Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-03-09 / 10. szám
1952 március 9. SuJkáíöbUmKs 5 Egy év szorgalmas munkájának eredménnyel Rappon A szövetkezet dolgozói jól felkészültek a tavaszi munkákra A nagy hófúvások után azt hinné az ember, hogy még mindig téli a hangulat a határban Csak akkor vesszük észre a természet ébredését, amikor a robogó vonat kifut a városból és rohan a földek között ahol a tavaszi napsugár már eltüntette a hó nyomait és kicsalta az embereket, derűs életkedvre, munkára serkentette a falu dolgozóit. Mindenütt folynak az előkészületek a tavaszi munkák megkezdéséhez. Az ötéves terv negyedik évében nagy feladatok előtt állnak EFSz-ink és állami birtokaink dolgozói. Nézzük meg Rapp község III. típusú EFSz-ét, amely egész fiatal 1951-ben alakult, hogyan készül az új termésévre, hogyan gazdálkodik, milyen eredményei vannak A szövetkezet megalakítása fáradságos, agitációs munka után született meg. Meg kellett küzdeni a közeli falvak spekulánsaival, többek között a bábi- és a lázipusztai kulákokkal, akik minden’ erejükkel gátolták a közös gazdálkodás megszervezését. A járási Kommunista Párt és a járási Nemzeti Bizottság vezető funkcionáriusai, szoros kapcsolatban a helyi Kommunista Párt vezetőivel, erős segítőkezet nyújtottak azoknak a kis- és középparasztoknak, akik agitációs, meggyőző munkájukkal kezdeményezői voltak a szövetkezetnek. Voltak rappi dolgozók, akik gyárakban, üzemekben dolgoztak de azért figyelemmel kísérték a falu dolgozó parasztjai munkáját és amikor megalakulóban volt az EFSz, ők voltak az elsők, akik meglátogatták a kis- - és középparasztokat lakásaikon és megnyerték őket szövetségesükké. Ezek a dolgozók minden igyekezetükkel segitették a falu fejlődését Tudatában voltak annak, hogy, az ipari dolgozók számát állandóan növelni kell, mert gyáraink, üzemeink egymásután épülnek. De tisztában voltak azzal, hogy a fejlett ipar megkövetel ei a fejlett mezőgazdaságot is. ezt pedig csak az EFSz-en keresztül érhetjük el. Ezek közé az öntudatos dolgozók közé tartoznak: Palcsó Barnabás, Lőrincsík Pál, Ocsova János, Palcsó Ferdinánd, Nádasi Béla és Vvbomy Gyula elvtársak, akiknek hatékony meggyőző munkája nyomán Rapp községben a III típusú ÉFSz 33 taggal 1951 márciusában megalakult. A szövetkezeti dolgozók sok nehézséggel indultak a munkának Az akadályokat leküdzve, eljutottak a közös békearatásig, amely után újabb kis- és középparasztok léptek a soraik közé, majd 1951 október végéig megnyerték a falu 92%-át. Néhány adat a szövetkezet eredményeiről: Az egész évre tervezett munkaegységek száma 5800 volt, ebből 5270-et használtak föl és minden tervezett munkát elvégeztek A munkaegység értéke 96 korona volt. amelyből 48 koronát előlegként kaptak a szövetkezeti dolgozók. A természetbeni járandóságok a következők voltak minden munkaegység után: 1.5 kg búza, 1 kg árpa, 2 kg kukorica, 10 kg széna, 3 kg burgonya és 3 kg burgundia. A szövetkezeti dolgozók jó gazdálkodását viszszatükrözi. hogy az 1951-es esztendőben az évi zárszámadás után 87 000 korona tiszta jövedelemmel fejezték be. A beszolgáltatások nehézségekbe ütköztek, mert a föld terjedelméhez viszonyítva nem volt meg a tervezett állatállomány. Ebből kifolyólag nem tudták 100°/n-ra teljesíteni a tojás és a tejbeadását. A hús és a gabonaneműek beszolgáltatását túlteljesítették Amint tudjuk, a Párt és kormány legtutóbbi határozata a dolgozók hússal és húsneműekkel való ellátását központi kérdésnek állítja a mezőgazdasági termelők elé. Külön is örömmel állapítjuk meg, hogy a rappi ITT. típusú EFSz a húsbeszoigáltatást 600°/o~ra teljesítette. A szövetkezet a jövőben is teljesítem fogja a ráháruló kötelezettséget, mert a tervezett állatállománya megvan. Nagy nehézségek mutatkoznak azonban az állatoknak az elhelyezésében, mart HÍncs közös istálló A sz;uvasmarhák széjjel vannak szórva a faluban és mindez nagyon sok időpazarlást jelent a takarmány széthordásánál, a tejegybegvűjtésénél stb. Ezenkívül több gondozóra van szükség a szétszórtan elhelyezett állatoknál. Mindezt úgy fogják orvosolni, hogy az 1952-ben tervbevették a közös istállók sürgős felépítését 250 darab szarvasmarha részére, to‘vábbá kibővítik a sertéshizlaldát hogy abban 300 darab anyasertést helyezhessenek el. Kilátogattunk a szövetkezet pusztáira, hogy sajátmagunk meggyőződjünk arról, amit a szövetkezet állatállományáról hallottunk. Már messziről feltűnnek a szövetkezeti dolgozók, akik a kertészetben dolgoznak: előkészületeket tesznek a tavaszi munkákhoz. Vidáman folyik a munka, csattognak a' különféle szerszámok Kerítést húznak a szövetkezeti dolgozók. Most éppen a veteményeskeretet kerítik be, hogy megvédjék a veteményes ágyakat az éles északi széltől — Már tegnap be is vetettük a melegágyakat. Kár hogy későn jöttek az elvtársnők, legalább segítettek volna a veteményezésnél — tréfálkozik az egyik szövetkezeti tag. Mindenki arcán öröm sugárzik, amikor végignézünk a melegen befedett veteményes ágyakon Büszkén mondják a dolgozók, hogy ez az ő kertjük, ahol zöldséget fognak termeszteni az ipari dolgozók számára. A veteményeskert 20 ha-on terül el. Ezenkívül 6 ha-on dohányt termelnek majd. A munkások elmondották, hogy a trágyázást még a nagy havazás előtt elvégezték így tehát a tavaszi munkák megkezdését már jól felkészülve várják. A sertéshizlalda felé haladva, megtudtuk az egyik szövetkezeti tagtól, hogy a tél folyamán a csoportvezetők iskoláztatáson vettek részt, hogy ők is jól felkészülten induljanak a tavaszi munkák elé. A sertéshizlalda udvarán találkoztunk id. Bartko János állatgondozóval, aki lelkiismeretesen végzi a munkáját és éberen őrzi a szövetkezet közös vagyonát. Bartko bácsi 56 éves. Fiával együtt, mindketten állatgondozók és 100 darab sertés tartozik a felügyeletük alá. János bácsi úgy beszél az állatokról, mintha a sajátjai lennének. Munkáját visszatükrözik a valóságok. Mindenütt rend. tisztaság. A sertések legtöbbnyire a legjobb tenyészfajták. Nem tudtuk hirtelen, hogy melvik ketrecbe nézzünk. Ezután Játunk, hogy ezévben a baromfiak számát 230-ról 600-ra emeljük, hogy ezzel is hozzájáruljunk a városi lakosság ellátásához. <, A tyúkfarm mindössze egy helyiségből áll, amely ,a közepén ketté van választva. Az egyiket etetésnél használják, a másikban pedig éjszaka tartózkodnak a baromfiak. Á kedvezőtlen elhelyezés ellenére mégis szép eredmények mutatkoznak A napi átlagos tojáshozam meghaladja a 80—95 darabot A tyúkfarm kibővítésével, a baromfiak számának állandó növelésével a rappi szövetkezeti dolgozók leküzdik az eddigi nehézségeket túl fogiák teljesíteni a tojásbeszolgáltatást és így eleget tesznek a hazafias kötelességüknek. Rapp község dolgozói jó munkájukkal bebizonyitották. h^v a közös gazdálkodással milyen szép eredményeket lehet elérni. Az alig egyéves szövetkezet nagy léptekkel halad előre a fejlődés útján, messze elhagyva azokat a, községeket, ahol nincsen EFSz, s ahol még ma is spekulánsok és kulákok basáskodnak. Proksz Eta Napvilágra kerültek a kéméndi szövetkezet pénztárosának bűnös üzelmei A kéméndi szövetkezet évzáró gyűlésén kitűnt, hogy a pénztárból jelentős összeg hiányzik. Csepregí Ernő. aki az elmúlt évben pénztárosa volt a sző-, vetkezetnek, nem is akart hallani a hiányzó összeg felől. Erre a szövetkezet vezetősége nyomozást inditott és megállapították. hogy Csepregi Ernő a magángazdálkodóktól beszedett eséplési és aratási díjat igen könnyen kezelte, s abból 104.290 koronát elsikkasztott A földművesek, néhány kivételével, megfizették az aratási és a eséplési járadékot, amit Csepregi nyugtával igazolt valamennyi gazdálkodónak Ennek ellenére mégis tagadni próbált, ami a lényegen már semmit sem változtatott Látták őt többen a farsangi alárcosbálon is ahol a cigány vonójába 3000 koronát húzott, amiért kedves nótáját eljátszotta. Ezenfelül ckak a vacsorája 1.200 koronába került. így hazardírozni a pénzzel csak az tud aki könnyen jutott hozzá és nem dolgozott érte. Nem volt másként ez Csepregi Ernő esetében sem Tudomásunk van arról is, amikor az állami birtokon dolgozott és csak egy kifizetés alkalrrtával 15 000 koronát takarított meg a munkások becsapásával Az ilyen pénzösszegen aztán mulatozott s a szesz nyomása alatt ki-kibeszélte aljas cselekedeteit. Most azután felelnie kell! Csepregi aljas tevékenysége viszszatükrözi a szövetkezeti ellenőrzőbizottság elégtelen munkáját, mert másképpen ez nem történhetett volna meg. Szolgáljon intőjelként valamennyi szövetkezetnek és azok ellenőrző bizottságainak.. hogy a becsületesen elvégzett tiszta munka nélkülözhetetlen a közös gazdálkodás sikeres felépítésénél. Hiányosságok a szőgyéni EFSz állattenyésztésében A kertészeti csoport szorgalmasan készül a tavaszi munkákra nos bácsi egv másik ketrechez vezetett, ahol hatalmas anyakoca feküdt 12 malacával Közben arról beszélgettünk, megvannak-e az előfeltételek ahhoz, hogy teljesíteni tudják a kormány legutóbbi határozatát. — Ha a sertéshizlaldák időre felépülnek, akkor igen. de mindeddig sajnos nincsen megfelelő helyiségünk — mondja János bácsi. Utunkat a tyúkfarm felé folytattuk. Az udvaron munkásokkal találkoztunk, amint építőanyagot szedtek le a szekérről Megkérdeztük őket, hogy hová viszik a deszkákat? — Építeni fogunk rövidesen, ha az idő megengedi — mondja az egyik szövetkezeti dolgozó. — Ki akarjuk bővíteni a tyúkfarmot, mert úgy határoz-A szőgyéni szövetkezetben mindent elkövettek, hogy a tavaszi munkálatokat jól megszervezzék. Kijavították a gazdasági szerszámokat, a kocsikat és minden egyéb felszerelésüket. A mezei munkák még szünetelnek a sár és a víz miatt, de a kertészetben azonban már tavasz van. Mintegy 15 hektáron honosították meg a zöldségtermesztését, s ebből igen szép jövedelmet várnak. Természetesen a jövedelem és az eredmény csak akkor következhet be ha azt jóelőre bebiztosítjuk. Mindezt a munkák sikeres megszervezésével érhetjük el. A szövetkezet tagjai, akik a kertészeti csoporthoz tartoznak, már a tél idején elkészítették a melegágyakat, amelyekben a káposzta, a paradicsom és a retek már szépen zöldül, a palánták jól fejlettek az alkalmas idők beálltával akár már ki lehet ültetni A szövetkezet tagjai beszélgetésünk során arról panaszkodtak, hogy a lévai dohánybeváltó még mindezideig nem szállította le a dohánymagvakat, noha a melegágyak már rég elkészültek Ez késlelteti a dohánymag elvetését, ami a termés rovására megy Itt az ideie tehát, hogy a lévai dohánybeváltó mennél hamarább küldje meg a dohánymagvakat a .szőgyéni szövetkezet részére. A kertészet problémái után az állatállományra terelődött át a beszélgetésünk. A szövetkezetnek jelenleg 45 te-A rossz vezetés következtében takarmányozási gondok Letéden A lelédi szövetkezetben igen elhanyagolják az állatok gondozását. Különösképpen a tehenek etetése körül vannak nagy hiányosságok. Pártunk és kormányunk az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseire többször felhívta figyelmünket. de úgylátszik ezt Leléden nem vették tudomásul. Mindezt bizonyítja. hogy a szövetkezet takarmányrépája, amely több pincében van elraktározva, megrohad és mégsem «'tették fel. Hasonlóképpen tönkrement a szövetkezet pelyvája is, amelyet répával összevegyítve igen kiadós takarmányként lehetett volna felhasználni. A nagy hiányosságok ellenére Dajcs Gáspár, a szövetkezet elnöke nem tesz intézkedéseket, még az állatokat sem nézi meg. Ügy viselkedik, mint aktn«k nincs ínyére a közös szövetkezeti gazdálkodás. így nem is csodálkozhatunk ha 9 tehéntől naponként csak 16 liter tejet fejnek ki. Leléden igen bő takarmánytermés volt az elmúlt évben úgy gondolták hogy lesz bőven takarmány a télen. Most már azt is látják, hogy igen nagy kár volt azért a 4 kocsi szénáért, amely még a nyáron elrothadt a nagy esők következtében, mert nem volt aki betakarítsa. Most már jó lenne a takarmány, mert a jelek szerint esetleg még egy hónapot kibír a még meglevő széna, de mit fognak etetni tovább? Nem kételkedünk abban, hogv a tagok, a vezetőcéggel együtt, megtalálják azt a módot, amely a fenálló hiányosságokat megszünteti és bebiztosítja az állatok további takarmányozásának alapját. hene van, amelyek alacsony tejhozamuk miatt alig érdemlik meg a részükre szánt takarmányt. Kiss László például aki 10 tehenet gondoz, elmondja, „ hogy alig tud naponként 35 liter tejet kifejni, pedig a takarmányozás nem is a legrosszabb A tehenek naponként silótakarmányt, csalamádét, takarmányrépát és darabonként 4 kg darakeveréket kapnak Kiss elvtárs továbbiakban arról beszél, hogy a tehenek gondozása igen nehéz, mivel külön-külön istállókban vannak, szerteszét a faluban Az alacsony tejhozam miatt Kiss elvtársnak egy napra 1.06 .munkaegység iut. A hiba az állatok minőségében van. mert a felvásárláskor nem azt nézték, hogy a tehén mennyi idős, csak az volt a fontos, hogy mégis ne maradjon tehén nélkül a szövetkezet. így azután kiöregedett tehenek kerültek a közös állattenvésztésbe amelyek továbbtartásra nem alkalmasak, inkább húsmarhának felelnek meg. Ezeken a hibákön okulva a szőgyéni szövetkezet vezetősége, a tagokkal együtt legyen azon hogy saját nevelésű állatokat álh'tson be fejésre, felvásárlás útján pedig csakis fiatal állatokat fo^adianak el Hasonlóképpen, a baromfitenyésztést is időszerű lenne kiszélesíteni, mert a meglevő 31 darab tyúk még azt sem fedezi, hogy a szövetkezet a tojásheszolgáltatáának eleget tegyen. Pedig tudjuk mennyi hátránya van minden tagnak abból kifolyólag, hogv a szövetkezet a beszolgáltatást nem teljesítette. A szövetkezet sertésneveléséről szólva,,, meg kell említenünk, igen nagy, 8°/n-os veszteségük van az ebeseknél. Amíg az elléshozam évente átlag 14 malacot mutat, addig elválasztásra' csak 10 darab jut Itt javítsák meg munkájukat a sertésgondozók Tgen nagy gon-,, dot kell forditaniok az előhasi anvákraj amelyekből Szőgvénben a legtöbb van nehogy leellett malacukat agvon nyomiák" esetleg fölfaliák Ezenkívül helyezzenek nagy súlyt a . tisztaságra, mert már a faluban az egyénileg dolgozó parasztoknál felütötte fejét a betegség cs igen súlyosan fenyegeti a szövetkezet 700 darabból álló. igen szép sertésállományát. A helybei’ állatorvos nyújtson hathatós segítséget, hogy megelőzék a fenyegető veszedelmet. —S*—
