Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-08 / 23. szám
III. évfolyam 23. szám. Ära 2.- Kcs Bratislava, 1952. június 8. Minél alaposabban ismerkedünk meg a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságért folytatott harcának tapasztalataival, annál szakszerűbben és könnyebben végezhetjük el a növényápolás és a takarmánybetakarítás munkálatait. Kizárólag e tapasztalatok gyakorlati alkalmazása révén vívhatjuk meg sikeresen békearatásunk nagy csatáját és biztosíthatjuk be az 1952. év összesített tervének feladatait. Ä tavaszi munkaverseny bebiztosította az aratásra való jó felkészülés előfeltételeit A nagyszabású szocialista munkaverseny, amely a tavaszi munkálatok során EFSzelükben és állami birtokainkon kifejlődött, mindazon a helyeken, ahol a munkayerseny lendülete mindvégig megmaradt, megteremtette az aratásra való jó felkészülés előfeltételeit. Ott, ahol a szocialista munkaverseny, tehát a munka jó megszervezése révén meggyorsították és minőségileg megjavították a mezei munkálatokat, a magasabb terméshozam biztosításán kívül elérték azt is, hogy jól felkészülhetnek munkájuk gyümölcsének, a jónak ígérkező termés betakarítására. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának februári központi ülésén Gottwald elvtárs kihangsúlyozta, hogy sokkal gyorsabban haladhatnánk a szocializmus felé, ha termelésünket megfelelő mértékben gazdaságosabbá tennénk. Gottwald elvtárs eme bölcs szavai elsősorban mezőgazdaságunkra vonatkoznak. Ma még inkább emlékeznünk kell erre, mivel döntő fontosságú, hogyan végeztük el a tavaszi munkálatokat és főképpen hogyan hajtjuk végre a nyári munkálatokat. Ezek a munkálatok nagy jelentőséggel bírnak EFSz-eink gazdasági megszilárdításában, tőlük függ. menynyivel lesznek gazdagabbak szövetkezeteink és azoknak tagjai. A szövetkezeti nagytermelés gazdaságosabbá tételének egyik főfeltétele, hogyan gazdálkodik az EFSz a munkaegységekkel és milyen mértékben szilárdult meg a munkafegyelem. így például a komáromi járásban levő Csállőközarányoson a jó munka következtében 124 korona helyett 137.4 koronát tudtak kifizetni a szövetkezet tagjainak munkaegységenként. A szövetkezet tag. jai egész éven át nagy lelkesedéssel dolgoztak, betartották az agrotechnikai határidőket, aminek következtében magas termést értek el, nagyszámú munkaegység megtakarítása mellett. így volt aztán lehetséges, hogy 124 korona helyett 137.4 korona jutott egy munkaegységre. Ebből világosan látható, hogy a munka termelékenységének növekedésé jövedelem többletet is jelent a szövetkezeti tagság számára. Ezzel szemben azokban a szövetkezetekben ahol gyenge volt a munkafegyelem és nem is sokat tettek megszilárdítása érdekében, a szövetkezet hanyatlott. A szenei járásban, a csatai EFSz 120 koronában állapította meg egy munkaegység értékét, de hogyan is válhatott elérhetővé, mikor 100 ha cukorrépa és kukorica maradt megmunkálatlanul ugyancsak elhanyagolták az állatállomány gondozását is. így a csatai szövetkezet tagjai bizony, csak 40 koronát érhettek el munkaegységenként. Azonban okultak a múlt hibáin és az idén már példás munka megszervezéssel dolgoztak. Szövetkezeteink előtt most igen fon* tos feladatok állanak: nagy gondot kell fordítaniok a kapásnövényekre. így például a dohány, zöldségfélék, takarmányfélére, pontosan be kell tartani az agrotechnikai intézkedéseket és azok határidejét. Továbbá alaposan fel kell készülni az aratásra, hogy minél hamarább betakaríthassák a termést és ezáltal a magveszteséget a minimálisra csökkenthessék. Ez azonban lelkes és lelkiismeretes munkát igényel szövetkezeteink dolgozóitól s főképpen magas színvonalú munkafegyelmet. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha világosan megmutatjuk szövetkezeti tagságunknak, hogy jövedelmük s jobb életmódjuk mennyire egybe van kötve munkájukkal, melyet a szövetkezetben végeznek. Ha szövetkezeteinkben meg tudjuk teremteni ezt a légkört, a munkához való rossz viszony, közönyösség és hanyagság szégyenletes lesz, amelyet az egész kollektív egyhangúan elitéi. Az EFSz-ek kommunista tagjainak példával kell előljárniok és ebben a Párt helyi szervezetének támogatni és állandóan nevelni kell őket. A szövetkezet kommunista tagjainak az elsők között kell, lenniök a munka azon szakaszán, ahol legnehezebbek a feladatok elsőknek kell lenni, amikor a munka korai kezdést kíván és legtovább kell kitartaniok ebben a munkában. Ha szükség van rá az éjszakájukat és a vasárnapot is fel kell áldozniok, mert csak így tudnak példaképül szolgáin; a többi szövetkezeti tagoknak és csak így járulhatnak hozzá a munkaerkölcs megjavulásához és a munkafegyelem megszilárdításához, amiáltal bebiztosítják a szövetkezet felvirágzását és a tagság jólétét. Sztálin elvtárs arra tanít minket: hogy csak a milliós tömegek munka iránti lelkesedése, fejlődő munkaelánja tudja bebiztosítani a munkatermelékenység fokozatos emelkedését, ami nélkül elképzelhetetlen a szocializmus tényleges győzelme. A másik igen fontos feltétele a termelés gazdaságosabbá tételének a munka jó és helyes megszervezése és a szövetkezeti tagok igazságos és helyes jutalmazása. Itt hangsúlyoznunk kell hogy a szövetkezetben a munkát képIgy például a farkasdi EFSz tagjai arra kötelezték magukat, hogy hektáronként 340 mázsás cukorrépatermést érnek el. A farkasdi EFSz tagjainak kötelezettségvállalása annál értékesebb, mivel 120 hektárnyi cukorrépa területéről van szó. A tagok jól tudják, hogy kötelezettségvállalásaiknak csak akkor tudnak eleget tenni, ha munkájukat jól megszervezik és egymás között kifejlesztik a szocialista munkaversenyt. A verseny sikerét még azzal is biztosították, hogy a cukorrépaterületet pontosan felosztották a tagok között. Ennek eredményeként Pál elvtárs csoportja 4 nap alatt 19 hektár cukorrépát kiegyelt, de a többi csoportok sem nagyon maradtak el, mert 6 nap alatt be volt fejezve a 120 ha cukorrépa kiegyelése. A szelőcei EFSz-ben a Lenes-csoport pl. 2 nappal korábban befejezte a cukorrépa kiegyelését és a négy csoport közül az első lett. Ez a csoport 30 ha-nyi területet egyelt ki a 140 ha, ból. Igen szép jellemvonása volt a munkaversenynek, hogy pl. amikor a Lenescsoport tagjai, valami okból nem dolgozhattak a saját területükön, a többi csoport segítségére siettek. Mint a lapunk más helyén beszámolunk, a gépállomások traktorosai is nagymértékben hozzájárultak a tavaszi munkálatok s így a növényáppolás időben való elvégzéséhez. A csütörtöki traktorállomás pl. nagy segítséget nyújtót EFSz-einknek a cukorrépa sarabolásánál és a takarmányfélék kaszálásánál. Az állomás dolgozói pl. három használaton kívüli vetőgépből agregátort készítettek sarabolásra, amellyel napi 10 ha-os munkateljesítményt értek el. Az első siker az állomás dolgozóit arra serkentette, hogy több agregátort készítsenek. Csak néhány példát soroltunk fel a rengeteg jó példa közül, de ebből is világosan láthatjuk, hogy a munka jó megszervezése bebiztosítja a szocialista munkaverseny nagyszabású kifejlődését, ami által állandóan emelkedik a munkatermelékenysége, a munka termelékenységével pedig emeljük a hektárhozamokat s így jövedelmüket is. Már itt a legfőbb ideje, hogy jól felkészüljünk az aratásras amint említettük, minden veszteség nélkül betakaríthassuk majd munkánk gazdag gyümölcsét. A gálszécsi traktorállomás dolgozói jól felkészültek az aratási munkálatokra (TPP) — A gálszécsi traktorállomás dolgozói mindjárt a tavaszi munkálatok kezdetén felismerték a szocialista munkaverseny nagy jelentőségét. Tudomásul vették, hogy a magasabb terméshozam eléréséért folyó harcban feladataikat úgy tudják teljesíteni legjobban, ha nagyszabású szocialista munkaversenyt fejlesztenek ki egymás között. Ezért mindjárt a tavaszi munkálatok legelejétől kezdve széles alapokra fektetett munkaverseny fejlődött ki a dolgozók között, amelyek széperedményeit május 25-én értékelték ki az összüzemi ülésen. Az elvégzett munka kiértékelésénél örömmel állapították meg, hogy a rendkívüli kedvezőtlen időjárás ellenére is traktorállomásuk 102.62 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Ezt azonban a munkaverseny nélkül aligha érték volna el. A brigádközpontok közötti versenyben Magyar János brigádja lett az első, amely 147.70 százalékra teljesítette tervét. A második helyre a vojcsicei brigád került 142.87 százalékkal stb. Azokon a brigádközpontokon, ahol 100 százalékos, vagy magasabb teljesítményt értek el, elsősorban a munka jó megszervezése játszott szerepet, amelyet a szovjet traktorállomások tapasztalatai alapján szerveztek. Ez elsősorban a géppark jó karbantartásában nyilvánult meg, így pl. a vojcsicei brigádnak a tavaszi munkálatok folyamán csupán egyetlenegy traktorja szorult javításra, de ez is csak egészen rövid edőre. Nagy jelentősséggel bír, hogy a gálszécsi traktorállomás dolgozói nagy mértékben gyakorolják a bírálatot és az önbírálatot. A felelőtlen és hanyag dolgozókat a kollektív meginti és ha ez sem használ, kizárja a kollektívből. Ennek folytán a dolgozók munkafegyelme állandóan javulást mutat. A munka helyes megszervezése kitűnő lehetőségeket teremtett a nagyobb teljesítmények elérésére. Ennek köszönhető, hogy a traktorállomás dolgozói a tavaszi munkaverseny kiértékelésénél újabb kötelezettségvállalásokat fogadtak el az aratási munkálatok gyors és hibanélküli befejezése érdekében, így pl. Valovszky elvtárs, a vojcsicei brigádközpont vezetője, a brigád tagjaival lefolytatott beszélgetés után kötelezettségeket vállalt arra, hogy brigádja a nyári munkálatokat 110 százalékra elvégzi, emellett megjavítanak 5 villanymotort és 2 cséplőgépet. Egyben Valkovszky brigád versenyre hívta az összes brigádközpontokat. A felhívásra nyomban felelt Uheraky elvtárs brigádja, amely arra kötelezte magát, hogy két cséplőgépet megjavít, nyári tervét pedig 115 százalékra teljesíti közben 2 százalékos üzemanyagmegtakarítást ér el. A munkaversenybe nemcsak a brigádközpontok kapcsolódnak be, de értékes kötelezettségvállalásokat fogadtak el a brigádok traktoristái is. Ezenkívül a traktorállomás agronómja az egész kollektív nevében kötelezte magát, hogy a gálszécsi traktorállomás tervét 107 százalékra teljesíti, miközben 2.5 százalékos üzemanyagmegtakarítást ér el. Ugyanekkor a gálszécsi traktorállomás kollektívája versenyre hívta ki a barcsi és a terebesi traktorállomás dolgozóit. telenség jól megszervezni, helyesen értékelni s így jutalmazni a tagokat, ha nem rendelkezünk állandó munkacsoportokkal. Hála a jó munkaszervezésnek, az állandó munkacsoportok keretén belül, a bátorkeszi EFSz-ben a szövetkezeti tagság minden munkát rekordidő alatt végezhetett el, annak ellenére, hogy azon a hatalmas területen, melyet a szövetkezeti tagság művel, pontosan a felével kevesebb munkaerő volt. mint amennyit a terület megművelése igényelt, amikor még a bátorkeszi határ apró parcellákra volt széttagolva. Ennek a nagyszerű munkának és annak, hogy a hatalmas táblákon már mezsgyék nélkül gazdálkodnak a szövetkezet tagjai, köszönhető, hogy sikerült túlteljesíteniök a tervezett hektárhozamokat, aminek következtében 50 vagon gabonával többet szolgáltattak be s így természetesen lényegesen magasabb jövedelemhez is jutottak. A munkacsoportokban való munka nemcsak arra ad lehetőséget a szövetkezeti tagságnak, hogy a legapróbb részletekig ismerjék a munkatervet, a normákat és a jutalmazást, de lehetőséget nyújt a személyek tehetségének kihasználására, a munkaerkölcs javulására és így alapul szolgál a szocialista munkaverseny kifejlődéséhez. A szocialista munkaverseny további jelentős feltétele a termelés gazdaságosabbá tételének. Végül is a munka termelékenysége a legfontosabb tényező az élj társadalmi rend győzelmének érdekében. Erre tanít minket Lenin. Magasabb munkatermelékenységet, csakis a szocialista munkaverseny alapos kifejlesztésével érhetünk el. A munkaversennyel egybekapcsolódnak az egyének kötelezettségvállalásai s így a munkaverseny bebiztosítja az összes szántóterület időbeni és jó megmunká(Folytatás a 2. oldalon) A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja Már csak alig néhány hét választ el minket az aratástól. Gépállomásaink dolgozói nagy gonddal készülnek nagy feladatok teljesítésére. Számos traktoros agregátokat készít önkötözőgépekből, hogy ezzel meggyorsítsák az aratást és csökkentsék a szemVesztesséeet A szövetkezeti nagytermelés gazdaságosabbá tételéért
