Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-05-11 / 19. szám
1952. május 11. 5 A szovjet tapasztalatok alapfán emeli a rizs ha hozamát a bényi EFSz rizstermelő-csoportja Csodálatosan szép a bényi határ a reggeli napfényben. A szelíden kanyargó Garapi folyó mentén gyönyörködünk a szép tájban. Nagy tábla vetések és friss szántások közötti dülőúton haladunk. Az út mentén az akác és a többi fák gyönge virágai vannak kibontakozóban. A határ csendjét ittott éneklő madarak csiripelése és távolabb egy hernyótalpas traktor egészséges berregése töri meg. Közben egy keskenysávú erdőn keresztül folytatódik utunk és közvetlen az erdőből kiérve elénk tárul a bényi EFSz, körülbelül 30 hektárnyi szép rizstelepe. Éppen javában folyik a vetés. Ló és gépfogatokkal nagy igyekezettel vetnek. Ebben a pillanatban hozzánk lép Morvay István elvtárs, akiről később kiderül, hogy ő a rizstermelés szakembere, s mint a faluban is mondják, ő a szövetkezet Micsurinja. Természetesen Morvay elvtárs büszke is az elnevezésre, hiszen munkájával már bebizonyította, hogy a természet erőivel lehet eredményesen harcolni és a tudomány segítségével le is lehet győzni. A tudományt pedig a szovjet agrobiológusok kisérleteiből, tapasztalataiból merítette, és még ma is tanul, pedig már a hatvanadik életévét tapossa. Ennek ellenére fiatalos lendülettel és teljes szorgalommal végzi feladatát, küzd a több termésért. Halljuk csak szavait: „A rizstermelés gondolata már 1950-ben foglalkoztatott, amit bizony csak 1951 év tavaszán valósíthattunk meg. Kezdetben igen nagy nehézségekkel kellett megküzdenem, egyrészt a falubeliek és a szomszédos Kisgyarmat község lakóinak előitéleteivel. Nem hitték el, hogy az eddig hasznavehetetlen talajon ilyen gazdag rizstelepet lehessen létesíteni. Habár az első évi termés nem volt a legjobb, mégis kb. 18 hektárról több mint 300 mázsa rizst takarítottunk be, a ledolgozott munkaegységek alapján eddig minden tag részeáedett belőle. r Versenyben a magasabb hektárhozamért Azt is megtudtuk Morvay elvtárstól, hogy az ötéves terv végéig hatvan hektárra szélesítik ki a rizs termelését. Sőt azt is elárulta, hogy már ebben az évben versenyben áll a párkányi és a zselízi járások összes rizstermelőivel a 'magasabb rizstermés eléréséért. „Ez a verseny — mondja Morvay elvtárs — még nagyobb akaratot és lendületet kíván s örülök, hogy most alkalom akad képességeim teljes kihasználására, amelyeket a szovjet szakkönyvekből és magától Deniszenkó szovjet rizsszakértőtől tanultam, a valóságban alkalmazhatom, szövetkezetünk megerősödésére. Átlagtermésünk a rizsnél —, mint azt a tervünk is mutatja, — 55 mázsa hektáronként. Én ennél még magasabb termés elérésére vállaltam kötelezettséget éspedig- 70 mázsára“. Egy kis visszapillantás a múltba A magasabb termés elérése érdekében, mindent elkövettek a rizstermelőcsoport dolgozói. Megjavították a gátakat, kellő mennyiségű keverékműtrágyát szórtak el, sőt a halakat is beszerezték már, amelyeket a rizs elvetése után széteresztenek a parcellákon. Morvay elvtárs egy kis ideig elhallgatott és újra beszélni kezdett. Egyszerre azonban, mintha elgondolkodna valamin, mintha súlyos aggodalmak gyötörnék, tekintetét a rizstelep melletti gyapot, mogyoró és egyéb gyógynönyek bevetett területére szegezte. ,,A régi időkben, még gyermekkoromban —, hét éves lehettem, — meg kellett fognom a kapanyelét, hogy nyolc testvérem és öreg beteg szüleim részére a mindennapi kenyeret szűkén biztosíthassam. Azóta is, mint cselédember dolgoztam az uradalmakban. Akkor Minden befedeztetett kancára 5 mázsa zabot engedélyezett a Földművelésügyi Minisztérium, úgy a szövetkezetek, mint a magángazdálkodók részére, akik beszolgáltatási kötelezettségüknek 105%-ban eleget tettek és földterületük nem haladja túl a 15 hektárt. minden gondolatom a kenyérért folyó harcra irányult. Ma már ezt a harcot sikeresen megvívtuk, a Vörös Hadsereg fölszabadított bennünket, s ezzel megszabadultunk a kenyér gondoktól Sok-sok igazságot rejtenek magukban Morvay elvtárs szavai. Mióta szabad ember, azóta megszűntek kenyérgondjai és gondolkodását újabb növények termelésére irányítja. Ezért vetett gyapotot is félhektáron, mogyoró, sőt gyógynövények termelését is szorgalmazza. S hogy az eddig elhagyatott terméketlen talajt termővé változtassa, minden erejét latba veti, csakhogy bebizonyítsa a kételkedőknek, hogy a természettel eredményesen lehet harcolni. Nemcsak a rizstermelésben jár élen a szövetkezet, de jól állnak a többi növények termesztésével is. Az árpának több mint a felét a keresztsoros vetési eljárás szerint vetették el, a kukorica vetésénél pedig négyzetes vetést alkalmaztak. Á szövetkezet tagjai ezeknek az új termelési módszereknek köszön-A kulákok gúnyolódtak, fenyegetőztek és minden lehetőt elkövettek, hogy a szövetkezet tagságát letérítsék a helyes útról. A szövetkezet elleni izgatásban főszerepet Farkas Vilmos, 22 hektáros kuláké volt, aki azt hangoztatta, hogy a szövetkezet szét esik és akkor majd a napszámosok hozzá jönnek munkáért könyörögni. Ámde a kiskövesdi EFSz tagjai éberek voltak és leleplezték az osztályellenséget. Kiderült, hogy Farkas Vilmos be akarta csapni dolgozó népünket, már mindjárt a szövetkezeti mozgalom kezdetén, amikor földjét három részre osztotta rokonsága között, hogy így „mint középparasztnak” kevesebbet kelljen beszolgáltatnia. Természetesen Farkas Vilmosnak eszeágában sem volt lemondani a szétosztott földről, mert továbbra is ő zsebelte be a hasznot mind a 22 hektárról. De Farkas Vilmos más bűne is napvilágra került, amikor dolgozó népünk jobban körmére nézett. Kiderült, hogy az elmúlt évben lábon hagyott kiperegni 5 ha árpát, továbbá, mint egykori cséplőgép tulajdonos, amikor megtudta, hogy cséplőgépét felvásárolják, hogy ezúton ne. legyen módjában többé kizsákmányolni dolgozó parasztjainkat, — a cséplőgépet megfosztotta legfontosabb alkatrészeitől és így teljesen használhatatlanná tette. Az alkatrészeket természetesen jó pénzért eladta s egyrészét lakásán rejtegette. Ugyancsak kiderült, hogy Farkas Vilmos nem tartotta be a tervezett állatállományt és így nagy mértékben megkárosította közellátásunkat. No, a szabotáló kulák ráfizetett aknamunkájára, mert dolgozó népünk 5 évi f egy házra s teljes vagyon elkobzásra ítélte, most elég ideje lesz azon gondolkozni, hogy érdemes volt-e dolgozó népünk építő munkájának útját állni. Farkas leleplezése után újabb tagok léptek a szövetkezetbe és így a tagság létszáma 16- ról 35-re emelkedett. A szövetkezet egészen újjá született, mert amikor a tagság megsza-Sűrü sorokban, örömtől ragyogó arccal sorakoztak fel a vörös zászló alatt a királyhelmeci járás dolgozói május elsején. Nagyarányú kötelezettségvállalásaik és azok teljesítése méltó megnyilvánulása a szocializmus építésében való részvételüknek és a békéért való kiállásuknak. A járás dolgozói kötelezettségvállalásukkal bebizonyítják, hogy kellően értékelik Pártunk és Kormányunk határozatait, amelyek dolgozóinak életszínvonalának emelkedése érdekében jöttek létre. A királyhelmeci traktorállomás és az állami gazdaság dolgozói a tavaszi munkákat két nappal előbb fejezték be a tervezettnél. Üzemi munkásaink szintén szivükön viselik mezőgazdaságunk emelkedését, az ,,Odeva“ üzem dolgozói vállalták, hogy a fejs most már teljes erőnkkel és képességeinkkel indulhatunk újabb harcba a nagyszerűen bevált szovjet tapasztalatok segítségével, a bővebb termés és a további sikerek eléréséért. hetik, hogy a cukorrépát már besarabolták és a kukorica első kapálását is befejezték. így vált lehetővé, hogy a munkálatokat a gépek teljes kihasználásával és néhány emberi erő igénybevételével már elvégezték. A szövetkezet állandó munkacsoportjai jól kidolgozott munkatervek szerint végzik munkájukat. Felosztották maguk között a gazdasági felszerelést, az igákat, de felosztották az állandó munkacsoportok között a szövetkezet földterületeit is, amelyeken a munkálatokat a csoportok közötti verseny kiszélesítésével végzik. Ez járul hozzá ahhoz, hogy minden munkát időben elvégeznek, ami előfeltétele a gazdag termésnek és biztosítéka a tagok nagyobb jövedelmének. Szombath badult a kizsákmányoló kuláktól, munkakedve nagymértékben megnövekedett, ami teljes mértékben megnyilvánul a tavaszi mezőgazdasági munkálatoknál. A tavaszi munkálatokat 100 százalékban elvégezték és most éppen a domboldalon fekvő szőlő műtrágyázását végzik, miközben egyre határozottabban arról beszélnek, hogy az elkövetkezendő napokban megkezdik a közös istálló és a hizlalda építését, hogy így minél hamarabb megteremtsék a III. típusra való áttérés feltételeit. A- tagság az ősszel kíván áttérni a III. típusra. Az állatok beszerzéséről már most gondoskodnak, de a tervezett állatállomány részere megfelelő takarmányalapról sem feledkeznek meg. Természetesen a Farkashoz hasonló kulákoknak és falusi spekulánsoknak nem tetszik a szövetkezet fejlődése és még mindig áskálódnak a szövetkezet ellen. A szövetKezeti tagok azonban okulva Farkas Vilmos példáján, még éberebbek lesznek az osztályellenséggel szemben és egyben még jobb munkával zúzzák szét a kulákok aknamunkáját. Különösen kiemelhető Szalontay Dezső, fiatal CsISz tag és Görög Sámuel szövetkezeti tag, akik igen szép eredményeket érnek el a munka szakaszán. A szőlő metszésénél például 5 ár volt a napi norma. A két elvtárs 15 ár szőlőt metszett ezen munkaidő alatt és munkájuk után 370 koronát kaptak. Ugyancsak ;ól dolgoznak Sas Ferenc, Janó Ferenc CsISz tagok, Marokuti Hermin, Szabó Erzsébet és a többi szövetkezeti tagok is, akik nagyszerű építő munkájukkal bebizonyították, hogy nincs olyan nehézség, amit ne lehetne leküzdeni és a szövetkezeti tagság javára fordítani. Büszkék arra, hogy jó munkájukkal hozzájárulnak a szebb holnap építéséhez és dolgozó népünk életszínvonalának építéséhez. így harcolnak a kiskövesdi EFSz tagok a világ békéért és a falu fejlődéséért. Proksz Eta. szési állami gazdaságban két hektárnyi cukorrépát egész évi munkáját elvégzik. A szerdai állami erdészet dolgozói pedig kötelezettségvállalásukban több ezer csemete kiültetését tűzték ki, — ugyancsak terven felül. Ezek a kötelezettségvállalások, amelyek járási méretben 573.354 koronát tesznek ki, újabb bizonyítékai a királyhelmeci járás dolgozói békeakaratának és annak, hogy kellően értékelték a világ dolgozóinak legnagyobb ünnepét. Erről tanúskodik a leleszi állami gazdaság kötelezettségvállalása is, amely csak magában 22.000 koronát jelent. A tőkés nyugat háborúra uszít. Mi békés munkával felelünk rá s ezzel bizonyítjuk a legjobban, hogy szilárdan állunk a világbéke mellett a Szovjetunió oldalán, a béke legerősebb védelmezőinek soraiban. Morvay István a bényi EFSz Micsurinja. Női munkacsoport előkészíti a talajt a gyapot számára. A rizs;elep gátjába-már elhelyezik a csöveket, hogy megindulhasson az öntözés. (foto Oráö Kordos). Haladéktalanul el kell végezni a len vetését (TPP) — Az idei tavaszi munkálatoknál lentermesztőink sok helyen nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a növény időbeli vetésének, mintha nem vennék tudomásul, hogy csak úgy várhatunk magasabb és jobb rosthozamot, ha a lent, minél korábban elvetjük. Minél magasabb hektárhozamot és minél jobb lenrost minőséget érünk el, annál nagyobb jövedelemhez juthatunk. Ezenkívül minden lentermesztő EFSz vagy egyéni gazdálkodó megfelelő mennyiségű L pontot is kap. A korai vetésnek, későbbi vetéssel szemben, már azért is nagy a jelentősége, mert így sokkal jobban kihasználhatjuk a téli nedvességet. Az a mag, amelyet nedvességben bő termőföldbe vetünk el, hamarább kicsírázik és a növény egyenletesebb. Ugyancsak meghosszabbodik a növény vegetációs időszaka is, ami által nagyobb mennyiségű lenrost és lenmag fejlődik. Ha idejében elvetjük a lent, a hektárhozam a rostnál 20°/o-kal, a magnál pedig 30%-kal emelkedhet. Ugyancsak a korai vetésnek még az a előnye is megvan, hogy a jobb minőségű rostért a Lentermesztő Szövetkezet tagjai, valamint az egyéni gazdálkodók is több pénzt és több L pontot kapnak. Ha a lentermesztők, a len korai vetésének következtében elérik a tervezett 21 q-ás harmatosított lenrostot hektáronként, harmadosztályú rostért hektáronként átlag számítva 20.475 koronát és 409 L pontot kapnak. A III. típusú EFSz a fentemlített eredmény után 716 L pontot kap hektáronként. EFSz-eink tagjai földművesek! Fordítsatok nagyobb gondot a len tervszerinti vetésének, ami által nagyobb jövedelemhez juthattok és egyben textiliparunknak nagyobb mennyiségű nyersanyagot adtok feldolgozásra, melyből minden dolgozónk számára készül a textiláru. Termőföld lett a terméketlen talajból Félmillió korona értékű kötelezettségvállalással járultak hozzá a királyhelmeci járás dolgozói a béke megszilárdításához A kiskövesdi EFSz tagjai leleplezték a kulákokat A kiskövesdi alacsonyabb típusú EFSz tagjai is meggyőződtek arról, hogy a kormányunk által nyújtott gépi és egyébb segítséget csak úgy tudják teljes mértékben kihasználni szövetkezetünk fejlődésének érdekében, ha felszántják a mezsgyéket s egyesített, hatalmas táblákon gazdálkodnak. No, ez a lépés természetesen nem volt ínyére a kulákoknak, mert látták, hogy a szövetkezet tagjai mindinkább erőteljesebben kívánnak haladni a szocializmus építésének útján Kiskövesden is.
