Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-20 / 3. szám
8 1952. január 20. MISKA BAC'Sl meg a világ hüvelykujja (Tanulságos beszélgetés a kulturotthonban) Az amerikai küldöttség fecsegése az ENSz-ben a fegyverzet csökkentéséről Az elmúlt héten tartotta hatodik ülésszakát az ENSZ teljes közgyűlése. A közgyűlés kilenc kérdés megtárgyalását tűzte " napirendjére, amelyeket már előre a különböző. bizottságokban megvizsgáltak. • A legelső kérdés a fegyveres erők és a fegyverzett szabályozásának csökkentéséről szólott, amelyet az USA és Nagy-Britannia terjesztettek, be. Ezt a hangzatos, de hamis beterjesztést a Nyugat urai csak a látszat kedvéért nyújtották be. hogy aljas szándékaikat takarni tudják. Az atomfegyver nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről azonban hallani sem , akarnák. Visinszkij elvtárs a következőképpen világítja meg a tényeket: Meg kell győződnünk arról, hogy a határozat hangzatos elnevezése ellenére egy lépést sem tesz előre a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének, az atomfegyver tényleges éltiltásának útján, sem a hatásos nemzetközi ellenőrzés megteremtésének útján, legfeljebb az úgynevezett Baruch-tervének az útján, amely az igazi nemzetközi ellenőrzés kigúnyolását jelenti. A Baruch-terv arra irányul, hogy az atomfegyver nemzetközi ellenőrzését megakadályozza és törvényesítse annak további gyártását az embertömegek elleni felhasználásra. Ezzel szemben a szovjet javaslatok arról szólnak, hogy a fegyveres erők és a fegyverzetek számát egy évet belül az egyharmadára csökkentsék. Az amerikai és az angol imperialisták mindent elkövetnek, hogy mind Franciaországot, mind a többi marshallizált áljamot megnyerjék javaslatuk számára. Az ENSZ-közgyűlés a marshallizált országok képviselői és az amerikai kiküldött arról fecsegnek állandóan, hogy békét akarnak, a valóságban azonban nem áll így a do„log mert ha békét akarnak, akkor hassanak oda tel jes erejükkel, hogy Nvügat-Németországban valóra váljék a választás, mely által el lehetne hárítani egy újabb háború veszélyét. Vagy Koreában jöjjön létre megegyezés, hogy Korea népe szabadon határozhasson sorsa felett és lépjen a boldogulás útjára. Mindezeket a nyugati kormányok nem akarják, mert akkor nem képezhetnének ki újabb kémeket a népi demokratikus országok ellen, ugyanakkor Amerika nem tarthatná Jugoszláviát gyarmatának, amelven keresztül bojkottéba a békésen élő szomszédos országokat. Az atlanti tömb képviselője, vagyis támogatója, M o eh Jules a francia'kormány nevében szólalt föl. Megállapíthatjuk azonban, hogy nincs tudomásunk arról, vájjon jogos-e arra. hogy képviselje Franciaországot. De tegyük fel, hogy a megbukott francia kormányt képviseli s ebben az esetben ez még nagyobb súlyt ad nyilatkozatának az amerikai imperializmus oldalán. Visinszkij elvtárs hatásosan visszaverte Moch úr rágalmait, majd kijelentette. hogy az ilyen rágalmazás a népek becsapásának politikája, de a csalóknak sohasem sikerül a népeket félrevezetni, mert a népek mindig leleplezték és le is fogják leplezni őket A továbbiakban Visinszkij elvtárs megmagyarázta, miért nem ragaszkodott a szovjet küldöttség ahhoz, hogy a fenti határozotttervezethez benyújtott szovjet módosítások felett ezen az ülésen szavazzanak. Amint mondotta, lehetséges, hogy a szóbanforgó kérdéseknek a politikai bizottságban való megvitatása során néhány új, a korábban betöri esz*' tett javaslattól függetlenül, lényegesen külömböáő javaslatokat terjesztenek be. — Jó, hogy jön Miska bácsi! Maga majd eldönti a vitánkat . . — Hát min vitáznak az elvtársak? — Azon, hogy Koreában egyszer, vagy kétszer aratnak-e egy esztendőben!? Az elvtársak többsége azt mondja, hogy a koreai parasztok is csak egyszer aratnak, úgy mint mi, de vannak az elvtársak között olyanok is, akik valahol azt olvasták, hogy Koreában kétszer is aratnak egy esztendőben. Hát döntse el maga, kinek van igaza? — Erre azt is válaszolhatnám, elvtársak, hogy mind a két félnek igaza van, meg azt is, hogy egyik félnek sincs igaza. — No, ez most már még érdekesebb! — Hát várjunk csak elvtársak. Tudják azt maguk mindnyájan, hogy mekkora terület is az a Korea? Természetesen az egész országot értem. — Ha jól tudjuk, lehet vagy kétszer akkora, mint a mi országunk! — Helyes! — De hisz akkor nem is lehet olyan kicsi . . — Ez viszont már nem helyes, mert Korea bizony kis ország. Képzeljék csak el az elvtársak, hogy az egész Koreát százszor rajzolhatnák rá a Szovjetunió térképére, az egész földkerekség térképére pedig hatszázszor! — Hűha . . .! Ebbe a rajzolásba bele lehetne" ám fáradni . . . — De bele ám! Mert bizony, ha a világ egy óriás lenne, akkor Korea csak egyik kezének hüvelykujja volna. — Oszt, mondja csak Miska bácsi, mennyi ideig tartana, amíg az ember eljutna az óriás világnak erre a „hüvelykujjára“ ? — Hát számoljunk csak egy kicsit, elvtársak! A szomszéd község hat kilométerre van ide. A két község közti utat egy óra alatt tesszük meg. Mivel Korea tőlünk kb. 10.000 kilométerre van, tehát 70 napig kellene éjjel-nappal, megállás, pihenés nélkül menni, óránként hat kilométert megtenni, hogy elérjük ezt az országot. Arról most nem is beszélek, hogy az országútak nem nyílegyenesen visznek, meg hogy a hegyeket is meg kell ám kerülni. — Miska bácsi, nem azért van vonat a világon, hogy az ember gyalog tegyen meg ilyen hosszú útát. — No, hiszen nem azért mondtam, hogy „megpróbálják“ az elvtársak. Azért vonaton is eltartana az út „egy darabig. I múltkor Pozsonyból Kassára utaztam gyorsvonattal. Közel 10 óráig tartott az út, a két város pedig *csak 450 kilométerre van egymástól a vasútvonal mentén. Tíz napig bizony gyorsvonattal is éjjel-nappal utazni kellene . . . — Miska bácsi, ne utaztasson bennünket ilyen sokat, mert már a gondolatra is elfáradok, hanem térjen csak vissza ah hoz az aratáshoz! — Hát, igen! Csak még azt mondom el, hogy Korea délibb fekvésű ország, mint a mienk. Ügy körülbelül Olaszország déli részivel fekszik egyvonalban. Ezért aztán a hőmérséklete is melegebb a miénknél. Koreában mindennapos dolog, ami nálunk ritkaság, hogy nyáron 40 fokra is felmegy a hőmérséklet. — De hát ilyen hőségben kiég a föld! — így lenne, ha a természet nem szólna bele! Amíg ugyanis mifelénk a hőség perzselő szárazsággal jár együtt, addig Koreában nincs aszály! Rengeteg eső esik. — Erről jut eszembe, Miska bácsi, hogy a néphadsereg hadi jelentéseiben is sokszor olvashattuk: az esőzés akadályozta a hadműveleteket ! — Hát bizony, esőből kijut Koreának Különösen július közepétől augusztus közepéig. Ilyenkor szinte percnyi szünet nélkül esik az eső. — Nagy meleg, meg bő csapadék! Ilyen időjárás kedvez a növények fejlődésének. Láthatják az elvtársak, nekem volt igazam: kétszer aratnak Koreában. * — ffond tani már elntársak, hogy a vitatkozók mind a két részének igaza van. Valóban kétszer is aratnak Koreában, — de csak az ország harmadrészén. A kéthavin a drészé azonban csak egyszer arat. De ígi/ is valódi tejjel-mézzel folyó Kánaán lehetne ez a szerencsétlen ország. — Mégis nyomorúság volt a paraszt élete . . . ! — Bizony, így volt, mert a hódítók szinte egymásnak adták a „kilincset“. Évszázadokkal ezelőtt mongolok, mandzsuk és japánok váltogatták egymást. A legveszedelmesebb ellenségnek Japán bizonyult. Több mint 40 évvel ezelőtt Korea már nem volt önálló ország, csak a Japán birodalom egyik gyarmata. Ä kegyetlen gyarmati uralmat, pedig legjobban a parasztok sínylették meg. — Rabszolgaként dolgoztatták és elvettek tőlük mindent! Helyes a megjegyzés, elvtársam! A magam részéről még hozzáteszem: Japán mindent elvett, de semmit sem adott! A koreai paraszt még vasekéhez sem jutott, hanem a maga ősi, öszszetákolt szerszámával ba jlódott. Az ilyen masina azután csak megvakargaita a szántóföld tetejét, mélyen szántani sehogy se sikerült. — Oszt mondja csak Miska bácsi, kié volt akkor a föld? — A parasztnak nem sok jutott belőle. Minden 10 holdból 6 vagy a japán, vagy a koreai földesúré volt. — Oszt, bérelni lehetett a földet? — Élni muszály! A koreai paraszt is ráadta a fejét a bérletre. Persze csak a gyengébben termő földet kapta meg. A szorult embert mindenre rá lehet venni. Jócskán akadt olyan paraszt js, aki négy mázsa rizsből hármat odaadott a földesúrnak. De aztán jött az állam! Annyiféle adót vetettek ki a japánok, hogy a paraszt számon se tudta tartani! — Hát azt el tudjuk képzelni, hiszen ebben nekünk is volt részünk... — A mi parasztságunk elnyomatását, kizsákmányolását valóban a magunk bőrén tapasztalták az elvtársak. De amit a japánok csináltak Koreában, azt még sem hiszem, hogy el tudják képzelni. Talán nem is tudják, hogy nem volt a földön még egy ország, ahol Koreához hasonlóan 52- féle adó és ilyen embertelenül magas haszonbérleti díjak lettek volna. — 52-féle adó! Borzalmas ... .! De hát ezt nem lehetett megfizetni! Bizony nem!! A paraszt kínlódott két-három évig, — aztán nem bírta tovább! A bérletet nem tudta fizetni, adótartozása pedig a csillagokig nőt. Korea országútjai benépesedtek földjükről, viskóikból elkergetett parasztcsaládokkal. — Oszt mi lett a további sorsuk ezeknek a szerencsétleneknek? — A vándorbotot kezükbe vett parasztok úgy segítettek magukon, ahogy tudtak. Tűzzel szereztek új földet! — Tűzzel . . .? — Meggyújtották a bozótot, az erdőt és a felperzselt, szűz földet törték fel és vetették be. A földesurak és a japán hatóságok tűzzel- vassal üldözték őket. Tíz évvel ezelőtt egyetlen év alatt 520.000 parasztot ítéltek el gyéijtogatásért és földfoglalásért! — Borzalmas sors ... És az 1945- ben felszabadított koreai népnek, benne a koreai parasztságnak most hasonló sorsot kívánnak juttatni a mai idők im perialistái. — Érdemes lesz erről is legközelebb egy kicsit elbeszélgetni elvtársak. Addig is gondolkodjanak az elmondottakról. — Köszönjük Miska bácsi és a viszontlátásra! Újabb 10 hadosztályt követel az USA a fasiszta Görögországtól SZÓFIA (Agerpres). — Az amerikai imperialisták parancsára a monarchofasiszta Görögországban lázasan folynak a háborús előkészületek. Az ETNOSZ című görög lap jelentése szerint a görög hadsereg vezérkari főnöke azt a parancsot hozta Washingtonból, hogy további 10 hadosztállyal kell növelni a monarcho-fasiszta hadsereg létszámát. Görögország hadügyminisztere pedig bejelentette, hogy újabb hadianyagszállítmányok érkeznek az Egyesült Államokból, Az újonnan alakított görög hadosztályokat Eisenhower parancsnoksága alá helyezik. Ezzel kapcsolatban az ELLAS PRESSE hírügynökség hangsúlyozza, hogy az óriási katonai kiadások fedezésére a görög kormány felemelte az importált élelmiszerek vámilletékét. 40 százalékkal megdrágul a hús, vaj, túró és más élelmiszer; 100 százalékkal drágul a szappan, a gyapjúszövet és más elsőrendű életszükségleti cikk. A görög kormány ugyanakkor újabb adókat léptet életbe. Mindezek az intézkedések elsősorban a dolgozó tömegeket sújtják. Tovább tart a francba kormányválság PÁRIS (Agerpres). — A „FRANCE PRESSE“ hírügynökség közli: A Pleven-kormány lemondása után, a köztársaság elnöke előbb Pineau jobboldali szociáldemokratát, majd Soustelle gauleistát bízta meg az új kormány megalakításával. Azonban sem Pineau, sem Soustelle nem tudták teljesíteni ezt a feladatot. A „FRANCE PRESSE“ leszögezi, hogy a jelenlegi kormányválság „kényes és hosszú lefolyású betegség“. Lilly Wifchfer békeharcos megfeilebbezto az amerikai törvényszék ítéletét BERLIN (Agerpres). — Nyugat-Németországban, a Majna melletti Frankfurtban az amerikai legfelső törvényszék január 10-én megkezdte Lilly Wächter békeharcos fellebbezésének tárgyalását. Mint ismerets, stuttgagarti amerikai törvényszék 1951 október 4-én 8 hónapi börtönbüntetésre és 15 ezer márka pénzbüntetésre ítélte a német békeharcost, mert elmondta az igazat az amerikai agresszorok koreai gaztetteiről. Lilly Wächter a tárgvalás megkezdése előtt kijelentette az egyik újságírónak „Függetlenül attól, hogy mi lesz a végleges Ítélet, továbbra is fenntartom nyilatkozataimat, mert ezek tel jes mértékben az igazságon alapulnak“. A tárgyalás során Pritt angol jogász, Lilly Wächter védőügyvédje bebizonyította, hogy a fellebbezés teljesen indokolt, mert Lilly Wächter beszédei nem tartalmaznak olyan kijelentéseket, amelyek a szövetséges ellenőrző bizottság valamely törvényébe ütköznének. Ennek alapján kérte a kirótt büntetés hatálytalanítását. Kínai és szoviel városok térképeit találták egy észak-koreai fogságba került amerikai pilótánál Az UJ-KÍNA hírügynöksége különtudósítója jelenti: A kínai önkéntesek egyik légelháritó egysége decembr 8-án lelőtte az amerikai légihaderá harmadik bombázó csoportjának egyik gépét. A pilóta kiugrott és fogságba került. A pilótánál 5 térképet találtak, közülük három kínai területeket ábrázolt. A másik két térkép egyikén Vladivosztok és Keszon, a másikon pedig Nagaszaki és Kogosima (japán) városok vapnak. A fogságba került pilóta nem tudta megmondani, milyen feladattal indították útnak. A gép küldetését csak a bombázó parancsnoka tudja, aki a géppel együtt elpusztult. Az a tény. hogy az amerikai bombázó, amelyen kínai területeket ábrázoló térképek találhatók Korea északi része fölé repült ismeretlen rendeltetéssel ismét azt bizonyítja hogy az amerikai agresszorok ki akarják terjeszteni támadó háborújukat. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és o Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Kiadóhivatal: Brati»lava, Krízková 7. — Telefon 3 M2 99. — Szerkesztőség: Bratislava, Krizkovi 7 _ Telefon: S7, — Főszerkesztő Major Sándor — Kiadja az „Órái” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordia nyomda. Bratislava, Ul. Nár. povstanie 41. Irányító póstahi .-atal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre VOO. — Kcs, félévre 50.— Kés, — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig, ing. sz. 1Z50 OPU Ba 2, 1950/Si.
