Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-06 / 1. szám
K CmkudfvfáMwes 1952. január 6 Hogyan szervezzük meg télen a munkát EFSz-inkben Végétért az utolsó/ elkésett munka is a mezőkön es megszűnt a me^ei munkacsoport tulajdonképpeni feladata. Gondoskodnunk kell tehát/ hogy a mezei munkacsoportokban dolgozó szövetkezeti tagok hogyan is használhatnák ki a téli időszakot. Az elmúlt esztendő téli időszakára nem készül tünk fel kellőképpen. Igaz ugyan/ hogy a mérsékelt taJet a szövetkezeti állatállomány istállózására szol yaló építmények átalakítására használtuk ki/ még is sok szövetekezeti tagunk maradt egész télen át állandó kereset nélkül. A küszöbönálló télre azon ban már gondosabban fölkészülünk. Példaképül a gabcsíkovi szövetekezet szolgáljon amely már novemberben elkészítette a mezei mun kacsoportok téli foglalkoztatásának tervét. A gab csikóvi EFSz vezetőségé november 10-én tartott ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel/ hogy a munkacsoportoknak télire milyen elfoglaltságot biztosítson. A szövetkezet több mint 2000 ha-nyi földön gazdái kodik/ amelyből 1500 ha a szántóterület. Az egyes csoportok számára az EFSz vezetősége a következő munkatervet dolgozta ki: AZ ELSŐ csoport, amely 20 ejnberből áll/ lekaszálja a hat ha-nyi nadasn gondoskodik szállítási eszközökről, majd a nadat két osztályba sorozza. A riad értékes növény/ elsősorban építkezéseknél használt nádfonatokat készítenek belőle. Az elsőosztályú nádat az építkezéseknél használjak fel, a másodosztálzúval a szövetkezeti epületek tetőzetét javítják meg. Az első munkacsoport tagjai hozzák rendbe a fával benőtt egyes parcellákat, utakat és mocsaras területeket. Az itt kitermelt fát befuvarozzák és tüzelőanyaggá dolgozzák föl, A MÁSODIK munkacsoport 30 emberből áll és 20 pár igásállat fölött rendelkezik. Télen ez a csoport az istállótrágyát a gazdasági udvarokból a 300 hektárnyi mezőre szállítja/ amely területen rcpat és egyéb tavaszi kapasnövenyeket szándékoznák elvetni. Hektáronként 300 mázsa istallotrágyát szórnak ki. A trágyát időben viszik ki, hogy tavaszig még be is szántsák. Ez a csoport fuvarozza be 117 ha-fóJ a kukoricaszárat/ amelyet földarabolnak és silótakarmánnyá dolgoznak föl. Igv biztosítanak értékes takarmányt 600 darab szarvasmarha és 30 pár igásállat számara. A HARMADIK csoport 14 szövetkezeti tag es 7. traktoros alkotja. A hét traktor segítségével ez a csoport szántja be a kiszállított istállótrágyát. Rossz idő esetén a csoport tagjai kavicsbányában dolgoz nak és utakat javítanak az öthónapos terv kereté ben. Télen át 10 km-es útszakaszon végzik el a javítási munkát. Ugyancsak ennek a csoportnak a tagjai fuvarozzák a2 epület javításokhoz szükséges anyagot/ valamint a 100 szarvasmarha befogadására alkalmas két úi istálló és két hizlalda építkezési anyagát. A 13 EMBERBŐL ALLŐ NEGYEDIK munka csoport a gazdasági gépek karbantartasának gondját viseli. A csoport öt tagja minden gép és eszköz atkenését végzi eh tovább á három kovács- három !akatos és két kerékgyártó a szövetkezeti gazdasági gépeket/ szerszámokat és szekereket javítja nieg. Mindent pontosan rendbe kell hozniok. hiszen tavasszal a gépekre, szekerekre stb. nagy munka vár. AZ ÖTÖDIK- vagyis építkezési csoportban tíz ember dolgozik. Feladata, hogy a tél folyamán rak tárakat építsen a gazdasági gépek és egyéb eszközök részére. A raktárban 26 vetőgép, 40 igásszekér, 5 pótkocsi. 6 kaszálógép, 5 műtrágyakiszóró kap helyet és itt telelnek át a boronák, ekék és egyéb gazdasági fölszerelési tárgyak Ugyanez a csoport hajtja végre az épületjavítási munkálatiakat/ valamint az új építkezésekkel kapcsolatos élőké szítési teendőket. A HATODIK munkacsoport 10 tagja kertészeti teendőkkel foglalkozik. Télen át 500 négyzetméteY melegágyat és 20 négyzetméter üvegházi területet létesít zöldségtermesztés céljára. Ez a csoport gondoskodik a gyümölcsfák kiültetéséről. A küszö bönálló tél folyamán öt hektáron téli salátát és spenótot termeszt/ továbbá az üvegházakat fűti Végül 200 vagon komposztot kell elkészítenie. A HETEDIK/ vagy agrotechnikai munkacsopori hat tagja november végéig egy hektáron befejezte annak a korai burgonyának a vetését/ amelyből a? EFSz a termést már 1952 májusában piarcra akar ja vinni. A burgonyát 20 cm. vastag istállótrágya réteggel takarják be védekezésül a fagyok ellen. A csoport állítja elő a szemcsés műtrágyát; a szövet kezeti tagoktól összegyűjti a fahamut, a baromfitrá gyát/ valamint a melegágyakból komposztot szere? és gondoskodik a szükséges szuperfoszfátról. Ebből az anyagból állítja elő azt a szemcsés trágyameny nyiséget, amelyet 50 ha-on szórnak ki a tavaszi árpa vetése alá. Az előállított szemcsés műtrágyát fésze rekbe szállítják. Ugyanez a csoport végzi el 80 ha on a rétjavítási munkálatokat, majd réteket Thomas-Iiszttel és egyéb anyagokkal trágyázza meg. január végéig beszerzi a tavaszi vetéshez szükséges elismert vétőmagot és átveszi a megrendelt műtrágyákat. A NYOLCADIK munkacsoport állattenyésztéssel foglalkozik. Télen át is rendszeresen folytatja az állatállomány gondozását. Egyébként a mezei munkacsoportok télen széltörők létesítése végett 40.000 facsemetét ültetnek ki a javított talajfelületekre/ a mezei útak mentén és a mezővédő erdősávok sűrűsítésére. Ilyen részletes munkafölosztás mellett is 60 szövetkezeti tag marad kihasználatlanul. A szövetkezet úgy döntött, hogy az otthon nélkülözhető 60 ember elfoglaltságáról a következőképpen gondoskodik: Tiz-tizer\Öt embert Bratislavába küldenek/ akik ott régi romépületekből anyagot szereznek a szövetke zeti építkezésekhez. További terv szerint a szövetkezet két-két hónapra brigádokat küld Nováky és Hand lóvá szénbányáiba. Más tíz embert az erdők kiszáradt fáit vágja majd ki/ hogy a szövetekezet így jusson családi házak építésére szükséges építőfához. Húsz ember — a szükséghez mérten — ontos építkezések brigádmunkajában vesz részt. A gabcsíkovi szövetkezet gondos munkaszervezéssel használja ki a téli hónapokat. De a tavaszi mun ^álatok részletes megszervezése is napirendre került. Az öt mezei munkacsoport megkapja a szűk séges élő- és holt leltárt/ kijelölik részükre a meg munkálásra váró parcellákat. A munkacsoportok részlettervét évnegyedekre dolgozzák ki. Minden csoport felelős a termelésért és a pénzügyi gazdálkodásért termelési feladata keretében. A csoportok versenybe állnak egymással; jutalmukat munkaegységek alapján kapják meg/ de kiegészítő jutalomban is részesülnek az elért hektárhozamok szerint. A hetenként megtartandó üléseken sor kerül az elvégzett munka értékelésére és a hiányosságok megállapítására. A munka ilyen gondos megszervezését az elmultévi tapasztalatok1 alapján határozták el. Példát vettek a szovjet kolhozdolgozóktól/ akik meggyőző módon bizonyítják/ bogy a szövetkezeti gazdálkodásban kizárólag az elvégzett teljesítmény szerinti jutalmajás jelenti azt az útat/ amely a termelékenység fokozásához vezet. Állandó munkacsoportok és a szövetkezeti tagok igazságos jutalmazása K A munka jutalmazása csupán a munkaegységek száma szerint — tekintet nélkül az elért magasabb eredményekre, mint ahogy azt eredetileg tervezve volt — nem lenne igazságos a tagság részére. Azért nem, mivel nem serkentené a szövetkezeti tagokat arra, hogy munkájukat az elért szovjet kolhozparasztok tapasztalatai szerint végezzék. Nem alkalmaznák például az agrotechnika és zootechnika terén elért tudományos eredményeket, hogy az eredetileg tervezett hektárhozamot emeljék, valamint az állatállomány növelését a tervezettnél, jóval fölülmúlják. Ezért szükséges, hogy szövetkezeteinkben bevezessük a munkaegységek jutalmazásán kívül is a kiegészítő jutalmazást azoknál a tagoknál, akik az eredeti terven fölülmúlták, mind a növénytermelénél, mégpedig az állattenyésztés vonalon. A kiegészítő jutalmazás első föltétele: a tartós munkacsoportok biztosítása mind a növénytermelésnél, mjj^d az állattenyésztésnél, mert ha valamely munkacsoport egy bizonyos táblán magasabb hektárhozamokat ér el, ez a becsületes és kitartó munkának az eredménye. A szovjet kolhozparasztok értékes tapasztalatai alapján kiszámították és megállapították a kiegészítő jutalmat a bátorkeszi EFSz vezetői is, mégpedig azoknál a munkacsoportoknál, amelyeket kísérletképpen a cukorrépánál vezettek be. Az állandó munkacsoportokat így osztották be: Egy hektárt megmunkálás végett négy állandó munkacsoport között osztottak föl. Az első negyed hektárt Kelecséni/i István szövetkezeti tag feleségével, a második negyedhektárt Turooxzky Márton vállalia el családja segítségével megművelés végett, mégpedig rendes munkaidőn kívül, de állandó munkacsoportban. A tervezett hozam erről a hektárról 280 mázsa volt, tehát minden negyedhektáron 70 mázsa cukorrépát kellett Növényvédelmi tanácsok Ahol eddig éjszakai fagyok jelentkeztek, nyomuk meglátszik a gabonavetéseken, elsősorban azokon a vetéseken, amelyeket korán vetettek és erősebben megbokrosodtak. Ebben a tekintetben az árpavetés a legérzékenyebb Fagyesípte őszi árpavetés ilyenkor tél elején nem tartozik a ritkaságok közé Az idősebb levelek hegye vagy nagyobb része megfehéredett. Ez a jelenség azonban ne adjon okot aggodalomra, mert a fiatalabb a belső levelek és sarjak teljesen épek, zöldek. Ha a fagvesípte levelek fokozatosan. főleg tavasz felé el is pusztulnak. ez a növényre nézve nem jelent veszedelmet mert fagvbántalom nélkül is tavasszal a külső levelek megsájrgulnak. végül elszáradnak. A kukoricamolyt rejtő kukoricaszár (kóró) télre betakarítását gondosan végezzük el. Rakjuk a kévéket kúpalakú. 3—5 m széles és mintegy 3 m magas kazalba, amelynek szélessége és magassága kb. 3—3 m. Az esők ellen fedjük be a kúpokat és kazlakat szalmával. Ilyen tárolással a takarmányértéket képviselő kórót téli etetés céljára minőségromlás nélkül eltarthatjuk. A kukoricakórót a következő év májusa közepéig feltétlenül használjuk fel mert azontúl már a kukoricamoly megkezdi kirajzását, hogy a? újvetésű kukoricára lerakja tojásait Aki téhát tüzelőnek is használja a ku korica visszamaradt részeit, az elsősorban a kórót használja fel addig, míg a csövek lemorzsolódása után visszamaradt torzsákat, esetleg csuhét és a földről összegyűjtött gyökértuskót május közepén túlra is elraktározhatja tüzelőnek, mert ezek után kukoricamolyfertőzés gyakorlatilag figyelembe alig . jöhet. Télre a mezei pocok szeret a szérűskertbe behúzódni, ahol a szalma-, törek- és kukoricaszár-kazlak alá fészkel. De felüti tanyáját a burgonya- és répaprizmákban is. Utóbbiakban bőséges táplálékot is talál, míg a szalma-, kukorica- és törekkazlak kedvező szállást biztosítanak, ahonnan nappalra a közeli gabonavetésekre jár ki táplálkozni. A jelenlétét nem nehéz megállapítani. mert kitaposott keskeny útjai hamarosan nyomra vezetnek. A kazlak alól úgy irthatjuk ki, ha egy jó ásóíiyom mély árokkal félkörben bekerítjük a fészkelése helvét. Az ároknak falait meredekre és simára dolgozzuk ki hogy az élelem után kijáró pocok akár kijövet. akár visszamenet abba belehtjllion és elpusztítható legyen. A répa- és burgonvapriz mákból pedig úgy foghatjuk ki hogy eN pocokbejáró körül ásott árokba gabonái szórunk. A répa- vagy burgonvatáplálék mellett a pocok szívesen foga dia a gabonamagvakat, beleugrik az árokba de onnan ki már nem jöhet. A magrépaprizmában tanyázó pockot mérgezéssé1 is irthatjuk, a prizma szélére a pocok lyukba aggodalom nélkül helyezhetünk be egérmérget (Arvalint), Ellenben a takarmányrépa- és burgonyaprizmába de még ezek körül se rakjunk le mérget. mert minden elővigyázatosság mellett is belsejükbe bekerülhet a méreg és súlyos baleset lehet a következménye. kitermelniük. Keleesényi István, feleségével együtt, . negyedhektárján 150 10 mázsa cukorrépát termelt ami azt jelenti, hogy a munkatervet 60.10 mázsával túlteljesítette, ami tnegfelel 85.8 százaléknak. Mivel a tervezett munkaegységek száma a kézzel végzett munkára ezen a negyedhektáron 18.5 munkaegységei mulatott, Keleesényi István kiegészítő jutalomként 15.70 további munkaegységet kapott. Fazekas Ilona és Dodik Anna a rájuk bízott negyed hektáron 126 -126 mázsa cukorrépát termeltek, ami azt jelenti, hogy az előirányzott tervet 56 mázsával^ lépték túl s ez 80 százalék nak felel meg. Mivel a tervezett munkaegységek száma ezen negyed hektáron 18.50 volt, a fentnevezeítek 1464 munkaegységét kaptak kiegészítő jutalomként munkájukért T urovszky Márton a neki kiosztott negyed hektáron 122 40 mázsa cukorrépát termelt, vagyis 52.-d) mázsával termelt többet, ami 74.6 százaléknak fiiéi meg'. Mivel a munkaegységek eredeti tervezete erre is 18:50 vplt, szintén 15.65 munkaegységet kápott kikészítő jutalom fejében. Ezekből a példákból világosan látliitjuk, hogy szövetkezeteseink a be•siiletes és jól végzett munkájuk után, ímellvel hozzájárultak a terv túltellesítéséhez, igazságos jutalomban részesültek. Ezért Szükséges, ho'gy a tér- ’ melésben a tervezett hektárhozamoi túlteljesítsék, mert ezzel hozzájárulnak, h,ogy dolgozóink asztalára többet termelnek, ami egyúttal azt is jelent bog y az ő jövedelmük is sokkal na gyobb lesz, mint ha a tervet nem teljesítenék. \ A magvak téli tárolása 1 Súlyos károk származhatnának abból. ha a termelő elhanyagolná a magtárak és egyéb tároló helyiségek ellenőrzését és a magvak tárolásával kapcsolatos munkákat. Nem szabad, hogv a betakarított termésből egyetlenegy szem is veszendőbe menjen. Ennek érdekében fordítsunk kellő gondot a terményeink tárolására. „ A tárolt magvak megromlásának egvik előidézője lehet a nedvesség. Mindenképpen meg kell akadályozni tehát a tárolt magvainkat áttol, hogy nedvesség érje. Ezen a téren a legelső feladat a magtárak tetőzetének megvizsgálása és ha azon belül kis hibát veszünk észre. azt azonnal ki kell javítani. De a nedvesség nem csupán a hibás tetőszerkezeten keresztül hatolhat be a magtárakba. hanem a páradús, ködös, esős időben a nyitvahagvott magtárablakon keresztül a páratartalom a terményekre rácsapódik. Az a teendő, hogy ha a levegő párás, feltétlenül be kell csukni a magtárak ablakait. Vigyázzunk azonban, hogy ne essünk a másik végletbe, abba. hogy a magtárak ablakát állandóan csukva tartiuk. Nagyon fontos, -hogy a tárolt terményeinket friss, száraz levegő érje. Száraz időben feltétlenül ki kell nvitni a magtárak ablakait, hogy a magvakat á száraz levegő átjárhassa. A homálvos és nem szellőztetett magtárakban ugyanis a magvak megdohosodnak és igv mind minőségükből, mind értékükből nagyon sokat veszítenek. Különös figyelmet fordítsunk a vetőmagvak tárolására. Jól tudjuk; hogv a vetőmag minősége kihatással van a terméshozamra Helytelen tárolással tehát nemcsak a betakarított termésben teszünk kárt. hanem a következő évi termést nagymértékben leronthatok. Mindenképpen biztosítani kell a vetőmagvak csiraképességének megőrzését. A vetőmagvakat feltétlenül külön kell tárolni a többitől nehogv azok az étkezési, takarmányozási vagv egvéb más célra felhasználandó magvakkal keveredjenek. Ha valamilven oknál fogva elmulasztottuk a betakarításnál a vetőmagvak külön tárolását akkor sürgősen tegvünk annak most eleget. Minden EFSz gazdája tudia iél hogv melvik tábláról takarított be nyammagvakt.ól kevésbbé fertőzött jó termést Ebből a termésből vegve ki most a vetőmagnak valót A vetőmag kimérésénél számítson 20-30 százalék súlytöbbletet, amely a vetőmag további kezelésénél. a tisztításnál. kiesik. Meg kel] vizsgálni a kukoricagórékat is. ha a tetőzetnél hibát találunk feltétlenül ki kell azt javítani. Nagv gonddal vigyázzunk a vetőmaokukorica tárolására. A vetőmagnak félretett kukoricát nemcsak a megromlástól kel] megvédeni hanem óvni kell a komolyabb hidegektől is. A vetőmagnak kiválasztott kukoricát a legtöbb helven csuhésan törték le. a törés után pedig füzérekbe fonva pajtákban, padlásokon felakasztva tárolják. A kukorica vetőmagja —10 fokos hőmérsékletnél nagvon sokat veszít a csirakénességéből. Tehát a későbbiek során a hidegebb idők beköszöntésével olyan helyre vigvük a vetőmagkukoricát — magtár, kamra —. ahol a hőmérséklet nem száll —10 fok alá. Ne tűrjünk meg a magtárakban repedéseket réseket mivel ezek a magtárak egvik legveszedelmesebb kártevőjének. a zsizsiknek a megbűvóhelye. Tapasszuk be a réseket és repedéseket gipsszel vagy agyagpépes pelyvás keverékkel. A magtárak környékét előszeretettel lepik el a verébcsapatok is és az ablakokon át berepülve, dézsmálják a tárolt terményeket. A madárkártétel ellen sűrű dróthálóval kel] bevonni a magtárak ablakait. Ha már felszereltük a magtárak ablakait dróthálóval akkor vizsgáljuk meg gyakran hocv nem ron gálódott-e meg az és ha megrongálódott. akkor feltétlenül javítsuk ki.
