Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-08 / 23. szám
1952. június 8. 7 Méhészkedés az állami birtokon és az EFSz-ekben Szocialista elárusító üzemeket építünk A februári győzelem után dolgozó népünk a reakció fölött aratott győzelmével az egész gazdasági életünk új ezelőtt soha nem tapasztalt óriási fejlődésnek indult. Népi demokratikus rendszerünk az 1948 februári győzelem után gondoskodott a népi szövetkezetek megerősítéséről, a törvény 157 §-a pedig biztosítja szövetkezeteink szocialista alapon történő fejlődését. Népidemokratikus államunk világosan tudatában van a méhészet jelentőségének, az általa elért gazdasági értékeknek, a méz tápértékének az iparban, de a mezőgazdaságban a növénytermelés fokozásában és a gyümölcstermelésben különösen. S ezért úgy a szocialista szektorban, mint a szövetkezetekben is támogatja a megalakuló nagyméheseket. Ma a méhészet a szocialista nagytermelés formájára tér át s nemcsak a külső szerkezetét változtatja meg, hanem a belső tartalmát is. Nem beszélhetnénk valódi szocialista méhészkedésről, ha csak gépiesen összeírnánk a méhcsaládokat és egy nagy méhesbe egyesítenénk őket anélkül, hogy megváltoztatnánk a tenyésztés módját a gondozásban, a méhészet vezetésében és nem használnánk ki azokat az előnyöket, amelyeket a nagybani méhészkedés nyújt, A méhészet a szocialista szektorban az EFSz-ekben gazdasági szempontból előnyösebb, áttér a tervgazdálkodásra a többi mezőgazdasági termeléssel egyetemben. Ezáltal valóra válik a méhészeti terv, a méhészet a tervtermelésben teljes fejlődésnek indul A méhészetben is gazdasági szempontból csupán a szocialista munkamódszerek bevezetése biztosítja azokat az értékeket, amelyeket elvárunk tőle. A régi, általánosan ismert értékért, a mézért alapítjuk a méheseket, amely nagyon értékes tápanyag; a viaszért, amely igen fontos műszakianyag, melyből az egyéni méhészkedés nem tudott elegendőt termelni. A méhek az állami birtokokon és az EFSz-ekben minduntalan nagyobb és nagyobb mértékben kihasználódnak, mint beporzók a megtermékenyítésnél, a gyümölcsfák termőképességének fokozásánál, valamint a kertészeti, mezei és takarmány kultúrnövények megtermékenyítésénél. Az állami birtokok és EFSz-ek feladata lesz kifejleszteni ezeket a gazdasági alapfeltételeket A reakciós morgan-weismanni tan veresége és a haladó micsurini biológia győzelmes fellépése mezőgazdaságunkban méhészetünk útmutatójává lett. Micsurin és Lvszenko száz és száz esetben bebizonyították, milyen fontos a környezet a szervezet fejlődésénél Ki alakítja meg a gazdasági állatoknak ezeket a feltételeket? Elsősorban is az ember, aki gondoskodik róluk a takarmányalap bebiztosításával és gondos ápolásban részesíti őket. A legjobb állattenyésztésnek sem lehet reménye a Az eddigi mézhordási átlag méhcsaládonként, egész állami méretben statisztikai vizsgálatok alapján nagyon alacsony, 4,5 kg-ot tesz ki. Lehetséges ezt a számot emelni? Bizonyára lehet. Csak ki kell használni a kínálkozó lehetőségeket. A méh egész kis rovar s munkás röpülése ezzel korlátolva van. Kora tavasszal a kaptár körzetében mozognak, melynek átmérője maximum 500 m. Ebben az időben (gyümölcsfák virágzása) az időjárás nem alkalmas hosszabb kirándulásokra. Ez a röpkör a nyári hónapokban. 2—3 km-re terjed. Hol vannak ma összpontosítva méheink7 Főleg székhelyeken, falukban és városokban. Előfordul, hogy némely közsér a maga szűk körzetében túl méhes, míg a távolabb fekvő ugyanazon- határ területei méh nélküliek. Tehát fontos hogy az állami birtokok és EFSz-ek méhesei célszerűen legyenek széthelyezve az egész kataszteren. Még nagyon sok község van, ahol csak kevesen méhészkednek. de olyan is, ahol egyetlen méhkas sincs. Egyidejűleg ez a felelet némely állításra (főleg az egyénisikerre, elegendő tápértékek nélkül Elegendő takarmánya1 aj- - T ';1 sohasem érhetjük el azokai e*,.onomiai (gazdasági) célokat. melyeRet a méheknek kell teljesíteni s amelyeket fent említettünk. Elégséges takarmányalap bebiztosítása nélkül méheseket alapítani az állami birtokokon nagyon helytelen kezdeményezés lenne, az egész méhészkedési vállalkozás már csírájában értéktelenné, veszélyezetté válna .Hasonló lenne azon vállalkozáshoz pl., ha tyúkfarmot alapítanánk takarmánybiztosítás és kifutó nélkül. Ha a szövetkezet vagy az állami birtok méhészetet akar alapítani, gondolnia kell a méhek számára elegendő takarmányalapról. Az pedig bebiztosítható. Ma már nem vagyunk arra utálva, mint régen az egyéni méhészek, hogy naivon a méhlegelő kiszélesítése érdekében a méhes. körül vetettek magokat, esetleg a mezsgyékre (vagy még a szomszéd földiére is) stb. A talaj mezőgazdasági technikai intézkedései alapján nagy földterületek alakulnak. A szovjet tudomány tapasztalatai szerint mi is bevezettük a füves vetésforgó rendszert. A Viljamsz rendszerrel, a helyes talaj előkészítéssel, az alkalmas herefűvesek megválasztásával nemcsak elegendő takarmányt biztosíthatunk az állatállománynak, de kitűnő takarmányalapot nyerünk a méhek számára is. Azáltal, hogy a mezőgazdasági termelést terv irányítja, a méhészet is új fejlődési lehetőségekhez jut. A tervszerű termelés szintén egyik fontos feltétele méhészetünk valóbani felvirágzásának, mivel reális alapja a csehszlovákiai méhészet tényleges kifejlődésének A helyes terv betartásával bebiztosítjuk a méheknek a tartós hordási lehetőséget. A méhek tökéletesen elvégzik a gyümölcsfák beporzásának feladatát, továbbá a repce, mustár, uborka, tök, mindennemű herésfűvesekét, amelyek vetőmagnak vannak szánva, napraforgót, gyógynövényeket takarmány növényeket, kerti kultúrnövényeket stb A méhek megtermékenyitő munkájukat annál tökéletesebben végezhetik minél helyesebben lesznek összeállítva a vetési eljárások tekintettel a méhészetek alapítására is éspedig úgy, hogy a tervbe olyan takarmánynövények is be lesznek véve, amelyek az elégtelen természetes méhlegelő idején virágzanak, a kellemetlen hordási hézagok idején, amikor a méhek csökkentik a fiasítást és legyöngülnek. leg méhészkedőktől eredő megjegyzésre), hogy egyes vidékek túl méhesek és nézeteik szerint helytelen kiszélesíteni az eddigi méhészet számát újakkal az állami birtokon és a EFSz-ben. A méhészkedés módja szoros összefüggésben van a méhcsaládok helyes széthelvezésével, s minden méhlegelő forrás kihasználásával. Fontos elhagyni a stabil, állandósított, mozdíthatatlan méhészkedést és áttérni a (mozgatható) mozgékony méhészkedésre, vándorlásra, hogy koratavasztól késő nyárvégig egyik virágzó kultúrától (tenyészettől) a másikig vándorolhassunk. A vándorlás ezért segédeszköz, mely lehetőséget nyújt a méheknek, hogy tökéletesen teljesíthessék küldetésüket a beporzásnál, megtermékenyítésnél. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy sgk helyen termelünk gyümölcsfákat, de gyümölcsöt nem, azon egyszerű ok miatt, mivel hiányzanak a méhek. Vannak olyan ,,kertészek is, akik azt hiszik, hogy elegendő a szél. A gyümölcsösök alapításánál a megtermékenyítőkre, — a méhekre —, is kell gondolni. Ez érvényes a többi növényzetre is, amelyből magokat akarunk tenyészteni. Az összesített tervek nagy feladat elé állították Fogyasztási Szövetkezeteinket, de örömmel megállapíthatjuk, hogy szövetkezeteink ezen feladatokat helyesen oldják meg. Az 1948-as évtől megalakultak a Járási Fogyasztási Szövetkezetek, „Jednoták“ és ipari-termelési szövetkezetek, mint például szabó, cipész, asztalos és autójavító szövetkezetek, melyek aktívan bekapcsolódtak hazánk szocialista építésébe. Szövetkezeteink működése nagy szerepet tölt be tervgazdaságunk életében és jelentősen eltér a kapitalista rendszerben megalapított szövetkezetek működésétől A kapitalista tervnélküli gazdálkodásban a Fogyasztási Szövetkezeteknek, amelyek a dolgozó nép szempontjából nehéz körülmények között alakultak meg, már a kezdetükön nagy nehézségeket kellett áthidalniok és ha létezni akartak, alkalmazkodniok kellett a kapitalista gazdálkodáshoz. A fogyasztási szövetkezetek a nyomorból nőttek ki és a falusi gazdagok eléggé megnehezítették működésüket. Később megfeledkeztek ezekről a nehézségekről és a burzsoázia politikai uszályává fejlődtek. Nálunk a dolgozó nép februári döntő győzelmével, a Csehszlovák Kommunista Párt vezetésével, a fogyasztási szövetkezetek és a szocialista elárusítók szabad fejlődése biztosítva van. Népidemokratikus rendszerünkben a szövetkezetek a dolgozó nép széles rétegeinek érdekeit van hivatva szolgálni A fejlődés érdekében felhasználjuk a legjobb szovjet tapasztalatokat, hogy ezáltal nemzetgazdaságunk legjobb tényezőivé váljanak. Ami a szövetkezetek tevékenységét illeti a legfontosabb hogy a vidéki magánkapitalista üzletekét mellőzve, megalapoztuk a kommunizmus első stádiumának alapvető feltételeit. • Az üzlet, amely a kapitalisták és spekulánsok kezében volt, amely ezelőtt egy részről a kizsákmányolást, másrészről a kapitalisták igen kis rétegének a meggazdagodását szolgálta ma gazdasági fejlődésünk és dolgozó népünk kultúr- és életszínvonalának emelését szolgálja. Gondoskodik a termelés és a fogyasztók közötti árúforgalom lebonyolításáról és a tervszerű feladatok teljesítésével megerősíti a falu és a városi dolgozók között fennálló szövetséget. Politikai-gazdasági neveléssel vezeti a falusi dolgozókat a falu szocializálása felé. A Csehszlovák Köztársaság területén a fogyasztási szövetkezeteknek ma kb. 2,500.000 tagja van. A Járási Fogyasztási Szövetkezetek „Jednoták“, amelyeknek feladata, hogy a falun épülő szövetkezeteket előnybe helvezzék minden járásban kiszélesítették az elárusító tejcsamokok és vendéglők számát. amelyek dolgozó népünk közellátását szolgáliák Átvettek és felénítettek sok pékséget főleg a vidéken Szóda készítő üzemeket létesítettek s más termelési központokban marimládét, gyümölcsízt és egyéb közszüks^let1 cikket készítenek Az utóbbi napokban a nagykereskedelmi vállalatoktól átvették a nem élelmiszerek közszükségleti cikkeinek elárusitását is, anvil vei jelentősen megjavult a falu közellá+ása. Jednotáink néhány nappal ezeW* átvették az átszervezett nemzet1 válla latok néhány elárusítóját, ahol vid°lc áruházakat 'létesítettek és ezeket mindennemű áruval ellátnak. Tovább fejlesztjük a falu és a város közötti kapcsolat« Járási Fogyasztási Szövetkezeteink a mozgó elárusító üzemekkel állandóan látogatják a falvakat és földműveseinket, valamint a szövetkezeti tagokat jóminőségű áruval és egyéb fogyasztási cikkel látják el. Ezáltal megteremtik az együttműködés feltételeit a kis- és középföldművesekkel és így eredményesebb lesz a szerződésen felüli termékek felvásárlása is. A Járási Fogyasztási Szövetkezetek egyik legfontosabb feladatai közé tartozik az élelmezési központok felállítása az ipari üzemekben és azokban a községekben, ahol magasabb típusú EFSz-ek vannak. Ennek megvalósítása folytán dolgozó nőink, akik egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a termelésbe, felszabadulnak a háztartási munkáktól. A mezőgazdasági termékeknek szerződésen felüli felvásárlásában Fogyasztási Szövetkezeteink jól teljesítik feladatukat. A jól szervezett felvásárlással elárusítóink biztosítják kis- és középföldműveseink, valamint az EFSz-ek szerződéses beszolgáltatásának teljesítésén felüli termékek átvételét és ezzel az ipari központok dolgozóinak közellátását jelentősen megjavítják. A zsolnai kerület Járási Fogyasztási Szövetkezeteinek kezdeményezésére, nagy tagtoborzási verseny indult meg a Fogyasztási Szövetkezetekben a következő jelszóval: ,,Űj tagokat — új vért a Járási Fogyasztási Szövetkezeteknek“. A városi és vidéki dolgozók élénk érdeklődést tanúsítottak a JFSz tagsága iránt, melyet legjobban az bizonyít, hogy ez év március 1-től április 30-ig összesen 30.000 új tag töltötte ki a belépési nyilatkozatot. A tagtoborzási versenyt tovább folytatjuk, mert célunk, hogy a Fogyasztási Szövetkezetek tagjai és a többi dolgozók maguk rendelkezzenek a közellátási üzemek működése fölött és tevékenyen hozzájáruljanak elárusítóink munkájának megjavításához, főleg az újonnan létesített áruházak közellátási cikkeinek beszerzésénél, amelyeket a Szovjetunió példája nyomán építünk fel. Ezekben az áruházakban földműveseink beszerezhetnek minden közszükségleti cikket, a fémárutól kezdve, a kultrális célokat szolgáló anyagokig. A Járási Fogyasztási Szövetkezetek a falu szocializálása érdekében, szerveiken keresztül kifejlesztik a tömegpolitikai munkát a falvakon, mégpedig olyanformán, hogy a tagságot állandó politikai nevelésben részesítik. A nyilvános beszélgetésben, taggyűléseken, kirándulásokon, filmelőadásokon a szövetkezet alkalmazottai gondoskodnak a dolgozók kultúrszínvonalának állandó emeléséről, hogy népi demokratikus köztársaságunknak haladó szellemű munkásai legyenek. Járási Fogyasztási Szövetkezeteink védnökséget vállalnak a magasabb típusú EFSz-ek fölött, hogy a sürgős munkálatoknál brigádmunkával segíthessék a szövetkezet termelését. A kultúrmunkával szintén azt a célt szolgálják, hogy a földművesek, szövetkezeti tagok, minél jobban bekapcsolódjanak a magasabb termelésért folytatott harcba. Igen fontos, hogy a párttagok, funkcionáriusok és a többi tömegszervezetek tagjai is bekapcsolódjanak ebbe a munkába és segítsenek megerősíteni a szocialista elárusítóhelyek rlapjait, főleg a falvakon a Fogyasztási Szövetkezeteknél. A négyéves tapasztalatok r JFSz tevékenységében világosan bizonyítják hogy Fogyasztási Szövetkezeteink feladatukat jól teljesítik. S hogy ezt még jobban teljesíthessék állandó segítőkezekre van szükség, amelyet elsősorban a helyi szervek vezetőitől várunk. Mézterme!''s
