Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-08 / 23. szám
6 1952. június 8. A mesterséges boriúnevelés sikerének fontos feitéteie: a helyes teikezelés A borjak mesterséges (hideg) nevelését ma már egyes szövetkezeteinkben, — mint pl. a béldi és a dióspatónyi szövetkezetben is, — kezdik megvalósítani, mivel közismertté vált, hogy a hideg nevelési módszerrel fölnevelt állatok ellenállóbbak a betegségekkel szemben és magasabb a termelékenységük. A víglyasi kutatóintézet eddig elért eredményei azt bizonyítják hogy ezzel a módszerrel sokkal szebb borjakat tudtunk felnevelni, s úgy a leellett tehén tejhozamát is nagyban növelhetjük. A mesterséges borjúnevelés terén a legtöbb hibát talán a helytelen tejkezeléssel követik el. Pedig ezen a téren elkövetett minden kis mulasztás nagyon megbosszulja magát, sok esetben a borjú elhullásához vezet. Ahol tehát mesterséges borjúnevelés van, különös gondot kell fordítani arra, hogy a borjúval itatott tej tiszta és itatásra megfelelő legyen. A Szovjetunió élenjáró borjúgondozói különös gondot fordítanak a tisztaságra és nagy részben ennek tulajdonítják kedvező eredményeiket. Leghelyesebb, ha a borjút születése után két órán belül elvesszük az anyja alól és már a föccstejet is itatóedényből itatjuk meg vele. A föccstejet pasztőrözni nem lehet Nagy gondot kell azonban fordítani arra, hogy a föccstejet is tőgymelegen kapja meg a borjú. Tekintettel arra, hogy a fej és befejezéséig, majd az itatóedénybe történő átöntés által a-tej alaposan lehűl, az itatás előtt az itatóedénybe öntött föccstejet tegyük forró vízbe és így melegítsük fel a szükséges 38—40 C-ra. Minthogy az újszülött borjú nem szokta még meg az ivást és az erre való rászoktatás sok idő vesz igénybe, a lehűlő tejet újból melegítsük fel, hogy hideg tej ne kerülhessen a borjú gyomrába az első itatás alkalmával. Ezt a felmelegítést — ha szükséges — többször is meg kell ismételnünk. Nagy gondot kell fordítanunk a tej tisztaságára már a fejés során is. A trágyával szennyezett tehéntőgyet fejés előtt mossuk le és vigyázzunk arra, hogy fejés alatt ne kerüljenek a tejbe trágyarészecskék és egyéb szennyező anyagok. Gondoljunk arra, hogy a trágyarészecskékkel a baktériumok sokasága kerül a tejbe, ami a borjú gyomrába jutva, nagy zavarokat okozna. Különösen ügyelnünk kell a tejeskannáknak, fejőedényeknek és minden tejjel érintkező edénynek tisztántartására. Ezeket az edényeket minden fejés után a hidegvizes kiöblítés után forró szódás vízzel mossuk ki, súruliuk át és utána ismét öblítsük ki. Vigyázzunk arra, hogy az edények sarkaiban se maradjon tejmaradék. Tehát csökk ntsük le annak valószínűségét, hogy káros baktériumok telepedjenek tneg a tejesedényekben. Nagyon kell ügyelni arra is, hogy a tejet a fejés után lehetőleg azonnal megitassuk. Ha több idő van a fejés és az itatás között, akkor több Az állatállomány hasznosságának emelésével több tejet és húst biztosítunk dolgozóink számára. idejük van a káros baktériumoknak is arra, hogy elszaporodjanak. Különösen nyáron veszélyes huzamosabb ideig kannákban tartani a tejet, mert a melegebb idő kedvezőbb a baktériumok szaporodására. Ha semmiféleképpen nem tudjuk a kifejt tejet azonnal megitatni, akkor feltétlenül hűtsük le és az itatásig hideg helyen tartsuk. Amennyiben pasztőrözőkészülék áll rendelkezésre, úgy itatás előtt pasztőrözzük a tejet. Kétféle pasztőrözést alkalmazunk: 30 percig 63—65 C°-ra való hevítéssel az ú. n. lassú pasztőrözést és 5 percig 80—85 C°-ra való hevítéssel a gyors pasztőrözést. Az előbbi a megfelelőbb, mert a tej értékes alkatrészeiben ezen a hőfokon nagyobb változás nem történik, viszont a káros baktériumok elpusztulnak. Számolnunk kell azonban a tej alkatrészeinek (vitaminok, enzimek) csökkenésével Külö-A kukorica ápolása munkálatai már a legtöbb szövetkezetben megkezdődtek. Ennek a munkának alapvető szempontja, a kapálások minél gyakrabb megismétlése, a gyomosodás elleni küzdelem minél szélesebb kiterjesztése és a szárazság elleni védekezés. Általában sekélyen kapáljunk. Az első kapálást 8—10 cm mélyen kell elvégeznünk, de később már ne kapáljunk 5—6 cm-nél mélyebben. Az első kanálással egyidejűleg az egyelést is el kell végeznünk. A kukorica a fejtrágyázást igen meghálálja. Eddigi eredményeink azt mutatják hogy a fejtrágyázás legcélszerűbb módja, ha a műtrágyát két részletben adagoljuk. Éspedig egyeléskqr és valamelyik korai kapálás előtt, azon idő alatt, amikor a műtrágya sorba adago-Skodák Gáspár három fiútestvérével a múlt kapitalista rendszerben a földbirtokosok gazdaságában tengette életét. Mint ifjúmunkás vett részt a burzsoá elleni mozgalomban. Később úgy gondolta, ha megházasodik tálán javít sorsán. Azonban ez mit sem változtatott a lényegen, a különbség annyi volt, hogy ettől kezdve ketten a feleségével húzták az igát a mindennapi kenyér bebiztosításáért. A felszabadulástól eltelt fél évtized ugyan nem nagy idő, de Skodák Gáspár családjában új élet kezdetét jelentette. A volt mezőgazdasági munkásból, hála a felszabadító Vörös Hadseregnek önálló hathektáros gazda lett. Mint a régi időkben az urak földjein úgy most is testvéreivel együtt közösen fogták a gazdálkodáshoz. Bár szorgalmas munkájuk révén szép eredményeket értek el, mégsem tetszett nekik az elaprózott földeken váló munka. Az állammal szemben vállalt kötelezettségüknek mindenkor eleget tettek, de hogy régi kívánságuk válóra váljék nősen ezért kell ügyelnünk arra, hogy az előírt hőfokot pontosan betartsuk és ne hevítsük a tejet magasabb hőfokra, de ez az előírásnál alacsonyabb se legyen, mert akkor meg a baktériumok maradnak életben. Minden itatásra kerülő tejet feltétlenül pasztőrözzünk Utána a pasztőrözött tejnek felét öntsük le és a meleg és hideg tej keverésével állítsuk elő a megfelelő tőgymeleg tejet. Lehetőleg a pasztőrzött tejet se tegyük el az egyik itatástól a másikig. Tekintettel arra, hogy a pasztőrözés alkalmával ásványi anyagokban is veszteséggel kell számolnunk és a borjak még nem esznek annyi szálastakarmányt, hogy azokból szükségletüket biztosítani tudnák, ajánlatos az itatandó tejbe meszet és sót keverni. Tejliterenkint 2 g meszet és 100 kg élősúlyra 8 g sót számíthatunk. lása könnyen végrehajtható. Fejtrágyázásra alkalmazható a nitrogéntartalmú mészammonsalétrom, vagy mószammonsalétromnak, szuperfoszfátnak és szükség szerint a kálisónak l°/oos qJdata. Általában fej trágyázásra hektáronként 70—80 kg műtrágyát kell számítani. A szuperfoszfátot és a kálisót az esedékes kapálások előtt adagoljuk, mert csakis abban az esetben fejthet ki terméstfokozó hatást a műtrágya, ha a növényzet gyökeréhez közel kerül bemunkálásra. A magasabb terméshozam érdekében tartsuk szem előtt, hogy a műtrágyával való fej trágyázás jelentősen növeli a hektárhozamot, azért kis- és középföldműveseinknek arra kell törekedniök hogy ezt pontosan és időben végrehajtsák. szilárdan elhatározták, hogy nagyüzemi közös szövetkezeti gazdálkodást létesítenek a kis- és középparasztság meggyőzésével. S ez a munkásosztály hatalma megszilárdulása után 191f9-ben létre is jött, Gálántán megalakult az EFSz. Kedvelt munkaköre egész életén keresztül az állattenyésztés volt és a szövetkezetben is, mint kocsis végezte munkáját. Egy évre rá azonban kedve kerekedett a tehenek gondozására, ami valóra is vált — Skodák elvtárs fejő és etető lett. Ebben a munkabeosztásban elégedetlen volt magával, mert a gondjaira bízott tehenek tejhozama még az átlagot sem érte el. Itt valamit tenni kell — gondolta magában, — nem lehet megelégedni 3 literes hozammal. Elhatározását tett követte. Ebben az időben résztvett az állatgondozó kurzuson, ahol elsajátította a szovjet mezőgazdaság mestereinek etetési és fejési módszereit, s amint az iskolából visszatért megkísérelte ezeket alkalmazni. Éppen alkalma nyílott a tanultak gyakorlatbani alkalmazására, mert újabb tehenek érkeztek a szövetkezet istállójába, amelyek szinte alig tejeltek, Árra a kérdésünkre, hogy miképp javította fel a tehenek tejhozamát, így nyilatkozott: — Különösen egy tehén volt rossz állapotban. Ez a példány sem borjút, de még egy csöpp tejet sem adott. Ennél szükségesnek tartottam a gyors beavatkozást. Legelőször az etetést javítottam föl. majd napról-napra mindjobban hozzáfogtam a tőgymaszszáshoz. Kilenc nap múlva, ha nem nagy mértékben is, de mégis sikerűit némi eredményt elérnem ettől a meddő tehéntől, 1.5 liter tejet fejtem ki naponként. Ezt az eljárást nem hagytam abba, sőt fokoztam. Később sikerült elérnem, hogy a tehén borjas lett. Szerencsés ellés után, — nem dicsekvésből mondom, — ettől az úgynevezett A szőlő gonibiibetegségei A perenoszpóra vagy szőlőragya a szőlő legveszdelmesebb és legelterjedtebb gombabetegsége, amely a szőlő minden zöld részét megtámadja. Az első fertőzés tavasszal, az előző évben lehullott perenoszpórás levelekben áttelelt különleges téli spórák útján, a további fertőzések pedig a hófehér,, úgynevezett kivirágzási foltokon, az elágazó termőtörténik. Ezek a spórák eső után, a párás, történnek. Ezek a spórák eső után, a párás, nedves környezetben nagytömegben képződnek s a szél közvetítésével kerülnek egyik levélről a másikra. A vízcseppben a kicsirázó nyári spórából csillangókkal mozgó, rajzóspórák keletkeznek, amelyek csiratömlőt fejlesztve, a légzőnyílásokon hatolnak be a növény belsejébe. A behatolt gomba elágazódó finom fonalaival keresztül-kasúl járja a szövetet s a sejtekbe szívókákat bebocsájtva táplálkozik és pusztítja egyik sejtet a másik után. mig végűi a megtámagott részen az élő, zöld növényi szövetek először elhalványodnak, majd áttetszővé válnak, végül megbámulva, elszáradva elpusztulnak. A fertőzés helyén keletkező kerek, sárguló, olajfolthoz hasonló foltokról a betegség könnyen felismerhető. A perenoszpóra ezekben az olajfoltokban száraz időben hetekig is elél s lappangva meghúzódik és csak az első nagyobb eső után csillogó bevonat alakjában mintegy kivirágozva fejleszt szaporító spórákat. A kivirágzást alkotó termőszálakon ismét spórák képződnek, amelyek azután az egészséges zöld részekre kerülve csak egy újabb eső alkalmával válnak új fertőzések kiinduló pontjává. A perenoszpóra szőlővirágzáskor, — különösen a mostani esős idő következtében — a virágzó fürtöket megtámadja, sőt sokszor a fürtökben is óriási károkat okoz. A perenoszpóra elleni védekezés — mivel ez a gomba a szőlő zöld részeinek belsejében élősködik, ahová a védőszerekkel nem hatolhatunk be s a beteg részeket a benne terjeszkedő gombafalakat elpusztítva, utólag már meg sem gyógyíthatjuk, — mindig csak a megelőző fertőzést, vagyis a gombának a növény testébe való behatolását lehet megakadályozni. A megelőző védekezés lényege, hogy a szőlő zöld részeit kellő időben finom permet, vagy por alakjában mérgező anyaggal bevonjuk, hogy az a vízben oldódva a perenoszpóra spóráit még csírázás előtt megölje. Erre a célra az első permetezéskor félszázalékos, a további permetezések alkalmával 1 százalékos rézgálic s mészből kevert rézmészlevet. azaz bordói levet, illetve a fürtvédelem céljára rézmészport használunk. Általában rendes időjárás esetén elég ha két-három heti közökben, éspedig a virágzás előtt kétszer és a virágzás után kétszer permetezünk. A jelenlegi gyakori esőzések miatt azonban gyakrabban és többszöri permetezésre kell számítani. rossz tehéntől, 18 liter tejet fejek ki naponta, és egyike a legjobb tehenünknek. Az átlag tejhozamunk 7 liter, de kötelezettséget vállaltam, hogy az év végéig még egy literrel föl javítom. Ezenfelül köteleztem magam arra hogy nevelő állatainkból 28 darabot tehénnek nevelek. Eddig már 18-at sikerűit bebiztosítanom és az év végéig vállalt feladatomat teljesítem. Szinte árad belőle a mondanivaló, amit olyan örömmel és hozzáértéssel ad elő, mint akinek szívéhez nőtt a szövetkezet minden ügye. S ez igaz, mert Skodák elvtárs egyike a legjobb állatgondozóknak. Minden szak-adottsága meg van hozzá, sőt a Helybeli Nemzeti Bizottságon is ő a városi Zootechnik. Családi élete most már víg, örömteli. Öt gyermekük van, akikért van kedve dolgozni. Szép háztáji gazdálkodást is vezet, van egy anyakocája, sőt több csirkét, libát és egyéb szárnyasokat is nevel. Munkája után pedig szép jutalomban részesül, májusban 7.128 korona előleget kapott. Az elmúlt évben is szép jövedelmet takarított meg, 712 munkaegységet szerzett, amiért 57.063 korona készpénzt, 13 mázsa búza, 8 mázsa árpa és 15 kg cukor természetbeni járandóságban részesült. Skodák elvtárs életét nemcsak a munkában meríti ki, de résztvesz minden akcióban. Itt megemlítjük, hogy az önkéntes véradásból is kivette részét. A mült hónapban is félliter vért ajándékozott az akciónak, amit meg sem érzett. A népünk jólétéért és gyermekei boldogságáért ezentúl még nagyobb lendülettel és igyekezettel akar dolgozni, hogy a galántai EFSz jól fejlett nagyüzemi gazdálkodássá váljék, ami egyik erős pillére lesz hazánkban a béke és a szocializmus győzelmének. —Szombath— A kukorica fejtrágvázásával növeljük a terméshozamot A jó munkaeredménye — jólét
