Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-11 / 19. szám

1952. május 11. 5 A szovjet tapasztalatok alapfán emeli a rizs ha hozamát a bényi EFSz rizstermelő-csoportja Csodálatosan szép a bényi határ a reggeli napfényben. A szelíden ka­nyargó Garapi folyó mentén gyönyör­ködünk a szép tájban. Nagy tábla ve­tések és friss szántások közötti dülő­­úton haladunk. Az út mentén az akác és a többi fák gyönge virágai vannak kibontakozóban. A határ csendjét itt­­ott éneklő madarak csiripelése és távo­labb egy hernyótalpas traktor egészsé­ges berregése töri meg. Közben egy keskenysávú erdőn ke­resztül folytatódik utunk és közvetlen az erdőből kiérve elénk tárul a bényi EFSz, körülbelül 30 hektárnyi szép rizstelepe. Éppen javában folyik a ve­tés. Ló és gépfogatokkal nagy igyeke­zettel vetnek. Ebben a pillanatban hoz­zánk lép Morvay István elvtárs, akiről később kiderül, hogy ő a rizstermelés szakembere, s mint a faluban is mond­ják, ő a szövetkezet Micsurinja. Ter­mészetesen Morvay elvtárs büszke is az elnevezésre, hiszen munkájával már bebizonyította, hogy a természet erői­vel lehet eredményesen harcolni és a tudomány segítségével le is lehet győz­ni. A tudományt pedig a szovjet agro­­biológusok kisérleteiből, tapasztalatai­ból merítette, és még ma is tanul, pe­dig már a hatvanadik életévét tapossa. Ennek ellenére fiatalos lendülettel és teljes szorgalommal végzi feladatát, küzd a több termésért. Halljuk csak szavait: „A rizstermelés gondolata már 1950-ben foglalkoztatott, amit bizony csak 1951 év tavaszán valósíthattunk meg. Kezdetben igen nagy nehézségek­kel kellett megküzdenem, egyrészt a falubeliek és a szomszédos Kisgyarmat község lakóinak előitéleteivel. Nem hitték el, hogy az eddig hasznavehetet­len talajon ilyen gazdag rizstelepet le­hessen létesíteni. Habár az első évi ter­més nem volt a legjobb, mégis kb. 18 hektárról több mint 300 mázsa rizst ta­karítottunk be, a ledolgozott munka­egységek alapján eddig minden tag ré­­szeáedett belőle. r Versenyben a magasabb hektár­hozamért Azt is megtudtuk Morvay elvtárstól, hogy az ötéves terv végéig hatvan hek­tárra szélesítik ki a rizs termelését. Sőt azt is elárulta, hogy már ebben az évben versenyben áll a párkányi és a zselízi járások összes rizstermelőivel a 'magasabb rizstermés eléréséért. „Ez a verseny — mondja Morvay elvtárs — még nagyobb akaratot és lendületet kí­ván s örülök, hogy most alkalom akad képességeim teljes kihasználására, amelyeket a szovjet szakkönyvekből és magától Deniszenkó szovjet rizsszakér­tőtől tanultam, a valóságban alkalmaz­hatom, szövetkezetünk megerősödésére. Átlagtermésünk a rizsnél —, mint azt a tervünk is mutatja, — 55 mázsa hek­táronként. Én ennél még magasabb termés elérésére vállaltam kötelezett­séget éspedig- 70 mázsára“. Egy kis visszapillantás a múltba A magasabb termés elérése érdeké­ben, mindent elkövettek a rizstermelő­csoport dolgozói. Megjavították a gáta­kat, kellő mennyiségű keverékműtrá­gyát szórtak el, sőt a halakat is besze­rezték már, amelyeket a rizs elvetése után széteresztenek a parcellákon. Morvay elvtárs egy kis ideig elhallga­tott és újra beszélni kezdett. Egyszerre azonban, mintha elgondolkodna vala­min, mintha súlyos aggodalmak gyö­törnék, tekintetét a rizstelep melletti gyapot, mogyoró és egyéb gyógynö­­nyek bevetett területére szegezte. ,,A régi időkben, még gyermekkoromban —, hét éves lehettem, — meg kellett fognom a kapanyelét, hogy nyolc test­vérem és öreg beteg szüleim részére a mindennapi kenyeret szűkén biztosít­hassam. Azóta is, mint cselédember dolgoztam az uradalmakban. Akkor Minden befedeztetett kancára 5 mázsa zabot engedélyezett a Földmű­velésügyi Minisztérium, úgy a szövet­kezetek, mint a magángazdálkodók ré­szére, akik beszolgáltatási kötelezettsé­güknek 105%-ban eleget tettek és földterületük nem haladja túl a 15 hektárt. minden gondolatom a kenyérért folyó harcra irányult. Ma már ezt a harcot sikeresen megvívtuk, a Vörös Hadse­reg fölszabadított bennünket, s ezzel megszabadultunk a kenyér gondoktól Sok-sok igazságot rejtenek maguk­ban Morvay elvtárs szavai. Mióta sza­bad ember, azóta megszűntek kenyér­gondjai és gondolkodását újabb növé­nyek termelésére irányítja. Ezért ve­tett gyapotot is félhektáron, mogyoró, sőt gyógynövények termelését is szor­galmazza. S hogy az eddig elhagyatott terméketlen talajt termővé változtassa, minden erejét latba veti, csakhogy be­bizonyítsa a kételkedőknek, hogy a ter­mészettel eredményesen lehet harcolni. Nemcsak a rizstermelésben jár élen a szövetkezet, de jól állnak a többi nö­vények termesztésével is. Az árpának több mint a felét a keresztsoros vetési eljárás szerint vetették el, a kukorica vetésénél pedig négyzetes vetést alkal­maztak. Á szövetkezet tagjai ezeknek az új termelési módszereknek köszön-A kulákok gúnyolódtak, fenyegetőztek és minden lehetőt elkövettek, hogy a szövetke­zet tagságát letérítsék a helyes útról. A szö­vetkezet elleni izgatásban főszerepet Farkas Vilmos, 22 hektáros kuláké volt, aki azt hangoztatta, hogy a szövetkezet szét esik és akkor majd a napszámosok hozzá jönnek munkáért könyörögni. Ámde a kiskövesdi EFSz tagjai éberek vol­tak és leleplezték az osztályellenséget. Kide­rült, hogy Farkas Vilmos be akarta csapni dolgozó népünket, már mindjárt a szövetke­zeti mozgalom kezdetén, amikor földjét há­rom részre osztotta rokonsága között, hogy így „mint középparasztnak” kevesebbet kell­jen beszolgáltatnia. Természetesen Farkas Vilmosnak eszeágában sem volt lemondani a szétosztott földről, mert továbbra is ő zse­belte be a hasznot mind a 22 hektárról. De Farkas Vilmos más bűne is napvilágra ke­rült, amikor dolgozó népünk jobban körmére nézett. Kiderült, hogy az elmúlt évben lábon hagyott kiperegni 5 ha árpát, továbbá, mint egykori cséplőgép tulajdonos, amikor meg­tudta, hogy cséplőgépét felvásárolják, hogy ezúton ne. legyen módjában többé kizsákmá­nyolni dolgozó parasztjainkat, — a cséplőgé­pet megfosztotta legfontosabb alkatrészeitől és így teljesen használhatatlanná tette. Az alkatrészeket természetesen jó pénzért eladta s egyrészét lakásán rejtegette. Ugyancsak kiderült, hogy Farkas Vilmos nem tartotta be a tervezett állatállományt és így nagy mértékben megkárosította közellátásunkat. No, a szabotáló kulák ráfizetett aknamunká­jára, mert dolgozó népünk 5 évi f egy házra s teljes vagyon elkobzásra ítélte, most elég ideje lesz azon gondolkozni, hogy érdemes volt-e dolgozó népünk építő munkájának útját állni. Farkas leleplezése után újabb tagok léptek a szövetkezetbe és így a tagság létszáma 16- ról 35-re emelkedett. A szövetkezet egészen újjá született, mert amikor a tagság megsza-Sűrü sorokban, örömtől ragyogó arccal sorakoztak fel a vörös zászló alatt a királyhelmeci járás dolgozói május elsején. Nagyarányú kötele­zettségvállalásaik és azok teljesítése méltó megnyilvánulása a szocializ­mus építésében való részvételüknek és a békéért való kiállásuknak. A járás dolgozói kötelezettségvál­lalásukkal bebizonyítják, hogy kel­lően értékelik Pártunk és Kormá­nyunk határozatait, amelyek dolgo­zóinak életszínvonalának emelkedése érdekében jöttek létre. A királyhel­meci traktorállomás és az állami gazdaság dolgozói a tavaszi munká­kat két nappal előbb fejezték be a tervezettnél. Üzemi munkásaink szintén szivükön viselik mezőgazda­ságunk emelkedését, az ,,Odeva“ üzem dolgozói vállalták, hogy a fej­s most már teljes erőnkkel és képessé­geinkkel indulhatunk újabb harcba a nagyszerűen bevált szovjet tapasztala­tok segítségével, a bővebb termés és a további sikerek eléréséért. hetik, hogy a cukorrépát már besara­­bolták és a kukorica első kapálását is befejezték. így vált lehetővé, hogy a munkálatokat a gépek teljes kihaszná­lásával és néhány emberi erő igénybe­vételével már elvégezték. A szövetkezet állandó munkacso­portjai jól kidolgozott munkatervek szerint végzik munkájukat. Felosztot­ták maguk között a gazdasági felszere­lést, az igákat, de felosztották az állan­dó munkacsoportok között a szövetke­zet földterületeit is, amelyeken a mun­kálatokat a csoportok közötti verseny kiszélesítésével végzik. Ez járul hozzá ahhoz, hogy minden munkát időben elvégeznek, ami előfeltétele a gazdag termésnek és biztosítéka a tagok na­gyobb jövedelmének. Szombath badult a kizsákmányoló kuláktól, munka­kedve nagymértékben megnövekedett, ami teljes mértékben megnyilvánul a tavaszi me­zőgazdasági munkálatoknál. A tavaszi mun­kálatokat 100 százalékban elvégezték és most éppen a domboldalon fekvő szőlő műtrágyá­zását végzik, miközben egyre határozottabban arról beszélnek, hogy az elkövetkezendő na­pokban megkezdik a közös istálló és a hizlal­da építését, hogy így minél hamarabb meg­teremtsék a III. típusra való áttérés feltéte­leit. A- tagság az ősszel kíván áttérni a III. típusra. Az állatok beszerzéséről már most gondoskodnak, de a tervezett állatállomány részere megfelelő takarmányalapról sem fe­ledkeznek meg. Természetesen a Farkashoz hasonló kulá­­koknak és falusi spekulánsoknak nem tetszik a szövetkezet fejlődése és még mindig áská­lódnak a szövetkezet ellen. A szövetKezeti tagok azonban okulva Farkas Vilmos példá­ján, még éberebbek lesznek az osztályellen­séggel szemben és egyben még jobb munká­val zúzzák szét a kulákok aknamunkáját. Kü­lönösen kiemelhető Szalontay Dezső, fiatal CsISz tag és Görög Sámuel szövetkezeti tag, akik igen szép eredményeket érnek el a mun­ka szakaszán. A szőlő metszésénél például 5 ár volt a napi norma. A két elvtárs 15 ár sző­lőt metszett ezen munkaidő alatt és munká­juk után 370 koronát kaptak. Ugyancsak ;ól dolgoznak Sas Ferenc, Janó Ferenc CsISz ta­gok, Marokuti Hermin, Szabó Erzsébet és a többi szövetkezeti tagok is, akik nagyszerű építő munkájukkal bebizonyították, hogy nincs olyan nehézség, amit ne lehetne leküzdeni és a szövetkezeti tagság javára fordítani. Büsz­kék arra, hogy jó munkájukkal hozzájárul­nak a szebb holnap építéséhez és dolgozó né­pünk életszínvonalának építéséhez. így harcolnak a kiskövesdi EFSz tagok a világ békéért és a falu fejlődéséért. Proksz Eta. szési állami gazdaságban két hektár­nyi cukorrépát egész évi munkáját elvégzik. A szerdai állami erdészet dolgozói pedig kötelezettségvállalá­sukban több ezer csemete kiültetését tűzték ki, — ugyancsak terven felül. Ezek a kötelezettségvállalások, ame­lyek járási méretben 573.354 koronát tesznek ki, újabb bizonyítékai a ki­rályhelmeci járás dolgozói békeaka­ratának és annak, hogy kellően érté­kelték a világ dolgozóinak legna­gyobb ünnepét. Erről tanúskodik a leleszi állami gazdaság kötelezettség­vállalása is, amely csak magában 22.000 koronát jelent. A tőkés nyu­gat háborúra uszít. Mi békés munká­val felelünk rá s ezzel bizonyítjuk a legjobban, hogy szilárdan állunk a világbéke mellett a Szovjetunió ol­dalán, a béke legerősebb védelme­zőinek soraiban. Morvay István a bényi EFSz Micsurinja. Női munkacsoport előkészíti a talajt a gya­pot számára. A rizs;elep gátjába-már elhelyezik a csöveket, hogy megindulhasson az öntözés. (foto Oráö Kordos). Haladéktalanul el kell végezni a len vetését (TPP) — Az idei tavaszi munkála­toknál lentermesztőink sok helyen nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a növény időbeli vetésének, mintha nem vennék tudomásul, hogy csak úgy vár­hatunk magasabb és jobb rosthozamot, ha a lent, minél korábban elvetjük. Minél magasabb hektárhozamot és mi­nél jobb lenrost minőséget érünk el, annál nagyobb jövedelemhez jutha­tunk. Ezenkívül minden lentermesztő EFSz vagy egyéni gazdálkodó megfele­lő mennyiségű L pontot is kap. A korai vetésnek, későbbi vetéssel szemben, már azért is nagy a jelentő­sége, mert így sokkal jobban kihasz­nálhatjuk a téli nedvességet. Az a mag, amelyet nedvességben bő termő­földbe vetünk el, hamarább kicsírázik és a növény egyenletesebb. Ugyancsak meghosszabbodik a növény vegetációs időszaka is, ami által nagyobb mennyi­ségű lenrost és lenmag fejlődik. Ha idejében elvetjük a lent, a hek­tárhozam a rostnál 20°/o-kal, a magnál pedig 30%-kal emelkedhet. Ugyancsak a korai vetésnek még az a előnye is megvan, hogy a jobb minőségű rostért a Lentermesztő Szövetkezet tagjai, va­lamint az egyéni gazdálkodók is több pénzt és több L pontot kapnak. Ha a lentermesztők, a len korai vetésének következtében elérik a tervezett 21 q-ás harmatosított lenrostot hektáron­ként, harmadosztályú rostért hektáron­ként átlag számítva 20.475 koronát és 409 L pontot kapnak. A III. típusú EFSz a fentemlített eredmény után 716 L pontot kap hektáronként. EFSz-eink tagjai földművesek! For­dítsatok nagyobb gondot a len tervsze­rinti vetésének, ami által nagyobb jö­vedelemhez juthattok és egyben tex­tiliparunknak nagyobb mennyiségű nyersanyagot adtok feldolgozásra, melyből minden dolgozónk számára készül a textiláru. Termőföld lett a terméketlen talajból Félmillió korona értékű kötelezettségvállalással járultak hozzá a királyhelmeci járás dolgozói a béke megszilárdításához A kiskövesdi EFSz tagjai leleplezték a kulákokat A kiskövesdi alacsonyabb típusú EFSz tagjai is meggyőződtek arról, hogy a kormá­nyunk által nyújtott gépi és egyébb segítséget csak úgy tudják teljes mértékben kihasz­nálni szövetkezetünk fejlődésének érdekében, ha felszántják a mezsgyéket s egyesített, ha­talmas táblákon gazdálkodnak. No, ez a lépés természetesen nem volt ínyére a kulákok­­nak, mert látták, hogy a szövetkezet tagjai mindinkább erőteljesebben kívánnak halad­ni a szocializmus építésének útján Kiskövesden is.

Next

/
Thumbnails
Contents