Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-03-09 / 10. szám
Hi. évfolyam 10. szám. Ara 2.- Kcs Bratislava, 1952. március 9. A szovjet kolhozok dolgozóinak példája nyomán a mi parasztasszonyaink is tevékeny építői az új, szocialista és gazdag falunak Uj termelési módszerekkel a gazdag termésért Napról napra több Egységes Földműves Szövetkezet, állami gazdaság és traktorállomás készül fel ötéves tervünk 1952. évi nagy mezőgazdasági feladatainak teljesítésére, a nagy békecsatára. A tavalyinál jobban kidolgozott munkatervek, az állandó munkacsoportok és munkabrigádok felállítása és készültségbe helyezése, továbbá az induló szocialista munkaverseny Egységes Földművés Szövetkezeteink, állami gazdaságaink és traktorállomásaink között, mindezek azt bizonyítják, hogy mezőgazdasági dolgozóink lelkesen követik Pártunknak és kormányunknak a tavaszi mezőgazdasági munkák idejében történő és példás elvégzésének biztosításáról szóló határozatát. Tegnap a tallósi és bálványi állami gazdaság tehéngondozói és fejői, ma pedig a csúzi szövetkezet dolgozói indulnak harcba a több termésért, a tej- és a hektárhozam emeléséért, dolgozóink hússal és hústermékekkel való jobb ellátásáért, az életszínvonalunk emeléséért. J A harc megindult, hogy életünk, szebb és egyre örömtelibb legyen. Mezőgazdaságunk az ipari termelésbe« elért sikerek következtében nagy támogatásban részesül; ezek a támogatások a nagyüzemi szocialista termelés további növekedésének és a mezőgazdaság pénzalapja megszilárdításának előfeltételeivé váltak. A mezőgazdaság nagymennyiségű új traktort, cséplőgépet, kötözőgépet és más gazdasági gépeket kapott. A gépállomások gépereje 36.9 százalékkal növekedett. A kombájnok száma 173 százalékkal, az önkötözők száma 242 százalékkal és a cséplőgépek száma 397 százalékkal több, mint 1951-ben. A gépállomásokon 70 százalékkal több munkás dolgozik. Mind a növénytermelésben, mindpedig az állattenyésztésben már észlelhető az új agrotechnikai és zootechnikai intézkedések, valamint a közös vetési eljárások kedvező hatása. A gabonanenrííek termelése. 2.9 százalékkal túllépte a tervet, a gabonafélék össztermelése pedig, összehasonlítva az 1950-es évvel, 22.5 százalékos többletet mutat. A különféle fajtájú állatok állománya nagyobb, mint az előző évben. A szarvasmarhaállomány 6.1 százalékkal, az anyakoca állomány 12.6 százalékkal, ae anyajuhállomány 19 százalékkal emelkedett. Ez a tény kedvező kilátásokkal kecsegtet a gazdasági állatállomány 1952. évi szlovákiai szaporulata tekintetében. Haladásunk elsősorban annak köszönhető, hogy mezőgazdaságunkban kezdenek meghonosodni az új, fejlett korszerű módszerek, a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának tapasztalatai. A bátorkeszi EFSz egy hektár cuporrépaföldön a tervezett 280 q helyett 504.5 q termést ért el. A szenei állami birtok tárnoki gazdaságán Drobná Mária elvtársnő, a matejovei szövetkezet fejőnője, a tőgymasszirozás bevezetésével 22 nap alatt a gondjaira bízott 8 tehénnél naponta és tehenenként átlagban 2 literrel emelte a tejhozamot. A kassai birtok széplakapáti gazdaságban Telepük János elvtárs fejő a Malinyinova-féle módszer bevezetésével 11 tehénnel 14 nap alatt 21.4 literes tejhozam emelkedést ért el, mégpedig anélkül, hogy a takarmányadagon változtatott volna. Ha átszámítjuk ezt az eredményt, ez tehenenként és naponta 1.95 Iker tejtöbbletet jelent. Fokozottabb mértékben kell alkalmazni az új agrotechnikai tapasztalatokat: az előhántós ekével való szántást, keresztsoros vetést, a szemcsés műtrágyát. A Szovjetunió hatalmas területeink alkalmazzák az agrotechnika új módszereit, amelyek segítségével magasabb terméshozamokat érnek el még ott is, ahol nemrégiben még igen kevés gabona és ipari növény termett. Azok az első tapasztalatok, amelyeket a múlt évben szereztünk az új módszerek alkalmazásával, biztató kilátásokkal kecsegtetnek a jövőre nézve. A keresztsoros vetésnél a hektárhozamok 15—30 százalékkal emelkednek. A csehszlovákiai állami birtokok már folytattak kísérleteket a keresztsoros vetéssel és a nagyharaszti gazdaságban őszi búzából 3 q-ás, az agyagospusztai gazdaságban pedig ugyancsak őszi búzából 6.4 q-ás hektáronkénti hozamtöbbletet értek el. Ugyancsak szép eredményeket értek el keresztsoros vetéssel Egységes Földműves Szövetkezetünk is. A leleszi III. típusú EFSz keresztsoros vetéssel végzett kísérletet, amelynek eredményeképpen tavaszi árpából 5 q-val, tavaszi búzából pedig 3 q-val jutott nagyobb terméshez hektáronként. A szemcsés műtrágyák használata a Szovjetunióban a gabonaféléknél 3 q-ás, a cukorrépánál \70 q^ás hektáronkénti hozamtöbbletet eredményezett. Számos példa bizonyítja, hogy a fejlett, tudományosan megalapozott termelési eljárások alkalmazása igen gyors és hatásos eszköze a termésátlagok növelésének, valamint az állatállomány gyarapításának. A múlt évben sok helyen alkalmaztuk az új termelési módszereket, de távolról sem lehet azt mondani, hogy jól éltünk a lehetőségekkel, hogy jól sáfárkodtunk a hazai és a Szovjetunióból szerzett termelési tapasztalatokkal. Nem használtuk széles körben az új termelési módszereket sem az EFSzekben és állami gazdaságokban, ahol alkalmazásukra szinte korlátlan lehetőség nyílik, sem a kis- és középparaszti gazdaságokban, ahol szintén sok alkalom kínálkozik a fejlett módszerek bevezetésére. Mezőgazdaságunk egyetlen területén sem hívtuk hangsúlyozott erővel segítségül az új, jólbevált termelési módszereket, amelyek nyomán gyorsan nőnek a termésátlagok, csökken az önköltség, gazdaságosabb a gép használata s jól érvényesülhet a nagyüzemi szocialista gazdaságok termelési előnye. Növénytermelésünk színvonala csak akkor szárnyalja túl a multévit, ha EFSz-ink, állami birtokaink és a parasztok földjén mindenütt idejében elvégzik az alapvető talajművelési munkákat. Tavasszal a simítózást, a kultivátorozást, nyáron a tarlóhántást, őszszel a mélyszántást. Az alapvető talajművelési munkák nyomán gazdagon teremnek növényeink. Nagy eredménnyel jár az új módszerek — a négyzetes kukoricavetés, fészektrágyázás, a pótbeporzás — alkalmazása. A helyes talajművelés és az új termelési módszerek mellett sokat segít a föld termőerejének jó kihasználásában a másodvetésfi növények termelése. El kell érnünk, hogy idén a multévi sikerek után újabb százezer hektárokkal növekedjenek azok a földek, amelyek egy helyett két termést adnak. Állattenyésztésünk akkor fejlődik minden eddiginél gyorsabban, ha a tehenészetekben alkalmazzuk a napi háromszori fejést, az egyedi takarmányozást, ha fokozottan áttérünk a több húst és zsírt adó, gyorsabban fejlődő hússertések tenyésztésére, a keresztezett sertéstenyésztésére, ha alkalmazzuk a kocák évi kétszeri elletését és a juhok évenként kétszeri elletését. A mesterséges borjúnevelés és a silótakarmányok nagymennyiségű felhasználása is előnyösebbé, hasznosabbá teszi az állattenyésztési munkát, segíti állattenyésztési'* tervünk teljesítését, túlteljesítését. A gépállomásainkon dolgozó traktor akkor vesz le nagyobb munkát dolgozó parasztságunk válláról, akkor segíti jól a nagy termésért folytatott harcot, ha gépállomásainkon mindenütt alkalmazzák az újításokat, a gépimunka fejlett módszereit. Széles körben el kell tehát terjeszteni a gépi kapálás, az előhóntós eke használatát és termények gépi aratását. A termelés fejlett módszerei összességükben megváltoztatják a mezőgazdasági termelés arculatát; hiszen ezek Az elmúlt héten a csúzi szövetkezet tagjai nagy ünnepség mellett tartották meg évzáró közgyűlésüket, amelyen megjelentek a járás szövetkezeteinek képviselői is, valamint a földművelésügyi megbízotti hivatal képviselője, Kovács elvtárs és a járás több vezető funkcionáriusa. Ezen az ünnepi gyűlésen méltóképpen foglalkoztak Pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság fellendítéséről szóló intézkedéseivel, valamint a tavaszi munkák időben való elvégzésével, amelyek teljesítése érdekében szocialista versenyre hívták ki az udvamoki Egységes Földműves Szövetkezetét. A verseny pontjait az alábbiakban foglalták össze: Az elmúlt évi 22 mázsás búzahozamot az 1952 évben 24 mázsára emelik, a rozsnál 20 mázsáról 22 mázsára, kukoricánál a tavalyi 26 mázsával szemben 30 mázsás hektárhozamban állapodtak meg. A cukorrépa 282 mázsás hektárhozamát 320 mázsára, a napraforgó 14 mázsás hektárhozamát 20 mázsára, marharépánál 378 mázsáról 400 mázsára emelik. Mindezt úgy kívánják elérni, hogy merítenek a gazdag szovjet agrotechnikai tudományból. Alkalmazni fogják a szemcsés műtrágyát, a keresztsoros vetési eljárást. Tehát minden agrotechnikai szabályt pontosan betartanak. A mezei munkacsoportok egymás között külön-külön versenyezni kívánnak. Minden héten kölcsönösen ellenőrzik a verseny menetét és a feltételek teljesítésének mértékét. Öntudatos dolgozóink magukévá tették Pártunk és kormányunk határozatát és egyre több azoknak a száma, akik szocialista munkaversenyben állanak a többtermelésért. így az elmúlt napokban a tallósi' állami gazdaság dolgnzói is elfogadták a jánostelki tehéngondozók versenyfelhívását, s egyben versenyre hívták ki Szlovákia minden állami gazdaságát a tejhozam fokozására. a módszerek egyenként is óriási erejűek. Helyi pártszervezeteink és Nemzeti Bizottságaink kisérjék rendszeresen figyelemmel az új módszerek meghonosításáért folytatott nagyszerű munkát. Segítsenek tanácsaikkal, segítsenek bíráló szóval, hogy idén már minden ed-Az állattenyésztésben dolgozók sem maradnak alul a versenyben, akik vállalták, hogy a tervezett állatállományt 1953. január 1-ével 100 százalékra emelik föl, ugyanakkor a tehenek elmultevi tejhozamát, amely 1.680 litert mutatott, 2000-re emelik fel. Az átlagos súlygyarapodást pedig napi 60 dkg-ra szeretnék emelni. A sertéstenyésztésben dolgozók vállalták, hogy egy anyától évente átlag 11 malacot választanak el. A sertéstenyésztésben jobb etetési eljárást vezetnek be és azon lesznek, hogy minden anya 1 évente kétszer malacozzék. Végül mind a növényi, mind az állattenyésztési termelésnél a beszolgáltatást 100 százalékra akarják teljesíteni az 1952 évben. Ugyanakkor a marhahús beszolgáltatást 5 százalékkal emelték föl. A csúzi és az udvamoki szövetkezet tagjai nagy lelkesedéssel fogadták el a verseny valamennyi pontját, amelyet teljesíteni is kívánnak a lefektetett föltételek szerint. A közgyűlés befejeztével táviratban értesítették szocialista vereenykihívásukról Nepomucky földművelésügyi minisztert és C s u 1 e n földművelésügyi megbízott elvtársat. A csúzi és az udvamoki szövetkezetek dolgozóinak szocialista munkaversenye nagy visszhangot keltett a járás EFSz-ei állami gazdaságai és a traktor állomások dolgozói között. A versenyhez már a járás több községe csatlakozott és egyre ^ szélesebb körben terjed. A tallósi dolgozók vállalták, hogy az átlagos napi tejhozamot 13 literre fokozzák tehenenként a lehető legmagasabb zsírtartalom mellett. A nemes cél elérése érdekében felhasználják a szovjet állattenyésztők tapasztalatait. A versenyfelhívásban dolgozóink célja, hogy megszilárdítsák a munkafegyelmet. Ennek érdekében vállaták, ■ hogy egy fejő 15 tehenet fej ki naponta a gépesítetlen istállóban. diginél szélesebb körben dolgozzék mezőgazdaságunk a fejlett mezőgazdasági módszerek alapján, hogy ezévben túlszárnyaljuk eddigi termelési eredményeinket s mezőgazdaságunk jól szolgálja a dolgozó parasztokat, népgazdaságunkat, ötéves tervünket, a szocializmus és a béke ügyét. A tallósi állami gazdaság tehéngondozói elfogadták a jánostelkiek versenyfelhívását A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapig A csúzi EFSz szocialista versenyre hívta az udvamoki szövetkezetei Harc a virágzó szocialista mezőgazdaságért Több termés — szebb élet
