Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-03-23 / 12. szám
4 Gömörpanyit CsISz szervezete: „Szocialista versenyre hívjuk a járás összes ifjúságát44 A gottwaldi ötéves terv negyedik évében nagy feladatok előtt állanak az EFSz-ek és az állami birtokaink dolgozói, hogy a mezőgazdaság teljesítse a reáháruló feladatot. Ezekben a munkálatokban ifjúságunk kötelessége, hogy segítőkezet nyújtson az EFSz-eknek már a tavaszi munkák megkezdésénél. Ifjúsági szervezetünk tagjai, mint a Kommunista Párt legszorosabb segítői, kötelezettségvállalásokban fejezik ki hálájukat és szeretetüket vezetőnk, Gottwald elvtárs és szülőpártunk iránt. Felajánlásokat tesznek, hogy a közös gazdálkodás megsegítésére, a falu fejlődésének érdekében. Mindnyájunk feladata, hogy mezőgazdasági munkákat idejében elvégezzék, mert a késett munka gyümölcse fejletlen marad. Minden CsISz-tag tisztában van azzal, hogy amikor ipari dolgozóink Kuncsicét,' HUKO-t és a rozsnyó-tornai alágutvonalat építik, a békét építik. Kötelességünk tehát, hogy ellássuk őket a mezőgazdaság által kitermelt javakkal, hogy az ipari dolgozók asztala minden jóval bőségesen el legyen látva. Ezért határoztuk el mi is, gömörpanyiti CsISz-tagok, hogy munkatervet fektetünk le az 1952. évre a gömörpanyiti EFSz megsegítésére. Ifjúsági szervezetünk az 1951-es évben nagyon szép eredményeket ért el a békearatásnál és dicséretet kapott 'felsőbb szerveitől is. Díjmentesen sportfelszerelégt kaptunk és a járás, valamint a kerület legöntudatosabb CsISztagjai közé soroltak bennünket. Nem akarjuk, hogy az 1952. évben valaki is megelőzzön és gyengébbeknek bizonyuljunk. Ezért a következő kötelezettségeket vállaljuk: 1. Ifjúsági szervezetünk tagjai kötelezik magukat, hogy tevékenyen bekapcsolódnak a tavaszi munkák elvégzésébe a gömörpanyiti III. típusú EFSz-nél. 2. Az EFSz-nél, de a magángazdáknál sem marad bevetetlen terület, amellyel megkárosítanánk nemzetgazdaságunkat. 3. Ifjúsági szervezetünk tagjai 1952 április 13—14-re három egyfelvonásos haladószellemű színdarabot tanulnak be a „Szocialista kultúra“ terjesztése címmel. 4. Szervezetünk 10 tagja 1952. május végéig átolvassa a szükséges könyveket, hogy a Fucsík-jelvény hordozóivá váljon. 5. Ifjúsági szervezetünk 1952 május elsejére, a dolgozók nagy ünnepére kosárlabdapályát létesít, valamint kijavítja a futballpályát is. így akarják A tavaszi nap sugara csábítóan hívja az embereket a természetbe. Mindenki örvendezik a tavaszi napsugárnak, megélénkül az1 élet a falvakon. A hó nyomai még itt-ott láthatók a hegyek tetején, de az Egységes Földműves Szövetkezetek és állami birtokok kertjeiben már élénk munka folyik. A dolgozók tudják, hogy nagy munka vár rájuk, az állami birtokoknak és szövetkezeteknek teljesíteniük kell a tervet. A deméndi állami birtok udvarán is látszik a tavaszi munka közeledése. Traktorok állanak készenlétben. A kovácsok a lovakat patkóiják, hogy semmi akadálya ne legyen a tavaszi munkák elvégzésének. A gazdaság körül akad munka elég. öt major tartozik a deméndi állami birtokhoz; a föld vagyon összesen 736 hektár szántóföld, 25 hektár rét, 21 hektár legelő, 45 hektár erdő és 3 hektár gyümölcsös. Legelőször a kertészetben érdeklődjük meg, hogy milyen előkészületek történtek már a tavaszi munkák megkezdésére. Fiatal leányok és asszonyok hajlonganak a melegágyak körül A palánták kiültetésre készülnek. Lali kertész elmondotta, hogy a múlt évben 5 és fél hektár földről 6 vagon zöldségbiztosítani a növekvő új generáció testi és esztétikai fejlődését. 6. Tagságunk vállalja, hogy 5 ha földön a tavaszi takarmány betakarítását elvégzi és az EFSz rakodójába szállítja 7. A gottwaldi ötéves terv negyedik évében, az 1952. év sikeres aratása érdekében, a gömörpanyiti CsISz-csónort versenyre hívja ki a tornaijai járás öszszes CsISz-Csoportjait. A versenyfelhívás a következő: Rövid idő sLtt. kitűnő munkával több hektáron elvégzi az aratást! 8. Tagjaink kötelezik magukat, hogy 30 ha területen elvégzik az aratást az EFSz-nek „Harc a több kenyérért, a világbéke megtartásáért“ jelszó alatt. 9. Még az aratás idején, minden időnket agitációs tevékenykedésre fordítjuk, meggyőző munkát feitünk ki a kis- és középparasztok között a közös gazdálkodásra való áttérés érdekében, Nem feledkezünk meg a sajtókampányról sem. Sajtótoborzást bonyolítunk le az „Üj Ifjúság“ című magyarnyelvű lapra, továbbá a magyar dolgozó parasztok lapjára a „Szabad Földművesére. „Minden masryar dolgozó paraszt kezébe Szabad Földművest“ jelmondat alatt. jO. A cséplési munkáknál CsISz-csopoítunk vállalja 300 q gabonanemű kicséplését: Továbbá az őszi munkák elvégzésénél is szükség esetén seg;tő'-e^zet nyújtanak az EFSz-nek hogy idejében befejezzen minden munkát és 100%-on felül teljesítse hazafias kötelességét. Ezekre a kötelezettségvállalásokra a meleg hazaszeretet serkenti ifjúságunkat Tudjuk és érezzük, hogy a szocialista haza a miénk, a gottwaldi ifjúságé. Éberen őrt kell állnunk, hogy senki meg ne merje károsítani a dolgozók és a parasztok hazáját Bekapcsolódunk a haza épitésébe, mert magunknak építjük a szocialista hazát. Lépten-nyomoo érezzük, hogy magához ölel a Párt. A hős Komszomol a példaképünk Tőle tanuljunk szeretni a hazát és a dolwm népet, de tőlük tanuljuk meg gyűl öl ni az amerikai láncoskutyákat, a vérszopó hiénákat, akik újabb világháborút akarnak kirobbantani. Mi nem akarunk több vért látni, de ha ránk támadjak, mi is megfogjuk a fegyvert és a hős szovjet komszomolisták példája szerint fogunk harcolni együtt a Szovjetunió által vezetett békeharccal a teljes győzelemig. Szabó Imre, CsISz-tag Gömörpanyit félét szolgáltattak be az ipari dolgozók részére. A mai napig pedig 116 melegágyba palántáltak ki különféle zöldségneműeket. A melegágyak ablakai alatt már szép növényeket látunk. A kertészeti növények megkövetelik a szakszerű, gondos nevelést, különben nem fejlődnek. A kertészeti dolgozók gondos és türelmes munkáját siker koronázza. Rövid időn belül a deméndi állami birtok kertészetéből elszállítják az első korai salátákat a piacra. Benézünk a virágházakba is. Amikor a különféle virágok között állunk és a virágház ablakain keresztül megerősödött napsugár valósággal tüzel, úgy tűnik, mintha meleg nyári idő lenne. A deméndi állami birtok dolgozói lelkiismeretesen végzik munkájukat Mindegyik igyekszik, hogy jó teljesítményt érjen el, hiszen a jutalmazás is eszerint történik. Az egykori földesúri kastélyban ma az állami birtokok dolgozói laknak. Egyetlen nehézség, amelyről a dol-Szalóc község kis- és középparasztjai 1951. őszén áttértek a II. típusú szövetkezeti gazdálkodásról a III. típusú közös gazdálkodásra. Már a tél folyamán egy régi istállót építettek újjá a szarvasmarhák részére, hogy az állatállományt mennél előbb összpontosíthassák a közös istállóban. Az őszi mélyszántást 100°/o-ban hajtották végre, hasonlóképpen végeztek a trágyázással is. A szövetkezet tagjai az őszieket a legújabb vetési módszer szerint, a keresztsoros vetés alkalmazásával vetették el. A tagok közül két csoportvezető szakiskolázáson vett részt, ahol megismerkedtek a keresztsoros vetés jelentőségével és a különböző növények keresztezésével. Az állandó munkacsoportok tagjai már alig várják a tavaszi munkák megkezdését. — Csak már leapadna a viz a fö'dek ről! — mondiák a szöve'kezet ta^gi. A raktárokban már előkését ‘‘ték a műtrágyát a tavaszi veté h»z 1 ogv ígv is biztosítsák a mun’ ák zavartalan menetét. A gépállomással is me^k'tö’tk a szerződést, ami viszont a ta a-zi munkák gyors elvégzését s g ti »lő. A szövetkezet nagyobb n^hézs^ge az állatállomány körül mutatkozik m g. Még eddig nincs me» a tervezett állatállománya a szövetkéz t "ek. Emr k az a legfőbb oka, hogy a tagok földieikk°l nem hozták be a tervezett állatí'lományukat. Amikor beléptünk a köms istállóba, Básti elvtárssal ta^lkoztunk Rá^ti Lajos elvtárs 52 éves. Már s* 1 fősétől kezdve ezen a tanván dől^o ük. A múlt rendszerben a .,mTtósá~os úr ak‘, ma pedig a szövetkezetnek ^olg z k. O’aadóan tevékenykedik a közös szövetkezeti jövedelem gyarapításán. Pontosan végzi a munkáját, mindent terv szerint végez el. Szépek is az állatai, meglátszik rajtuk, hogy Básti bácsinak szívügye a jószágok rendbentartása. Tizenkét darab növendékmarha gondozásával bízták meg a szövetkezet tagjai. A jó munka után nem maradt el a jó jutalmazás sem. Básti bácsi minden hónapban 3450 korona előleget visz haza. Ezenfölül minden nap egy és fél munkaegységet írnak a könyvecskéjébe, amely után ősszel szép pénzösszeget és természetbeni járandóságot kap majd az EFSz-től. A munkaegység értéke a következő: 100 korona, amelyből 75®/o-ot kap előlegként, továbbá minden munkaegységre ez a természetbeni járandóság: 2 kg búza, 1 kg árpa, fél kg kukorica, fél kg rozs, V\ kg zab, 3 kg burgonya 10 dkg mák, 5 dkg dió. Básti elvtárs panaszkodik, hogy nincs megelégedve a tejhozammal. A napi átlagos tejhozam 6 litert tesz ki. — Igaz, hogy csak hét fejőstehenünk van. De annak örülünk, hogy a tejbeszolgáltatási kötelezettségnek azért eleget tettünk — mondja Básti elvtárs, miközben a takarmányt készíti elő a szarvasmarhák részére. Figyelmesen nézzük, hogyan készíti az eledelt. Az összeőrölt széna tetejét gozók említést tesznek, hogy istállóiuk és raktárhelyiségük kevés. Az istállók kibővítése terveik között szerepel. Az állatállomány állandóan szaporodik, úgyhogy már a tervet túllépték, húsbeadásukat az elmúlt évben magasan túlteljesítették. Az állatok elhelyezésének kérdése mindjárt feltűnik a sertéshizlaldában is. A sertések szorosan össze vannak zsúfolva, de azért rend\ és tisztaság uralkodik mindenütt Amint a sertésól ajtaja kinyílik, a két ketrecből 110 darab gyönyörű fajállat rohan az etetővályuhoz és pattogva ropogtatja az árpaszemet. Gergely János etetővel beszélgetünk, aki a tapasztalt ápoló hozzáértésével magyarázza, hogy a sertések gondozásánál milyen fontos a rend és a vastagon behinti beáztatott szójával, a szóját takarmányrépával teríti be, végül korpát szór a répára és alaposan összekeveri, hogy az abrak mindenütt egyenlő tartalmú legyen. Megkérdeztük: mennyi a napi fejadagja egy-egy szarvasmarhának? Básti elvtárs elmondotta, hogy minden szarvasmarha naponta 2 kg korpát, 1 kg szóját, 5 kg szecskát és 10 kg szénát kap. Básti bácsiék ketten tevékenykednek az EFSz közös istállójában, éspedig Hajdú Lászlóval Hajdú elvtárs arcán meglátni a küzdelmes élet nyomát, pedig még csak 43 évet ír. Tizenhat évig volt a kulákok és a falusi gazdagok kiszolgálója. Amikor a múltról beszél, mély ráncok jelennek meg az arcán. Gondterhes homlokát mélyen beszántqtta az élet ekéje. — Könnyű ma — mondja fellélegezve —; ma szabadságunk van, senki nem áll fölöttünk korbáccsal. Nincs is rá szükség, hiszen ma szívesen dolgozunk, mert tudjuk, hogy magunknak építjük a hazát. J Hajdú elvtárs érezte a múlt minden átkát és azért értékeli annyira a népi demokratikus rendszert. Lelkesedéssel dolgozik és jó munkát végez. Hajdú bácsi 30 darab növendékmarhát gondoz. — A tisztaság félegészség — mondogatja. — Én pedig vigyázok a jószág egészségére, mert ebben van a reményünk. Még szegényen állunk, mert kezdők vagyunk, de igyekezni fogunk, hogy rövid időn belül kineveljük a szövetkezet marhaállpmányát. A sertésállomány rendben lenne, azonban kj kell bővíteni a sertéshizlaldát. mert a szövetkezet sertésállománya állandóan emelkedik. — Kifutót szeretnénk építeni — mondja Básti István állatgondozó, akinek a gondozására 10 anyasertést bíztak malacaival együtt. Básti elvtárs azért dolgozik fivérével együtt egy célért az EFSz-ben, mert tudja, hogy ez a rendszer a munkások és parasztok javát szolgálja. Hatszáz törzskönyvezett fajtyúk röpdös ide-oda a szövetkezet udvarán. Megkérdeztük Gyömbér elvtársnőt, hogy mióta dolgozik a tyúkfarmom? — Mindössze pár napja vagyok baromfigondozó — válaszolja. — Mosolyogva int, hogy nézzük meg az 6 birodalmát is. Valóban kisebb birodalomnak lehet nevezni azt a négy elrekesztett helyiséget, ahol 1500 darab apró csirke él. Gyömbér néni elmondotta, hogy 23 fok meleget adnak a fűtőtestek a csibéknek, egyébként nem bírnák ki a hideget. összesen 4500 darah csibét nevelünk az EFSz részére és tyúkfarmunkat is kibővítjük 600 tyúk elhelyezésére. A szalóci EFSz tagjai megtalálták a helyes utat a fejlődés felé. Jó munkájukkal bizonyítják, hogy közös erővel mindent el lehet végezni idejében. Munkájukat siker koszorúzza, mert azt közösen, egyakarattal végzik. P. E. tisztaság. Csak így lehet a súlygyarapodást elérni, a sertésgondozók viszont a súlygyarapodás után kapják a jutalmazást. Gergely elvtárs 50 darab sertést gondos és januárban több mint 8000 korona fizetést kapott. Hasonlóképpen keresnek a többi állatgondozók is, Sarolka, Tóth. Bállá és Gálcsi elvtársak. Mindannyian érdekelve vannak a többtermelésért és a jobb eredményekért vívott harcban. így biztosítják a Párt és a kormány legutóbbi határozatát, amely az állatállomány állandó fejlesztésére és a fajállatok kitenyésztésére vonatkozik. Az állami birtok dolgozói jól felkészülve indulnak el a gottwaldi ötéves terv negyedik évének sikeres teljesítéséért. Proksz Etá A deméndi állami gazdaság példákkal bizonyítja a közös gazdálkodás előnyeit 1952. március 23. A szalóci EFSz jól felkészült a tavaszi munkákra
