Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-13 / 2. szám

Hi. évfolyam 2. szám.

Ara 2‘- Kcs

Bratislava, 1952. jan. 13.

A lakosság ellátásában mutatkozó nehézségek tartós leküzdése szempontjából lényegesen fokozni kell a mezőgazdasági termelést és ez csupán és egyedül a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés alapján a falu szocializálása alapján történhetik.

Gottwald.

Hogyan dolgozták ki a termelési tervet a kosariszkai szövetkezetben?

Mezőgazdaságunk nagy feladatai

Klement Gottwald elvtárs, a köztrsaság elnöke újévi nyilatkozatáén szemléltetőn mutatott rá azokra a iehézségekre, amelyek 1951-ben a fogyasztópiacon jelentkeztek. A nehéségek mezőgazdasági termelésünk ilaesony színvonalában gyökereznek.

— Csehszloviikia ipari termelése — mondotta Gottwald elvtárs — 951-ben mintegy kétharmaddal volt mgasabb, mint 19'37-ben. Mezőgazdsági termelésünk ugyanakkor állandón a háború előtti szintén mozog.

Mezőgazdaságiunk nem tart lépst az ipari termeléssel!. Amíg iparunk mérföldes léptekkel halad előre, meőgazsági termelésünk lényegesebb sikerekkel nem dicsekedhet. Igaz ugyan hogy 1951-ben elsőízben léptük túl a láború előtti gabonahozamokat, de az álalános terméshozamok nem mutatnak enelkedést.

Mi ennek az oka? A magyará.at kézenfekvő. Iparunk ugyanis 1(85. óta szocialista alapokon fejlődik és khasználja azokat a nagy lehetőségeket, amelyeket a teirmelés és jutdmazás szocialista megszervezése terem; meg számára. Ezzel Sízemben mezőgizdaságunk túlnyomórészt még mindig a tökéletlen, nem eléggé termelékeny kisüzemi termelésre támaszkodik, amely lehetetlenné teszi az új tánadalom szükségleteivel pürhuzamos fe!T»dést.

Az is igaz. hagy dolgozóink igényei állandóan fokozódnak, mégpedg mind a városokban, mind falvainkbaa. Városainkban gyors iramban növekszik a n^nkások hadserege. Évről évrP újabb ezrek kapcsolódnak az ipari munkába és növekszik: a dolgozók keresete is. A munkás átlagos havi keiesete az 1946-os 2.663 koronáról és ar 1948-as 3.611 koronáról 19'51-ben 4.90? koronára emelkedett. Képzeljük csak el, mennyivel magasabb vásárlóerőt jelent. hogy 1950-nel szemben 1951-ben 12.7n/o-kal, sőt Szlovákiában 19 2%-kal emelkedett az általános inari termelés. Szlovákiában jelenleg kb. három- és félszer több ipari terméket állítunk elő, mint 1937-ben.

Tény az is, hogy mezőgazdaságunk jelenleg sokkal kevesebb árut hoz piacra, mint a kapitalizmus idején. Ennek az a magyarázata, hogy a néni demok-atikus rendszer megszabadította a kis- és középparasztot az adó és adósságok nehéz terhétől, fölszámolta a magas fölkérek formájában jelentkező uzsorát, megszüntette az ipari és mezőgazdasági termékek közötti nagy árkülönbözetet, olcsó hitelről gondoskodott, a parasztság birtokába juttatta a régi uradalmakat biztosítja a termelvénvek szilárd és előnyös árát. sőt mindezeken fölül olcsó segítséget nvuit a mezőgazdaságnak gének formájában. Mindez lehetővé teszi parasztságunk számára, hogy sokkal igényesebben éljen és termelvényeit nagy részét maga fogyassza el

Élelmiszerbehozatalunk 1937-ben egész behozatalunk nem egészen 13%át tette ki. míg 1951-ben az élelmiszerbehozatal már 29%-ra rúg. Kenyérgabonából tavaly tízszerannyit hoztunk be, ifiint 1937-ben, vajból huszonbatszorannyit. a húsnál nedií* az a helyzet, hogy az 1937-es jelentéktelen behozatallal szemben 1951-ben több mint

41.000 tonna búst bíztunk be.

Mennél több élelmiszert hozunk be. annál több ipari áruit kell kivinnünk. A k ^ke és haladás állsimai között fönnáll ' hosszúlejáratú gazdasági megá11»*iodások keretében éppen a gépipar, főleg a nehézipar gyártmányai rendelkeznek

Az o»6®á^os gazdasági terv í952-re a mezőgazdasági termelésben 15 százalékos, a mezőgazdasági termékek fölvásárlásában pedig 17 százalékos emelkedést irányoz elő. Annak érdekében, hogy főleg magasabb típusú EFSzeink megbirkózhassanak a fokozott feladatokkal, gondos egészévi termelési tervet kell kidolgozniok.

Az egészévi termelési terv előkészítő munkájában a somorjai járásban lévő Nővé Kosariszká község (Tores mellett) szövetkezete is körültekintő gondossággal járt el. Három munkacsoportot állított össze; két állandó munkacsoport a növényi termelést, egy pedig állattenyésztést vette gondjaiba. A két növénytermelési munkacsoport öt-öt munkacsoportra oszlik, mégpedig zöldségtermelési, dohánytermesztési, két mezei és egy ültetvényes csoportra (az utóbbi a faiskolát és a gyümölcsösöket gondozza).

Minden munkacsapatban azonos a beosztott munkaerők száma. Egyenlő arányban osztották föl a csoportok között a megmunkálandó parcellákat is. Ez a munkamegszervezés lehetővé tetszi , hogy a csoportok, munkacsapatok és egyes dolgozók is egymás között versenyre keljenek. Az állattetenyésztési csoport is három csapatra oszlik; az első csapot (15 etető ée h fejő) a szarvasmarhákról gondoskodik, a 11 tagú második csoport az anyasertéseket és hízókat gondozza, míg a ha rmadik csapat az ‘aprómarháknak és baromfinak viseli gondját. A munka megszervezésénél itt az volt a főszempont, hogy a terv szétírása arányosan történhessék meg az egyes csoportok és dolgozók között.

Az állandó munkacsoportok már átvették a számokkal pontosan ellátott leltárt, melyet az EFSz vezetőségeid ón ként és szükség szerint kiegészít. Mondanunk sem kellene, hogy a leltár átvételével a csoportvezetők átvették a fölszerelés rendes karbantartásával együttjáró felelősséget is. A mezei munkacsoportok között fölosztották a gazdasági udvarokat is.

Hozzáláttak a normarendezéshez is,

rendkívüli jelentőséggel. A szükséges élelmiszereket csiszolt üveg, de még textilárú ellenében sem hozhatnánk be.

A gazdasági egyensúly helyreállítása elsősorban mezőgazdasági termelésünk fokozásától függ. Gottwald elvtárs erről a kérdésről a következőket mondja;

— Mindez csupán a mezőgazdasági szocialista nagytermelés, a falu szocializálása alapján következhet be. Mezőgazdaságunk csak így és csak ezen a módon érheti utói inarunkat és válhat egyenrangúvá vele Az út ehhez a célhoz az Egységes Földműves Szövetkezetek, a gép- és traktorállomások valamint az állami birtokok fejlődésén és megszilárdításán keresztül vezet.

Nem vitás, hogy ebben az irányban már megkezdtük az első ielentős lépéseket. A szövetkezeti nagyparcellákon sokkal magasabbak a hozamok, mint a magánszektorban Ez a különbség Szlovákiában rozsnál 6.5fl/o-ot, búzánál 9.5 százalékot tett ki.

A szövetkezetek állattenyésztési termelése — a kezdeti nehézségek ellenére is — szintén fölülmúlja a magán szektorét. Országos viszonylatban a magasabb típusú EFSz-ek és állami birtokok a dolgozók szükségleteinek harmadát fedezik holott az általuk művelt földterület alig valamivel több. mint a köztársaság szántóterületének 25%-a. A kiszélesített szövetkezeti alap

amelyet fokozatosan hajtanak végre és az egész anyagot nemsokára földolgozzák. A szövetkezeti tagokat kizárólag munkaegységek alapján jutalmazzák. A kiegészítő jutalmakat (prémium) egyelőre csak az állattenyésztésben vezették be.

A növényi termelés összeállított tervei szerint búzából két métermázsával, árpából 1 mázsával és kukoricából 2 mázsával emelik a hozamot, ugyanakkor nem feledkeznek meg a magzatszaporítási tervről sem. Mindem nagy parcellán magosító részparcellát rekesztettek ki; ezeken a magosító parcellákon saját szükségletükre elsőízben termesztenek búza, rozs és árpavetőmagot. Ősszel két nagy parcellára, öszszesen 35 ha terjedelemben kereSztsoros módszerrel rozst vetettek ki, amely valamennyi őszi vetemény közül a legszebb a határban. A keresztsoros vetési módszert tavasszal is alkalmazzák. A téli hónapokban szemcsés (granulált) trágyát állítanak elő, amelyet tavaszi vetés alá használnak föl.

1952-ben kiterjesztik áilatállamányukat és ehhez mérten kibővítik takarmányai apjukat, amelyeknél a tartalékokra is gondolnak. A szarvasmathaállományt 93 darabbal (321 darabra) emelik, az eddigi KM) anyakoca helyett pedig 110-ei tenyésztenek. Egyébként sertésállományuk, amelyet közösen ólaznak, eléri a 941 darabot. Hozzálátnak a juhtenyésztéshez is, egyelőre 200 darabbal kezdik, továbbá azt tervezik, hogy a baromfiak számát legalább

2.000-re fokozzák. Gondoltak a tejhozam emelésére is és P. A. Malinyinova módszerének bevezetésével hatliteres tejhozamot akarnak elérni naponta és darabonként. A bor jú nevelésben a kara vajevoi módszerre térnek át és erre szakdolgozót képeznek ki.

A7 egészévi termelési terv gondol az építkezésekre, valamint a mezőgazdasági beruházásokra is. Terveik szerint az új esztendőben 100 szarvasmarha befogadására alkalmas istállót, az anyasertések részére 50 férőhelyes ólat és nyolc silóvermet akarnak építeni.

tehát eredményesebb gazdálkodást biztosít.

Egyébként 1951-ben tovább hódított a szövetkezeti gondolat. Szlovákiában magasabb típusú EFSz-ek száma: 968. A fölszántott mezsgyéjü szövetkezetek földvagyona 74.000 ha-val bővült. Az összes EFSz-ek száma Szlovákiában — az előkészítő bizottságokat beleszámítva — 2.148-ra emelkedett. Az egész köztársaságban immár 3.771 EFSz gazdálkodik fölszántott mezsgyék mellett, összesen 796.468 ha szántóföldön. Ez már elég széles alapot jelent, ho^y ^iijabb nagy lépést tegyünk előre és mezőgazdaságunk teliesíthesse fokozott feladatait. Építőmunkánknál ne feledjük el Klement Gottwald köztárasági elnökünk szavait, aki úiévi nyilatkozatában ezeket mondotta:

— Mi itt. Csehszlovákiában a béketábor egyik előretolt őrhelyén állunk. Ezért érthető hogy minden, ami körülöttünk történik, befolyásolja belső hely zetünket is. A béke ügyéért ma a saját szakaszunkon azzal harcolunk, hogy építjük és szilárdítjuk népi demokratikus köztársaságunkat, politikai és gazdasági erejét, valamint ellenállóképességét. építjük az Új, szocialista társadalmat és mindenekelőtt mesúnítjük ennek a társadalomnak a gazdasági alapjait

A szovjet mezőgazdaság a világ le elhal adott abb mezőgazdasága, hála a k ölhöz gazdálkodásnak, az első a világon. A szovjet mezőgazdaság a háborúutáni sztálini ötéves terv folyamán további nagy sikereket ért el.

A szovjet kolhozisták nemcsak elérték a. háború előtti mezőgazdasági termelés szintjét, hanem erősen túl is haladták.

A szovjet kolhozisták és szoohozok aratási eredménye az utóbbi évek során minden évben meghaladta a 7 milliárd púd gabonát (llő millió tonna). A Szovjetunióban aratják a világ búzatermésének több mint az ötödét. Több gyapotot termel mint India, Pakisztán és Egyiptom együttvéve, amelyek pedig híresek gyapottermésükről. Az állattenyésztésben maguk a kolhozok 40 százalékkal haladták meg a háborúeldtti szaroasmarhaállományt, a birka állományt 63 százalékkal, a malacállományt 49 százalékkal, a tyúkok száma pedig megkétszereződött.

A szovjet mezőgazdaság hatalmas fejlődéséi a nagyfokú gépesítés teszi lehetővé. A háborúutáni öt év folyamán a szovjet ipar 5(56 ezer traktort, 93 ezer gabonakombájnt, 311 ezer traktorekét, több mint negyedmillió vető gépet és sok mást szállított a mezőgazdaságnak.

A szovjet mezőgazdaság 1951-ben 13? ezer traktort (15 lóerős traktorokban számítva), 54 ezer gabonakombájnt, ebből 29 ezer magánjárót és kétmillió más gazdasági gépet és eszközt kapott az államtól.

A kubányi vidék egyik legnagyobb kolhoza a „Lenin kolhoz“. 17.800 ha földje oan. A multéoi búzatermés átlaghozama 25 mázsa oolt. loan Sacky munkacsoportja pedig egyes tej-ületeken hektáronként 50 mázsás őszi búzatermést ért el. A napraforgótermés hektáronként a 19.2 mázsát is elérte. A kolhoz farmjában 2300 tehenet, 3550 birkát, 4200 malacot tenyésztenek. A kolhoz jövedelme folyvást emelkedik. Taoaly 7.800.000 rubelt tett ki.

Tikon Miroscsnyicsenko, aki a kerti munkacsoportban dolgozik, előlegként 3 tonna gabonát, néhány kocsirakomány zöldséget és készpénzt kapott. A Lenin-r end jeles híres disznóetető Mária Kulesooá, több mint három tonna gabonát, több mint féltonna napraforgót, vagy három tonna zöldséget, dinnyét és 2600 rubel készpénzt kapott. A malactenyésztés tervének túlteljesítéséért utólagos jutalomban részesült — tizenhat malacot kapott.

Végtelen lehetőségeket nyújt a szovjet mezőgazdaság számára a sztálini természetátalakítás teroe és a kommunizmus hatalmas építkezései,, melyek 150 millió hektárnyi területet tesznek öntözés útján termékennyé. Az új csatornák és duzzasztó építkezések 28 millió hektárnyi területet tesznek öntözés útján termékennyé. Ezáltal gyapotból 3 millió, búzából több mint 8 millió és rizsből félmillió, cukorból pedig 6 millió tonnával lesz több a termés. A szaroasmarhaállomány ezen a vidéken 2 millió darabbal fog megszaporodni, a birkaállomány pedig 9 millió darabbal.

A szovjet kolhozok feloszthatatlan alapjai 1940-hez viszonyítva 1.6-szeresükre növekedtek, csak ae elmúlt éobeV'Jl százalékkal. A szovjet dolgozók és parasztok jövedelme 62 százalékkal emelkedett és közben a háború befejezése óta négy lényeges árcsökkentés is OOÍL

A csehszlovákiai rragyar dolgozó parasztok hetilapja

Boldog parasztok földje