Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-23 / 12. szám

2 1952. március 23. Kormányhatározat a cukorrépa- és burgonyavetőmag, az agro­technikai alapmunkák és a tervszerű betakarítás biztosítására A Csehszlovák köztársaság kormánya március 11-iki gyűlésén elfogadta Jozef Ne­­pomucky földművelésügyi miniszter határozatát a cukorrépa és burgonyavetőmag, az ag­rotechnikai alapmunkák és a tervszerű betakarítás biztosításáról A határozat így hangzik: A cukorrépa és a burgonya fontos termény a nemzet ellátása és az ipßr számára. A dolgozók egyre fokozódó kereslete húsban és hústermékekben szükségessé teszi a ta­karmányalap kiszélesítését a sertésállomány számára, mindenekelőtt pedig a nagyobb burgonyatermelést, amely egy hektáron kétszer, sőt háromszor annyi tápanyagot ad mint a gabonafélék. A cukorrépa és a burgonyabetakarítás a múlt évben mélyen a terv alatt maradt, főleg az alacsony hektárhozamok miatt. Mezőgazdaságunknak idén 20.6 százalékkal több burgonyát és 28 százalékkal több cukorrépát kell termelnie, mint a múlt évben. Emellett a burgonyánál 22, a cukorrépánál pedig 27,5 százalékkal magasabb hektárhozamot kell elérni. , A magas termés elérésében a szovjet magastermelés mesterei a mintaképeink, akik közül burgonyában sokan még 100 mázsát is túlhaladó rekorderedményeket értek el hek­táronként, Szövetkezeti tagjaink és az állami birtokok dolgozói tanulva a szovjet példák­ból és tapasztalatokból, megmutatják az utat, amely az eddig kihasználatlan lehetőségek feltárásához vezet. így például a múlt évben a suclomerecei Egységes Földműves Szövet­kezet kevésbbé kedvező időjárási feltételek mellett hektáronként 252 mázsa átlagos ter­mést ért el 14 hektáros területen, a édíreci Egységes Földműves Szövetkezet (Havl'V.'úv Brod járás hektáronként 267 mázsát három hektáros területen és a radnovicei állam: gaz­daságban (Zohar na Mórave járás) pedig 405 mázsa termést értek el hektáronként. Dolgozó népünknek a magasabb termésre és ezáltal a magasabb életszínvonalra való törekvését az amerikai imperialisták meg akarták hiúsítani a burgonya legnagyobb kártevőjének, a kolorádó-bogárnak terjesztésével köztársaságunk földjein. Dolgozó né­pünk azonban sikeresen elhárította e szégyenteljes támadást gazdaságunk ellen a Szov­jetunió kormánya által hozzánk küldött szovjet r$üiők és szakemberek segítségével, akik segítették burgonyatermésünket megvédeni a fenyegető veszély ellen. Dolgozó népünk cukorral való jobb ellátásának érdekében fontos, hogy teljesítsük a tervezett termelést cukorrépában? amely legfontosabb ipari növényeink egyike. A cukorrépa termelési tervét az 1951-es évben nem teljesítettük. Ennek főoka az agrotechnikában előfordult hiányosságok voltak, főleg ami a határidők, a, művelési mun­kák minősége dolgában, továbbá a gépek és az állami traktorállomások segítségének tö­kéletlen felhasználása, a munkaerők elégtelen biztosítása és kihasználása, valamint a munka helytelen jutalmazása. Több Egységes Földműves Szövetkezet és állami birtok magas termései, amelyek a prosenicei mozgalommal kezdett versenynek köszönhetők és a helyes agrotechnika al­kalmazásának a szovjet tapasztalatok szerint, azt mutatják, hogy azokat a feladatokat, amelyeket az ötéves terv a cukorrépa termelésben kitűz, nemcsak hogy teljesíteni lehet, hanem túl is lehet haladni, így például a kiselovicei Egységes Földműves Szövetkezet a kromerízi járásban egy hektáron 706.5 mázsa 125.05 mázsa cukortartalommal rendelkező répát, a gútai EFSz a komáromi járásban 760 mázsa 113.24- mázsa cukortartalmú répát, a zvonicej EFSz a vyskovi ,járásban 517.7 mázsa 101 mázsa cukortartalmú répát termelt. A kormány kifejezi azt a meggyőződését, hogy az idén Egységes Földműves Szö­vetkezeteink, az állami birtokok, valamint a kis és középföldművesek még nagyobb mér­tékben kihasználják a szovjet tapasztalatokat, valamint a mi szövetkezeti tagjaink és ál­lami birtokaink dolgozóinak tapasztalatait, hogy a tervezett hektárhozamokat ne csak elérjék, hanem túl is teljesítsék. Itt főleg az agrótechnika megjavításáról és betartásáról van sző a burgonya és cukorrépa termelésb en, valamint az ültetőmag jobbátételéről és felfrissítéséről, a munka jobb megszervezéséről, a munka jutalmazási módszerének töké­letesítéséről és a szocialista munkaverseny kiszélesítéséről, hogy az állami birtokok és az EFSz-ek az állami traktorállomások segítségével a szocialista mezőgadasági nagyterme­lésben példát mutassanak a kis- és középföldműveseknek. E célok elérésének érdekében a kormány elhatározza: I. Helyes agrotechnikával a magas burgonyatermésért A földművelésügyi minisztérium és a nem­zeti bizottságok feladatul kapják, hogy segít­senek az egységes földműves szövetkezetek­nek, az állami birtokoknak, a kis- és közép­­földműveseknek a tervezett hektárhozamok elérésében az agrotechnikai alapintézkedések betartásával és lelkiismeretes megvalósításá­val a talaj előkészítésénél, az ültetésnél, va­lamint a burgonya ápolásánál és. betakarítá­sánál, mindenekelőtt pedig: a) a talaj alapos előkészítésével kell meg­őrizni a tavaszi nedvességet, a táblákat mű­trágyával megtrágyázni és eltávolítani a gyomot, a talajt átszellőztetni., b) Használjunk egészséges és gondosan ki­válogatott ültetőburgonyát, leginkább neme­sített burgonyát és főleg azokban a közsé­gekben, ahol a rák pusztít, cseréljük ki az ültetőburgonyát olyan fajtával, amely a rák­nak ellenáll. Azokon a területeken, ahol ipari burgonyát akarunk termelni az ültetés cél­jára csak magas keményítőtartalmú fajtákat használjunk. A korai burgonyát csíráztassuk ki és a korai, valamint a félkorai fajtákat, amelyeket nyáron akarunk kiültetni, tart­suk hűvös helyen. C) A burgonyát azonnal ültessük, amint a talaj felmelegszik; alkalmazzuk a fészkes ül­tetési módszert, amely magasabb termést biz­tosít és megkönnyíti a művelési munkákat. A korai burgonya ültetését pedig főleg a ma­gasabb fekvésű vidékeken legkésőbb május 15-ig fejezzük be, a nyári ültetésre szánt ko­rai és félkorai burgonyát július 10-ig ültes­sük el nedvtartalomban gazdag talajba, amely nedvtartalmat a föld még tavasszal magába szívott és egészen a burgonyaültetés idejéig megtartott. d) Törjük szét a talajkérget és pusztítsuk ki a gyomot eleinte hengerezéssel, aztán há­rom-négyszeres sor közötti szántással a vi­rágzás megkezdéséig és legalább egyszer alkalmazzunk fej trágyázást, Alkalmazzunk permetezést á burgonyapenész ellen (a korai fajtáknál) és következetesen harcoljunk, min­den eszközt felihasználva, a kolorádóbogár ellen. e) Vegyük elejét a betakarításnál gyakori veszteségeknek gondos kiszántással, szedés­sel és hengerezéssel, a betakarítást legkésőbb október 20-ig fejezzük be, a beszolgáltatásra szánt burgonyát különös gondossággal osz­tályozzuk és gondoskodjunk arról, hogy a burgonya sem szállítás közben, sem pedig a raktárban meg ne fagyjon, vagyis gondoskod­junk a burgonya helyes elraktározásáról. II. Bitosítsuk a magas terméseket a magasabb típusú EFSz-ekbeú Hogy az egységes földműves szövetkezetek a lehető legjobban el legyenek látva nemesí­tett ültetőburgonyával, a földművelésügyi és a kereskedelemügyi megbízotti hivatal, vala­mint a nemzeti bizottságok feladatul kapják; a) hogy az EFSz-eknek a magtermelési te­rületek beültetésére ellenszolgáltatás ellené­ben adjanak első minőségű vagy nemesített ültetőburgonyát, mégpedig olyan fajtájút, amely a legjobban megfelel az EFSz- terme­lési viszonyainak, Az ültetőbürgonyát az er­re vonatkozó szerződés alapján kell kiadni, mégpedig az agrótechnikailag legmegfelelőbb időben, legkésőbb azonban április 30-ig. b) Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek­ben újonnan tagosították a földeket, cserébe az egész ültetési területre kell adni nemesí­tett ültetőburgonyát. Hogy az EFSz-ek min­denütt sajátmaguk termeljenek ki jóminősé­gű saját ültetőburgonyát, a földművelésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok köte­lesek biztosítani: a) az állandó magtermelési területek azon­nali kijelölését (a tábla 20 százalékán) az összes magasabb típusú egységes földműves szövetkeztekben, (ahol ez még nem történt meg) és e területeken a jövő évre szükségelt nemesített ültetőburgonyát fogják termelni a tervben megállapított mértékben; b) a korai fajták nemesített ültetőmagjai­­nek szaporítását az elkorcsosulés vidékein a vetőmagtermelési területeken a nyári ültetés módszerevei; c) fokozott figyelmet kell fordítani a vető­magtermelési részekre, mind a talaj előké­szítésénél és trágyázásánál, mind az ültetés­nél és a növényápolásnál a fejlődés idejében; d) a magtermelési területről nyert ültető-, burgonyát más célra ne használják, mint ül­tetésre. A mintaszövetkezetek múlt évi tapasztala­tai alapján a földművelésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok feladata: •1. hogy biztosítsák a magasabb típusú ÉFSz-ekben a növénytermelési munkák szo­cialista megszervezését, az egyenlőid: és a ta­gok jutalmazásában előforduló többi hiányos­ságok kiküszöbölését, valamint hogy szélesít­sék ki a magasabb burgonyatermésért folyó versenyt a csoportok, az osztagok és az egyes szövetkezeti tagok között. a) A burgonyaföldeken az állandó munka­csoportokat munkaosztagokra kell, osztani, amelyek a saját földterületükért felelősek. Az osztagokban az összes munkákat tervsze­rűen kell megszervezni a járás azon agro­technikai szabályainak alapján, amelyeket az összes érdekelt szövetkezeti tagokkal előze­tesen megtárgyaltak. Be kell vezetni a kiegé­szítő jutalmazást, a prémiumrendszert a burgonyatermelésből, amelyet; a munkaosz­tag a tervezett mennyiségen felül termelt. III. Biztosítsuk a tervezett hozamot az alacsonyabb típusú EFSz-ekben és szövetkezet nélküli községekben A burgonyatermés és az állattenyésztési termelés fokozásának érdekében a földműve­lésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok feladata a kis- és középföldművesek vezetése és az, hogy segítsék őket abban, hogy a) a burgonyát a nyugati határszél közsé­geinek példája szrint vonalas módszerrel ül­tessék, mert a nagy tábládon jobban ki lehet használni a gépeket és meg lehet könnyíteni az amerikai bogár elleni harcot; b) hogy közösen végezzék a csúcsmunkákat, mégpedig az ültetést, a növényápolást, a bur­gonya betakarítását, a szezonmunkák köz­ségi terveinek alapján, amelyeket a járás agrotechnikai szabályai szerint állítottak ösz­­sze; c) hpgy a műtrágyát és a nemesített ülte­tőburgonyát együttesen vegyék át a helyi nemzeti bizottság által a földművesek nevé­ben kötött szerződés alapján; d) amennyiben nem rendelkeznek megfele­lő ültetőburgonyával, biztosítsák a rákbeteg­ségnek ellenálló fajták csere útján „való meg­szerzését a földművesektől, esetleg a közsé­gektől. A földművelésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok továbbá feladatul kap­ják, hogy különös figyelmet fordítsanak a burgonyával való gazdálkodósra a kulákoknál és hogy gondoskodjanak arról, hagy a terme­lési terv által kitűzött feladatokat a burgo­nyatermelésben, a talajelőkészítésben, az ül­tetésben ,a növényápolásban, a betakarítás­ban és főleg az amerikai bogár elleni harc­ban a kulékok is rendesen teljesítsék és hogy az államterv mindennemű megsértéséért a kulákokat megbüntessék. IV. Intézkedések az ipari burgonya termelésének (okozására Figyelembevéve a keményítőtartalmú faj­ták termelésének 'fontosságát: a) a földművelésügyi minisztérium felada­tul kapja, hogy biztosítsa az ipari burgo ya termelési területeinek megfelelő ipari ültető­­burgonyával és gazdasági ipari fajtákkal való beültetését, amely fajták biztosítják a leg­magasabb hektáronkénti keményíföhozamot; b) az élelmiszeripar minisztérium feladatul kapja, hogy a burgonyaipari üzemek együtt­működjenek á nemzeti bizottságokkal, az egy­séges földműves szövetkezetekkel és az álla­mi birtokokkal az ipari burgonya termelésé­nek biztosításában, főleg az ipari fajták ül­tetésében és a növényápolásban; c) az élemlszeripari minisztérium a keres­­kedelmügyi minisztériummal való megegye­zés alapján biztosítja az ipari burgonyának azon területekről való közvetlen felvásárlá­sát, amelyek az üzem legközelebbi környeze­tében ki vannak jelölve az ipari burgonya termelésére és amely területekre az üzem és a termelő a beszolgál+r *ásról és mezőgazda­­sági termények termete érői szólő szerződés­hez kiegészítő egyezményt kötött; d) a kereskedelemügyi minisztérium fela­datul kapja, hogy az élelmiszeripar szükség­letei számára biztosítsa az ipari és a gazda­sági-ipari fajták felvásárlását a tervezett mennyiségben azokon a vidékeken, amelyek a burgonyaipar üzemeinek körzetén kívül fekszenek. V. A minőségi nemesített ültetőburgo­nya termelésének biztosítása Az egészséges minőségű nemesített ültető­burgonya az az alapfeltétel, amelytől a magas termések elérése függ. A földművelésügyi, a kereskedelemügyi minisztériumok és a nem­zeti bizottságok ezért feladatul kap , hogy a) az állami birtokok és az egységes föld­műves szövetkezetek, amelyek nemesített ül­­tetőburgonyát termelnek, az ültetőburgonya termelési területül a legjobb földet válasszák ki, hogy ezeken a területeken az agrotechni­kai intézkedéseket idejében és a lehető leg­gondosabban megtegyék, valamint, hogy a legnagyobb gondot fordítsák a .növények e­­gészségi állapotára; b) hogy első minőségű ültetőburgonyát ad­janak az egységes földműves szövetkezetek­nek, az állami birtokoknak és a többi ter­melőnek a terv által megállapított területek­re, körzetek szerint megállapított fajtákban, és jó minőségben, mégpedig azonnal, amint az időjárás megengedi, légkésőbb április 30- ig; c) hogy június 15-ig valósítsák meg az EF­­Sz-ekről és az állami birtokokról származó termelők oktatását és hogy kiválasszanak és küskolázzanak legkevesebb 5000 osztályozót. A negatív kiválasztás elvégzésére a harmadik fokú iskolák kiválasztott tanulóit június 15- től fel kell szabadítani; d) az osztályozást végző növényvizsgálók kiválasztását és iskolázását június 1-ig el kell végezni; e) az egységes földműves szövetkezetek szerződéses mag termelési területein és mag­termelési részein az osztályozok vezetése alatt négy negatív kiválasztást kell végezni, még­pedig július 15-től július 3i-ig és á nyári ül­tetési időszakban augusztus 31-ig; f) a magtermelési területek felülvizsgálá­sát július 31-ig; a korai fajtákét július 15-ig kell végezni és az osztályozást sürgősen meg­ejteni; g) az ültetőburgonyát október 10-ig, a fél­korai fajtákat legkésőbb szeptember 20-ig, a nyári ültetvényeket pedig október 20-ig kell felszedni, és az összes osztályozók felhaszná­lásával tökéletesen osztályozni és a kiadás: terv szerint szétosztani, A megállapított mennyiségeket tavaszig jól szellőztethető ési biztosított vermekben és pincékben kell el­raktározni. Mivel a burgonya hektárhozamának továb­bi fejlődésére a kutató intézetek és a népi kutatók tevékenysége nagy jelentőséggel bír, a földművelésügyi minisztérium feladatul kapja, hogy: a) a haladószellemű szovjet mezőgazdasági tudomány ismereteit és módszereit a kutató­­intézetekben, valamint az egységes földmű­ves szövetkezetek és az állami birtokok és az állami traktoráilomások között elterjesszék és hogy az egységes földműves szövetkezetek­ben valamint az állami birtokokon'alkalmaz­zák; b) hogy az elkövetkezendő években a ku­tatóintézetekben új termékeny és egészséges fajtákat nemesítsenek, főleg korai és ipari fajtákat, tekintettel a termelési körzetekbe; c) hogy a burgonyatermelés gépesítését meggyorsítsák és főleg, hogy megoldják a burgonya ültetése ápolása és betakarítása gé­pesítésének kérdését. VI. A beszolgáltatások beszámítása és a burgonya felvásárlási árai A földművelésügyi, a kereskedelemügyi és az élelmiszeripariügyi minisztériumok felada­tul kapják, hogy a) a burgonya a beszolgáltatási kötelezett­ségbe, a minőségi normák szerint, a korai burgonyát a beszolgáltatások idejében való teljesítésé szerint, az ipari burgonyát pedig a keményítőtartalom Szerint számítsák be, b) a burgonya fehvásarlási árát a minőség, a beszolgáltatás ideje, (a korai burgonyánál), és a keményítőtartalom (az ipari burgonyá­nál) figyelembevételével, valamint a magas keményítőtartalommal rendelkező burgonya külön kiértékelése alapján állapítsák meg, c) a szerződésen felül korai és ipari bur­gonyát külön felülfizetésekkel jutalmazzák, az ipari burgonyánál figyelembevéve a kemé­nyítő tartalmat, d) a minőségi normákat, a burgonya be­számítását a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésébe, a szerződésen felül beszolgál­tatott burgonya felülfizetési díjait, beleszá­mítva az ültető burgonya árát, április 15-ig kihirdessék. Helyes agrotechnikával a magas erkorrépatermésért A cukorrépánál is az okozta a tervezett hektárhozamok el nem érését a múlt évben, hogy elhanyagolták a helyes agrótechnika alapvető szabályait. A kormány ezért elren­deli a földművelésügyi és az élelmiszeripar­ügyi minisztériumoknak, valamint . a nem­zeti bizottságonknak és a cukorgyáraknak, hogy az idén a cukorrépa termelésben bizto­sítsák a helyes agrótechnika következő fő­­elveitt a) a talaj nedv tartalmával való jobb gaz­dálkodás és a répa gyors kikelésének érde­kében a répaföldeket tavasszal ki kell simí­tani rögtön, amint megszáradnak a barázdák és a gyom kikelése után azonnal elő kell ké­szíteni a földet vetés alá egyidejűleg a föld műtrágyával való beszórásával; b) azokban a községekben, ahol gabonabe­tegség fordult elő, a vetőmagot már előre tömegesen kell csávázni és aztán szétoszta­ni a termelők között; c) hogy a téli csapadék kellőképpen ki le­gyen használva és hogy a cukorrépa fejlődési ideje meghosszabbodjon, továbbá, hogy ele­­jét vegyük a kártevő rovarok okozta károk­nak, a cukorrépát azonal el kell ültetni, amint a talaj hőfoka eléri a plus 6 C fokot, legkésőbb azonban április 15-ig. Az esetleges utánvetéseket legkésőbb május 15-ig és kivé­tele? esetekben a járási nemzeti bizottság pa­rancsára május 31-ig kell elvégezni. Vetés előtt a földet szükség szerint tömöríteni kell hengerezéssel és a vetésnél be kell tartani a 3—4 cm-es mélységet; d) a répa kézzel való megművelése, a gyomirtás és a talaj porhanyósítása meg­gyorsításának érdekében, négyszer kell fo­­gasolni, mégpedig rögtön, amikor a répa ki­kel, majd a kapálás és az egyelés előtt, a pi­hent földekben pedig minden egyes esőzés után. A fogasolást mindig 4—5 nap alatt kell elvégezni. A fogasolás mélységét fokozatosan emelni kell egészen 12—-15 cm-ig; e) a hektárhozamok fokozása és a cukor­­tartalom emelése érdekében fel kell hagyni a régi egyelósi módszerrel, amikor 30—50 cm­­es távolságokat használtak. A répát most 18—24 cm-es távolságokban kell kiegyelni olyan módon, hogy egy hektárra 100,000— 120,000 répa maradjon. A répát azonnal egyelni kell, amint kinő az első pár levele, és az egyelést egy hét alatt el kell végezni. A rövid távolságokra való egyeléssel és a helyes ápolással kétszeres, sőt háromszoros termést lehet eléírni, mint ahogy arról a szov­jet magastermelési mesterek és a mi prosze­­nyicej mozgalmunk eredményei tanúskodnak a cukorrépatermelésben; f) a talaj rendes porhanyóssá tételének, valamint a gyom irtásának érdekében leg­kevesebb kétszeri kapálást kell biztosítani, mégpedig az elsőt az egyelés előtt, a máso­dikat pedig az egyelés utáni legkésőbb há­rom héttel; g) hogy a cukorrépa egyenletesen és gyor­san fejlődjék, fontos, hogy alkalmazzák a két adagban legkevesebb 50 kg-onként egy műtrágyákkal való fej trágyázást, mégpedig hektárra, esetleg alkalmazhatunk trágyalé­­zést a sorokba feloldott trágyalével (egy rész

Next

/
Thumbnails
Contents