» vagy ül­tetőzsák végét fogják» jobbkezükkel pedig ültetnek. Neszántsunk túlmély barázdát» elegendő a 10 ern­es is. Inkább azután a burgonyát szántsuk mélyebb­re, Mindig csupán 'annyi barázdát szántsuk» ameny­­nyit aznap beültetünk» nehogy a talaj fölöslegesen száradjon. Az előcsíráztatott burgonyánál külön is vigyázzunk» nehogy a csírák letöredezzenek. Leghe­lyesebb tehát, ha közvetlenül az előcsiráztatásnál használt ládakókból végezzük az ültetést. Növény ápolási munkálatok A csíra kezdetben a gumóból veszi föl a tápanya­got és a nedvességet. Annak elkerülése végett» ne­hogy a gumó kiszáradjon» nedvességet és tápanya­gokat kel juttatnuk a talajba. A nedvesség vissza­tartását a hengerelés szolgálja» amely a talaj felü­letét kisebbíti» fokozza a hajszálcsővességet és elő­segíti a nedvesség áramlását a gumóhoz. Arra azon­ban ügyeljünk» hogy a lehengerelt talaj kiszáradása esetén a felületen hirtelen kerekedett eső következ­tében» sár keletkezhet. A burgonyaparcellát tehát időnkint porhanyósítsuk. Ha porhanyításkor egyik­­tnásik gumó kifordult» ezt azonnal takarjuk be. To­vábbi teendőink gyomtalanításból áll. Minezzel :»z a célunk» hogy a növény tövéhez talajréteget juttas sunk» irtsuk a gyomnövényeket» biztosítsuk a talaj nedvesség- és levegőtartalmát» hogy így a gyök érzel fejlődését» valamint a tápanyagok fölszívódását elő­segítsük.

Next

/
Thumbnails
Contents