Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-11 / 19. szám

4 1952. május 11. Tavaszi győzelme után új sikerek felé halad a peredi EFSz A tavaszi munkaverseny eredménye: SO0!« idő és munkaegység megtakarítás jövedelmét. Az első'csnport Urbán szövetke­zeti tag, a második Kovács, míg a harmadik csoport Pápai szövetkezeti tag vezetése mel­lett érte el átütő sikerét, mely a vágsellyei járás tavaszi győztesévé avatta a peredi EFSz-t, a szövetkezetek munkaversenyében. A szövetkezet keretén belül a Pápai csoport azzal nyerte meg a versenyt, hogy a többi csoportok előtt egy nappal hamarabb befe­jezte a tervben előírt munkát. No de a többi csoportoknak sem kell szégyenkezniök. mert A tavaszi versenyben nem feledkeztek meg az ősziek ápolásáról sem A falu népe — amint már említettük — nagy figyelemmel kisérte a három csoport versenyét és bizony az egyénileg gazdálkodó földműveseknek csakhamar be kellett látniok a szövetkezeti nagytermelés fölényét ezen a téren is, mert hiszen ők hetekkel lemaradtak. Volt is min csodálkozni, merthiszen a pápai csoport tavasszal 25 ha árpát, 4 ha lent, 2 ha mákot, 12 ha napraforgót, 12.5 ha cukorrépát, 12.' ha takarmányrépát, 20 ha kukoricát ve­tett el s ezenkívül az ősszel bevetett takar­mányterületeket megfogasolták, műtrágyát szórtak szét 30 ha-on, 48 ha területen pedig elvégezték az. őszi gabonaneműek feljavítá­sát stb. Ugyanígy cselekedtek a többi csopor­tok is. De ez még nem minden, mert a peredi EFSz csoportjai május végéig már megsara­­bolták a kukoricát, cukorrépát stb a többi Feleannyi fáradság, nagyobb termaseredmények Amikor erről beszélünk, Pápai elvtárs hosszú alakja mégjobban kiegyenesedik. Lát­szik rajta, hogy mondani szeretne valamit. Ne is várakoztat sokáig: — Amíg egyéni­leg gazdálkodtam, hat hektárnyi földet mű­veltem. Minálunk éppen ennyi esik egy tag­ra és így nagyon jól láthatom a különbséget. Feleannyi fáradsággal végezhetem a munká­mat most, mint valamikor, a terméseredmény meg sokkal nagyobb s így a jövedelem is S így van ez minden tagnál, — szögezi le Pá­pai elvtárs. Darázs elvtárs, a szövetkezet fia­tal agronómusa pedig, — aki az imént csat­lakozott hozzánk nagy lelkesedéssel be­szél arról, hogy a szövetkezet tagjai, a gazdag szovjet tapasztalatok alapján munkájuknál teljes mértékben alkalmazzák az új agrotech­nika módszereit. 12 ha búzát, 22 ha árpát ve­tettek be keresztsoros vetéssel, a cukorrépa alá a talajt még az ősszel jó mélyen felszán-Az ípolyviski EFSz tagjai jobb termés elérésével harcolnak a békéért jó és lelkiismeretes munkájukká^ nemcsak a szövetkezeti tagság örömét szolgálták, de az egyénileg gazdálkodó földművesek csodá­latát is kiváltották. A csoport vezetők min­dennap megbeszélésekre jöttek össze, hogy kölcsönösen kicseréljék tapasztalataikat és összehangolják egymásiránti segítségüket. Mert hiszen előfordult, hogy egyik vagy má­sik csoport bizonyos időre több fogatot igé­nyelt, mint amennyi rendelkezésre állott, vagy eggyel több agregátorra volt szüksége, de ez nem okozott zavart, mert a csoportok úgy osztották be munkájukat, hogy ilyesmi ne okozzon hátrányt egyik csoportnak sem. így fejlődött ki ezen a tavaszon a csoport-ta­gok között egymás munkájának a megbecsü­lése, értékelése. munkálatokat pedig a vérsenyző csoportok épen fele idő alatt végezték el, mint azt ter­vük előírta. 50% munkaegységet takarítottak meg. A munka minőségének megjavításához és meggyorsításához nagymértékben hozzá­járult az is, hogy úgy a kapásnövényeknél, mint a cukorrépánál, burgonyánál, takar­mányrépánál és a kukoricánál, a megműve­lendő területeket a csoportok taglétszámának megfelelő, egyenlő részekre osztottak fel, úgyhogy minden tag munkálatai elejétől kezdve, egészen a termés betakarításáig ugyanazon területet fogja gondozni. Maga­sabb terméshozam elérése esetén még külön jutalomban is részesült. Evvel az intézkedés­sel a csporttagok munkakedve mégcsak nö­vekedett, merthiszen a munka igazságos ju­talmazása így van legjobban bebiztosítva. tották, 300 mázsa istállótrágyát hordták ki ha-ként, tavasszal a talajt lesimítózták stb. Ugyancsak nagy gonddal készítették elő a talajt a len és a többi növények alá. Mineh­­hez hozzájárult a munkacsoportok kiváló munkája. De ne íe'edkezzünk meg a többi munka­­csoportokról sem, úgy, mint a kertészeti cso­portról, az állattenyésztési csoportról és az építkezési csoportról sem, mert ezek a cso­portok is kitűnő munkájukkal méltán zár­kóznak fel a mezei csoportok mellé. Az állat­­tenyésztési csoport teljes 100 százalékkal fog­ja emelni állatállományát, hogy az állatte­nyésztés fokozásáról szóló kormányrendelet útmutatása szerint még több húst, tejet és eg'-ébb mezőgazdasági termékekkel g:rrdagít­­hassa do’gozóink asztalát s így a peredi szö­vetkezet ezen a téren is az elsők között lehes­sen. (M. J.) Tavaly még vajmi keveset lehetett hallani a peredi szövetkezet tagjainak munkájáról. A kezdeti nehézségek nagyok voltak, meg az­után a tagok tapasztalatai is hiányosak vol­tak a mezőgazdasági nagytermelés terén és így bizony nem ment minden a legjobban. Ennek ellenére a szövetkezet még ebben a kezdeti stádiumban is megnyilvánította a szövetkezeti termelés előnyét, amikor szer­ződésen felül 5 vagon gabonát szolgáltatott be. Dicséretére válik a tagságnak az is, hogy a közös gazdálkodás első évében nagyon so­kat tanult a hibákon és ezeket igyekezett fokozatosan kiküszöbölni, különösen a mun­ka megszervezését illetően. A gondos aprólékossággal elkészített ezévi termelési és pénzügyi terv biztos alapul szol­gált a munkacsoportok újjászervezésére és megszilárdítására és ugyancsak jó kiinduló pontnak bizonyult a szocialista munkaverseny kifejlődésére. Amikor a peredi EFSz, — jóval a tavaszi munkálatok kezdete előtt, — kihívta verseny­re a negyedi EFSz-t, a szövetkezet tagsága úgy biztosította be a siker lehetőségét, hogy gondosan összeállította az állandó munka­­csoportokat, pontosan kijelölte a csoportok ál­tal megmunkálandó területek nagyságát s egyben minden csoport számára pontos ter­vet készített. A csoportok keretén belül pedig, raj ok ala­kultak, melyek szintén megismerkedtek a rá­juk váró feladatokkal. Ezenkívül minden munkacsoport megfelelő felszereléssel lett el­látva. Azonban ez mind nem volna elegendő a siker bebiztosítására, ha megfeledkeztek volna arról, hogy tervüket összhangba hozzák a traktoros brigád tervével. Nem is feledkez­tek meg erről a fontos dologról, mert még idejében részletesen megbeszélték a munka­menetét a traktorállomás peredi ifjúsági brigádjának traktorosaival és nem csoda, hogy Pozsonyi László brigádja pontosan tel­jesítette kötelességét, melynek tagjai közül kitűnt Balázs traktoros, aki üzemzavar nél­kül naponta 170 százalékos teljesítményt ért el átlagosan. „Az elmúlt év jó iskola volt számunkra" Szemeinket elpihentetjük a jól gondozott határon. Barci László, a peredi szövetkezet fiatal . elnöke nem is állja meg ^gó nélkül: — Az elmúlt év jó iskola volt számunkra, Legnagyobb hiányosságot a munka megszer­vezésben láttunk, de ezt már kiküszöböltük — mondja, majd napégette arca mosolyra szélesedik, amikor meglátja, hogy^ Pápai elv­társ a III. munkacsoport vezetője nyargal felénk biciklijén, a jól megmunkált hatalmas cukorrépa tábla túlsó vége felől. Hamarosan megtudjuk, hogy Pápai elvtárs nem az az ember, aki sokat dicsekszik, hagyja hadd beszéljenek helyette az eredmények, melyeknek bizony van mit beszélniők. Három munkacsoport versenyzett egymás­sal, hogy az építő munka e nagyszerű mód­szerével könnyebben, jobban és gyorsabban elvégezhessék a tavaszi mezőgazdasági mun­kálatokat, hogy így bebiztosítsák a nagyobb terméshozamot s egyben a tagság nagyobb A szocializmus és a békeépítők ezreinek örömteli május 1. ünnepe Párkányban. Ipolyvisk dolgozói, — minden rendőrterror ellenére, — már a múltban is felvonultak május elsején és tüntettek az urak, a kizsák­mányolok ellen. így a hetedik szabad májust ebben az évben is méltóképpen megünnepel­tük. Rendezett sorokban vonultunk föl, A me­net élén boldogan vittük a régi köztársaság­ból féltve megőrzött vörös zászlóinkat. Az ünnepségből szövetkezetünk tagjai is kivették részüket. A felvonuláson szövetke­zetünk bemutatta hatalmasarányú fejlődését, amely az ünneplőkből nagy megelégedést vál­tott ki. Nagyon tetszett a 370 kg-os sertéspél­dányunk, ötéves tervünk szabotálóit pedig egy pár kuláknak öltözött szövetkezeti tag igen szemléltetően jellemezte, — akik minden aknamunkájuk ellenére sem tudják megállí­tani fejlődésünket. Még számos allegorikus kocsi vonult fel, amelyek sokaságában ott lát­tuk az amerikai imperialisták háborús terve­it és támadásaikat az ártatlan koreai nép el len. Ipolyvisk munkás népe megfogadta, hogy a szövetkezet keretein belül még jobb mun­kával és a nagyobb termés elérésével folytat­ja harcát a békéért és nem engedi, hogy a kulákok egy pillanatra is hátráltathassák öt­éves tervünket. Dolinsky Mária, levelező. Közel húszezernyi békeépítő felvonulása má­jus 1-én Érsekújváron. (foto: m.j) Hogyan érhetünk el jobb kukoricatermést (TPP). — A hibrid kukorica vető­magja ugyanolyan trágyázás és a ku­koricaföld megmunkálása mellett 3—5 mázsával magasabb hektárhozamot biztosít számunkra, mint a közönséges kukoricáé. Azért minden EFSz-ünknek, minden kis- és középparasztunknak el­sőrendű érdekének kell lennie, a közön­séges kukorica vetőmagot, hibridmagra kicserélni. A vetőmag kicserélését a Raktárszövetkezetek útján lehet végre­hajtani. A kukorica vetőmag kicserélé­sét a Nemzeti Bizottságok úgy terve­zik, hogy az ellenvetőmagot összegyűj­tik kis- és középparasztjainktól és egy­szerre cserélik ki a Raktárszövetkezet­ben hibrid vetőmagra. A kukoricát 10—12 fokra felmelegedett talajba kell vetnünk, 5—6 cm. mélységbe (nedves talajon pedig 8 cm mélységbe), Abban, az esetben, ha eső után a szántóföldön kéreg képződik, a kukoricaföldet boro­nával levegősíteni kell. Mikor a kuko­rica már nagyobb, egyelését idejében végrehajtjuk, stb. Marcelházaiak május elseje méltó megünneplésével köszön­tik hazánk felszabadítasának hetedik évfordulóját A marcellháza dolgozók kb. 1500-an teli boldogsággal csatlakoztak május elseje mél­tó megünnepléséhez az ógyallai járásban. A béke és a szabadság piros zászlaját magasan lengette a szél és mindenki arcán a boldog megelégedés tükröződött vissza, mert azok az eredmények, melyet a szövetkezeti társas gazdálkodásban eddig elértek, visszatükrözik megváltozott életüket. Ha visszagondolok a gyeimekkorra a kapitalista időkben, most lá­tom csak igazán azt az átkos kapitalista rab­szolga rendszert, amelyben éltünk. Szabad­ságunk nem volt, ami ma megvan. Ma öröm­teli munkája van mindenkinek és akkor nem volt. A nyomor és a nélkülözés 10 koronás hefér alamizsna blokkokkal, koldus könyör­­adománnyal akarták enyhíteni elnyomó kapi­talistáink, földbirtokosaink és bankárjaink. A múltban a dolgozó anya hátára kötötte gyermekét és úgy ment dolgozni a határba az urak és a mások földjére, hogy családja számára biztosítsa a legszűkösebb életlehető­séget, vagy jobbik esteben saját nadrágszíi­­parcellának volt a rabszolgája. Ma a dolgo­zó asszonyt a népi demokratikus állam egyen­lővé tette a férfivel és gondoskodik arról, hogy napközi otthonok segítségével, szakava­tott gondozó kezekre bízhassa gyermekét és gond nélkül végezheti munkáját. Látnunk kell azt, hogy milyen nagy változáson, fejlő­désen ment a falu keresztül. Az emberek ar­ca már nem gondterhes, a boldogságtól su­gárzik. Soha annyi zene és tánc nem, volt a faluban, mint ma van. Megvan a művelődé­si lehetőségünk a könyvek az irodalom és a sajtó rendelkezésünkre áll, hogy tanuljunk, fejlődjünk, megismerjük azokat a fejlett ter­melési módszereket, mellyel a Szovjetunió parasztsága oly naggyá és széppé tette hazá­ját, a Szovjetuniót. Követjük példájukat, ta­nulunk tőlük, ezeknek a módszereknek al­kalmazásával a marcellházai EFSz mwnkc,ja nyomón őszi és tavaszi vetéseink szépek és ágy fogunk dolgozni a növényápolási mun­káknál is, hogy teljesíteni tudjuk Pártunk és kormányunk határozatait. És most a fel­­szabadulásunk hetedik évfordulóján joob munkával és a békéért folyó elszánt harccal nyilvánítjuk ki hálánkat Szovjetunió, a mi felszabadítónk iránt és a béke zászlóvivője, Sztálin elvtárs iránt. Marikovec Aladár. Nagy szó az, hogy munkánkat a tervezett idő alatt végeztük el, de még többet je­lent számunkra, hogy ezt a munkát minőségileg is jobban végrehajtottuk s e mellett még 50 százalék munkaegységet is megtakarítottunk. Ezt a peredi 111. típusú EFSz tagjai tud­ják legjobban értékelni, mert hiszen a szocialista munkaverseny révén ők is ilyen kitűnő eredményt értek el az idei tavaszi munkálatoknál. így ünnepeltük meg máius elsejét megkapáltak 40 ha cukorrépát és megkezd­ték a napraforgó kapálását is. A magyarai EFSz dolgozói viszont szép őszi vetéseikkel, a mákjukkal és a tavaszi veté- . seikkel dicsekedtek. Most sokkal jobb ter­més várható náluk, mint a múlt évben. De ottvoltak a szövetkezeten kívül álló kis és középföldműveseink is, akik viszont arról döndöttek, hogy a boldogabb jövő fel­építése érdekében velünk együtt haladva be­kapcsolódnak a nagy építő munkába és ve­lünk együtt küzdenek a tartós békéért. Szövetkezetünk egyik tagja, Tóth Márton nem vehetett részt a nagy ünnepségen, mert az anyakocák el lésénél ott kellett lennie, de azért gondolatban ő is ott volt az ünneplők között. Fájt neki, hogy nem vonulhatott fel a vörös zászló alatt, de vigasztalta az a tu­dat, hogy munkájával a békét erősíti. Sütti József, Perbete. Mar a kora reggeli órákban ünnepi diszbe öltözve gyülekezett Perbete község apraja­­nagyja, hogy a dolgozók legnagyobb ünne­pén valamennyien részt vehessenek a tüntető felvonulásokon. Majd 9 órakor megindult a menet Ögyallára, a járási székhelyre, ahol a járás összes becsületes dolgozója fölsorakozott a vörös zászló alá és több mint tízezer száj­ból hangzott el egyszerre a kiáltás: „Békét akarunk.” Majd az ünnepségek után szövetkezeti dol­gozóink, a szomszédos szövetkezetek tagjaival kellemesen elszórakoztak. Megbeszélték ügyes bajos dolgaikat, majd beszámoltak eddigi si­kereikről. A perbetei EFSz tagjai büszkén újságolták, hogy nemcsak a tavaszi munkálatokat végez ték el, hanem a növényápolásban is szép eredményeket értek el. Már május elsejéig

Next

/
Thumbnails
Contents