Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-13 / 2. szám
<1 199t, íaittu&r 13. A szarvasmarha fertőző elvetélése Fejlett szarvasmarhánál a fertőzés a nemiszerveket tamadja meg/ mégpedig nőstényeknél a mehető himallatoknál az ondóképző szerveket (főleg a heréket). A betegség a magzatburok és a magzat gyulladását idézi elő. A fertőzés kórokozója 1 — 2 ezredmilíiméteres csírái amelyet Bang dán állatorvos fedezett föl es ezért nevezik Bang-bacillusnak. Ez a fertőző betegség a múlt század elején Angliában ütötte föl a fejét/ majd azóta minden országban elterjedt. Állattenyésztésünk és közös tenyésztőtelepcink legveszedelmesebb betegsége eppen a fertőző elvetélés. Ha tenyésztőtelepeken lép föl ez a fertőző betegség, a tejtermést — becslések szerint — legalább 22 százalékkal csökkenti/ a borjak születése 10 százalékkal kevesebb/ ugyanakkor a meddő tehenek kiselejtezése, vagy a fertőzés többi következménye pedig $0 százalékos kárt okoz. Becslések alapján az 50 fejőstehénből álló tenyesztőtelepen a pénzösszegben kifejezett kár évente 359.820 koronát tesz ki, ami azt jelenti, hogy egy fejőstehénre eső évi kárösszeg 6796 korona. Ezenkívül azzal is számolnunk kell/ hogy 50 tehén esetében átlagban egy ember is megkapja a Ban.jbeirgseget. A bratislavai és nyitrai kerület állami birtokain 1129 embert vizsgáltak meg/ s közülük 169 egyénnel/ vagyis 11.32 százaléknál/ találtak Banq barillusos fertőzést. A fertőző elvetélés baciJlusának ellenállóképessé ge meglehetősen számottevő. Levegőn négy hónapig kibírja/ a magzatburokon 9 hónapig is. Hatvanöt fokos hőmérsékletén 10 százalékon belül elpusztul. A csírák nagyszámban fordulnak elő a méh nyal kahártyáján és magzatburkon/ továbbá a magzatvi/ ben és méhlepényben A magzathurokkal/ a magzat vízzel es eltávolított méhhel szennyeződik a padi«» zat az alom, a takarmány és trágya, viszont ezek közvetítésével a tej is és így terjed tovább a fertőzés. A bacillusok borjaknál rendszerint a beleket lepik el, borjas teheneknél a tőgyet, ahonnan a vemhesség kezdeten a méhbe kerülnek. A tőgyben igen gyakran a tehén egész életen át megmaradnak. Az állatok az emésztőszerveken, a hüvely nyálkahártyáin/ a szemhártyán/ a sérült bőrön keresztül fertőződnek/ de he következik a fertőzés a hárításnál is.A fertőzés a vérkeringésbe/ majd a mehbe kerül. A gyulladás következményeként a méh tatain beiül/ a magzatburok és a magzat körül nagyfokú vízenyősség lép föl. Ennek folytán a magzat leválik a magzatburokról, a magzat pusztulása következhet he. vaqy életképtelen ivadék jön világra Ha az állat lenyeli a nagymennyiségű bacillust tartalmazó magzatvizet, ez a magzat pusztulását sietteti. Ilyenkor ugyanis a magzat megfertőződik, a gyomor nyálkahártyáján heveny/ sőt egeszen véres gyulladás áll he» de hasonló gyulladásos vérzések támadjak meg a beleket/ a tüdőt és a különböző szerveket is. A tehenek általában vemhességük 5—8-ik/ a juhok a 3—4-ik/ a sertések a 2—-3-ik és a kancák * 4—8-ik hónapjában vetélnek el. Az elvetélés gyakran minden tünet nélkül következik be« gyakran viszont csupán a szokásos ellési tünetek mutatkoz nnk. Körülbelül három nappal az elvetélés előtt megduzzad a tőgy és a méhhüvelv/ a hüvely nyálkahártvája betüzesedik/ a hüvelyből rózsaszínű vagy sárgás szagtalan folyadék távozik. Az ellés általában könnyű de a magzat élettelenül jön világra. A tehén rendszerint nem tisztul meg és a méhnyálkahár tv a qvulladása állapítható meg. Bikáknál a fertőzés a herék, a mellékherék és az ondoszalyg megduzzadásában nyilvánul meg, ugyanakkor általános nyugtalansag, lesoványodás, étvágyta'anság stlv is jelentkezik. Miután a fertőzés ezidőszerint nem gyógyítható/ minden igyekezetünk arra irányuljon/ hogy a fertőzést ne hozzák be a közös istállóba. Az állatorvosok tehát a szarvasmarha közös istállózása előtt* egyéb beavatkozásokon kívül' vért is vegyenek az állattól s a közös tenyésztőtclcpekre csak azokat az egyedeket bocsássák/ amelyek nem fertőzöttek. Az EFSz-ek tenyésztőtelepe! az elmúlt nyárig mentesek voltak a fertőzéstől/ most azonban a Csehországból attelepitett/ de nem ellenőrzött üszökkeL amelyeket a járási állatorvos tudta nélkül soroltak be itteni állatállamányainkba, a fertőzés az EFSz ek néhány közösen istállózott állományába jutott Ha az állatorvos utólag megállapította a fertőzést a közős állattenyésztésben, az EFSz tagjai vissza utasították a fertőzött egvedek kiselejtezését, mivel ezek az állatok rendszerint kitűnő tejelők/ a baj pedig — amint említettük — nem jelentkezik ál talanos megbetegedés formájában. Ezen a módon azonban a betegség az egész állatállományban el terjedt es ennek az a végső következménye/ hogy a tejtermelés visszaesik és szaporodnak a meddő tehenek Ének elkerülése vegeit fontos/ hogy a szövetkezetek időben ismerjék föl azt a veszedelmet/ amely annak a hanyagságnak a következtében fenyeget. ha a Bang-betegséget nem igyekszünk elszi-Nagyobb mértékben fertőzött álla tál lományok esetében ez a módszer nem vált be. Ilyen esetben csupán vérvizsgálatot alkalmazzunk, hogy megállapítsuk a fertőzött állatok számát, amelyeket azután B-19 vakcinával kell beoltani. Más megoldás hiányában a fertőzött állatokat legalább választófallal különítsük el az egészségesektől. Annak érdekében, hogy ezektől a tehenektől egészséges ivadékokhoz jussunk/ borjúistállót rendezzünk be/ s amikor a borjak már nem kapnak föcstejet/ helyezzük el azokat a borjúistállóban (külön azokat/ amelyek az egészséges tehenektől származnak és külön a fertőzött anyaállatok bor-A szenei Csehszlovák állami birtokokon, a Tárnok-gazdaságban tíz tehénnél érvényesíteni kezdték P. A. Malinyinová fejési módszerét. Ezzel a módszerrel október 1-én kezdtek fejni és 20 nap alatt az átlagos tejhozam 3 literrel ja«t)/ majd for«fttt/ va^y pasztőrözött tejjel mesterségesen itassuk. Mondanunk sem kellene/ hogy az istállókat a legnagyobb tisztaságban kell tartani/ legalább hetenként egyszer alapos fertőtlenítést végezzünk 5 százalékos kloraminoldattal, vagy 2-os forró lúgkőoldattal. Az ellőhelyet minden borjazás vagy elvetélés után okvetlenül fertőtlenítsük. A magzatburkot és az élettelen magzatot el kell égetni. Elles vagy elvetélés után a teheneket csupán akkor állítsuk a többi közé/ ha mar semilyen befolyásuk nincs és a tehén fertőzésnek kitett testrészeit kloramin-oldattal lemostuk. emelkedett és ugyancsak emelkedett a zsírtartalom is. Vojcáková Stefánia fejőnő naponta háromszor feji meg a teheneket, mégpedig reggel 4 és 5 óra között, délben 11 és 12 óra között és este 17 és 18 óra között. Hogyan nöimiik a tyúkok ték ihozamét a kdhoizokban ? A tyúkok őszi és téli tojásfeozamának növeléséhez jó táplálkozási és életfeltételeket kell teremte««. A teolhoaokban minden évben válogatják: a termelésre szánt állományt; csak a fiatal tyúkokat tartják meg-Télen a tyúkólat hóval veszik körüjj s a padlót szalmatörekkel szórják be. Vigyáznak arra, hogy az ól hőmérséklete 3—4 foknál ne legyen alacsonyabb. A nagyon hideg napokon a tyiikokat zsírral kenik be, hogy meg ne fagyjanak, Szovjetunió északibb területein nagyon hidegek a felek.) Az ólat rendszenesen szellőztetik. Annyi létrát állítanak be, hogy minden tyúk megtalálja rajta a maga helyét, egy se maradjon a hideg földön. Porfürdőről is gondoskodnak. A porba DDT port kevernek, mert a téli párás levegőben könnyen megtámadják a tyúkokat a tetvek. Télen a szélmentes, napfényes időben a tyiikokat kiengedik a szabadba. A napfényes időben tett séta erősíti a tyúkok szervezetét és növeli a tojáshozamot. Ez azzal magyarázható, hogy a napfény hatására a tyúk testében D vitamin keletkezik. A D vitamin pedig a hús ellenállóképességét növeli, s a tojás fehérjének nagy részét képezi. Ezért a világosság a tyúk fejlődésének és hozamának alapvető követelménye. A téli időben azonban a nappal megrövidül. Ebben az időben adják a tyúkok a legkevesebb tojást. Ez nagyban magyarázható a fény hiányával. A napfényt azonban lehet pótolni! Az élenjáró kolhozokban a téli hónapokban minden este hat órától hajnali szürkületig villanyt égetnek a tyúkólakban! A világítást fokozatosan kezdik és fejezik be. (Egésznapos világítást azonban nem alkalmaznak). A villanyt mindennap ugyanazon időben gyújtják fel és oltják el. A gyors változás, a rendszertelen villanyielgyujtás gyengíti a tyúkokat, zavarja és csökkenti a tojáshozamot. A villanylámpa erőssége 1—2 watt. 1.8 méter magasan függ a padló felett. Főleg az ételre, létrára és fürdőre viládit. A tyúkokat eleinte zavarja a mesterséges fény, de később annyira megszokják. hogy a villany eloltása után rögtön felülnek a létrára aludni. A villanyfény azonban egymagában nem emeli a tojáshozamot! A nappal meghosszabbítása csak a táplálék felszívódására hat serkentően. A mesterséges fény alkalmazása mellett jól kell táplálni a tyúkokat. A mesterséges megvilágítással a szovjet kolhozok szép eredményeket értek el. Vannak olyan kolhozok, amelyek az új módszerű tojástermeléssel 1950-ben 90.000 rubelt szereztek. Élenjáró állami birtokaink és EFSz-eink próbálják ki bátran az új módszerű téli tojástermelést, mely a gazdaságnak is, dolgozó népünk életszínvonala emelésének is nagy hasznára lehet. Vojéáková fejőnő fejés előtt bedörzsöli a tehenek tőgyeit Machajda Ignác etető, etetésnél érvényesíti a szovjet tapasztalatokat. Eddig fejéskor etetett. Az új módszer szerint most már mindig a fejés után etet és Vojcáková Stefánia fejőnő azt mondja, hogy a tehén fejéskor nyugodtan áll és jobban leadja a tejet. Machajda Ignác etető a teheneknek szánt eledelt vízzel keveri. Az így elkészített eledelt a tehenek könnyebben tudják megemészteni. Ez az eledel nagyobb tejhozamot is biztosít. Emelkedő tejhozamok Malinyinova módszerének bevezetése után Ahol a szovjet tapasztalatokat érvényesítik getelni A fertőzés terjedésének megakadályozásánál igen körültekintő módón és következetesen cselekedjünk- Törődnünk kell a tisztasággal és fertőtlenítéssel. Masok a teendők gyöngén fertőzött (kevesebb/ mint az állatállomány 5 százaléka) és mások/ ha a fertőzés nagyobb méretű (több a beteg állat/ mint az* egrsz állatállomány 5 százaléka). Ha a fertőzés csupán kisebb arányokban fordul elő, a betegségek terjedésének megakadályozására megkísérelhetjük/ hogy minden három hétben vérvizsgálatot rendeljünk el és a fertőzött egyedeket zárjuk ki a közös tenyésztésből. Leghelyesebb, ha a beteg állatokat a közös istállóból távolabb eső istáinkban helyezzük el. Fontos, hogy ezeket az állatokat külön gondozó ápolja, aki nem kerül kapcsolatba az egészséges állatokkal/ az istállóban külön erre a célra szánt munkaruhában és gumicsizmában dolgozzék s ezeket a ruhadarabokat csupán a fertőzött istállóban használja. Mielőtt eltávoznék az istállóból/ kezét fertőtlenítse/ ruházatát és láb belijét pedig cserélje ki/ az istálló bejáratánál fűrészporral telt nagyobb ládát helyezzünk el/ amelyet ötszázalékos klóraminololdattal nedvesítsünk meg a lábbeli fertőtlenítése végett. Azokat az állatokat/ amelyek a közös istállóban vannak és a vérvizsgálatnál egészségesnek bizonyultak az állatorvos be oltja. Fontos az is/ hogy külön eílőhelyet létesítsünk, ahol azok a tehenek kapjanak helyet, amelyek borjazás előtt állnak/ vagypedig elvetéltek. (TPP) Az elmúlt esztendő novemberének első felében a Földművelési Megbízotti Hivatal a szenei állami birtok tárnoki gazdaságán rövid ismeretterjesztő tanfolyamét rendezett, amelynek tárgya Malinyinova fejési módszere volt és azon az állami birtokok, valamint az EFSz-ek dolgozói vettek részt. A rövid tanfolyam részvevői, visszatérve munkahelyükre, megkezdték Malinyinova fejési módszerének érvényesítését, s az örvendetes eredmények már rövid időn beiül megmutatkoztak. így például Mária D r o b n á elvtárs, a matejóci szövetkezet fejőnője, a tőgymasszírozás bevetésével 22 nap alatt a gondjaira bízott nyolc tehénnél naponta és tehenenként átlagban 2 literrel emelte a tejhozamot. A kassai birtok széplakapáti gazdaságában T e 1 e p á k János elvtárs fejő a Malinyinova-féle módszer bevezetésével 11 tehénnél 14 nap alatt 21.4 literes tejhozamemelkedést ért el, mégpedig anélkül, hogy a takarmányadagon változtatott volna. Ha átszámítjuk ezt az eredményt, úgy ez tehenenként és naponta 1.95 lit. tejtöbbletet jelent. A szenei állami birtokon már az első héten 0.3 literrel emelkedett az átlagos tejhozam, nem sokkal később a hozamemelkedés 0.5 lit.-re emelkedett. A szenei állami birtok fejői kötelezettséget vállaltak, hogy Malinyinova módszerének következetes alkalmazásával méginkább fokozzák a tej hozamot, sőt Tomik Mihály elvtárs. aki résztvett a tárnoki ismeretterjesztő tanfolyamon, arra vállalkozott, hogy a széni cai birtok körül föllelhető gazdasági udvarokban előadásokat rendez és gyakorlatilag is bemutatja Malinyinova fejési módszerét. A körmöcbányai járásban fekvő Barskapronca szövetkezeti tagjai is örömmel kísérték figyelemmel, amikor Ján Sitarcsík érvényesítette azokat a tapasztalatokat, amelyeket az új fejési módszer terén a tárnoki ismeretterjesztő tanfolyamon szerzett. Ennek alkalmazásával már az első napokban 0.4— 0.5 literrel emelkedett egyik-másik tehén napi tejhozama. Margita Brocsková fejőnő, aki a nagyrákói szövetkezetben dolgozik, három olyan tehénnél vezette be a tőgymasszírozást, amelyek rendkívül kevés tejet adtak. Néhány nappal ezután, a szokásos takarmányadag változtatása nélkül, ezeknél a legrosszabban tejelő állatoknál 0.9 literrel sikerült fokozni az átlagos napi tejhozamot. Ráadásul a tej zsírtartalma is magasabb lett. Ilyen tapasztalatok láttán a nagyrákói szövetkezeti tagok valamennyi fejőstehenüknél rendszeresítik a tőgymasszirozást; áttérnek a napi háromszori fejesre is, hogy több tej jusson a dolgozók asztalára, de ugyanakkor fokozhassák saját jövedelmüket is.
