Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-06-08 / 23. szám

2 1952. június 8. A dunaszerdahelyi állami gépállomáson a szovjet mii k* viódszerak alapján gyorsított ütemben folyik a gépek javítása Ez példa arra. mit jelent a munkás igazgató az állami gépállomások életé­ben. Horvát elvtárs a traktor kormá­nya mellől került a gépállomás élére, aki szaktudásánál fogva megérdemelte ezt a tisztséget. Munkájával már eddig is bebizonyította, hogy a munka helyes megszervezésével a gépállomás kima­gasló eredményeket tud felmutatni. Gondoskodott arról, hogy a Párt- és kormányhatározat értelmében á kulák csemeték ne tolakodhassanak be a gép­állomásra, ezért a káderek kiválasztá­sánál mindig figyelembe vették, hogy a traktoristák és a javítóműhely dolgozói olyan egyénekből legyenek kiválaszt­va, akik szivükön viselik dolgozó né­pünk építő munkájának sikereit. En­nek köszönhető, hogy a dunaszerdahe­lyi gépállomás ma egyike a legjobb gépállomásoknak. Horvát elvtárs volt az első, aki ön­ként vállalta, hogy munkaidején felül bekapcsolódik a javítási munkálatokba. A jó példának nyomban akadtak köve­tői is. Méri Gyula agronom és Zajac György gazdász szaktudásukat kihasz­nálva szintén vállalták hogy munka­időn felül ők is hozzájárulnak a gépek javítási munkálataihoz. De nem akar­tak elmaradni a könyvelési osztály dol­gozói sem, nem nézhették tétlenül, hogy ehhez a nagyjelentőségű munká­hoz ők is hozzá ne járuljanak. Azért a szaktudásához képest valamennyien je­lentkeztek, hogy munkaidejükön kívül segítenek a gépek javításánál. A javítási munkálatokat a szovjet módszerek szerint szervezték meg éspedig a javításhoz beosztott szakem­berek négyes csoportokra lettek fel­osztva. A javítás szallagrendszerben folyik, mégpedig úgy, hogy külön szak­ember végzi az egyes hiányzó vagy el­romlott alkatrészek kicserélését és más az áramszolgáltatás ellenőrzését a traktoron.Ezzel nagyban meggyorsítot­ták a javítási munkálatok ütemét, mert az így beosztott szakembereknek olyan nagy gyakorlatuk van, hogy az eddigi munkamódszerrel szemben, jóval na­gyobb teljesítménnyel dolgoznak. Az aratási munkálatok megszervezé­sében igen nagy jelentősége van a gép­állomások és az EFSz-ek közötti a köl­csönös együttműködésnek Ezért a gép­állomás a szövetkezetek vezetőinek be­vonásával tervet dolgozott ki az aratási munkálatok végrehajtására. A tervben pontosan meghatározták, hogy az egyes szövetkezeteknek mennyi önkötözőgép­re és cséplőgépre van szükségük az aratáshoz, és egyben mennyi traktorra, hogy az aratással egyidőben a tarló­hántást is végezzenek. Emellett minden traktorista megkapja az egész nyári munkatervét, amelyből már előre tud­ja, hogy melyik napon hol és mit fog csinálni. A traktorosok kötelezettségvállalásai Egyes traktoristák szerint most írják szét a munkatervet minden brigád köz­pontban, ahol résztvesznek a traktoris­ták is. Traktoristáink az aratási mun­kálatok sikeres befejezése érdekében, jelentős felajánlásokat tesznek, hogy a kitűzött határidő előtt befejezzék az aratást. így például a csécsénypatonyi brigádközpont valamennyi traktoristá­ja kötelezettséget vállalt, hogy az ara­tást a tervezett 15 nap helyett 13 nap alatt befejezik. Sproch Mihály, Zetor 25-ös traktorjával a tervezett 51 ha he­lyett, vállalta 60 hektár learatását. Su­­rányi István szintén a Zetor 25-ös traktorral 53 ha helyett, 60 ha-t arat le. Azok az elvtársak, akiknek Skoda 30-as traktoruk van, szintén magasabb teljesítményre kötelezték magukat. Ozsvald elvtárs a tervezett 55 ha he­lyett 70 ha-t, Kucsera elvtárs 80.5 ha helyett 85 ha-t, Szalai Ferenc 80 ha helyett 85 ha-t és Bukovicky elvtárs 55 ha helyett 70 ha learatására kötelezte magút. Úgyszintén kötelezték magukat, Nagy hiba azonban, hogy a munkaverseny­­bizottságok a tavaszi mezei munkálatok első időszakában nem ültek össze rendszeresen és amiért is nem állt módjukban a munka­versenyt megfelelően kiértékelni. A rima­­szombati és a losonci járásban a bizottságok igen szép munkát fejtettek ki, rendszeresen üléseztek és a pontos idő betartásával kiérté­kelték a verseny eredményeit. A rimaszom­bati járásban maga a Járási Nemzeti Bizott­ság elnöke is rendszeresen résztvett a bizott­ság kiértékelési munkájában s ugyancsak a munkaversenyben álló EFSz-ek is látogatást tettek egymásnál, ez alkalommal kicserélték tapasztalataikat és rámutattak saját hibáik­ra is. Az állami birtokoknak a rimaszombati já­rásban saját munka verseny bizottságuk van, no ennek ellenére a munkaversenyben igen gyengék, mivel a munkaversenyt nem tá­masztották alá megfelelő politikai munkával. A traktorállomásokon már összehasonlíthatat­lanul jobb a helyzet, s a tavaszi munkálatok­nál a rimaszombati traktorállomás nagyon szép eredményt ért el. Laciak Márton traktoros, DT 54 hernyótalpas traktorján ta­vaszi munkatervét 522.30 százalékra teljesí­tette, miközben 2827 liter üzemanyag megta­(Folytatás az 1. oldalról) lását s hozzásegít a kiadások csökkené­séhez. Igen fontos feltétel a nagyterme­lés gazdaságosabbá tételének EFSz­­einkben a közös vagyonhoz való öntu­datos viszony. Az osztályellenség fal­­vainkon, a falusi kulák, minden igye­kezetével gátolni igyekszik a szövetke­zeti mozgalom kifejlődését, igyekszik aláásni a szövetkezeti tagok munkafe­gyelmét, akiket sok esetben a közös va­gyon megkárosítására vezet stb. Ahol a szövetkezeti tagság és főképpen a szövetkezetek kommunista tagjai nem voltak elég éberek, ahol nem folytattak kemény harcot a kulákok ellen és a szövetkezeti tagságot nem nevelték a közös vagyon értékelésére, a szövetke­zeteknek és maguknak a szövetkezeti tagoknak is nagy kára származott belő­le, úgy mint pl. a csatai EFSz-ben Záhorská Vés szövetkezetében és sok más helyen. Jó például szolgálnak EFSz-eink szá­mára a szovjet kolhozok. Ezeknek fő­feladatuk a kollektív gazdálkodásról való gondoskodás és ennek megszilár­dítása, továbbá a szocialista vagyon mi­nél nagyobb mértékben való gyarapí­tása. Csak az a szövetkezet haladhat előre és virágozhat, amelynek tagjai gondo­san őrzik szövetkezeti vagyonukat, ahol nem engedik, hogy azt akárki meglop­hassa, vagy bármilyen okból megkáro­sítsa. Ott várhatnak haladást, ahol a szövetkezeti vagyonról úgy gondoskod­nak a szövetkezeti tagok, mint a saját házukról, vagy egyéb vagyonukról. Tu­domásul kell vennünk, hogy csakis a szövetkezeti vagyonhoz való üntudato6 viszony kifejezésével sikerül megnyer­nünk az összes kis- és középparaszt­jainkat a közös gazdálkodás számára, és csakis így sikrül utolérni szocialista hogy az aratással egyidőben elvégzik a tarlóhántást is. Azzal a jelszóval, hogy az aratás és cséplés ideje alatt egy traktornak sem szabad kiesni a munkából, minden traktorista vállalta, hogy a rábízott gépet a legnagyohb gonddal kezeli és a tervezett üzem­anyag fogzasztást nem lépik túl. Hasonló felajánlásokat tettek a többi traktoros brigádok is, ami biztosíték arra, hogy a dunaszerdahelyi gépállo­más dolgozói az aratási és cséplési munkálatokban a rájus váró feladato­kat szemveszteség nélkül végrehajtják Lavrík Mihály karítást ért el. Bartolejmy László traktoros ugyancsak DT 54 traktorján 462.70 százalék­ra teljesítette tervét, miközben 2565 liter üzemanyagmegtakarítást ért el. Mind a két traktorista kivátó munkájával hozzájárul azoknak az EFSz-eknek megszilárdításához, amelyeken dolgoztak. A losonci járásban a járási munkaverseny­bizottság rendszeresen ülésezik és így a ver­seny kiértékelését is pontosan elvégzi. Meg kell azonban állapítani, hogy a járásban lé­vő 8 állami birtok közül, csak 3 kapcsolódott be teljes mértékben a munka verseny be. A losonci igazgatósághoz tartozó kalondai, dály­­lyói továbbá a losonci gazgaságokban az ál­latgondozók kötelezettséget vállaltak, hogy napi 8 liter tejátlagot 9. 7 literre emelik, a Maliriyinová módszerének alkalmazása révén E gazdaságok dolgozói nemcsak hogy elértél: a kitűzött célt, de kötelezettségvállalásukat túlteljesítették, mert ezidőszerint már napi 12 literes átlagnál tartanak, tehenenként. A losonci traktorállomáshozhoz tartozó rappi brigádközpont a tervben meghatározott 705 hektár helyett 1058 hektárt munkált meg, s miközben 2130 liter üzemanyagot is megta­karított. iparunkat, amely már jóval túlhaladja a kapitalista termelést. Igen nagy fontossággal bír az ellen­őrzés kérdése is. EFSz-eink azért vá­lasztottak maguknak ellenőrző bizottsá­­. gokat. Eddigi tapasztalataink azi mu­tatják, hogy ezek a bizottságok a gaz­dálkodást csak igen ritka esetben ellen­őrizték és értékelték fel s akkor is fe­lelőtlenül. Az ellenőrző bizottságok egyik leg­fontosabb feladata, hogy naponta fi­gyelemmel kisérjék a szövetkezet gaz­dálkodását a munkaegységekkel és a pénzügyi eszközökkel és tapasztalataik­ról legalább egyszer havonta ' pontosan tájékoztassák a taggyűlést. Ezen a tag­gyűlésen az ellenőrző bizottságnak ki­merítő tájékoztatást kell adnia a hiá­nyosságokról, a gazdálkodás eredmé­nyeiről, hogy a hibákat azonnal kikü­szöbölhessék. Eddig legjobban teljesí­tette feladatát a tósári és a nagylégi EFSz vezetősége és ellenőrző bizottsá­ga, ahol felértékelték ezév első negyed­évi gazdálkodását. A nagylégi szövet­kezet tagjai a munka jó megszervezése révén 5000 munkaegységet takarítottak meg s ezenkívül 2000 munkaegység ér­tékű munkát úgy végeztek el, hogy a kiadás lényegesen kevesebb volt, mint azt a terv előírta. Falvaink rövid időn belül örömteli időszakba lépnek, a békearatásunk idő­szakába. hogy dolgozóink számára több kenyeret és több élelmiszert biztosít­sanak. Ezért meg kell tenni mindent hogy szövetkezeteink magas termelé­­kenységüekké, gazdagokká váljanak, példaképül szolgáljanak, milyen módon termeljünk többet, jobbat és olcsóbbat mutassátok meg kis- és középparaszt­jainknak, hogy mezőgazdaságunkban egyedül a mezőgazdasági nagytermelés útja vezet a szocializmushoz. A sellyei úttörők üdvözlete Siroky elvtársnak Igen tisztelt Siroky elvtárs! A sellyei magyar tannyelvű középis­kola növendékei és tantestülete legszi­­vélyesebb jókívánságait küldi 50. szü­letésnapja alkalmából. Tudjuk, hogy önt szeretett Siroky elvtársunk a mi kis iskolánk is érdekli s ezért engedje meg, hogy szívbőljövő jókívánságain­kat e kis levélben tolmácsoljuk. Az 1951 szeptember elsejével újon­nan szervezett kétosztályos kis isko­lánk 72 tanulója és háromtagú tantes­tülete a tanév elején kezdeti nehézsé­gekkel küzdve indult az új tanévbe. Iskolánk, a szlovák tannyelvű középis­kolával együtt, munkásosztályunk által adományozott, újonnan épített gyönyö­rű épületben nyert elhelyezést. E köz­ponti fűtéssel és vízvezetékkel ellátott gyönyörű, egészséges épületet, mely igazi otthonunk lett, ez úton is köszön­jük a munkásosztálynak és élgárdájá­nak, a CsKP-nak. Iskolánk tanulói, akik egytől-egyig munkások és dolgozó kisparasztok gyermekei, büszkék arra, hogy új épületben, új utakon haladva, új ember, igaz ember, szocialista em­ber válik belőlük. Köszönjük mindezt Önnek is szeretett Siroky elvtárs, aki fáradhatatlan küzdelemmel vezette év-»? tizedeken keresztül munkásosztályun­kat, míg eljutottunk oda, hogy mi is ilyen iskolában tanulhatunk. Mindezt jó tanulással és becsületes munkával igyekezünk meghálálni. Iskolánk úttörőszervezete, mely má­jus elsejével többségi szervezetté lett, amennyiben tanulóifjúságunk több mint 55%-át sikerült beszerveznünk az úttörők sorába; mind erősebb lendület­tel dolgozik, összetartunk, segítjük, tá­mogatjuk egymást. Tantestületünk el­határozta, hogy forrón szeretett Siroky elvtárs közeledő 50, születésnapja al­kalmából a szülői értekezletet nem az iskola székhelyén tartja meg, hanem felváltva azokban a községekben, ahon­nan a tanulóifjúságunk az iskolát láto­gatja. így tantestületünk május min­den vasárnapján más-más községekbe látogatott el s elérte, hogy a szülői ér­tekezleten több mint 280 szülő jelent meg, azaz tanulóifjúságunk létszámá­nak négyszerese. Az értekezleten szü­léink előadást hallottak arról, hogy milyen a helyzet a kapitalista orszá­gokban és nálunk, valamint arról is, hogyan kell új, értékesebb emberré nevelni gyermekeinket. Beszámolót hallottak iskolánk és tanulóifjúságunk évi munkájáról és jövő terveiről. Tan-* testületünket mindenhová elkísérte az úttörőszervezetünk által kezdeménye­zett és vezetett kultúrbrigád, melyben több mint ifjúságunk fele résztvett és amely énekszámokkal és táncokkal szó­rakoztatta a megjelenteket. E munkába teljes erővel bekapcsolódtak minden községben a helybeli nemzeti iskolák is. Ezt a munkát ajánlottuk fel szere­tett Siroky elvtársunk 50. születésnap­jára s kérjük önt, szeressen bennünket ezután is és Gottwald elvtárssal együtt vezessen még nagyon soká a helyes úton. Práci éesf! Molnár Rozália Hudík Pál isk. önkorm. titkára ;sk. igazgató Néma Izabella isk. önkorm. elnöke Laciak Márton, a rimaszombati traktorállomás traktorosa 522.30°|0-ra tel esítette tavaszi tervét Hogyan folyt le a tavaszi munkaverseny a besztercebányai kerületben Május 27-én tartották meg kerületi értekezletüket a járási munkaverseny bizottságok elnökei, a Kerületi Nemzeti Bizottságok üléstermében, Besztercebányán. Ezen az érte­kezleten a munkaversenybizottságok képviselői részletes beszámolót adtak a tavaszi munkavereseny lefolyásáról az EFSz-ekben, állami birtokokon, állami traktorállomáso­kon áz egyes községekben. Az értekezleten kitűnt, hogy ezideig az EFSz-ek 80 százalé­ka belekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. A szövetkezeti nagytermelés gazdaságosabbá tételéért A dunaszerdahelyi allami gépállomás dolgozói a múlt héten üzemi gyű­lést tartottak, amelyen megbeszélték, hogyan tudnák még gyorsabb ütemben a kitűzött határidő előtt befejezni a javítási munkálatokat. A gyűlésen az ad­minisztrációs munkát végző dolgozók igen értékes felajánlásokat tettek. Vál­lalták, hogy munkaidejükön kívül mindenki szaktudása szerint bekapcsolódik a javítási munkálatokba. Ennek kezdeményezője Horváth Gyula, a gépállo­más igazgatója volt, aki jó példával járt elől, a munkaidőn felül vállalt köte­lezettségek megszervezésében.

Next

/
Thumbnails
Contents