Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-20 / 3. szám
1952. január 20. 5 Javítsák meg Baracskán a szövetkezeti munkafegyelmet Két évvel ezelőtt néhány volt mezőgazdasági munkás, kis- és középparaszt Baracskán létrehozta az Egységes Földműves Szövetkezetei. Nem volt Ínyükre azonban ez a falusi gazdagoknak, akik úton-útfélen ijesztgettek mindenkit, aki csak be akart lépni 0 szövetkezetbe. A kulákok ijesztgetése természetesen nem talált termékeny talajra az apró földművesek között, akiknek nagy része mégiscsak megértette a közös gazdálkodás lényegét és ennek folytán az elmúlt nyáron jelentős mértékben megszaporodott a szövetkezeti tagok létszáma, a földterület pedig 300 hektárral gyarapodott. Jelenleg a szövetkezeti tagok száma több mint 120 és valamennyien állandó dolgozói is a szövetkezetnek. Ha a szövetkezet eddigi munkáját értékeljük, akkor azt látjuk, hogy szervezeti hiányok miatt, valamint a laza munkafegyelem elharapódzása folytán nem tudták kellőképpen kiaknázni azokat a lehetőségeket, amelyeket a közös gazdálkodás biztosít számukra. Mindehhez még hozzájárult az is, hogy a traktorállomás nem szántotta fel időben a szövetkezet földjét, ami különösen a kukoricatermés látszott meg, mivel ez alá a mélyszántást csak tavasszal végezték el. Ezt a úlyos hibát még tetézte az is. hogy a szövetkezeti tagok alaposan elhanyagolták a növényápolási munkálatokat; a kukoricát kevésszer, néhol meg egyáltalán nem kapálták meg. Ahol gondos munka folyt, ott az eredmény sem maradt el. így például a búzát és a rozsot időben vetették el, rendesen be is takarították, úgyhogy a tervezett hektárhozamot sikerült elérniük, sőt a rozsnál 2 mázsával túl is lépték. Ezzel szemben a késői szántás miatt a tavaszi árpánál csak 16 mázsát értek el hektáronként, úgyszintén a kukoricatermés sem volt kedvező. A kedvezőtlen eredmények ellenére is az éyvégi elszámolásnál az tűnt ki, hogy a tagság a tervezett 12.800 munkaegységet 321 egységgel túllépte. Ez világosan mutatja, hogy az elvégzett munkák ellenőrzése hiányos volt. hiszen ha a tagság kimerítette az összes munkaegységet, természetszerűleg minden munkát idejében kellett volna elvégezniük, mind a szántást-vetést, mind a kapálást, ami 100%-ban nem történt meg. Mindezen túl szép eredményeket láthatunk a tehenészetben. Az egy tehénre eső évi átlagos tejhozamot 1800 literre tervezték s ezt tehenenként kereken ezer literrel lépték túl. Ilyen körülmények között a 30.000 literes tejbeszolgáltatást is nemcsak teljesítették, hanem 2000 literrel túl is lépték, sőt 659 litert a szabad piacon helyeztek el. A természetbeni járandóságok között a kiosztott tejmennyiség 1.258 litert tesz ki. Tej gazdálkodásukat méginkább ki akarják terjeszteni s ennek érdekében figyelmükbe ajánlhatjuk P. A. Malinyinova szovjet zootechnikus fejési módszerét, amely nek bevezetésével bizonyára hamarosan még szebbek lesznek a baracskai szövetkezet tejtermelési eredményei. Szép terveik vannak a sertéstenyésztés terén is, ugyanis eddigi állományukat, amely 232 darabból áll (ebből 46 az anyakoca), rövidesen éppen kétszeresére akarják emelni. Az elszámolást illetőleg megjegyezzük, hogy akadtak becsületes tagok, akik komolyan vették a szövetkezet egészévi munkáját, csaknem minden munka elvégzésében résztvettek aminek meg is lett az eredménye. S z k lacs á n y i Jánosnak 427 munkaegysége volt az elmúlt évben, erre 24.766 korona pénzbeli jutalmat, 16 mázsa gabonát kapott és a háztáji gazdálkodásre kiosztott félhektár földből 25 mázsa kukoricát takarított be. Pavlik Kálmán nagyobbrészt az állattenyésztésben dolgozott; neki 522 munkaegység? volt, amelyre 30.200 koronát és 22 mázsa gabonát kapott Ezenfelül a háztáji gazdálkodásból több. mint 20 mázsa kukoricát termelt ki. Pavlik Kálmán elégedett az elért jutalommal. A múltban Mirbach grófné cselédje volt, ma már saját gazdája és tulajdonosa a szőr vetkezetnek. Sokszor visszagondol azokra az időkre, amikor még lábbelije sem volt és a csendőrök Mirbach grófnő parancsára kihajtották a földekre. Három gyermeke részére alig tudta biztosítani a megélhetést. Most azon dolgozik, nehogy visszajöjjön az átkos múlt. amely szenvédésen és nélkülözéseken kívül egyebet nem nyújtót számára. Nem sokat törődött a szövetkezettel M i h a 1 i k Vilmos szövetkezeti tag, aki hét hektár földjével lépett be a szövetkezetbe s a múlt évben csak 108 munkaegységet sikerült szereznie. Erre 3 mázsa gabonát és csak 6,200 korona pénzbeni járulékot kapott. Pedig családjából telt volna a munkaerő, hiszen feleségén kívül még két egészséges lánya is van. akik nyugodtan dolgozhattak volna a szövetkezetben. Neki. mint a helybeli Nemzeti Bizottság elnökének példát kellene mutatnia a közös gaz(TPP) A trencsénteplici járásban Blazsovce község kis- és középföldművesei 1951 január 4-től a III. típus szerint gazdálkodtak. A szövetkezet tagjai mindössze 215 ha-on gazdálkodtak közösen, amelyből a szántóterület csupán 132 ha. Az egészévi termelési terv szerint. amelyet a múlt év januárjában elkészítettek, 90 korona pénzjutalék esett egy munkaegységre, továbbá 2 kg búza, 2 kg rozs, 2 kg árpa fél kg zab és 9 kg burgonya természetbeni járulék. Mint előleget 50 koronát fizettek ki munkaegységenként egész éven át. A múlt év december 18-án elkészítették az 1951-es évi mérleget, amely szerint a vetőmag- és hizlalási alap. valamint azt oszthatatlan alap értékének összegén felül az évi jövedelem 450.409.60 korona. Ez az összeg kerül felosztásra a tagok között, aszerint, hogy kinek mennyi a ledolgozott munkaegysége. Mivel ebből az összegből dálkodás útján mindazoknak, akik még mindig ingadoznak. De ő ezt nem tette, mert úgy gondolta, hogy a földek után kap valami járulékot. Osztozunk a baracskai szövetkezeti tagok véleményén, amikor kijelentjük, hogy a földek után semminemű járandóság nem jár. csak az elvégzett munka után. Mihalik Vilmos népi szerveink egyik funkcionáriusa, aki azon kívül, hogy' dolgozni nem járt a szövetkezetbe, visszaélt a nép bizalmával, annak a népnek bizalmával, amely őt arra a helyre állította.. Végül nem szabad elfelejtenie azt sem, hogy legyen az bármilyen jóminőségű föld, a szövetkezeten kívül vagy belül csak úgy ad termést, ha rendes munkát végzünk el rajta. Beszélgetésünk során Magda József és P ü c s ö k Sándor traktorosok elmondják, hogy a szövetkezetnek még 60 hektárnyi földje várja a mélyszántást, amelyet eddig csupán ezért nem tudtak elvégezni, mert három hernvótalpas traktoruk több mint egy hónapja üzemképtelen. mint előleget kifizettek 271.055,20 koronát évközben, az évvégi elszámolásnál elosztásra kerül még 179.354.40 korona. Ez azt jelenti, hogy minden munkaegység után még további 40 koronát kapnak a tagok, mint pénzbeni járulékot. A zárszámadás után a munkaegységek utáni járulékot a szövetkezet vezetősége minden tagnak hiány nélkül kifizette. Dusán Obuch szövetkezeti tag, aki a növénytermelési munkáján kívül 15 drb lovat etetett és a tehenek részére is elkészítette az abraktakarmányt, a ledolgozott 430.4 munkaegysége után még 17.216 korona készpénzt kapott. A szövetkezetből eredő egészévi jövedelme 38.736 korona volt készpénzben, természetben pedig 859 kg búzát, 859 kg rozsot, 859 kg árpát. 177 kg zabot, 214 kg másodszembuzát, 106 kg lencsét és 3.870 kg burgonyát kapott. Feleségének négy gyermeke van 6 éven alu-Még szerelő sem jár ki hozzánk ellen őrizni a gépeket és a szántás minőségét, sokhelyütt megtörtént már, hogy a traktoros csak azért, hogy nagyobb teljesítményt könyvelhessen el. egész sekélyen és gyatrán szánt. Nem is csodálkozunk, ha nincs meg a kellő hektár-hozam* a hasonló szántások nyomán. Hiba még az, hogy a surán.yi gépállomás nem fejt ki tömegpobtikai munkát, a traktorosok semminemű nevelésben, oktatásban nem részesülnek. — A traktor javításánál olyan esetek is előfordulnak, hogy a csapágyakat ellenkezőleg szerelik föl, amely az traktor elindulásakor bosszulja meg magát, mert valamennyi összetörik — fejezik be panaszukat a traktorosok. Baj van tehát a surányi traktorállomáson. hiszen a hasonló esetek azt mutatják, hogy az állomás fékezi szövetkezeteink egészséges fejlődését mind a elégtelen szántás, mind a gépek hanyag javítása révén. Itt lenne az ideje, hogy az állomás politikai vezetője jobban szétnézzen az alkalmazottak között és kiebrudalná azt, aki hasonló szabotálásokkal rontja az állomás hírnevet Szombath li, de ennek ellenére 192.3 munkaegységet dolgozott le a szövetkezetben. Évközben előlegül v9.615 koronát, az évvégi elszámolásnál pedig 7.692 korona készpénz járulékot kapott, ezenkívül 381 kg búza, 384 kg rozs, 384 kg árpa 95 kg zab, 95 kg másodszem búza, 18 kg lencse és 1.730 kg burgonya természetbeni járulék jutott rá. Horvát János szövetkezeti tag, annak ellenére, hogy ez évben már a 65-ik évét tölti be. mégis 424.4 munkaegységet dolgozott le feleségével együtt. Az évi összes jövedelme a szövetkezetben 38.163.60 pénzben és természetbeni járuléka 848 kg búza. 212 kg zab, 848 kg rozs, 848 árpa 212 kg másodszem búza 42 kg lencse és 3.816 kg burgonya volt. A blazsovcei EFSz tagjai sikereket először is a jó munkaszervezéssel, továbbá az agrotechnika összes vívmányainak felhasználásával érték el. A talaj jó megmunkálásával az átlag hektáronkénti terméshozamot a tervezettnél jóval túlszárnyalták. Rozsból 3 és fél q-val, árpából 3 q-val és zabból 1 q-val termeltek többet hektáronként. Az EFSz tagjai ezenkívül biztosították a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagmennyiséget. Búzából 4.040 kg-ot, rozsból 1.991 kg-ot, árpából 3.500 kgot, keverékből 3.500 kg-ot, bükkönyből 3.500 kg-ot. lencséből 200 kg-ot. borsóból 150 kg-ot és burgonvából 30.000 kg-ot raktároztak el. ■ Ezenkívül nagymennyiségű takarmánymagvakat termeltek az elmúlt évben, amelyből bőven tudnak takarmányt vetni. Csupán lóheréből 350 kg magjuk van, ezenkívül 86 kg lucernamagot is termeltek. Nem feledkeztek meg a téli takarmányalap biztosításáról sem. Abraktakarmánynak 2.800 kg árpát és 5.189 kg keveréket hagytak meg. Szalmakészletük 236.000 kg, szénájuk pedig 185.000 kg. Szintén nagyjelentőségű a 29.000 kg takarmányrépa, mely különösen a fejőstehenek részére kitűnő abrak. Az oszthatatlan alap értéke 1951 december 31-ével 64.753.50 koronát tett ki. A szövetkezeti tagok eredményes gazdálkodását bizonyítja az a tény is, hogy az 1951 év végéig felvett beruházási hitelt az utolsó fillérig kifizették, sőt jelentős összeget helyeztek letétbe, amelyből bizonyos időre biztosítani tudják a munkaegységek utáni elő legek kifizetését. Ezek a tények bizonyítják, hogy ott, ahol a szövetkezeti tagok egyetértésben és szervezetten dolgoznak a falu szocialista építésében, örömteljes eredményeket érnek el a gazdálkodásba A jól szervezett munka meghozza a kivánt eredményt Jói gazdálkodtak a blazsovcei EFSz tagjai az 1951-es évben A blazsovcei EFSz-ben már megtörtént az évvégi elszámolás. Lichner József, 397.58 munkaegység után előlegként 19.879 koronát, természetbeni járandósága pedig 25 mázsa gabona, 55 mázsa burgonya stb. A munkaegységek kiegyenlítésénél, az évi elszámolásnál pedig 15.903 koronát kapott.
