Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-06 / 1. szám
SmfadfStíMté&es • ' 8 1952. január 6. Az amerikai vezérkari lisztek a fegyverszüneti tárgyalásokon továbbra is arra követelnek jogot, hogy az USA beavatkozzék Korea belügyeibe Pénteken délelőtt s délután is a vezérkari tisztek tartottak megbeszélést. Megegyezés történt abban, hogy az amerikaiak visszavonják csapataikat mindenolyan szigetről, amelyik a 38- ik szélességi foktól északra van és ezeken kívül azokról a szigetekről, amelyekben a két fél kölcsönösen megegyezik. (Itt azokról a szigetekről van szó, amelyek a nyugati parton felszabadított Ondzsin-félsziget körül a 38-ik foktól délre, de a demarkációs vonaltol kia vannak; Megegyezés történt abban is, hogy a fegyverszünet aláírása és életbelépése után 24 órán belül tüzet szüntess lesz. A koreai-kínai küldöttek a pénteki ülésen újabb komoly lépést tettek, hogy a fegyverszüneti egyezmény mielőbb létrejöjjön. A koreai-kínai vezérkari tisztek ezt javasolták: A Koreában lévő csapatok cseréje olyan mértékű legyen, amilyenben a két fél kölcsönösen megegyezik.' A legutóbbi koreai-kínai javaslat a csapatok cseréjét havi ötezer főre korlátozta. Ez a koreai-kínai lépés nagymértékben megkönnyítette a megegyezést a harmadik napirendi pont egyik legfontosabb kérdésben. Ami azonban a másik főkérdést, a koreai védelmi berendezkedések és ezek között repülőterek újjáépétését illeti, az amerikaiak továbbra is kitartottak eddigi álláspontjuk mellett, továbbra is be akarnak avatkozni az ország belső ügyeibe. Kinney ezredes a repülőterek fontosságára célozva kijelentette: mi amerikaiak nagyrabecsüljük a repülőtereket. Mi, hangzott a koreaikínai válasz: függetlenségünket, jogainkat még nagyobbra becsüljük. A pénteki megbeszélések után a napirend harmadik pontjában a teljes megegyezés akadályaként az amerikaiak agresszív követelése volt, akik be akarnak avatkozni Korea belső belügyeibe — olyan kérdés ez, amelyben ä koreai-kínai részről nem tehető és nem várható semmiféle engedmény Az amerikaiaknak fel kell hagyniok elfogadhatatlan követelésükkel. Ezen múlik a további haladás. A hadifogoly-kérdésről tárgyaló albizottság az amerikaiak kívánságára pénteken sem ült össze. Ez volt a harmadik teljesen elveszett nap azután, hogy a koreai-kínai küldöttek átadták az amerikaiaknak a hadifoglyok névsorát. Svéd liberális la|> az imperialisták közötti ellentétekről és a német nép egységakaratáról Azzal kapcsolatban, hogy az imperialisták közötti élesedő ellentétek miatt nehézségek merültek fel az Atlanti Egyezmény katonai szervezetének megteremtésénél, a liberálispárti Stockholms Tidningen című svéd lap arról ír, hogy a nehézségek miatt „fokozódott az amerikaiak érdeklődése a német közreműködés iránt". Ez pedig annyit jelent, hogy esetleg „a franciák minden aggodalma ellenére kierőszakolják, hogy a nyugatnémet köztársaság saját vezérkarral rendelkező nemzeti? hadsereget kapjon. Franciaország — jelenti ki a lap — jelenlegi helyzetében nem igen tudja megakadályozni ezt a fejlődést’’. A lap szerint ezzel együttjárna, hogy a bonni kormány belép az Atlanti Egyezménybe „amivel azonban — a lap szerint — sem Franciaország, sem Anglia nem ért egyet.’’ A svéd 1a]> végül — arra célozva, hogy a taktikai ellentétek ellenére is Nyugat-Németország újraf el fegyverzésében mind az amerikai, mind az angol és francia imperialisták egyetértenek — ezeket írja: „A történelem iróniája, hogy Németország volt ellenségei most kegyéért versengenek, hogy ismét erős katonai felkészültséggel rendelkezzék. Azonban bármilyen csodálatosnak tűnnék is, ez a kilátás nem százszázalékig csábítja a németeket.’’ („Németeken" itt kivételesen a népet érti a lap.) Uralkodik bennük az a kívánság, hogy helyreállítsák az orozág, a nép egységét." A szöv et küldöttség által felvetett kérdés megvitatásának fóeredménye: az USA agressziójának és szerződésszegésének lefeplezó'dése Az USA és csatlós-ntöbbsége" a szovjet határozati javaslat ellen szavazott Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága folytatta az USA agresszív, tevékenységéről és más országok belügyeibe való beavatkozásáról szóló kérdés tárgyalását. Kanada, Costarica, Franciaország és Uj-Zéland képviselői beszédeikben azt próbálták bizonyítani, hogy nincs jelentősége a Szovjetunió által felvetett kérdésnek. Csehszlovákia és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselői beszédeikben feltárták az amerikai törvény igazi, agresszív lényegét. A délutáni ülésen Belgium, a Kuommtangridikk, Görögország, Jugoszlávia és Nagy-Britannia képviselői igyekeztek elhárítani az USA-ról a felelősséget az agresszív cselekedetekért és más országok ügyeibe való beavatkozásáért. A vita eredményeit összegezve, Visinszkii elvtárs, mondott beszédet. Visinszki j elvtárs a többi között kiemelte: Kanada, Belgium, a Kuomintang, Costarica, Jugoszlávia, Anglia küldöttségének álláspontját a szóbanforgó kérdésbéri az határozta meg, hogy mindezek ugyanannak az agresszív atlanti tömbnek tágjai, vagy e tömb szekértolói. A Szovjetunió határozati javaslatát szavazásra tették fel. A határozati javaslat ellen szavazott harminckilenc küldött.' A szovjet határozati javaslatra szavazott öt küldöttség (a Szovjetunió, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia), tartózkodott a szavazástól tizenegy küldöttség (Burma, Egyiptom, Guatemala, India, Indonézia, Irán, Pakisztán, Szaudi-Arábia, Szíria, Jemen, Afganisztán). Öt küldöttség egyáltalán nem vett részt a szavazásban, hogy elkerülje az USA álláspontjának nyílt támogatását. Vagyis a közgyűlés összes tagjainak több mint egyharmada nem kívánt csatlakozni azokhoz a küldöttségekhez, amelyek megkísérelték, hogy elhárítsák a felelősséget az USA-ról a más országok belső ügyeibe való agresszív beavatkozásért. A szavazás után a Fülöp-szigetek Peru, Libéria és más országok képviselői megkísérelték, hogy szavazásuk indokolása során enyhítsék azt a benyomást, amelyet a szovjet küldöttségnek és más országok küldöttségeinek érvei keltettek. Visinszkij elvtárs erélyesen visszaverte ezeket az elkésett kísérletezéseket. amelyek arra irányultak, hogy megmentsék az USA tekintélyét. Az USA-ra — mondotta — a politikai bizottság vitájában rábizonyították, hogy agresszív cselekedetet követett el, megszegte az alapokmány elveit, a nemzetközi jog elemi szabályait és a szovjetamerikai egyezményt. Éppen ebben a leleplezésben rejlik a szovjet küldöttség által felvetett kérdés megvitatásának főeredménye. Az angolok öt egyiptomit meggyilkoltak Izmailia közelében — No de, mi ster Acheson, min d a két keze tele van/ mivel akarja végrehajtani a fegyverzet csökkentését ? :—A szájammal/ uraim. . 3 I A Szuezi-csatorna övezetében, Izmaiba közelében az angol katonák Újból rálőttek egyiptomi polgári egyénekre. Az angolok öt egyiptomit megöltek, hármat letartóztattak. — Azt a 80.000 egyiptomi munkást, aki kilepett az angolok alkalmazásából, az egyiptomi kormány új munkahelyre állította és megfizette elrharadt bérét __ jelentette ki Egyiptom népjóléti minisztere. Hangoztatta, hogy Egyiptom sohasem fogja ezeknek a munkásoknak elfelejteni hazafias maga tartásukat. A képen Izmail városa látható, ahol az egyiptomi nép kivonulva az utcára, angol és arab feliratokkal, „Ki a britekkel!“ jelszó alatt tüntetett az angol imperialisták barbárságai ellen. Újsághír: Az amerikai imperialisták keresztühajszolták a //fegyverzet csökkentéséről" szóló javaslatukat az ENSZ közgyűlésén. Elítélték Magyarország határainak megsértőit, az amerikai repülőket A Budapesti Katonai Törvényszék december 23-án tárgyalta D. Henderson kapitány, J. Swift kapitány, J. Duff és J. Elam őrmesterek, amerikai állampolgárok, az amerikai légihadierő tagjainak ügyét. A vádlottak valamennyien beismerték, hogy 1951. november 19-én egy C47 típusú amerikai katonai szállítórepülőgépen Gyula térségben megsértették a Magyar Népköztársaság határát és 1 óra 41 percen keresztül több mint 300 kilométert repültek magyar terület felett. A vádlottak nem tudtak megfelelő magyarázatot adni arra, hogy miért volt repülőgépükön a Szovjetunió fontos területeinek, valamint Csehszlovákia, Románia és a Magyar Népköztársaság katonai térképe, hogy miért volt szükségük tábori felhasználásra alkalmas rádióállomásra, fölös ejtőernyőkre, nagyszámú, ledobásra előkészített, kötegekbe göngyölt meleg takarókra, ami valószínűsíti, hogy ezeket a tárgyakat a népi demokráciákban működő szabotálok és diverzánsok számára kívánták ledobni. A vádlottak, akik valamennyien a 12. amerikai légihadsereg 85. csoportjának állományához tartoznak, bevallották, hogy a repülést nappal, jó látóviszonyok mellett hajtották végre, hogy a repülőgép műszerei kifogástalan állapotban voltak és mindvégig működtek. Repülőútjuk alatt különböző állomásokkal érintkeztek és egész leszállásukig szakadatlan összeköttetést tartottak a frankfurti amerikai katonai rádióállomással. A vádlottak azt is beismerték, hogy tudták, hogy a Magyar Népköztársaság légterében repülnek. Azt is tudták, hogy miután tilalmi övezetben repülnek, kötelesek lettek volna megfelelő rádiójel útján közölni kilétüket és e közlés után a legközelebbi magyar repülőtéren önként leszállani. A vádlottak bevallották, hogy ezt a kötelességüket szándékosan elmulasztották. A Katonai Törvényszék mindebből megállapította, hogy a vádlottak a Magyar Népköztársaság határát szándékosan sértették meg és ezzel megvalósították a Magyar Népköztársaság 1948:XLVJ11. törvény 48. paragrafusának első bekezdésében meghatározott határsértés bűntettét. Ezért a Katonai Törvényszék a vádlottakat fejenként 560.000 forint pénzbüntetésre ítélte, melyet inegnemfizetés esetében háromhavi börtönbüntetésre kell átváltoztatni; a katonai szállítórepülőgépet az 1950. II törvény 37. paragrafusának 1. bekezdése a) pontja alapján a benne lévő tárgyakkal együtt elkobozta. A vádlottak az ítéletben megnyugodtak. A Vatikán és az elnyomott népek Mint az AFP francia hírügynökség közli, az indokínai katolikus püspöki kar ítélőszéke körlevelet bocsájtott ki. A püspöki kar felhívásban nemcsak azt tiltja meg az indokínai katolikusoknak, hogy belépjenek a Vieínami Munkapártba, hanem megtiltja a kommunistákkal való együttműködést is Másszóval: az indokínai püspöki kar megtiltja Vietnam és a szomszédos indokínai országok népeinek, hogy hazájuk felszabadításáért, saját szabadságukért küzdjenek. Megparancsolják a Vatikán indokínai helytartói, hogy a nép alázattal tűrje a gyarmatosítók önkényét, országainak kifosztását. Ezért is van, hogy a nép nem őket, hanem ma kommunistákat követi.
