Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-15 / 24. szám
1952. június 15. 7 A méhek jelentősége a mezőgazdaságban A szövetkezetek és Nőbizottságok együttműködéséért Zápotocky elvtárs, kormányelnök a Központi Akció Bizottság kibővített elnökségi ülésén tartott nagyjelentőségű beszédében foglalkozott a nők munkájának átszervezésével. Többek között a következőket mondotta: „Népidemokratikus köztársaságunkban a nők politikai és gazdasági tekintetben valóban egyenjogúak. A nők ma egyenjogú dolgozók politikai, szervezkedési, sport és egyéb szervezetekben éppenúgy, mint a férfiak. Azért nem fontos semmiféle külön nőj szervezet, de szükséges, hogy a nők szervezkedési munkájukat érvényesítsék“ Zápotocky elvtársnak ez a beszéde a Csehszlovákiai Nőszövetség átszervezésére vonatkozik. A dolgozó nőknek többet kell foglalkoznak és mégiobban be kell kapcsolódniok a szövetkezetek megszervezésébe, valamint annak irányításába. Ez különösen a jelenleg folyó tagtoborzásra vonatkozik, ahol a nőknek aktív szerepet kell vállalniok. Rendkívül fontos, hogy a Fogyasztási Szövetkezekhez való viszonyuk minél nagyobb mértékben megjavuljon, nemcsak azért, mert a Fogyasztási Szövetkezetek alkalmazottjainak 70°/o-a nő, hanem azért is, mert a nő a család részére a mindennapi bevásárló. Tehát azt is mondhatnánk, hogy a Fogyasztási Szövetkezet olyan szervezet, amelyben a nőknek szervezkedési szempontból fontos szerepet kell vállalniok. Bár a Fogyasztási Szövetkezetekben a nők jelentős tényezők, ez a gyakorlatban nem volt kielégítően megvalósítva. Szövetkezeteinkben a nők még mindig nincsenek arányosan beosztva az egyes felelősségteljes munkahelyekre és a szövetkezeti szervezetekbe. A Fogyasztási Szövetkezetekben érvényesíteni kell a nők szerepé* Csak az elvakult ellenség nem akarja látni a méhek jelentőségét a mezőgazdaságban. Ha tudatára ébredünk annak a nagyszerű eredménynek, hogy idomított méhek, az irányított hordásnál háromszorosára növelhetik a vetőmag mennyiségét és minőségét, belátjuk, hogy milyen fontos agrotechnikai tényező, a magasabb hektárhozam elérésében vezetett harcban. S nem lepődünk meg, ha tudjuk, hogy az összes szovjet kolhozon és szovhozon nagy megbecsülésben van a méhészet. A nagy Lenin maga írta alá a Szovjetunió méhészetét szabályozó dekrétet. Látjuk, hogy a jó takarmányalap létesítése, a vándorméhészet katasztereken való széthelyezése, a repülés irányítása (idomítás), mind az ember kezében összpontosul. Az ember munkája nagyon fontos tényező a méhtenvésztésben, amely célszerűen és tartóban igazgatja a méhészetre alkalmas feltételeket, bebiztosítja a méhek számára kedvező környezetet. A termelés emelésének egyik fő, alapf°l tétele, a méheket kezelő méhész le'kiismeretes, jó munkája. A méhek állandó szakfelügyeletet kívánnak. Helyesen kell őket vezetni, hogy kellő időre erősekké fej-A kis egyéni méhészek még a saját méhészeti szükségletéik fedezésére elegendő viaszt sem tudtak kitermelni. Ennek két lényeges oka van. Az egvéni méhész, aki főfoglalkozásán kívül méhészkedik is, nem gondoskodhat olyan mértékben a méhekrŐl mint am°nr'',it megérdemelnének, (főleg a kellő időben való beavatkozás, továbbá a viasztermelés elméletének helytelen magyarázata, hogy 1 kg viaszterm eléghez 8—12 kg méz szükséges). Alapjában véve ez az állítás helyes. A méh azonban életfolyamatában, fejlődési fokozataiban egyik tevékenységtől a másikig halad (vagyis nem specializálja magát egész életére csak egyetlen-egv munkára). Minden fejlődési munkaállapotát, a gazdag méz és A méhészet hasznosságának bebiztosítása érdekében nem elégedhetünk meg a méhes alapításához szükséges bármilyen anyaggal, mely az ál1 ami birtokok tulajdonába került a kis méhészektől való átvétel útján. Csakis jóminőségű anyagot használhatunk fel. Mivel irányítható a szelekciós (kiválogatási nemesítési) munka az állami birtokokon, a Csehszlovák állami erdőszeteknél, s az EFSz-en? A szelekc’ós munka célja adva van a méhek küldetésében. Helyes kiválasztással megerősítjük és fokozzuk a követelményt. Nemesítés által el akarjuk érni: Í a fokozottabb mézhordást, 2. a viasztermés emelkedését, 3. felemelni az értékes családok számát, hogy általuk bebiztosíthassuk a rovarok által megtermékenvithető mezőgazdasági növények beporzását. Valaki ellenvetheti, hogy nálunk is régen alkalmazzák már a kiválogatást, nemesítést (szelekciót). Azonban milyen eredményekkel? Hogy a nemesítés munkájának fontossága még élesebben kitűnjön és lehetőségei a méhészet szocialista szektorában, Sváicból említek meg egy példát, mely a méhészetben a szelekciós munka hazájának van elismerve. Valóban nemrég ünnepelték a szelekciós munka kezdetének 60-ik évfordulóját Milyen eredményeket értek el a svájciak ezen évek alatt. Kitenyésztették a közismert törzsei, a fekete „Nigra“ méhet. Emelkedett-e a méztermés? Az átlag mézhordás családonként 360/o-kal emelkedett. Ezzel szemben a szocializmus hazájában, a kolhozok és szovhozok földjén 100 sőt 200°/o-os emelkedést is elértek. A Szov. lődjenek s ezáltal teljes mértékben kihasználhassák a főhordás forrásait. Az állami birtokok és EFSz-ek ez okokból állandó, szakiskolázott erőt alkalmazzanak méheseikben, miután ismerjük a méh-társadalom összetett, bonyolult életét. Ebben az irányban bármilyen takarékoskodás helytelen. A Szovjetunióban 60 méhcsalád számít normául amelyet egy méhész képes úgy ellátni, hogy az elvárt eredmény meglegyen A főhordás idejére még egy személyt kap segítségül. A Csehszlovák norma sem lehet magasabb. 100 méhcsalád, amelyet napjainkban egy méhészre számítanak valóban maximum (l°gtöbbV amit semmi körülmények között sem szabad túllépni. Nagyon alkalmas méhésznek tekinthető az, aki érti az összes idevágó asztalos, mázoló és más iparos munkát, főleg a téli előkészítő munkákban Ne feledkezzünk meg arról, hogy egyedül vezeti az egész m 'hész üzemet, az egyszerű bejegyzésektől, — a családok értékelését, azok évközben többszöri osztályozását, — egészen az évvégj elszá molásig és a további tervezésig. Ez a munka egy ember munkaképességeit teljesen kihasználja. virágpor tápiá1 ék felvételével, némely fontos mirigyei által fokozatos tevékenységre serkentik. A fiatal dolgozó testébe áramló gazdag táplálék következtében legelőször annak n'^őcső mirigyei fejlődnek ki, a fiatal méh ebben az időben a fiasítás kiszolgálásával foglalkozik, természetesen a behordott táplálékok állandó fogyasztása közben Ezután (a torok) nvelőcső mirigvek viasz mirigyekké fedődnek. Ha a méh nek elegendő tápláléka van, senki sem akadályozhatja meg a vias^termelésben, ezt az építő ösztönt n°m lehet korlátozni Ez a dús táplálkozás fiziológia’ (élettani) következménve. Ha a méh nem építhet, testéről leválnak a viaszpikkelvek s ezeked más mAh°k az ú. n. tisztítók kidobálják a kaptár elé. jetunióban a szelekciós munka a kolhoz méheseiben 1930-ban kezdődött. A cári Oroszországban az átlag mézhozam egy méhcsaládtól 6 kg. Említettük milyenek az eredmények a mézszüretben a mi magánszektorunkban Az átlag semmivel sem nagyobb Svájcban sem, addig a Szovjetunió kolhozai és szovhozai átlag mézhozama családonként 60—100 kg, egész 200 kg-ig Miért vannak ilyen nagy különbségek az eredményekben? Amint már említettük, a szovjet kolhozokon az általánosan bevezetett füves vetésforgórendszer alkalmazásával sikerült gazdag és tökéletes környezetet biztosítani s egyben tartós választékot a nagyszámú méhcsaládoknak. Az egyéni méhésznek sohasem nyílhatnak olyan lehetőségei, amilyenek a szocialista nagy méhészkedésben kínálkoznak. Az egyéni tenyésztőnek a valódi szelekciós munkára főfoglalkozása mellett sem ideje, sem elegendő választéka és ellenőrző anyaga nem lehet a csekély számú méhcsaládoknál. Azonkívül munkáját állandóan tönkretették a többi méhészek, akik a nemesítést nem alkalmazták. A szovjet méhészek szelekciós munkájában nem kis szerepet játszik az öröklődés elméletének kérdése. Sikerült megtisztítaniok a szelekciós munkát némely tévtantól és kicsinyességtől, amivel fékezve voltak méhészeink, a weismann-morgani öröklődési tannal A méhészetben a szelekciós munka alapformái a következők: 1. tömeges kiválasztás, 2. csoport kiválasztás, a törzs-anyák utódainak kiértékelésével, 3. hybridizáció — a közfajták keresztezése. és éppen ezért fontos, hogy az újjászervezés minden dolgozó nőt érdekeljen politikai és gazdasági életünkben. Tudnunk kell, hogy a Csehszlovákiai Nőszövetség helyébe a Helyi Nemzeti Bizottságok mellett működő Nőbizottságok létesülnek A Nőbizottságok tagjainak létszáma - 8—12 lesz. Ezeknek tagjai a legöntudatosahb. aktívan dolgozó nőkből lesznek a községekben kiválasztva. A Nőbizottságok legfőbb feladata, hogy a falvakban felvilágosító munkát fejtsenek ki dolgozó nőink között, hogy azok minél nagvobb mértékben bekaD- csolódianak a falu szocialista ém'tésébe, A falvakban a nőket mozj?ós'tíir>;ok kell a Párt és kormányhatározat teljesítésére a mezőgazdasági szektorban A szövetkezet nőj ta^iait hozzásegíteni a magasabb termeTé.shez a nem tanokat oedig felvilágosítani, hngv azok rendszeresen segítsenek az EFSz-eknek A dolgozó nők további feladata kultúrelőadások tartása és olvasókörök létesítése. A népművelési beszélgetések alkalmával és az olvasókörökben filmvetítéssel és egyéb kultúrelőadásnkk°l segítsenek n nők nobtikai. kulturális és szaktudásának feilesztésében. Megismertetni velük és terjeszteni közöttük az új szovjet munkamódszereket, hogy azokat hasznosíthassák a mezőgazdaságban. Oda kell hatniuk, hogy dolgozó nőink minél nagvobb számban résztvegyenek a magasabb képesítésben. E"ért javasolni kell, hogy a jelenleg folyó szaktanfolyamokon résztvegvenek Szorosan együttműködni a Fogyasztási Szövetkezetekkel és gondoskodni arról, Főleg a falvakban fontos, hogy a Nőbizottságok és a szövetkezet Ellenőrző Bizottsága között meglegyen a mindennapi együttműködés. Az ilyen közös tanácskozással eltávolíthatjuk azokat a hibákat és félreértéseket, amelyek a községekben az elárusító körül felmerültek. Természetesen a Nőbizottságoknak együtt kell dolgozni ok az elárusítók vezetőivel és a felmerült problémákat napirenden megtárgyalni, hogy a szövetkezet teljesíthesse azokat a feladatokat, amelyeket közérdek megkövetel. A Helyi Nemzeti Bizottságok mellett működő Nőbizottságok szervezete a Szovjetunióban is nagy szerepet tölt be és reméljük, hogy ez nálunk is érvényesülni fog. A Fogyasztási Szövetkezetek részére fontos a női tag a Helyi Nemzeti Bizottságban, mert közbenjárásával dolgozó nőink megszervezése a hogy a szocialista üzletek a falvakban igazságosan és lelkiismeretesen teljesítsék feladatukat. Ez a munka veleje, melyet a falu dolgozó nőinek teljesíteniük kell. A Helyi Nemzeti Bizottságok mellett működő Nőbizottságok feladata, hogy együttműködjenek a Fogyasztási Szövetkezetekkel. Az a nézetünk, hogy ennek megvalósításával lehetőség nyílik a Fogyasztási Szövetkezetek és a népi szervek közötti együttműködés elmélyítésére, különösen azért, mert a Nőbizottságok szerves részei a Nemzeti Bizottságoknak, Természetesen a kellő együttműködési viszony a Fogyasztási Szövetkezetek és a népi szervek között csak úgy alakulhat ki, ha a Fogyasztási Szövetkezetek dolgozói szintén érdeklődést tanúsítanak a Nőbizottságok iránt és igyekeznek velük felvenni a kancsolatot. Fontos, hogy a szövetkezetek dolgozó női a falvakban és a városokban bekapcsolódjanak a Nőbizottságok munkájába és érdeklődést keltsenek a szövetkezetek tevékenységével szemben. Ebben az irányban meg kell javulni a szövetkezetekben nemrég megalakult Helyi Ellenőrző Bizottságok és a többi szervek gyakorlati munkáiénak is. A Helyi Ellenőrző Bizottságba és a szövetkezet igazgatóságába több női tagot kell jelölni, mint eddig. Nagyon előnyös, ha az igazgatóság és az Ellenőrző Bizottság női tagjai egyúttal tagjai lesznek a Helvi Nemzeti Bizottságnak is. mert ezzel a Fogyasztási Szövetkezetek ügyeit képviselik, úgv a Helyi, mint a Járási Nemzeti Bizottságok gyűlésén. szövetkezeti tagság tekintetében könynyebben megvalósítható, emellett a nőket könnyebben megnyerhetjük, hogy felelősségteljes munkát vállaljanak a szövetkezetek szervezetében. Ezenkívül a Helyi Nemzeti Bizottságok mellett működő Nőbizottságok jelentékenyen közreműködnek a szövetkezet és népi szervek közötti kapcsolatok kiépítésének érdekében. Pozitív eredményeket ebben az irányban csakis úgy érünk el, ha a szövetkezetek igyekeznek felvenni a kapcsolatot a Nőbizottságokkal és az együttműködés kezdeményezői lesznek. Tekintettel a Fogyasztási Szövetkezetek és a dolgozó nők közötti kaocsolatok nagy jelentőségére fontos, hogy ezt a kérdést a szövetkezetek vezetői s gyűléseken megtárgyalják és bebiztosítsák a szövetkezet és a női tanácstagok közötti kapcsolatok felvételét. J. Dracska Viasztermelés A méhek kiválogatása, nemesítése Mindennapi és teljes együttműködést kell teremteni
