Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-09 / 10. szám

Simitózás az első tavaszi munka

viszont kísérleti vizsgálatok számszerű adatai igazolják* hbqy amícj a korai simítás/esetén ( a tála) párolgási nedvesség vesztesége 8—9 százalék- viszont á Sihu'táS é'IrnüldsZtásá» vacjy késésé esetén az a vesztését) 35— H százáléfetá HovéksZik. Végeredményben az őszi mélyszántásnak úgyszólván egŐSZ HedVeSség többlettartaléka veszendőbe mehet.

Még szémtefinéiib ez á vélzteség* Ha kát. hóidra Vdna t kostát Vá*' víztiietmyl$é^bérj értékeljük ki: Ebben az esetben azt látjuk* hogy az őszi mélyszántás 5Ö cm mélységig kát. hold inként 15—16.000 hl. átlagos tavait! Vízkészletének 31 százalékos Vesztesége kferfekfeH 6.ÖÖÖ Hl-t tfesz ki. Hd ebből levbnjük a 9 százaléknak megfelelő 1400 Hl elkérülhetetlfeh élpárolgást* még akkor is

46ÖŐ hl VÍZ at á Vöíiteség, arni a simítás elmulasztásával veszendőt»« megy »

Még jóbbáti érzékelhető ez a veszteség* ha figyelembe vesszük* Hogy ez a korái simítózással kát holdanként megmentett 4600 hektoliter vízmennyiség kb. 6Ö—10Ö Him tsabádékhaK* tehát égy jé ttiáju& egész hdVi átlágcsapadtí^áfiak felel üteg.

Aki tehát idejében reHdeáéH blsíHiftjá az őszi szántást* egy havi csapadékot biztosít hövéfiyei számára a legkritikusabb szárazság idejére.

Világosan láthatjuk ebből* hogy a Jiazai viszonyaink között az őszi szántások korátavaszí elsiffiítása Rendkívül fóntös Vízgazdálkodási kétdés HiéllVel

száraiságfa hajló háZdi éghájlátühk tertfiéStsökkéhtő behatását lényegesen kórlátdzíiatjuk:

De ezen túlmenŐleg a korai simítózás nemcsak a

talaj vízgazdálkodását szabályozza* hanem jelentősen befolyásolja az őszi Szántások előnyös szerkezetének minőségi tartósítását is. c

A magára hagyott simítatian őszi szántás a tavaszi györs SzikkáadS következtében (Hieltet d Barázda brFriökkal jéleHtŐSeh tneghagyöbbödött felület jelentősen fokoz) elveszti előnyös pothanyós szerkezetét* felülete kérgessé- szetkezétnélkülivé válik s lehetetlenné teszi egy minőségi jó vetőágy készlté sét. Viszóhh há köráh a legmegfelelőbb időljeh a szátitáSt elsímltjük* ezzel á Művelettel riémfcsak d pá'tdlgási felületet csökkentjük és zárótéteggél látjük el a szántás felületét* hanem a simító különleges portianyító munkájával a talaj felszínen olyan

tartós morzsalékos tálájiiéfkóidtét alakítunk ki

tnelyet selttmi nriás eszközzel nem tudunk olyan megfelelően megoldani.

Mindezeknek figyelembevételével kórá tavasszal* afíiint ákár fogatokkal* akár tráktöfftkkal káf nélkül rá léte HttütiHi. ä tálaljra; kz 8äs£fes 8Szi sjátítást Haladék nélkül ,fel kfell siírtittlni. téklfitet nélkül arra. hogy á tábla kőtárt vagy későn- március. áfirilis. vagy akár csak májusban kerül bevetésié.

Az őszi szántások koratavaszi elsimításának sikeres és hiárátléktdtan éégtéhajtásá Hémfcsák HilrtŐáégl; hánfehi szétiífczési kérdés is. A sifhltást; ttiínt ifegdső tavásZb talajmunká kell, beütemezni és a talájázikkadási lehetőségeken bélül teljes egészében korán kell feivégezrii az összes őszi szántáson, tekintet nélkül ákráí íiöigy d séáhtásfciá kütai Idtfdszl búza. kukdrlfcaí stacjjí Skát nill^bb mdíj kferül IS tfetéstfe.

A tavaszi bűza termesztésének helyes módszere

/

Brigádom munkatapasztalatai átt mutatják*' hogy helyes agrotechnikával évről évre nagy és állaridó tavaszi búzatermelés érhető el bármely időjárási visZoh^ok mellett. A MoszkVá-térület ÜimitFóv koltibzábdn mát 1^46-tÓl d -MósZkóvkd" HévŰ tavászi búzafajt át termesztjük jobban bevált* miht régebben vetett **Lutescens—62'** amelyet erősen fertőzött az üszög* gyöngén hasznosította á trágyát és nagy terménél Inepclőlt.

1946-ban mindössze 0.3 hektáron vetettünk ,*Moszkovká-"t. Erről a kis területről 5.4 mázsát takarítottunk be. A magot goridbsart megtisztítottuk* bsZtálybztúk* HbgV áZÜtáh tbVábh sZápóHtnasSUk: l§47-ben jól megtrágyázott földön már 2 hektárnyi //Moszkovka" tavaszi búzát vetettünk és hektáronsZátodikat és elvégezték á vetőrridgtisZtllását KieMclként 23 mázsa volt a termés. 1949 ben 8 hektárnyi terijleteh héktáFOhkéht 28:3 ffláisás téFMést áFattiftk.

Saját tapáSztalatainkból győződhettünk rti^g arról* hopy a **MbszköVka" fajta boteFMéSü* az üszöggel szemben élleriálló; jól háSZHdSItjá á trápVát é$ £ZCnkívül kitűnő sötőípdri tblájdöHságókkál rendelkezik. 1950-ben brigádunk új győzelmet aratott dZzál* hogy minden egyes hektárról 34.2 mázsa tavászi búzát takarított Bé .

FÍogyan érte el brigáfliiHk ézt a nágy termést?

Kolhozunkban füveS Vet£§fdFgót HasZHálűHk* amely Már két teljéi fordulót §Ft meg A ketéSförgóban az egyes növények a helyi viSíonyoknák megfelelően az alábbi sorrendben következnek:

1. feüvek elsőéves használatban; 2. füvek

másodévés hdsztiáídtbdh; 3. róZs; 4. táVasíi gáBbnáfélék; 5. áöld iígát; 6. Rizs; 1. btirgonya; 8. tavaszi.bÚZa évelő fűalávetéssel.

Mint a vetésforgóból láthdtjtik; áz évelő fükek után rozst vetettünk* a tavaszi búza pedig a burgonya után következik. Á brigád a vetésforgó mindén növényénél magassZínvönálú dgrbtéchnikát alkalmaz A

burgÖhyátí amély Utáh á ta^áSíi bűfá követkéálk* hektáronként 20 tonha tőzeg-istállötrágya kompöszttál* 1—2 mázsa salétrombs ammóniákkal* 2 mázsa SítlpétföSífáttal* és 1 rtiáíslá klórkállíimmál trágyáztuk még: a BHrgöHyáföidét á Hyat fdlyarfián IhbBv

sZÖr pÖtHariyitjük* kápáljtlk; kiirtjuk á pyOmut. A burgonya betakarítása utáh boronálunk és elvégezzük áí őszi mélyszántást, tavasszal* amint ki lehet mfelírii á földre* két irátíybáH kégézünk böéHHálást* majdpedig hektáronként 20 tonna tőzeg-istállotrágya komposztot hordunk szét* műtrágyázunk és isidét fogasölünk.

A tőzeg-istdllótrágya komposzton kívül hektáronként 2 mázsa salétromsavas aihmóniáköt* 3 triázsa szüberfö^tfátót* és I hiázSá klótkáiiuthbt Hászriáluhk

fél.

dtigádlltik kdmöly etedményéit bem dtblsósörBán segítetté elő a Hélyes vetőmágelőkészítés és a tavaszi

Í»úza helyes elvetése. Á vetőmag előkészitéséhM küöhösén pöHtoS- a tisztítás, tüdjük* lítigy a gdbh’ria termést csak éhé^Rgés* hibátlanul tsitáfó é§ gyöni mágiák töl meHtéS r^tőmagböl nyerhetünk Ezért a yetőníagot két háromszOt osztályozó rostán* mag tisztító gépen bocsátottuk át.

A tisztításnak köözöjiketjük, íiogy réigfíHs fcíz'rOláfe teljes

súltií magot tetfctliittk

amelynek csirázóképessége általában 98 -99 százalgfedá; Sífer rtiátj Süká (jödltj H t) fc|fdíülH

HdÜáf a i(Md»klWfeá..-í ké^sbbé Krtéíl ü llííÖg.

a vfefSfbd^bt biéqis ItjtH íjl^bdiiídb ládVáz^Ük. felcdktííüHfe bietj a JdíHHfdldSFöl Mtrií dHü IdÜHHö- SSH á tiOa?íl hűiül Ildi líjf-H tliHtü* UltifelŐHl tljdfds. A t-fetÖlbdíjtÜ i vÉtíS őlőíf haióifí hittél jáVHfbfdltük. ^

A búzát az íttferii idŐiátási vis/n!!ví)khn> kérést a lehfctŐ iHlkurri h bit üt — áfblnt az ősti sidbtáS í.ií a- Szí művelését mégkeídhettük — április 19 éh és án elvetettük. Éz a Vetési időpont a legkedvezőbb áhhdz* hbqy a búza tétíVéSzidös^dkáíídk éí^Ő féiéBén iOO Sáazaléköiatí klBa^zHáljá I tavasai liedvésse(|t^t. Ezenkívül á korai vété< elősegíti a tátáSzI Hú/á Sütő kikelését es erőteljes növekedését* a gyökérrendszer jó kifejlődését.

Hektáronként 2.i—Í.3 mázsa magot vetéttütík él* ami hektáéörikétít 8.5—t millió éSiráíóképéS mdg-A A mi földrajzi fekvésünkben mártius első felében történő vetésnek felel még. (§zefk.)

Hák féiél mét) kerésztsÖRiS vetést alkdlrríaztürik és a Id Vaséi büéa elvetése Után elvétettük aé évélŐ fü- VH ik.

A téhvéSiidősídkbari hérn Volt séiikség gyomirtásra; miíiihögy a vétésék téliéiért tiszták* gVommehtésék Völtak

1950 béli kolhHébnk tHBb mífs kölhdzZal egye Sült* mvgnagyobbddott Ezzel kap< soiatban újra ősz tották a brigád földterü letekéi Brigádunk részben

kév* sbbc mégíHűv Íí és gVÖntjén Rágyázött földét kábött ÉiiHék élleHélé Váíldltá* Hbgy 1951 Bétí 22 h^ktáfös téHllétérl fi' ktarohként 35 tnazsd tdvaszi Búzát termeszt Jdélőte hozzálátdtt a Bőséges menynvisegű tőiég istálló\trágya komnoszt készítéséhez*

besíeré^té a sRikség^s Huittagvakaf* hogy á tdValvi Hál jbbk trágyáiást alkalHiáthaSSon.

A tavalyi tapasztalaink alapján- hasonló agtótééHhikdi mödsyérék aikdlmáZáSáVal* IP51 Béh Ihihdén éddicjihél nagyobb tétmést tdkdHtottühk be.

HektatonkéHí 36 mázsát avattunk.

A. feárgyéjaVá* brigádVézetétié.

\

Szemcséseit műtrágyák készítése és felhaszrüálásá

Bár a simítózás (oldalöíásj általánosán ismert talajművelő rriürlká* fbtitÖSsága éS jéleiitőségé dzöiíban tnég korántsérri rriértt oly méttékben köztudátba* mint amennyire azt hasznosságánál fogva megérdemelné.

Pedig elvitathatatlan tény* hogy á simítőZás az őszi mélyszántások olyan1 fontos kiegészítő része* amely az őszi mélyszántás' Ütjäft ä táidjbdfi tárdlödó téli'•nedvesség tartós megőrzését biztdsitja* tBVábbá tartósítja az őszi mélyszántásnak azt a kedvező porhanyó szerkezeti állapotát- amely a téli fagy mechanikai hatásaként békövetkeZétt:

Névézétesen nem élég át ősZi mélyszáhtás révéh a téli csapadékból egy bioznyös többlet mennyiségét tárolni* hanem ezt a táróit nedvességet

meg is kell őriíKi

a termelendő növények számára* akkora* amikor arra aZ Időjátás rridíltóBa^ága miatt légtidgyObB Szükség lesz.

Bátran mondhatjuk tehát* Bátmilyen göhdösab Végezte is el valaki az őszi sazntást* ha annak koratavaszi **lezárásátM elsimítózását elmulasztotta* az csak félmunkát végzett.

Miért is Vári szükség tulájdöfiképpfeh át őszi szántások koratavaszi simítózására ?

Általában ismert* hogy, ä tavászi **bőjti sZelék" hatására a szántott talajok — különösen az ősszel fbgasolatlanriá hagyott szántások — gyorsan szi kkadnak* dé áz mát kevéshbé isHierí* högy é gyóts sZikkadás folyamán a talajnak mí^éH Hihététréh Hiébynyiségű .nedvessége párbldp él és megy veszendőig.

A gépi úton végzett őszi mélyszántással a talaj víztárblóképesSégét 4Ö—5Ö százalékkal riöveihétjük*

A műtrágyák hatékonyságának kiterjedt tanulmányozása során kitürit* hogy szüperfoszfát szémtsés formában jobban érvényesül a porszetűnél. Sok kísérletét végezték ezltányBarí* különösen szovjet kutatók* és bebizdnyítdtták* hopy azonos mehnyiségű szuperfoszfátbdl a Szemcsés 2—3-$zdr ákkora termésnövekedést eredményez —* kiváltképpen savanyú tálajdkoh —í mint a pöBzéru. A kísérletek alápjáh bebizbhyosotídh ai is* Hogy ném akármilyen síefhcVeüagy^ág á leghatékonyabb. A túl ápéö* vapv Igerí nágy síémcsék már néin érvériyésüínek jól.

Ezeknek a tapásztalátokhák e* edmenyéként a Szovjéíühlóban á VzuperfdSzfát szemcséiévé mindinkább éltérjédt. Sőt egyébb agrotetbrükai fögásdkkál (pl. az elhelyezés módjá és mélysége) Hátékortyságát tovább lehet fokozni egyes növények termesztése során. A szovjet etedtnényfek és tápaSztalatok megismerése után nálunk is megkezdődött az ezirányú kísérletező munká és hazai viszohyaihk között is kipióbáltuk a szemcsés műtrágyákat* jó ercdméhnyel. Nem lehet érdektelen tehát* hogy, a gyakorlat minél szélesebb körben ismerje meg a szemcsés műtrágyákat* azok készítési és alkalmázási módját* hdgy a kutatások eredményeit a nagyüzemi termelésben mielőbb hasznosíthassa. A kísérletek tanulsága szerint

legmegfellSbb a 2—4 mm nagyságú,

kemény prizmásan tört* durvatörésfeliiletű szemcse. Ilyen szemcsés szuperfoszfátból a foszfdrsav hazai* eddig még kis számú kísérletben másfélszer olyan jól érvényesült a termések növekedését számítva* mint a porszerű szuperfoszfáté.

A Szovjetuenióban Liszenko akadémikus kezde-WéhyezéSéfé éltérjédt a műtrágyák szérVésáriyággal együttes haí\ iíémmtékt: nymódoh készítve á $*emc$ékét; a műtrágya Hátékdtíysága HÖVék^ílk; íhért a szfeHüCíékBéh ifvő á talajtíáíi §18 Öd!ctériümök tötnégéHék kitűnő tápanyágförrásá; élénkíti mOkétíésükét éS aktiválja á SíéhricSékBéh lévő Hiőttágyá érvényesülését á növény táplálküfásáBáh* ámi végeredményben riágyöbb termésböáámbán jnt

kifejezésre.

fezért a SzérvésáHyaggal Való SféHiéSeZéSnék a thödszére egysíérűségériél es jöbátásanái fögvá a ázbvbözók és kóihozbk dblgöíái előtt kedieltté Vált, annál is inkább* mert a gazdaságokban a szervestrágyán kívül

minden komposztozható S*6fv^äfl^dgot,

hulladékot is fel lebet használni é célra.

így felhasználható az iStailotragya* baroinfitrágya* sertéstrágya* továbbá a komposzt >zott szervesáhyadbk iS. Mint kéSz SiérvÖsariyág sfémiSét- ig’éü jól lias/iiallak fel a birkaürülékét is amélyéí Vlífél* vagy trágya levél mtglbtsolva a siuperfoszfái pora bán meghéngergették és szárítás után használták fel trágyázásra.

Á szervesanvaggai való siémcsézést egyszerű módon következőképpen lékét végéáfii:

Á felhasználandó szérvfestrágyát* vagy kömpósztot először égy tm lyükbőSégÓ föstári röstáljük át A dtirvábbí ái nem hulla réSíékét szétdaFabbljük és azután új rostára teSSzük: A roStan átmént aHyagbt 2—3 cm vastagon szetteregetjük és mjnden 2 qjáéa 1 q poFszerű szupérfíiszfátot szőFünk* majd gereblyévéi jói összekeverjük.

EzdtáH VI22el* dé méginkább trágyaléVél méglofeSoljük és lapátolással» gereblyézcssel többször átkeverjük. Miután az anyag egyenletesen és jól átttédvéSédétt* áöRyiFá) Hbgy kézbéH ö^iéHyomVa jó nyirkds és belőle nédvesíég hvbmódik ki*

szemcséző hordóba

lápátöijtík* hí riegyearé^éig megtöltjük, a hbrdó

nyílását elzárjük és kb. tír percig forgatjuk; percenként 40 -60 fordulattal.

közbén rnegHézzük* hbgy megfelelőén sieiticSéződik-e az anyag. Ha nagydH apFÓ ^fémésék kép^őd-Hek* akkor anyagunk túl ííávaí; meg meg kell ned Vesiterii. Ha ellenben nagy rögö$ szemek keletkéz nek* akkor túl nedves. Ilyenkor száraz- átrostált trágyát szórunk még a hordóba éS tovább fdFgatjiik. Megfelelően éltalálva a nédVéiSégét; tülnybmdFéfczt 2—4 mm közötti szemcsenagysáqú anyagot nvf-riink A szemcséket szétteregetjük- ponyván* vagy döngölt földön gereblytíéssel keverve megbántjuk es

V2 cm lyuk bősegű szitán átrostáljuk A rostán át ment részt

vetögéjibfeh §öEBá^vfeté8re

has*nálhfttjHki

á düFVá FdStáh mäFädö ^femt^éket sióFVa adHátjÜk a talajba. \

Á szemcsézett szuperfoszfátot és a szervesanyag

gál ^remt séféit szuperfb^zfátot megleielő agrniétnHi kával még előnyösebben Használhatjuk fel a növény igénye szerint adhatjük Sorba» soF Aiéllé» rétegesenfészkesen* vagy szórva.

Az adagolásnál takarékoskodhatunk a drága Szuperfoszfáttal- mert szemcsés alakban az eddigi Wí séHeteínk szeriht a kipróbált néhány taíajféleségen másfélszér úgy hatott- mini poralakban* tehát Í50 kg pöralakbah adott szUperfdfczfát ugyanolyan haté kbnynák mutatkozott* mint ÍÖ0 kg szemcsézett anyag. Á szeFvesanyaggal való s/emcsézéssel és a talajban megfelelő módon való élhelvéfésével még nagyobb hatásokra számíthatunk a jövőben.

A cukorgyár! fnésziszap jelentősébe

Az állami birtokok, EFSz-ek és é^yéb mezőgazdasági üzemek ingyen juthatnak a talajjavító mésziftzaphoz

Bratislava (TPP): Talajdirik* főlég d répdtéHhésztő körzetekben* hagyobbréSzt Savanyú tdlajtbldjdön' Ságokkal rendelkeznek Az ilyen talajoköri nem alakulhat ki a mikröorganizmusnak jóhatású működésé* s ha ígéri; akköF eí meglehetősen jeléritélcftlén. Savanyú tdldjököFi mdgáSabb hrizatriókát riém Várhatunk Az Ötéves terv és a tavászi munkák, időbeni* példás végrehajtását biztosító kormányhatározat olyan intézkedéseket tartalmaz* amelyek megkÖnyrlyítik a hektárhózátnók HöVeléSet.

A lukrirgyáH riiésfis'íap kiváló esíköí sdVátiyö talajaink semlegesítésére. Egyike dzdknak* melVék elősegítik a magasabb hektárhozamok elérése szempontjából reridkívül fohtös tálájbaktériümok mulcodését.

MiVel a cukorgyárj thészisídg 3Ü—50 Hiebet tártdlnidí* frlsséh Item háSíHálhatö; rHeFt erősén tdpad és megfelelő mértékben Hétti dolgozható a talajba, ifa viszont hosszabp ideig a mezőn hagyjuk heverni d kisebb kupacokba rakott mésziszapot lapáttal Is koHnyen kiszőFjük a iriézőrt. öé némcsák a Hie- Síét* hanem egyéb höVényi tápányapokát és széFVes anyagokat is találunk a mésziszapbati.

Fölhívjuk tehát az állami birtokokat* EF^z-eket és a többi meíőgaid^sági {izemét* hogy jelentkezzenek á eükdFgyáFdkhál* áíTiélyektől a méSfisZdpÓt ingyen szerelhetik be. Átvételnél cSÚpári a Fakódási és szállítási költségeket kell me'gfizetniök. Abban az esetben* ha az érdeklődők maguk gondoskodnak d Fakódásrói és síáilítá^FóI* éttől a költségtől is mentesülnék.

6

_____jggÉ. ftlárciüS 9.

A hibrldkükcr^á vető; tnagja JaSmétermáxsáVái fokozta ä héktároiikénti hofamtjf

Bratislava (i'fefe): Szövetkezeteink* állami birtokaink* de dölgöfő kis- és középpárasztjaink is csupáH dkkíiF tÜaják téiiésitérii a HifezőgdftíáSág fókoíöttabb féldtíatdit* ha d gdhdosári élökesíítétt talajba iffmfcsitett vetőmagoi vetnék: Ez nemcsák a gabonafélékre* banem a kukoricára is vonatkozik. Az cdmüit esztendőben anriyi hibridvétőrnágöi termesztettünk kukoricából* hogy ,á il.—IV. tiptlsú EFSz-ek és állárhi birtokók vetésteFületél idÖ százalékban* a magánszektorbari tervezett vétésterületeí pedig 5Ö százalékban hibrid vetőmaggal vethetjük bé: ‘ ■

Ismeretes- Hbgy a kukoFita vetomagjd HektáFrinként 3—5 rriétermáüávál magasabb termést Hoz* mint a közönséges kukorica vetőmagja*' ugyanakkor Híbridvetőmaghól* vetőgép alkalmazása eseteén- legföljebb 5Ú kg vetőmdgm kell fczárhítdriürik Héktá-Fóriként.

Egy métérinázSa Hibridvétőfnag» d termesztői pótlék hózzászámitásávai* 683 koronába keFül* aiónbaii azonos mennyiségű közönséges vetőmag cserekéhtl béadásariál énhék értékét lévofiják- Ógyhógy

ilyen esetben 4 HibHdvetőmdg csupán 363 köHiha

költségtöbbletei jelent Ezíél szembeh — áhíiht FHár ^említettük — a hibridvetőmag lényegesen fokozza á teFmést- úovhogy ez a kiadás bőségesén* sokszoFo- San hrlegtérül.

A hibridkdkóHea Vetőmagjának síólgáltatá^áüál az az alapelv* hogy azt elsősorban cserealapon oldják meg* vagyis hibridvetőmagért közöhséges veíőmágiíí kell besziilgáítdtni í4 a szövetkezetek* vaiamiHt a kis- és köiéppaFdsztbk Hetdláh hem FéHdélkeídének közöHSéges vetőmággál* ebhert az esetben

is káphathdk Hibridvétőmdgot IlyenkoF a párásítóknak kötelezni kell magokat hbgy az 1952 évi új termésbői visszdadják a vetőmagot* a íI. —rtV típüSú fefe6z-ek pedig a vétőHidg vjsszaszáFmaztdld^ánál 30 százalékos kedvezménvt kapHak a HíBiidkukorica vetőmagjáriák árából:

Azok a dolgozó parasztok* akik a kukorica vetésterületét kisebbre tervezték és mar tavasszal hibrid- VétőrrtagHt ákdFndk VótHi* fbrduljdhak á Helyi Nem-; zeti BlzottSáobóz- amely a 8ílóVákiái Földművesek Egységes Szövetségével együttműködésbért tömeges megrendelési és kükoricabecserélési mozgalmat szer-Vez. Á magdSább típusú fefeSt-bk á hibridkiiköFica vetőmagjára közvetlenül a Földműves RaktáFSZÖVétkezetrtél cserélhetik hé a közönséges kükörlfcá vetőmagját.

IdősXerfi munkák tí gyümölcsös bon

A fátisztogdtási Hiünkáfatök elvégzésé dtáh következik a téívlgi permetezés ideje.

A teli nvugalfiH állapótbdtt a gyümöltSÖShéH és Házikertek ben az alábbi permetezéseket végezzük él* amikor az idő mar annyira felmelegedett* bogy éj- SZaka sefti keil táFtdrtürtk á hőmérséklétHék Ö C álá váló sülyedéSétői:

Almánál és körtéhél VdFaSbdáS veszélyé esetén rügypattanás előtt kétszázalékos bordoilével.

Kétecjés paizstétőfertőzés esetén a bordódé után ÖtSZáZalékbs gyüiüöjcsfáólajjal* Vagy gyÚmöltSfakár- BóliiieummabáZtatásszeröeH:

Közepes és gyenge paizStetűféFtőZöttSég; válallllnt lisztharmat veszélye eseten rügypattanáS és rilgyfakadás között téli higítású mészkénlével.

öimbólikásztóBogár ellén rügypáttáháSktír 1.5 szá- ZálékdS SárgdmeFeggel* há ézeHféiül gyenge káÜfbrrtlal paizstétűfertőzöttség ÍS féhriáll- ákkor kétSZázal^kos sárgaméreggel (Utóbbi esétbefi az olajos váqy kaFbol ineumos permetezés elmarad)

Kaisíífllüáf-ai icháí. cséreSzHyénél; rtié^cjjHéi ék éln- BaNrknái !|milltdb§teps§nek élléri a téHtiflrUíiVél: Hat tahása el8H kétszáFalfktls IlDtddlIíVél. (taiíÚétűferr ö/íí est Ten a termőFtigyefe pattahása és riit|vfa(ta dás kozőtíi téli higitasú mészkenlével.

SziiVdnäl és ringlóHál tjonrittabétfec)Sfijél< felífeH a fértfiSftiíjyék páltaháSá élétt kétszáíálékos Bfiltlbilével. erö.s paizstetűfertőzdttsép esetén a télthölugyek pattanása előtt négyszázalékos gyümőlesláolajjal, vagy gyümőlcsfakarboliriéummal.