Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-09 / 10. szám

1952. március 9.

MÉHÉSZETÜNK

PÍCfn győZzülf eléggé hättgSülydZtti, hogy mit jelentenek a méhek és a méhészet mezőgazdaságunk számára. A méhészek Viszoht Sohasem fogják tüdrii fölhiérhi kát ä nagy fhuhkätfelje9itfliéhyt, amelyet a ffiéhek Végeznek;

Néfn les2 tehát érdektelen, hä fogläto kozunk ezzel a kérdéssel és ismertetjük a íhéhek muhkatéljesítményét, ugVánákkbr rámutatürik éiihék á hátalmáS teljésítméhyhek az eredményeire.

1 filSőSdtbáh tudrtürtk köti: ttövéfiyéihk 60«/tt-a úgy termékehyüi meg, högy löVattík hordják ál a virágport égőikről ä másikra. ÉZék közül RRaÚi vlsztíHt théheiHk Segítségévéi termékéiiyül meg.

A méh naponta 6—Í4 kirepülést végez. esetenként kb. 100 virágra száll; tehát naponta 600—1 400 virágot látogat meg. Egy méhcsalád mintegy 10.000 méhet küld ki tiäpöfitä fiturlkS- tá) eZék téHát näpdhta 6-^14 millió Virágra szállnak.

Szlövákiái VisZOrtyiätBäh fez äzt jelenti, hdgy kb. 2,350:000.000 dolgozó méh repül ki naponta, amelyek 141—3.29 billió vifágöt kefeSriék föl. Há étíriek következtében csupán minden ezredik Vit-ág termékenyül még, ez ,1:4—3.2 milliárd megtermékehyüíést jelent.

2. Egy kg méz előállításához a következük Szükségesek:

1.9 millió látogatás akácvirágon^

4 millió látogatás a baltacím Virágán,

20 millió látdgátás a vöröshere virágán.

Egy kgmé2hez 3 8 kg nektár szükséges. Egy Kg nektárhoz 14:500 alkalommal kell kiürülnie a tnéznotrohflak. tehát égy kg mézhez 49.000 alkalommal ürül ki M mézptítroh:

Említettük, hd«V egy kg mézet 3.6 kg nektár ad; S mivel á vöröshere egy Virága kb. 0.0Ö07999 gramm nektárt tartalmaz a trtézpdtrohdt mintegy 5ÓÓ látdgátás tölti meg.

Egy baltaem virág 0.2 mg nektárt tärtäimaz, égy akáCVlrág rtéktártartal- Ma Ö.5 mg, míg a bükköny virágából 0.1(3 mg nektárt kapunk Ezeknél tehát mintegy 10Ö virágfásZáiiás tölti meg ä mézpotrdhot.

8. Számításaink azonban még érdekesebbé válnak, ha a méhcsalád és áz

embér mézszükségletét összevetjük.

Ha egy családtól 10 kg mézet elveszünk; az Ilyen családnak a következő ahyágokat kellett összéhordahiá:

30 kg méz, Virágzót és Viz Hasításra

Í9 kg méz virágptít és víz hyári szükséglétre,

9 kg méz virágpor é§ víz téli szükségletre,

10 kg méZ; Virágpdr éS víz viasz előállítására,

10 kg méz Virágpor éS Víz äz ember

mézsztiks§gietére

összesen tehát 124 kg méz összehordására ván szükség:

4. A közönséges räj miene lépet állít föl fiaSltáSi Céllal, ez 90 dm2-rel egyenlő. s ehhez 1 000 gramm viasz kell.

Egyetlen lárva átlagos SŰlya 0:ÖÖ08 gr , tehát egy gr viaszhoz 1.250, egy kg viaszhoz pldig 1,250 000 000 lárva szükséges. Egv kg Viasz tehát 150 000

méh egy szer szolgáltatott lárváit jelenti.

A fiatal méh egv aikammmal nybic

lárvát ad ezt hetenként 30-szor ismétli meg; ami azt jelenti. Hogy — a.fönti számítások alapján — égygtléfl fiaSitó létesítésén kb 6—P 000 méh három héti« dolgozik. Ezért kell Hagy SiMvt helyezni rétjeinkre, vagyadig a pótetetésre a-raj letelepedésé ülán. A Viäszszükséglet fedezésének thó’mennviségét mindeddig jjöntösäü héffl határozták meg: altáíábáh úgy sZátto'tlák Hdgy lö kg méz kell egy kg VÍaSz előállításához

5. Méhészeteink téli szükséglete erősen ingadozó, mégpedig áSZéfiht. hogy a képtárak mennyire tartják a meleget és általában milyen színvonalon áll az áttel éltetés.

Soroljuk föl azokat az átlagokat, amelyek — á megfigyelő állöffláSok észlelése SZeHht — az Utóbbi tíz esztendőben fordultak elő (grammokban): október 800—1200

november 65Ö— 9ÖÖ

december Ö5Ö— EOÓ

január *7ÖÓ— 9tl0

február §ÖÓ—14ÖÖ

március 180Ö*—§5ÖÖ

április 2 löt)—ílÖÖö

A téli szükséglet általános átlaga 7.600—10.7ÖÖ grammot tesz ki.

Méhészet á Szovjetunióban

Á Hiáliészéttíek SzdVjéttífiióbári t-fentíklVlil hagy jéléritőség&t tulajdonítanak.; A tudományos kísérleti állomások egész sora foglalkozik a méhészet Kérdéseivel. a'-kísérleti lllBffiá§Bkat á2 öHállB kí-Sérléti ltiléftteken kívül fenÖSÉereíítették és minden méhészeti iskola mellett fiókállomás hiűködik. A kíséfléti állomások ű. ti. »»táffiaszpBHfBkkar réHtíelköznek; amelyek a kutatóintézetek és ezek fiókjainak leleteit hitelesítik. A kutatóintézetek téliiqyéleti jtítjöt tjyákorblnak á kBlllHébk és szpthpzrtk méifelő területéi fölött amelyek előre megállapított terv és munkamódszerek szeflnt dölíjoáHák. A §£BVHozB1< és kölRtíiök rfléheSlfeti gazdálkodásukról ntilvánfartási kötelesek vezetnie s minden olyan . körülményt föl keíl türitetniök» ariiélyék á fhéhésfek kötiií ^éfjzéU §^äköfläti HtűHkávdl kápirSBlátB^ak.

Ha a kutató intézet lelete kedvező és ezt a »»támaszponton"» valamint á gyákbrlátl Hléné^zék kötébéh hitelesítik» ai btédttién^f nOfthutatások cjfti alatt hozzák nyilvánosságra. Ez a céltudatos munka arra hivatott» hogy országos viszonylatban irárlVítsá javítsa a ftiéhászkedést: így válik a nyomtatott szó a haladás szellemének lendítőkerekévé és ad ösztöHáésf äz äilärri téffnészétés cjázdátjságáriák |Bbk kiháSíháláSáfá.

A Szbvjet gazdálkodó több széhát és több gyümölcsöt akar termeszteni» ezért t szentel kiértiélkédő figyelmét a méhészetnek. Azok a rtiiüÍáf8o& Érték <-kámelyékfet a rfiéz- é§ VisíHbzdrti jelefit» IlildjtítiriképtSák iriásddsörbatl fohtosák. Ai áilafh közvetett BcVétéleihek főförtását áz jelenti/ hogy a rovarok által termékenyüíő növényzet bőségesebb íérrhést nH^i s ezért fordítanak ihégféléiá gdfidót ä rlbttiz§tgä£: dászok a rriéhéSfeti'e és báé.H táltiogátják á tttéhésé: kedés ifibnrlél Szélesebb elterjedését.

Érthető tehát» hogy a Szovjetunióban mindenkinek módot nyújtanak a mébészkédésré Akiftbk kedve és rátermettsége váti étikéi a rrlühkäböz» Hiép kapja a köblátlarf támogatást fHlHi az álláfflf mlht: pedig a Szövetkezet tészéről. Amirit tudjuk- a s?o cialista gazdálkodás tálja: a munka termelékenységének fokozása» mert kizárólag a többtéfrheléS té dezheti a lakosság közszükségleti tikkelt H effi§!: heti az általános életszínvonalat.

Az élénjáró kolhozdolqozók második orszáqos tanácskozása úgy döntött» Hogy — a ttieZÖcjazdásági szektor alkotmánya értelmében — a kölbriZHk dől gózói háztáji gazdaságukban 20 méhtsáládöí tenyészhetnek. Ezt a számot annak figyelembevételével állapították meg» högy a méhészkedés mellett a dolgozó parasztnak jlissdri ideje á közöS gáZdálködáS téencíőihek elVégzISére IS.

fez! a rendelkezést 1931 teBFüáf 17-éh hagyták jóVá. Az Orösz SzFSzK 'pénzügyi népbiztosságánnk 1931 június l;én keit 2.10^ Számú Határozata értek rriékén a méhészeti célokra szölgáló brdőtefületelcéH Refti tlZétriék bért SéW d szövhóZök éS költioZÖk fh§hészetei»-sempedig d mébészkedessel foglalkozó köihöfparasztok. így tehát a határbZat elősegíti» hoqy a kolhözdoigozók magánmébészeteket létesítsenek á hel vijeiíeqű erdőkben.

Ezek szerint tehát az Orosz SzfcSzK pénzügyi és mezőgazdásági népbiztöSSágá méHtesítl a SöVhozbkát»' kolköZökat äz egvétllleg niekéSZkedŐ kölHöZparäSztÖkat'miHdeHhefhű bérfizetés alól a. méhészeti céldk: ra hasziiált eidőtej-ülétek Után. A határozat az említett és 1935 április Í7 én kelt rendelét célját HiáltáHVölja- áffielyhek éftéltnábéh a méhészet szempontjából kihasználatlan erdőterületnek maradnia nem szabad.- Áz január 1-i Helyzetűek mégfelélőén á2

egésZ Szovjetunió területén 2»000.000 méhcsalád fölött rendelkeztek a niapáriHiákészek. Nemcsak a fák vák iákös^áyá méhéSZkedlk: káíieffl a VárB§tíkbáíi laké ffiiirikáSölö váSutdSBk; efdásZeti tisztviselők» t hr dőmunkások és báriyászok körében is gyakori jelenség a méhészkédés.

A kormány 1945. február 26-án kiadóit rendeleté »»a méhészet fejlesztésének módBSítáSái-8r ifitez

kedik. A rendelet célja. Rngy n\mmiá é§ javítsa áZBkat á gyákbrlatn VdláhtlHf ágrotéchnikal móflsze reket» athélyek a ihéHészkedést előseqítik. A koihozdölpozók és a kolhoz alkalmazottal' valamint a falvak^s városök égyébb lákösságá i§- éZáltal dlyan

lehetőségekhez jütéttak» Hogy fBkbzBHahban a me héSzkedásnek SZéntelhétik magukat és korlátlan számban farthatHak méheSaládökat.

Az egyéni méhészkedés gyorsabb fölvirágzása érdekében 1941-től kezdve csökkentették azökriák a iövedelmekhék az ádólát; áfHelyék hiékészkédésbő1 SZáfWáZhák. Az adómérséklés á 1 írnél kéVéSéhb méhcsaláddal réndelkező kolhozdolgqzóknál 50 százalékos» azoknál pedig» akik nem állnak munkaviszonyban a köibözzal» áz ádocSBkkentés 20—^0 tnéhcsnlád esetében Í5 Százalékot t§Sz ki.

Folytatás a következő számban.

FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET

Növeljük az áíHjföegöhiiatg ha helyesen foglalkozunk a vevőkkel

Á kapitálízhiüsbarl a vCvők jögös bizalmatíansággaj néztek az eladókra „Ä kereskedelefh törvérlypyesitett Csalás“ — tnoridütta Engels és valóbah a kapitalista keteskedéiehibeh az volt a „jé kereskedő“, aki a méréskörüli „ügyeskedésben“ a ross2 minőségű áruk föjdicsérésében és a vevőkre való tükmäläsában bizonyította be „képességeit“.

Á szocialista kereskedelmet magukénak érzik a .dolgozók. Bizonyítja ézt a kereskedeletn münkája feletti társadalmi ellenőrzés kiszélesedése, mely az állami kereskedelemben á tanácsok társadalmi ellenőrzésének a szövelkezetekben a bditbizottságok tevékenységében jut kifejezésré.

Ezt a Viszonyt csak úgy tüdjtik kialakitahi és megszilárditani, ha bCÍti dblgo^óink munkájából a vévök Valóban aét éráik, hogy az üálet fő célkitűzése aá ő jó ellátásuk, igényeik kiél^gitésb. Különösen meg kell enftek tnutatkozhia az eladás munkájában, thelybeh az eladónak a vevő tanácsadójává kell válnia Régén az eladó ajánlata, árukíhálása Csak äz ÜzietlUlájdőHöS nägVbbb hasznát célozta — ma az eladó á )r vő igényességének HŐVeléséte töCCkS lk, az a eéija, Bbgj» olyätt áfUCikkékel adjon el vásárlójának; mely a legiebbäh megfelel kiVátiSágáHak. Ez téhhP§2§tfsen ugyanakkör nöVell a bőit fötgälftiät is.

Tet-VszerüeH föglnlktízuük VCVfllhkkei

A eélt azonban esák akkdC érhetjük el, há célszerűen szervezzük meg az eladási műnkét. Az eladás körülményéit tekintve, két esetet különböztetünk meg: Vännak elyart vevők, akik előre megfögaltnäzdtt, meghatározott kéréssel jönnek az üálétbe, pontosan közük az eladóVai, högv miiyen menyhyiségü, minőségű; fajtájú árut kérnek. Aí ilyen kívánság elősegíti, a gvors el-edrfiéfiyeS kiszolgálást: Gépies munkamódszer lertne azdnban, ha az ilyen vevőnél Is nem törekednénk arra; hdgy Vásárlási Szándékát kiszéieSitsük Természetesen ea nem úgy történik; ho«y éppep őlyan árut ajánlunk még a vevönek,-ami éppen az eszünkbe jut: hanem a kért áruval kapcsolatos más árucikkeket kell ajáhiamiülp pl ingfié] nyákkandől, harisnyánál harisnyaiártót. sib. Ajánlatunk azonban ne légyen éröltetéa jellegű. Igen helytelen lénhé. há äz eladó a mága lálését vagy akaratát äkifná ráerölletni a vevőre Sűlyös hiba ää iS, ha áz eladó hangíavál vagy arckiféjezésével rossZalasát feiézl ki (tűért, mert a yevő nem fogadta él ájániáiát. fíem szabad különbségét téfihi §1-ad|ás hangjában. vagV módiábáh, ä tételösszeg nagysága miatt se, ä kétkőrdnás tételt éppen ölváü előáékenySéggel keÜ éladfli ffiint az ézöf kdrdhás köhfekcio tétéit

Más esetekben a vevő ágy jön az üzletbe, hogy csak nagyjából alakította ki magában kívánságát (pl egv nyári rühaahyagot szeretnék Vendi) és áz üzlétberi összehasonlítás; kiválogatás, álapjárt akarja megtalálni a számába legjobban megfelelő árucikket Ebbén a munkában kell számára segítségét nyújtani az eladónak. Nagy Szérépét játszik itt az eladó magatartása éffibérismefété és Szakmai tudásá: Igen

fentos-, hdgy az ilyen vevőkkel türelmesen fdglalkrizzuhk. Kankodó ideees el-« adó tiem tüdja meggyőzni a Vásárlót árról, hbgy munkájával áz 6 érdekét kívánja elősegíteni A pult mögött tétÖVáZó eladó; a tálálömrá tett aíáhlatök C§ak fokÖZzák a veVő bizön.ytalanságát ͧ:

Az árut tegyük ä vevő elé; néhátiy rövid megjegyzéssel kísérve az áru minőségének előnyeit; A mér bemutatott, meg nem felelő árukat pedig folyamatosán tegyük Vissza. Ajánlás közben figyeljük áz árunak a vevéfé gyakeralt Hatását. A vévé arckiféjegese, esetleg több vevő esetén w vivők é§ kísérőik egymásközötti megjegyzései már tájékoztatást adnak afelől hogy milyen árut kell a következőkben ajánlam. EönttíS itt äz Is, hbgy äz eladó kihasználja az árupropaganda segítségét Feltételezhető ugyanis, Högy a vevő mielőtt Belépett Vdlhá a bbltBä, Hézégétte á kirakatokat és äz ött elhelyezett árucikkeknek mar bizöhybs hatása Vöit rájuk TeHát, ha olyan árucikkeket javasolunk; amelyhez haSdhifik a kirakatban Vánahk, györsabbán érhetünk el eredményt

A jó eladási módszer hövcií

a fbrgaimat

Természetesen ilyen vásárlás esetén is arra kell tőrekedm, Högy a vásárlás körét kiszélesítsük. Pótlőlagös sruaiáhíatöt azonban csak akkbt teszünk, ha a vevő az első árucikkben már megáiiapődütt: Helytelen lenne akker; amikdr még a vásárló nem váiasztötta ki a télikabáldt, már sálakat is mutatnánk neki. AzdHban neiyes az egves kabátok ajánlásánál futeiag néhány szóbah megemiitenj hö.gy a kaBát ilyen, vagy divan színű sállal milyen eiőhvös lenné. Nagymértékben segíti az eladás munkáiét, ha használatBán mutattok be az árut. Ajánlás közben ffiihdenkar

tegyük lehetővé, hogy a vevő maga

győződjön meg róla, hogy gz árucikk valóiSah megfelel neki, pi; esernyő eladásánál a vevő nyissa ki, csukja be az esernyőt, próbálja ki, fögását, tartását. Eöhtös az'is, hogy jé viiagitásban mutassuk be az árucikkeket, csak kifbgástalan árut mutassunk be. Ma pl. pipereszappant kérő Vasi ónak ölyan minőségű szappant mutatunk, mélynek a döböza gyűrött tépett, piszkos.' tálán hosszá időre elrettentjük attól a márfeátel.

Áz éladó ne csak az árü eladására, hanem — különösen új árucikkeknél — annak megismertetésére is törekedjék Áz áru elkészítéSétlék; biztosításának használati módjának stb., ismertetése fokozza a bizalmat a, vévőbéH ál éladó iránt, növeli vásárlási kedvükét. Az ilyen vevők magUk is az árü pfdpa«attdistáivá válnak.

ÁZ eladás iránti bizalmat elősegíti az ÍS, Ha férfi holmit általában férfi, Aői holmit általában női eladő árusít.

jellemezze eladóink munkáját

a szocialista mimkaerkeies

A vevőkhöz Való viszonyában az eladó mindig legyen fegyelmezett, a derűs ffiösőlv jó tulajdonsága az eladónak. Az eladót ne hozzá ki sémmi á sodrából; türelmesen válaszoljon a vevő kérdéséire; ne reágáljoh á vásárló esetleges neivteleü vagy ideges meg^

jegyzéseire HŐ VégyeH ésíFé ä v§V6

esetleges kómikus vagy hevetségés magatartást: öltözködését, Vägy Viselkedését. Viselkedésünk mindig legyen üd- Varias; előzékeny:

Az olyan jelenség; mint pl. az eladó a vevővel való főgiaíkdZás közben megjegyzést Vált a többi éládóVal, Vagy ha a többi, éppen nem foglalkoztatott eladó feltűnően nézi a vevőt; vagy áZ olyätt taptotallaH megjegyzés; högy üeí ^aZ árü drágább önnek biz.dnyára nem felel meg“, elriasztják ä véVőt a bolttól:

Minden eladó érezze, hogy rriunkáia áz a tényező a beit munkájában, mélv felsősorban tükrözi a kerfeskedelem kulturáltságának fokát, A jó eladói mödszfehek biztosítják főként a forgatom növekedését, az állandóan visszai'’ vevőkör kialakítását és mindezzel a szövetkezeti keresked elérti előtt álló maradéktalan teljesítését:

1

■ ■ I

A méhek mutikateljesítméiiye *