Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-04 / 18. szám

1952. május 4. 7 A virágpor hatása a méhek élettartamara és a méhek élettani állapota A tagtoborzási verseny hónapi tanulságai Márciusban 6662 új tagot szereztek a nyitrai kerületben A Dr. Maurizi Anna által végzett kí­sérletek megismertetnek azzal, hogy mi a különbség a különféle növények virágpora és a különböző virágpor pót­lók között s ezeknek a méhekre való hatásáról élettani szempontból. Dr. Maurizi Anna erről igy ír: A méhek által gyűjtött különféle vi­rágporok kémiai összetételének kivizs­gálása már sok kísérlet tárgyául szol­gált, ellenben ezeknek élettani hatását kevésbbé tanulmányozták. Ezt a héza­got ki akarta tölteni és kísérletek egész , sorozatát végezte különböző virágpor fajtákkal, különösen amelyekből hazá­jában a legtöbbet gyűjtöttek a méhek. Kutatásainak alapja a kísérleti etetés volt. A virágpor 20—10—5°/o-ban a táptésztába volt keverve. A virágpor vagy közvetlen gyűjtésből, vagy a vi­rágpor kalácsokból, melyeket virágpor­rácsokkal gyűjtöttek, eredt. Ezen kí­sérleteknél nemcsak az élettartam hosszzúsága, de a táplálék felhasználá­sa , és a méhek élettani állapota is el­lenőrizve volt. Az ezt megegelőző kísérletek azt mu­tatták, hogy az ivadék-méhek tápmiri­gyeinek átvizsgálása (részben a pete­fészkeké is) megismertetnek a virágpor és a virágporpótló tápértékével. A Vi­rágpor alapból kiindulva, alkalmas táplálékok hatására a fogságban tartott ivadék-méhek tápnedvmirigyei is ki­fejlődhetnek. Ugyanezt tapasztalta a viasz képződésénél is. Eddig 26 külön­féle növényből, 46 virágpor minta se­gítségével vizsgálta ezeknek a mékekre ható táptulajdonságát, — egy eredeti és három műmintából. A már elért eredmények az eddigi megfigyelések helyességét bizonyították, hogy tudni­illik a különféle virágporok tápértéke nagy mértékben különbözik. Egyrész­ről, némely virágporok jelentősen meghosszabbítják a méhek élettarta­mát, úgy amint feltétlenül megszabják a tápmirígyek és a viaszképződés erős fejlődését. Másrészről pedig vannak vi­rágporok, amelyek ellenkezőleg, meg­rövidítik a méhek életét és hatástala­nok élettani állapotukra. Ezen két vég­let között egész virágpor fokozat talál­ható, azok jelentékeny és jelentéktelen hatásával. Fontos megjegyezni még, hogy a kedvező hatású virágporok a petefészekre is jó befolyással vannak. Élettani szempontból az eddig átta­nulmányozott leghatásosabb virágpo­rok a következők: a gyümölcsfák, különösen a körte és az alma; a fehér, piros, kúszó és réti lóhere (Triofolium repens és pratense); a jó gesztenye (Castanea sativa); az avarfű (Calluna vulgáris); a mákfej (Panaver); a gyermekláncfű ' (Leontondon au­­tumnalis); a útifű (Plantágo); a rezgőnyárfa (Populus tremula). Ezzel szemben a következő virágpo­rok hatástalannak mutatkoztak és megrövidítik a méhek élettartamát: az erdei fenyő (Búrfa) (Pinus silvest­­ris); a törpefenyő (Pinus montana); a cirbolyafenyő (Pinus cembra). A táplálék elegendő virágpor tartal­ma szintén nagyon fontos. A kisebb vi­rágpor tartalmú táplálék, jobban meg­hosszabbítja a méhek élettartamát, mint a nagyobb mennyiségű viszont a tápmirigyek és (zsiradék) viaszfejlesztő részecskék fejlődésére a nagymennyi­ségű virágpor hat kedvezően. A művirágporral végzett kísérletek eredményei kissé meglepőek voltak. Eddig kétféle szójaliszt és felezett tej­por-mintával kísérletezett. Egy ilyen pótló 20%-ának a táptésztába való be­keverése megrövidíti a méhek életét. Itt a fehérjedús táplálékokról van szó, amelyek túlsók használata következté­ben mérgezést kapnak a méhek. A kí­sérletek folyamán t. i. a fehérjék és kazeinben gazdag tápszerek adagolása is ugyanezt a hatást váltotta ki. A tej­por és az egyik szójaliszt, csak 5°/o-os töményítésben okozta a méhek élettar­tamának meghosszabbítását. A tejpor­nak majdnem ugyanolyan hatása van a tápnedv-mirigyek és a zsíradékfej­­lesztő részekre, mint a jó virágpornak. A szójalisztek ellenkezőleg gyönge ha­tásúak. Ez az utolsó megfigyelés bizo­nyítja a különböző országokban vég­zett kutatások eredményeit, melyek azt mutatják, hogy a méhek számára a szójalisztnek nincs mindig nagy táp- és éltető ereje. Zeilinger: A méhészkedés módja. Ha a fiasító jól be van töltve és leg­kevesebb hat ráma fiasított, a fiasító fölé rácsot teszünk, három rámát a Ha­sítással és két fedőlépet az elválasztott méztartóba helyezünk, míg a fiasítóba sejtközfalas rámákat teszünk, hogy a fiasítás együtt maradhasson. Ez megis­métlődik, mihelyt a fiasító megtelt Te­hát a főhordás előtt a méztartó- úgy­szintén a fiasító is telve lesz méhekkel. Az erős méhcsaládok alapja a gyűjtés hozama. Helyes-e a méhek szárnyainak megnyírása? Fossati méhész egy olasz méhész fo­lyóiratban közli tapasztalatait. Az anya-méhek szárnyát évek hosszú so­rán megnyirtam és ez hasznomra vált. Ez a műtét nagyon egyszerű és gyors és az ilyen megcsonkítás az anya-mé­­hekre nincs semmi következménnyel. A következőképpen jártam el. Az összes első évben kikelt anyát jelzés nélkül hagytam. A második év­ben, a herék megjelenése után. az egyik szárnyukat lenyírtam. Ezt törzs­lapjukra SZL (szárny levágva) jelzés­sel és dátummal együtt feljegyeztem. A kétéves anyákat, amelyeknek szár­nyait a múlt évben levágtam a hordás idején lányaikkal helyettesítettem mű­tenyésztés útján, úgy, hogy már egy kaptárban sem volt hároméves anya. 1948 óta főméhesemben, — amely közvetlenül a szemem előtt állt. — nem nyírom az anyák szárnyait, csak a távolabblevőkben. Ennek okai a kö­vetkezők: Ismeretes, hogy a rajok ki­rajzásának megakadályozására, — s hogy vájjon a kaptárban az öreg anya maradt-e, vagy ki lett-e cserélve, — nyírják az anyák szárnyait. Ezért állandóan felmerül a kérdés vájjon helyes-e az anyák szárnyait nyírással megjelölni. A méhészet gaz­daságos irányítása a mérsékelten rajzó méhek tenyésztésénél nagyon kevés természetes rajt ad. Ez okokból helyte­len az anyák megcsonkítása. A jelzés egyszerűbb módon is meg­oldható. * Az én nVgy, racionális kaptáraimban, melyekben az anya dús termékenység­re van serkentve, — az anyák gyorsan elhasználódnak —, a méhek tapaszta­lataim szerint 60°/o-ban természetes úton cserélik ki. Ezért megtörténhet, hogy a törzslapon hároméves anya van jelezve és a kaptárban helyette né­­hányhetes anyát találunk Ha az öreg nem volt megjelölve, akaratunk ellené­re is a feláldozott anya helyét új fog­lalta el. Itt a tévedés ki van zárva, mert nagy különbség van a két anya között ha az öreg nem is volt mesterségesen megje­lölve. Március 31-én befejeződött a Járási Fogyasztási Szövetkezetek tagtoborzási versenyének első hónapja. Az első hó­nap eredményeinek kiértékelése szá­mos Járási Fogyasztási Szövetkezet dolgozóinak őszinte örömet okozott, mert az eredményekből világosan ki­tűnt, hogy a munka nem volt hiábava­ló. A verseny jelentőségét igen jól fel fogták a nyitrai kerület összes politikai és kultúrális dolgozói. Eljárásuk helyes volt, .mivel már az első napokban nagy figyelmet szenteltek a versenynek és falvainkon nyomban belekapcsolták a szervezésbe a helyi rádiót és a néppel való beszélgetéseket is. A nyitrai kerü­let járási szövetkezeteinek, nagy több­sége, — amint mondottuk — igen jól felfogta feladatát, mikor is arra az ál­láspontra jutott, hogy a tagtoborzási versenyt minél szélesebb alapokra kell kiépítenie és természetesen minél több szövetkezeti dolgozót kell belekapcsol­nia. A Szlovákiai Szövetkezeti Tanács tagtoborzási versenykihívásán kívül, számos Járási Fogyasztási Szövetkezet újabb versenyre hívta fel tagjait, a já­rás keretein belül. A járási aktívákon minden alkalommal a legaprólékosab­ban megvitatták a tagtoborzás kérdé­seit, az összes szövetkezeti dolgozók be­vonásával. A tagtoborzást nagymérték­ben lendítette elő még azt is, hogy a Járási Fogyasztási Szövetkezet vezetői komoly kötelezettségvállalásokat fo­gadtak el bizonyos számú új tagtobor­zására, ami által jó példával szolgáltak a többi dolgozónak is, akik ezt látva tö­megesen fogadtak el hasonló kötele­zettségvállalásokat. Meg kell még említenünk, hogy akadtak, — ha kisszámban is — olyan vezetők, akik abban a téves hiedelem­ben voltak, hogy őket a tagtoborzási verseny nem érinti s ez kizárólag csak­is a népnevelők hatáskörébe tartozik, vagy egyes elárusítóhelyek dolgozói­nak a kötelessége. Ezzel szemben igen jó példával szol­gáltak a galgóci járás elvtársai, akik a tagtoborzás kérdését részletesen meg­tárgyalták a Párt üzemi szervezetének ülésén, amelyen a tagtoborzás kérdését teljesen magukévá tették. A Párt tag­jai ezen az ülésen nyomban kötelezett­ségeket vállaltak, amiben az üzemi Pártszervezet elnöke, Mikula elvtárs, 25 új tag megszerzésére kötelezte ma­gát, hki mint raktári munkás nem ke­rül egyenes összeköttetésbe a fogyasz­tókkal és így nincs alkalma, hogy a fo­gyasztók körében nagyobb mértékben érvényesíthesse felvilágosító munkáját. Úgyszintén a járási szövetkezet igazga­tója is felajánlást tett 20 új tag beszer­vezésére. Ennek az üzemi Pártértekez­letnek eredményeként, a Párt tagjai május 1-ig 200 új tag beszervezését vál­lalták magukra. A galgóci elvtársak azonban nem elégedtek meg csupán a kötelezettségvállalás papírra fektetésé­vel, de nyomban hozzáláttak a munká­hoz, hogy ezeket a kötelezettségválla­lásokat teljesítsék is. Igen szép eredményeket értek el a zselízj és a vágsellyei járásban is. Ezek a sikerek annál értékesebbek, mivel azokat a kerület legkisebb Járási Fo­gyasztási Szövetkezetei érték el. Hibául kell felróni azonban egyes népnevelőknek azt a tényt, hogy tar­tózkodnak a nyilvános fellépésektől és éppen ezért nem végeznek megfelelő politikai tömegmunkát, ők ugvlátszik azt hiszik, hogy új tagok toborzásának versenyét irodából is lehet vezetni, vagy a járási szövetkeze* központiábő1 körlevelek útján. Igaz, hogy körleve­lekre és propaganda eszközökre igen nagy szükség van, de ezek vajmi keve­set érnek, ha elhanyagoljuk a nyilvá­nos gyűlések összehívását és nem tö­rekszünk arra, hogy ezeken a gyűlése­ken kellőképpen felvilágosítsuk a Fo­gyasztási Szövetkezet dolgozóit, a népi szövetkezetek nagy feladatairól, a szo­cializmus építésében. Szükséges tehát, hogy a Fogyasztási Szövetkezetek dol­gozóit megismertessük a népi szövet­kezetek nagy jelentőségével, feladatai­val, hogy azok megfelelő felkészültség­gel tudjanak fellépni, mert ha a mi dolgozóink, közéletünk intézményei, szervei nem ismerik eléggé a Fogyasz­tási Szövetkezetek jelentőségét és azoknak szervezetét, elsősorban csupán magunknak, a Fogyasztási Szövetkezet dolgozóinak tehetünk szemrehányást. Ugyancsak be kell ismernünk azt is, hogy úgy a napi, mint a kerületi sajtó is csak kismértékben foglalkozik a Fo­gyasztási Szövetkezet problémáival. Éppen ezért kell sajtónkban is többet foglalkoznunk a Fogyasztási Szövetke­zetekkel, hogy ezen az úton is megis­mertethessük az olvasók nagy táborát a Fogyasztási Szövetkezetek feladatai­val és küldetésével. Hogy felkelthessük a legszélesebb tömegek érdeklődését a Fogyasztási Szövetkezetek iránt és megismertethessük azok életcéljával. Fontos, hogy a Járási Szövetkezetek összes dolgozói, főképpen pedig a nép­nevelők minél nagyobb igyekezetei fejtsenek ki az új tagok toborzásánál és segítségére legyenek ezeknek az új tagok nevelésében, mert hiszen ezek képezik a Járási Fogyasztási Szövetke­zetek tömegalapját. Megemlítjük még, hogy a verseny­ben igen szép példát mutatott Polka Ferenc, a zselízi Járási Fogyasztási Szövetkezet népnevelője, aki március hónapban több nyilvános gyűlést szer­vezett a járásban és így a Fogyasztási Szövetkezet táborába 271 új tagot szer­zett. A Járási Fogyasztási Szövetkezetek népnevelőinek és a Kerületi Szövetke­zeti Tanács dolgozóinak nyitrai aktívá­ján az elmúlt napokban végrehajtották a tagtoborzási verseny kiértékelését, és a következő eredmények váltak isme­retessé: A tagtoborzási verseny márciusi eredményei: 1. JFSz Vágsellye 1410 új tag 2. JFSz Zselíz 1085 új tag 3 JFSz Galgóc 684 új tag 4. JFSz Párkány 584 új tag 5. JFSz Privigye 560 új tag 6. JFSz Ésekújvár 454 új tag 7. JFSz Bánovce 427 új tag 8. JFSz Léva 427 új tag 9. JFSz Komárom 236 új tag 10. JFSz Partizánské 235 új tag 11. JFSz Tapolcsány 196 új tag 12. JFSz Nyitra 170 új tag 13. JFSz Verebély 163 új tag 14. JFSz Aranyosmarót 158 új tag A nyitrai kerületben tehát összesen 6.662 új taggal szaporodott a szövetke­zet. Az aktíván beható kritikának vetet­ték alá a tagtoborzás munkáját. Kide­rült, hogy némely szövetkezet nem fej­tett ki elegendő tevékenységet ebben az irányban. Éppen ezért ezen a helyen is meg kell emlékeznünk arról, hogy az új tagok toborzásának munkájában még sok a tennivalónk a nyitrai kerü­letben Hiszen azt akarjuk, hogy a nyitrai kerület összlakosságának 20°/«-a be legyen szervezve a Fogyasztási Szö­vetkezetekbe. Ezért minden szövetke­zetnek, különösen pedig azoknak a Fo­gyasztási Szövetkezeteknek, melyek március hónapban elmaradtak, min­dent meg kell tenniök annak érdeké­ben, hogy tagtoborzási verseny a nyit­rai kerületben még nagyobb lendületet vegyen és ezen téren az elkövetkező hónapok egyikében sem történhessék visszaesés. Az aktíva résztvevői végül gazdag munkaprogrammot fogadtak el melynek teljesítése teljes mértékbe* bebiztosítja a tagtoborzás sikerét W .1.)

Next

/
Thumbnails
Contents