Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-20 / 3. szám

1952. január 20. / HÍREK a szovjetúnióbóL A «Budennovec« kolhoz híres sertésgondozónője A Szovjetúnióban úgyszólván min­denki ismeri Alexandra Ljuszkovát, mivel a nevét tankönyvekben és tudó-, mányos körökben igen gyakran emle­getik. Ljuszkova előadásokat tart a fel­sőiskolákon és gyakran felszólal a tu­dományos intézetek tanácskozásain. A híres szovjet tiídós Sz. Petrov akadémi­kus a következőket írja róla: „Alexand­ra Ljuszkova munkájával új utat tör a tudományban. Mi akadémikusok dok­torként fogadjuk őt tudós családunk­ba“. Ki is ez a Lfuszkova? Mivel érdemel­te ki hírnevét és a nagy tiszteletet? A. Ljuszková egyszerű kolhozista. Egyike azoknak a kolhozistáknak, akik mun­kájukkal hozzájárulnak a mezőgazda­ság felvirágoztatásához. Alexandra Ljuszkova, a Vologodszkij tartomány „Bugyennovec“ kolhozának sertésgondozója í940-ben a sertéste­nyésztés terén új rekordot állított fel. A gondozása alatt levő „Jalta“ nevű koca 2 malacozásból 31 malacot fiad~ zott. A szaporulat évi összsúlya 4.754.7 kg volt. Amikor a „Jalta“ utódait a moszkvai összszövetségi kiállításra szállították, több fogatra volt szükség, hogy a folyami kikötőbe vigyék. Ljuszkova a háború . alatt újabb csúcseredményt ért el. Egyetlen kocá­tól egy év alatt, 106 malacot kapott. 1951-ben már ezt a rekordot is meg­döntötte. A kolhozrendszer adta meg a lehető­séget L juszkovának, -hogy az áltatte nyésztés mestere lehessen. A paraszt asszonyoknak lehetősége nyílott a fej­lett tudományok elsajátítására. Ljusz­kova nem halasztott el semmi alkal­mat Tanulmányozta a könyveket és tevékenyen működött a zootechnikai körben is. Szoros kapcsolatot tart fenn az állatenyésztési kérdésekkel foglalko­zó tudósokkal. Levelezik és személye­sen is találkozik a nagy szovjet sertés­tenyésztési szakemberekkel. Regykm profeszorral, Liszkun, Perovii. Liszen­­kó és más akadémikusokkal Szakmai tudása és munkamódszere évről évre fejlődik és tökéletesedik. Ljuszkova a zord északi vidéken ér­tékes termékeny fehér sertésfait nevelt ki, amely egyszeri szaporodásra 13, .sőt egyes esetekben 18 malacot is hoz. A kocák nem kétszer, mint rendesen, ha­nem háromszor malacoznak. A tudo­mány ezt eddig csak elméletben tartot­ta lehetségesnek. Alexandra Ljuszkova húsz éve dolgo­zik a kolhoz sertéstenyésztő telepén. A sertéstenyésztés ez idő alatt a kolhoz egyik legjövedelmezőbb forrásává vált. Az idén minden sertésgondozónő a ga­bona, zöldség, és pénzjavadalmazáson k'vül még jutalomként körülbelül 50 malacot is kap Ljuszkova kitűnő mun­kamódszereit ma rríár a Szövi et1 mió több kolhozóban alkalmazzák. A szovjet kormány igen nagyra ér­tékű Ljuszkova és két segítőtársa, Ko~ rotkovaja és Anaszovaja újító munká­ját. Mindhármukat Sztálin-díjjal tün­tették ki. Ljuszkova és Korotkovaja ki­tűnő eredményeikért megkapták a Szo­cialista Munka Hőse címét. A munka a Szovietunióban a legna­gyobb dicsőség. A dolgozók az egysze­rű kolhozistát, Alexandra Ljuszkovát a Szovjetunió Legfelső Tanácsába képvi­selőjükké választották. HÍREK a népi demokratikus országokból ötszázmillió léva megtakarítást értek el a szófiai dolgozók 1951-ben A Bolgár Kommunista Párt városi bizottsága és a szófiai néptanács nem­régiben ülést tartott, amelyen a bolgár főváros vállalatainak megvalósításai fe­lett tartottak seregszemlét. A szovjet sztahanovisták módszeré­nek széleskörű alkalmazása és a szo­cialista versenyek fokozása révén, a szófiai vállalatok 11 hónap alatt telje­sítették az 1951. évi népgazdasági terv előirányzatát és 500.000.000 léva meg­takarítást értek el. Az ülésen újabb intézkedéseket hoz­tak a szófiai vállalatok működésének további fejlesztésére. Rohamosan növekszik a széntermelés a Lengyel köztársaságban A lengyel szénipari dolgozók vállal­ták, hogy az idén 82.000.000 tonna sze­net termelnek.. Számos bánya határidő előtt befejez­te évi előirányzatát és már régóta a hatéves terv harmadik évére termel. A terv határidő előtti befejezéséhez nagy mértékben hozzájárult a szocia­lista versenyek kiszélesítése és az újí­tó-mozgalom fokozása. Ebben az évben a lengyel szénipari észszerüsitők több mint 3.400 javasla­tot nyújtottak be, amelyekből 2.300 észszerüsités gyakorlati alkalmazást nyert. Az elmúlt év folyamán a Len­gyel Köztársaságban négy kiállítást rendeztek az újítók és észszerüsitők révén elért megvalósításokról. Újjáépítik Berlint a Német demokratiku köztársaság dolgozói Berlin és az egész Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozói ' magukévá tették a Német Szocialista Egységpárt­nak Berlin gyors újjáépítésére irányu­ló javaslatát. 1952 január 2-án Berlin dolgozói megkezdték a főváros felépí­tése tervének munkálatait. * Az ország összes üzemei és vállalatai jelentős munkavállalásokkal járulnak hozzá Berlin. Németország fővárosának fel­építéséhez. így a magdeburgi „Ernst Thaelmann" üzem egyik műhelyének kollektívája vállalta, hogy önkéntes munkával el­készíti az építési munkálatok gépesíté­séhez szükséges összes alkatrészeket. Az üzem dolgozói, mérnökei és techni­kusai egyúttal vállalták, hogy minden hónapban fizetésüknek egy bizonyos összegét Berlin újjáépítésének céljára adományozzák. A Berlin környékén lévő üzemek dolgozói pedig vállalták, hogy a szovjet munkamódszerek felhasználásával je­lentős mértékben túlszárnyalják ter­melési előirányzatukat. / A tervszétírás EFSz-eink és községeink legfontosabb feladata Az 1952-es érre szóló termelési és beszolgáltatási feladatok irányszámait az egyes járások továbbították a községekbe. A helyi nemzeti bizottságok és a my gasabb típusú EFSz-ek így nagyon fontos feladat meg valósítása előtt állanak, idejében meg kell valósít! niok a termelési és beszolgáltatási feladatok szét-írá­­sát az elmúlt évi tapasztalatok felhasználásával. A helyi nemzet- bizottságoknak haladéktalanul meg kell tárgyalniok a járás által kiadott irányszámokat és össze kell állítaniok a helyi nemzeti bizottságok funkcionárusaiból, valamint a Nemzeti Arcvonal szer­veinek kiküldötteivel a tervszétíró bizottságot' amely aztán szétírja a termelési és beszolgáltatási felada­tokat az egyes földművesekre. Ezt a javaslatot a terv­szétíró bizottság jóváhagyás végett továbbítja a helyi nemzeti bizottság tanácsához. A bizottságnak nem szabad megfeledkeznie arról/ hogy az egyes földművesekre eső feladatokat minden­kivel kiilön-külön is megtárgyalja. Ugyancsak a helyi , nemzeti bizottság állapítja meg a beszolgáltatási és termelési feladatokat az el ső típusú EFSz-ek/ a kommunális üzemek és a nem­zeti bizottságok üzemei 'számára/ valamint az egyé­nileg gazdálkodó földművesek és a második típusú EFSz-ek Tagjai számára/ abban az esetben', ha a szövetkezetben még nem távolították el a mezs gyéket. Azon második tipusu EFSz tagjai számára/ amelyben a mezsgyéket mái fölszántották, a helyi nemzeti bizottság csak a beszolgáltatási feladatokat írja elő, tehát a termelési feladatokat nem. A harmadik °s negyedik típusú EFSz-ek valamint azon második típusu EFSz ek termelé­si és beszolgáltatási feladatait/ amelyekben fel­szántották a mezsgyéket, a járási nemzeti bízott ság határozza meg. A tervszétírási munkák az egves községében nyíl vános gyűlésekkel végződnek, amelyeken a földmű­vesek megbeszélik a magasabb termés eléréséhez szükséges agrotechnikai intézkedések alkalmazását. Ezeken a nyilvános gyűléseken a járási nemzeti bi­zottság kiküldötteinek jelenlétében a földművesek aláírják az összközségi szerződést. A tervszétírási munkák sikeres megvalósításának érdekében a fc'dműveseket a következő földterület szerinti csoportokba osztják:. I. csoport, a 20 hektáron felüliek II. csoport a 15—20 hektárosok III. csoport a 10—15 hektárosok IV. csoport az 5—10 hetárosok V. csoport a 2—5 hektárosok VI, csoport a 0.5—2 hektárosok. Külön csoportot képeznek a többi tulajdonosok, vagy mezőgazdasági állatokkal rendelkező egyének. A második típusú EFSz ek tagjait nem soroljuk be ezekbe a nagysági csoportokba. A termelési és beszolgáltatási feladatok szétírásá­­hoz a' helyi nemzeti bizottságok felhasználják az összjárásj tervet. A növényi termelésben a beszolgáltatási feladatok­ra szóló rovatot, a zöldségféléket kivéve/ nem tölt­jük ki. A második típusú EFSz-eknél az első oldalon az EFSz aláírásnál minden egyes tag nevét be kell írni. Az aláírások rovatát függőleges vonallal két­­részre osítjuk A baloldalon^ kell aláírni a mostani szétirást- a jobboldalon pedig majd később fogják aláírni a földművesek a növénytermelési beszolgál­tatási kötelezettségeket. Azon földművesek számára/ akik nem írják alá az összközségi tervet, a helvi nemzeti bizottság külön határozatot ad ki a termelési és beszolgál­tatási feladatokról és erről feljegyzést készít az összközségi tervben/ mégpedig azon a helyen/ ahol az illetékes földművesnek alá kellett volna írnia a nevét. A termelési és beszolgáltatási feladatok összegét (beleszámítva az EFSz feladatait is) a járási nem­zeti bizottság jóváhagyása után beírják az 1952-es évi termelési és beszolgáltatási feladatokról szóló Összközségi iszerződésbe. Az összközségi szerződést ugyancsak három példányban kell kitölteni: egyet a járási nemzeti bizottság számara, egyet a gazdasá­gi szövetkézetek szamara/ egyet pedig a helyi nem­zeti bizottság kiküldöttjének aláírásával a helyi nem­zeti bizottság igazolja a szerződésben/ hogy felelős­séget vállal azért/ hogy a község mint egész, teljesí­ti a szerződéses kötelességeket, valamint- hogy a he­lyi nemzeti bizottság állandóan ellenőrzi- hogy az egyes földművesek rendesen eleget tegyenek termelé­si és beszolgáltatási kötelezettségüknek. Az összközségi terv- valamint a szerződés kitölté­sére nagy gondot kell fordítani. Pontosarflci kell tölteni a szerződésnek az agro­technikai és zootechnikai intézkedésekről szóló részét is. Sőt mi több- ezt a részt külön meg kell tárgyalni a tervszétírási munkáknál a föld­művesekkel. A helyi nemzeti bizottság idejében kifüggeszti nyilvános helyen a beszolgáltatási és termelési fel­adatok áttekintését az egyes földművesek számára. Hogyan járjunk el a tervszétírásnál az állattenyésztési termelésben A termelési és beszolgáltatási feladatok megálla­pításánál az állattenyésztési termelésben a helyi nem­zeti bizottságok az egyes mezőgazdasági üzemek nagy­sági csoportja szerint járnak el. Az állatállomány szétírásánál meg kell állapíta­­^ ni- hogy az egyes nagysági csoportok mennyi, vagy mekkora állatállományt kötelessek tartani­­hogy az 1952-es évi tervet betarthassák. A tehénállomány szaporításánál mindenekelőtt az EFSz-ek tenyésztési lehetőségeit vizsgáljuk. Ameny­­nyiben a tervezett tehénállományt nem lehet elhe­lyezni a fentemlített csoportoknál- tovább haladunk azokhoz a csoportokhoz, amelyek nagyobb terjedel­mű mezőgazdasági földdel rendelkeznek/ egészen ad­dig- amíg az 1952-es tervezett tehénállományt el nem érjük. A nörendékállatok számának gyarapí­tásánál ellenkező eljárást alkalmazunk. Mindenek­előtt a nagyobb földművesek lehetőségeit merítjük ki és csak azután kerül sor a kisebb földterjedelem­mel rendelkező csoportokra egészen addig, amíg itt is a tervezett növendékállományt biztosítani nem tudjuk. Különös figyelmet kell fordítani arra- hogy min­denekelőtt a nagyobb földművesek istállóhelyé­­ségei legyenek megtöltve és kihasználva. Ameny­­nyiben valamelyik nagyobb földműves istálló­helyisége nincs teljes mértékben kihasználva- ak­kor az EFSz- vagy esetleg a kis és középföldmű­vesek rendelkezésére lehet azt bocsátani az 55/47 sz. törvény szerint. Hogyan számítsák ki az egyes földművesek állat­­beadási kötelezettségét? Az állatbeadási kötelezettségek megállapításánál az 1952 január l-i és az 1952-es év végére terve­zett állatállományból kell kiindulni. Minden egyes földművesnél a reális helyzet szerint kell megállapí­tani a beszolgáltatási feladatokat. A vágómarha és a vágóborjúk beszolgáltatását úgy kell megállapítani, hogy általa az állatállomány terve ne legyen megza­varva. Az egyes mezőgazdasági üzemek számára a helyi nemzeti bizottság összegezve állapítja meg az állat­beadást. A földművesek javaslata szerint megálla­pítja az összközségi tervben a vágóállatok beadását (beleszámítva a borjúkat is) és ugyancsak a tovább­tartott állatok beadását is. Az összközségi tervben azt is fel kell tűntetni- hogy az illetékes földműves milyen részletekben fogja teljesíteni a reá eső felada­tokat. Az egyes mezőgazdasági üzemek számára úgy kell kivetni a beszolgáltatási feladatokat súly­tekintetében, hogy egyszerre egész állatokat tudjanak beadni. Amennyiben ez nem lehetséges (például a középföldműveseknél)' akkor két vagy több földműves megegyezhetik abban- hogy köl­csönösen kisegítik egymást. Ennek következté­ben, ha egy kisföldműves bead egy felnőtt álla­tot- akkor ebben az évben nemcsak saját be szolgáltatási feladatának tett eleget- hanem ‘ugyanakkor egy másik kisföldműves helyett is teljesítette az arra eső részt. A következő évben ennek ellenkezője lehetséges. Az állatbeadási feladatokat mindig élősúlyban kell feltüntetni. A darabonkénti szétírás csupán tájékoz tatási jellegű, a teljesítésnél a súly számít. A vágóállatok beadásánál, megállapítják az árai és a minőségi feltételeket. A beszolgáltatási felada tok teljesítésébe beszámítják: A gazdasági szövetkezetbe beszállított vágóálla­tokat és vágóborjúkat- a továbbtartott állatokat és borjúkat- amelyeket szintén a gazdasági szövetkezet be szállított be a tenyésztő. az aukciós piacokon a fajbikák, tehenek és üszők eladását természetesen a járási nemzeti bizott­ság beleegyezésével, és a 360 kg-on felüli községi bikák tartását. Az állatleadási és tenyésztési feladatok megálla­pításánál a helyi nemzeti bizottságnak figyelem­be kell venni azokat a földműveseket, akiknek egyes speciális terményfélékből (pl. komlóból­­dohányból- paprikából, gyógy- és arómatikus növényekből- valamint zöldségből) magasabb beszolgáltatási feladatuk van- mert ezek a spe­ciális növények nem járulnak hozzá az illető földműves takarmányalapjának kiegészítéséhez. Utólagosan azonban a most említett címen nem lehet az állattenyésztési termelési és beszolgálatási feladatokat csökkenteni sem községi viszonylatban­­sem pedig az egyes földműveseknél. Hogyan járjunk el a tervszétírási munkáknál a növényi termelésben A növényi termelésben a helyi nemzeti bizott­ság egyelőre csak a vetési területet és a hektárho­zamot állapítja meg az egyes mezőgazdasági üzemek illetve földművesek számára. Emellett "ügyelni kell arra- hogy a földhozam reális legyen- vagyis, hogy megfeleljen az illetékes mezőgazdasági üzem termelé­si lehetőségeinek- a talaj minősége- a parcellák ter­jedelme, stb. szerint. A hektárhozamot megszorozzák a vetési terület­tel és így megállapítják az össztermelést. Az egyes mezőgazdasági üzemek termésösszeqének nem sza­bad alacsonyabbnak lennie, mint amennyit a járás megállapított. A termelési feladatok szétírásánál az összközségi tervben külön meg kell jegyezni a magtermelési te­rületeket A zöldség- a hüvelyesek és a mák vetési területé­nek szétírásánál biztosítani kell, hogy ezek nagyobb darabon legyenek termelve- vagyis meg kell akadá lyozni- hogy szétszórtan a határban termeljék őket a földművesek. A zöldségtermelést és a beszolgáltatást az egyes fajták szerint hónapokra kell szétírni. A magasabb fűmagtermelés biztosítása érdekébe! meg kell hagyni az évelő fűféléket az elmúlt évek bői- amelyek még az 1952-es évben is tudnak ad: termést- még abban az esetben is, ha az 1952-es év ben így a magtermelési vetési terület túlhaladja a já rás által megállapított vetési terület terjedelmét. A, igv támadt esetleges hiány kiküszöbölésére csökker tpni lehet a zab vetesi területét. A beszolgáltatási feladatokat a növényi termeié' ben a zöldségféléket kivéve egyelőre nem írjuk szét. 4___ A Volga-Don csatorna épílo: tapasztalatainak terjesztése mus többi építkezésénél is alkalmazni fogják. A Volgadonsztroj Igazgatóság elhatározta, hogy összegyűjti a fonto­sabb és jelentősebb tapasztalatokat és „Technikai beszámoló a Volga—Don csatorna épitkezéseiről“ címmel sajtó alá rendezi. 1952-ben a technikai beszámoló első három kötetét, 1953-ban pedig a kö­vetkező kettőt adják ki. (Sztálingrád). — A Volga—Don es a-» torna építkezéseinél alkalmazták elő­ször az „ES-1“ és az „ES14/65“ lépke­dő kotrógépeket a tizköbméteres talaj­­nyesőgépet, a nagyteljesítményű bil­lenőautókat és más ujtipusu szovjet gépeket. Az építkezés magasfoku gépe­sítése a munka új megszervezését és új munkamódszereket követelt. Az itt szerzett tapasztalatokat a kommuniz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents