Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-20 / 3. szám

8 1952. január 20. MISKA BAC'Sl meg a világ hüvelykujja (Tanulságos beszélgetés a kulturotthonban) Az amerikai küldöttség fecsegése az ENSz-ben a fegyverzet csökken­téséről Az elmúlt héten tartotta hatodik ülésszakát az ENSZ teljes közgyűlése. A közgyűlés kilenc kérdés megtárgya­lását tűzte " napirendjére, amelyeket már előre a különböző. bizottságokban megvizsgáltak. • A legelső kérdés a fegyveres erők és a fegyverzett szabályozásának csökken­téséről szólott, amelyet az USA és Nagy-Britannia terjesztettek, be. Ezt a hangzatos, de hamis beterjesztést a Nyugat urai csak a látszat kedvéért nyújtották be. hogy aljas szándékaikat takarni tudják. Az atomfegyver nem­zetközi ellenőrzés alá helyezéséről azonban hallani sem , akarnák. Vi­sinszkij elvtárs a következőkép­pen világítja meg a tényeket: Meg kell győződnünk arról, hogy a határozat hangzatos elnevezése ellenére egy lé­pést sem tesz előre a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének, az atomfegyver tényleges éltiltásának út­ján, sem a hatásos nemzetközi ellenőr­zés megteremtésének útján, legfeljebb az úgynevezett Baruch-tervének az út­ján, amely az igazi nemzetközi ellenőr­zés kigúnyolását jelenti. A Baruch-terv arra irányul, hogy az atomfegyver nemzetközi ellenőrzését megakadályozza és törvényesítse an­nak további gyártását az embertöme­gek elleni felhasználásra. Ezzel szemben a szovjet javaslatok arról szólnak, hogy a fegyveres erők és a fegyverzetek számát egy évet belül az egyharmadára csökkentsék. Az ame­rikai és az angol imperialisták mindent elkövetnek, hogy mind Franciaorszá­got, mind a többi marshallizált áljamot megnyerjék javaslatuk számára. Az ENSZ-közgyűlés a marshallizált országok képviselői és az amerikai ki­küldött arról fecsegnek állandóan, hogy békét akarnak, a valóságban azonban nem áll így a do„log mert ha békét akarnak, akkor hassanak oda tel jes ere­jükkel, hogy Nvügat-Németországban valóra váljék a választás, mely által el lehetne hárítani egy újabb háború ve­szélyét. Vagy Koreában jöjjön létre megegyezés, hogy Korea népe szabadon határozhasson sorsa felett és lépjen a boldogulás útjára. Mindezeket a nyuga­ti kormányok nem akarják, mert akkor nem képezhetnének ki újabb kémeket a népi demokratikus országok ellen, ugyanakkor Amerika nem tarthatná Jugoszláviát gyarmatának, amelven ke­resztül bojkottéba a békésen élő szom­szédos országokat. Az atlanti tömb képviselője, vagyis támogatója, M o eh Jules a francia'kor­mány nevében szólalt föl. Megállapít­hatjuk azonban, hogy nincs tudomá­sunk arról, vájjon jogos-e arra. hogy képviselje Franciaországot. De tegyük fel, hogy a megbukott francia kor­mányt képviseli s ebben az esetben ez még nagyobb súlyt ad nyilatkozatának az amerikai imperializmus oldalán. Visinszkij elvtárs hatásosan vissza­verte Moch úr rágalmait, majd kijelen­tette. hogy az ilyen rágalmazás a né­pek becsapásának politikája, de a csa­lóknak sohasem sikerül a népeket fél­revezetni, mert a népek mindig lelep­lezték és le is fogják leplezni őket A továbbiakban Visinszkij elvtárs meg­magyarázta, miért nem ragaszkodott a szovjet küldöttség ahhoz, hogy a fenti határozotttervezethez benyújtott szov­jet módosítások felett ezen az ülésen szavazzanak. Amint mondotta, lehetsé­ges, hogy a szóbanforgó kérdéseknek a politikai bizottságban való megvitatása során néhány új, a korábban betöri esz*' tett javaslattól függetlenül, lényegesen külömböáő javaslatokat terjesztenek be. — Jó, hogy jön Miska bácsi! Maga majd eldönti a vitánkat . . — Hát min vitáznak az elvtársak? — Azon, hogy Koreában egyszer, vagy kétszer aratnak-e egy esztendő­ben!? Az elvtársak többsége azt mond­ja, hogy a koreai parasztok is csak egyszer aratnak, úgy mint mi, de van­nak az elvtársak között olyanok is, akik valahol azt olvasták, hogy Koreá­ban kétszer is aratnak egy esztendő­ben. Hát döntse el maga, kinek van igaza? — Erre azt is válaszolhatnám, elv­társak, hogy mind a két félnek igaza van, meg azt is, hogy egyik félnek sincs igaza. — No, ez most már még érdekesebb! — Hát várjunk csak elvtársak. Tud­ják azt maguk mindnyájan, hogy mek­kora terület is az a Korea? Természe­tesen az egész országot értem. — Ha jól tudjuk, lehet vagy kétszer akkora, mint a mi országunk! — Helyes! — De hisz akkor nem is lehet olyan kicsi . . — Ez viszont már nem helyes, mert Korea bizony kis ország. Képzeljék csak el az elvtársak, hogy az egész Ko­reát százszor rajzolhatnák rá a Szov­jetunió térképére, az egész földkerek­ség térképére pedig hatszázszor! — Hűha . . .! Ebbe a rajzolásba be­le lehetne" ám fáradni . . . — De bele ám! Mert bizony, ha a világ egy óriás lenne, akkor Korea csak egyik kezének hüvelykujja vol­na. — Oszt, mondja csak Miska bácsi, mennyi ideig tartana, amíg az ember eljutna az óriás világnak erre a „hü­velykujjára“ ? — Hát számoljunk csak egy kicsit, elvtársak! A szomszéd község hat ki­lométerre van ide. A két község közti utat egy óra alatt tesszük meg. Mivel Korea tőlünk kb. 10.000 kilométerre van, tehát 70 napig kellene éjjel-nap­pal, megállás, pihenés nélkül menni, óránként hat kilométert megtenni, hogy elérjük ezt az országot. Arról most nem is beszélek, hogy az ország­­útak nem nyílegyenesen visznek, meg hogy a hegyeket is meg kell ám kerül­ni. — Miska bácsi, nem azért van vonat a világon, hogy az ember gyalog te­gyen meg ilyen hosszú útát. — No, hiszen nem azért mondtam, hogy „megpróbálják“ az elvtársak. Azért vonaton is eltartana az út „egy darabig. I múltkor Pozsonyból Kassá­ra utaztam gyorsvonattal. Közel 10 óráig tartott az út, a két város pedig *csak 450 kilométerre van egymástól a vasútvonal mentén. Tíz napig bizony gyorsvonattal is éjjel-nappal utazni kellene . . . — Miska bácsi, ne utaztasson ben­nünket ilyen sokat, mert már a gondo­latra is elfáradok, hanem térjen csak vissza ah hoz az aratáshoz! — Hát, igen! Csak még azt mondom el, hogy Korea délibb fekvésű ország, mint a mienk. Ügy körülbelül Olasz­ország déli részivel fekszik egyvonal­­ban. Ezért aztán a hőmérséklete is me­legebb a miénknél. Koreában minden­napos dolog, ami nálunk ritkaság, hogy nyáron 40 fokra is felmegy a hő­mérséklet. — De hát ilyen hőségben kiég a föld! — így lenne, ha a természet nem szólna bele! Amíg ugyanis mifelénk a hőség perzselő szárazsággal jár együtt, addig Koreában nincs aszály! Renge­teg eső esik. — Erről jut eszembe, Miska bácsi, hogy a néphadsereg hadi jelentéseiben is sokszor olvashattuk: az esőzés aka­dályozta a hadműveleteket ! — Hát bizony, esőből kijut Koreá­nak Különösen július közepétől au­gusztus közepéig. Ilyenkor szinte perc­nyi szünet nélkül esik az eső. — Nagy meleg, meg bő csapadék! Ilyen időjárás kedvez a növények fejlődésének. Láthatják az elvtársak, nekem volt igazam: kétszer aratnak Koreában. * — ffond tani már elntársak, hogy a vitatkozók mind a két részének igaza van. Valóban kétszer is aratnak Ko­reában, — de csak az ország harmad­részén. A kéthavin a drészé azonban csak egyszer arat. De ígi/ is valódi tej­­jel-mézzel folyó Kánaán lehetne ez a szerencsétlen ország. — Mégis nyomorúság volt a paraszt élete . . . ! — Bizony, így volt, mert a hódítók szinte egymásnak adták a „kilincset“. Évszázadokkal ezelőtt mongolok, man­dzsuk és japánok váltogatták egymást. A legveszedelmesebb ellenségnek Ja­pán bizonyult. Több mint 40 évvel ez­előtt Korea már nem volt önálló ország, csak a Japán birodalom egyik gyar­mata. Ä kegyetlen gyarmati uralmat, pedig legjobban a parasztok sínylet­ték meg. — Rabszolgaként dolgoztatták és el­vettek tőlük mindent! Helyes a megjegyzés, elvtársam! A magam részéről még hozzáteszem: Ja­pán mindent elvett, de semmit sem adott! A koreai paraszt még vaseké­hez sem jutott, hanem a maga ősi, ösz­­szetákolt szerszámával ba jlódott. Az ilyen masina azután csak megvakar­­gaita a szántóföld tetejét, mélyen szán­tani sehogy se sikerült. — Oszt mondja csak Miska bácsi, kié volt akkor a föld? — A parasztnak nem sok jutott be­lőle. Minden 10 holdból 6 vagy a ja­pán, vagy a koreai földesúré volt. — Oszt, bérelni lehetett a földet? — Élni muszály! A koreai paraszt is ráadta a fejét a bérletre. Persze csak a gyengébben termő földet kapta meg. A szorult embert mindenre rá lehet venni. Jócskán akadt olyan paraszt js, aki négy mázsa rizsből hármat oda­adott a földesúrnak. De aztán jött az állam! Annyiféle adót vetettek ki a japánok, hogy a paraszt számon se tudta tartani! — Hát azt el tudjuk képzelni, hi­szen ebben nekünk is volt részünk... — A mi parasztságunk elnyomatását, kizsákmányolását valóban a magunk bőrén tapasztalták az elvtársak. De amit a japánok csináltak Koreában, azt még sem hiszem, hogy el tudják képzelni. Talán nem is tudják, hogy nem volt a földön még egy ország, ahol Koreához hasonlóan 52- féle adó és ilyen embertelenül magas haszon­­bérleti díjak lettek volna. — 52-féle adó! Borzalmas ... .! De hát ezt nem lehetett megfizetni! Bizony nem!! A paraszt kínlódott két-három évig, — aztán nem bírta tovább! A bérletet nem tudta fizetni, adótartozása pedig a csillagokig nőt. Korea országútjai benépesedtek föld­jükről, viskóikból elkergetett paraszt­­családokkal. — Oszt mi lett a további sorsuk ezeknek a szerencsétleneknek? — A vándorbotot kezükbe vett pa­rasztok úgy segítettek magukon, ahogy tudtak. Tűzzel szereztek új földet! — Tűzzel . . .? — Meggyújtották a bozótot, az erdőt és a felperzselt, szűz földet törték fel és vetették be. A földesurak és a ja­pán hatóságok tűzzel- vassal üldözték őket. Tíz évvel ezelőtt egyetlen év alatt 520.000 parasztot ítéltek el gyéij­­togatásért és földfoglalásért! — Borzalmas sors ... És az 1945- ben felszabadított koreai népnek, ben­ne a koreai parasztságnak most hason­ló sorsot kívánnak juttatni a mai idők im perialistái. — Érdemes lesz erről is legközelebb egy kicsit elbeszélgetni elvtársak. Ad­dig is gondolkodjanak az elmondot­takról. — Köszönjük Miska bácsi és a vi­szontlátásra! Újabb 10 hadosztályt követel az USA a fasiszta Görögországtól SZÓFIA (Agerpres). — Az amerikai imperialisták parancsára a monarcho­­fasiszta Görögországban lázasan foly­nak a háborús előkészületek. Az ETNOSZ című görög lap jelenté­se szerint a görög hadsereg vezérkari főnöke azt a parancsot hozta Washing­tonból, hogy további 10 hadosztállyal kell növelni a monarcho-fasiszta hadse­reg létszámát. Görögország hadügymi­nisztere pedig bejelentette, hogy újabb hadianyagszállítmányok érkeznek az Egyesült Államokból, Az újonnan ala­kított görög hadosztályokat Eisenhower parancsnoksága alá helyezik. Ezzel kapcsolatban az ELLAS PRESSE hír­­ügynökség hangsúlyozza, hogy az óriá­si katonai kiadások fedezésére a görög kormány felemelte az importált élelmi­szerek vámilletékét. 40 százalékkal megdrágul a hús, vaj, túró és más élel­miszer; 100 százalékkal drágul a szap­pan, a gyapjúszövet és más elsőrendű életszükségleti cikk. A görög kormány ugyanakkor újabb adókat léptet életbe. Mindezek az intézkedések elsősorban a dolgozó tömegeket sújtják. Tovább tart a francba kormányválság PÁRIS (Agerpres). — A „FRANCE PRESSE“ hírügynökség közli: A Pleven-kormány lemondása után, a köztársaság elnöke előbb Pineau jobboldali szociáldemokratát, majd Soustelle gauleistát bízta meg az új kormány megalakításával. Azonban sem Pineau, sem Soustelle nem tudták teljesíteni ezt a feladatot. A „FRANCE PRESSE“ leszögezi, hogy a jelenlegi kormányválság „ké­nyes és hosszú lefolyású betegség“. Lilly Wifchfer békeharcos megfeilebbezto az amerikai törvényszék ítéletét BERLIN (Agerpres). — Nyugat-Né­­metországban, a Majna melletti Frank­furtban az amerikai legfelső törvény­szék január 10-én megkezdte Lilly Wächter békeharcos fellebbezésének tárgyalását. Mint ismerets, stuttgagarti amerikai törvényszék 1951 október 4-én 8 hóna­pi börtönbüntetésre és 15 ezer márka pénzbüntetésre ítélte a német békehar­cost, mert elmondta az igazat az ameri­kai agresszorok koreai gaztetteiről. Lilly Wächter a tárgvalás megkezdé­se előtt kijelentette az egyik újságíró­nak „Függetlenül attól, hogy mi lesz a végleges Ítélet, továbbra is fenntartom nyilatkozataimat, mert ezek tel jes mér­tékben az igazságon alapulnak“. A tárgyalás során Pritt angol jogász, Lilly Wächter védőügyvédje bebizo­nyította, hogy a fellebbezés teljesen in­dokolt, mert Lilly Wächter beszédei nem tartalmaznak olyan kijelentéseket, amelyek a szövetséges ellenőrző bizott­ság valamely törvényébe ütköznének. Ennek alapján kérte a kirótt büntetés hatálytalanítását. Kínai és szoviel városok térképeit találták egy észak-koreai fogságba került amerikai pilótánál Az UJ-KÍNA hírügynöksége külön­­tudósítója jelenti: A kínai önkéntesek egyik légelháritó egysége decembr 8-án lelőtte az ameri­kai légihaderá harmadik bombázó cso­portjának egyik gépét. A pilóta kiug­rott és fogságba került. A pilótánál 5 térképet találtak, közülük három kínai területeket ábrázolt. A másik két tér­kép egyikén Vladivosztok és Keszon, a másikon pedig Nagaszaki és Kogosima (japán) városok vapnak. A fogságba került pilóta nem tudta megmondani, milyen feladattal indítot­ták útnak. A gép küldetését csak a bombázó parancsnoka tudja, aki a gép­pel együtt elpusztult. Az a tény. hogy az amerikai bombá­zó, amelyen kínai területeket ábrázoló térképek találhatók Korea északi része fölé repült ismeretlen rendeltetéssel ismét azt bizonyítja hogy az amerikai agresszorok ki akarják terjeszteni tá­madó háborújukat. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és o Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Kiadóhivatal: Brati»lava, Krízková 7. — Telefon 3 M2 99. — Szerkesztőség: Bratislava, Krizkovi 7 _ Telefon: S7, — Főszerkesztő Major Sándor — Kiadja az „Órái” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordia nyomda. Bratislava, Ul. Nár. povstanie 41. Irányító póstahi .-atal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre VOO. — Kcs, félévre 50.— Kés, — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig, ing. sz. 1Z50 OPU Ba 2, 1950/Si.

Next

/
Thumbnails
Contents