Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-13 / 2. szám

1952. január 13. 7 MÉHÉSZETÜNK FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Mi legyen a teendő télen át? Alapelved ez legyen: dolgozz jazzal> aki hozzád legközelebb áll, de úgy dol­gozz, hogy ennek a közösség lássa a íegnagyobb hasznát. Ezzel a tétellel el is jutottunk a dolgok gyökeréhez. Á fogyasztási szövetkezeti mozga­lom, amelynek a dolgozók ellátása ké­pezi legfőbb gondját, tevékenységét két részre oszthatja. Az egyik rész, hogy szeretettel adjuk meg a dolgozó­nak! amit tőlünk kíván- a tevékenység másik része viszont abból áll, hogy tényleg a legnagyobb gondossággal törőd jünk szövetkezeti boltjaink kész­leteinek kiegészítésével. Tevékenysé­günk második részénél kerül előtérbe az Egységes Földműves Szövetkeze­tek, valamint a dolgozó kis- és közép­parasztok szerepe. Minden dolgozó, aki fogyasztási szövetkezetben dolgozik a parasztban, szövetkezeti tagban nemcsak azt lássa, aki el jött hozzá vá­sárolni! hanem benne lássa meg az alaptermelés tényezőjét. Úgy tekint­sük a dolgozó kis- és középpaiasztot> mint gazdasági életünk fontos és je­lentős szervét, lássuk meg benne a fontos termelési tényezőt, aki sokféle szempontból segítséget nyújt a szövet­kezeti boltok polcainak megtöltéséhez. A mezőgazdasági termelvények ipari földolgozása csupán a láncszem egyik része. De több oly tényezőt sorolhat­nánk föl, melyek mind arra szolgál­nak, hogy befolyásolják a fogvasztó­­piac gazdagságát: ilyen ténvezők pél­dául a szerződésen felül beadott ter­melvények, de idetartozik a lisztnek sütőipari készárura történő becserélése is. Kereskedelmi szempontból a fo­gyasztási szövetkezet és az EFSz két kölcsönösen összekapcsolt és egymás­hoz függő viszonyban álló szerv. Most tehát tényleg arról van szó csupán­­hogy az egymásra utalt tényezők meg­találják egymást. Eddig ez az együttműködés nem volt teljesértékű Az Egységes Földműves Szövetkeze­tek- amelyek a szocializmus útjára lé­pett falu pillérei, munkájukhoz és fejlődésükhöz komoly segítségre szo­rulnak. Hol talál ják meg ezt a segítsé­get, ha nem a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban? Sok alkalmas és ru­galmas fogyasztási szövetkezettel ren­delkezünk, amelyek — a maguk ke­reskedelmi tevékenységén kívül — ugyan hol érvényesíthetnék legjobban fölös erőiket, ha nem az EFSz-ek meg­segítésében ? Ez az együttműködés eddig is meg­volt. Nos, nem olyan mértékben- mint ahogyan kívánatos lett volna és kü­lönben is csak bizonyos évszakokban. Körülbelül annyi az egész- hogy a Já­rási Fogyasztási Szövetkezet Segítséget nyújtott a téli hónapokban az EFSz­­nek a könyvelési számadások elkészí­tésében és — ritkább esetekben — bri­gádot küldött az aratás idején. Hol maradt a segítség a tagtoborzás, a munka megszervezés, a tervezés, a könyvelési teendők és a kultúrtényke­­dés terén? Mind erre, amint látjuk, a fogyasztási szövetkezetnek nem sok ideje maradt. Sok esetben nemcsak idő, hanem kedv és kezdeményezés kérdésévé vált ez a probléma. Fia az együttműködés! illetve a fogyasztási szövetkezet segítőszándéka és édeklő­­dése az Egységes Földműves Szövetke­zetek, valamint a dolgozó kis- és kö­zépparasztok iránt olvan lesz, mint amilyennek lennie kellene, az ered­mény elsősorban a szövetkezeti boltok tömött polcain és a dolgozók bevásár­lási táskáin látszik majd meg. Fontos tehát’ hogy a Járási Fogyasz­tási Szövetkezet dolgozói, mindenna­pos munkájukon kívül, sokkal több figyelmet szenteljenek az EFSz-eknek. Alkalmuk és lehetőségük igazán a sok­nál is több. Ezt a feladatot szemléltetően rész­letezte dr. Juius Öuriü- a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács vezértitkára, aki a szövetkezeti dolgozók októberben megtartott országos értekezletén többi között ezeket mondotta: — Igaz ugyan, hogy árut adunk el és a dolgozókat áruval szolgáljuk ki, de arról se feledkezzünk meg, hogy falvainkban még sok más feladat vár reánk. Ezért olyan fontos a szövetke­zeti mozgalom a szocializmus hazai építésénél. A fogyasztási szövetkezeti mozgalomnak főleg falun az a felada­ta, hogy meggyőzze a dolgozó kis- és középparasztságot: a szövetkezeti gondolat, amely hozzásegíti őket a Kulturális fölemelkedéshez és az áru­ellátáshoz, amelynek eladhatják ter­mel vényei két és amelytől ipari gyárt­mányokat kaphatnak, jó szolgálatot tesz számukra, ha a szövetkezet ma­gasabb formáit is építik. Sok feladat vár még ránk, amelyeket teljesítenünk kellett volna, de eddig nem teljesítet­tünk. Komoly szavak ezek, de a belőlük következő feladatok még komolyab­bak. A Járási Fogyasztási Szövetkeze­tek dolgozóin áll- hogy az eddiginél jobban forduljanak arccal a falu felé, főleg az Egységes Földműves Szövet­kezetek felé. Itt a tél, most tehetünk legtöbbet A szocialista mezőgazdaság minden agrotechnikai vívmányának és agrobio­lógiai ismeretének a felhasználásával törekszik a munkatermelést céltudato­san fokozni. Ebben a törekvésében nem feledkezik meg a méhészetről sem, mint a mezőgazdasági kultúra és a gyü­­mölcsészet minőségi és mennyiségi termésfokozásának nagyon komoly té­nyezőiéről. E célból méheseket állít fel az Állami birtokokon és az EFSz-ek gazdaságaiban De azért is létesít mé­heseket. hogy a szükség szerint szaba­don rendelkezhessék velük. Kétségkívül az állam minden dolgo­zó polgárának legfőbb érdeke, hogy a dolgozók színvonala emelkedjék és hogy a fejlődési folyamat meggyorsul­jon. A méhészek is így értelmezik a társadalmi termelés új irányát, amelvet készségesen támogatnak és ezért kap­csolódtak be a Szlovákiai Méhész Egyesület „1000 rajt az EFSz-nek“ mozgalomba. Ennek a mozgalomnak a sikere azt bizonyítja, hogy a méhészek és szerve­zeteik helyesen értelmezték a gazdasá­gi feilődés új termelési alapokon nyug­vó távlatait. E megértés nyomán 38 EFSz-ben megvetették a méhészet alapjait 1200 méhes alapításával. Ezek fogják alapját alkotni annak a remélt nagy méhészetnek, amely szakszerű ve­zetés és becsületes munka mellett egyenrangú desz a Szovjetunió kolho­zainak méhészeteivel és egyben jelen­tős nyereség lesz nemcsak a szövetke­zeti tagok életszínvonalának növelése, hanem más termelési ág dolgozóinak szeles tömegei szempontiából is. De a méhészek nem elégednek meg és nem is elégedhetnek meg az EFSz méhészetének csupán anyagi támogatá­sával hanem kötelelességüknek tartják erkölcsi szempontból is törődni vele, főleg most, amikor az EFSz-ek nincse­nek képzett méhészei. Ezért a Járási Méhészeti Szövetkezetek elvállalják e méhesek védnökségét és megbízzák legjobb szakembereiket, hogv ellen­őrizzék munkájukat és gondoskodjanak a továbbképzésről A Szlovákiai Méhészeti Egyesület meggyorsítani törekszik ezeknek a mé­heseknek a terebélyesedését s e célból a kráTovai méhész-telepen az EFSz-ek méhészei számára 1952 januárjában el­méleti és júniusában gyakorlati iskolá­zást rendez. Remélhetőleg az EFSz-ek erre az iskolázására elküldik méhészei­ket és törekedni fognak a méhészetnek elsősorban az asszonyokat megnyerni, akik a méhészetben eddig is nagyon jól beváltak. Az EFSz-ek méhesei védnökeinek legsürgősebb és legfontosabb munkája: haladéktalanul kidolgozni az 1952. év munkatervét, hogy a szövetkezeti ta­gok legközelebbi gyűlésén jóvá lehes­sen hagyni. A munkaterv nagyon fontos, mert- 1. felöleli az egész év munkaterjedelmét, 2. a méhésznek olyan irányelveket ad a kezébe, amelyek szerint rendszeresen tudia előre elkészíteni a munkáját. 3. amelyek szerint munkáiét úgv tudja szabályozni, hogv a tervben megjelölt nagv teljesítményű normát túl is szár­nyalja, 4 alapot nyújt a méhészek kö­zötti versenv bírálatára. A gazdaság szempontjából az a_ je­lentősége hogv mellőzni tudia a méhé­szeti munkálatok végzésének különle­ges ellenőrzését minthogy a terv telje­sítése vagy nem teljesítése maga tanús­kodik a méhész szorgalmáról és szakis­meretéről a méhészet viszont megvédi az alaptalan gyanúsításoktól, hogy nem dolgozik. A méhész egvéb adminisztrációs munkája szintén nagy mértékben lé­nyegbevágó, nemcsak gazdasági szem­pontból hanem a rpóhész érdekének a szempontjából is. Közvagyon van rá­bízva és ezért kell, hogy áttekintése legyen minden gazdasági kellékről, hogy bármikor be tudja bizonyítani a rábízott vagyon helyes kezelését. Nagyon lelkiismeretesen kell vezet­nie az anyagkészlet leltárát, hogy bár­mikor védekezni tudjon az idegen va­gyon rongálása rosszindulatú gyanúsí­tása ellen. Hogy az anyagszámadás kiadási ré­sze praktikusan legyen vezetve, ajánla­tos a tételeket a súlyon kívül darab­számban is megjelölni és a kiadási té­telben darab szerint számlázni. A desz­kákat és a léceket szintén ily módon lehet számlázni. A köbmétert át kell változtatni hosszmértékre és a bevételi tételek között külön folyó számmal kell ellátni, hogy milyen minőségű deszká­ról vagy lécről van szó. A méhész a saját érdekében vezes­sen munkanaplót és határidő-naplót, hogy hibáián kivüli esetleges sikerte­lenség esetén igazolni tudja magát. A kaptárjegvzék vezetése a gyakor­lati méhészet magától értetődő köve­telménye, mert a méhésznek ismernie kell a méhállománvt. amellyel dolgo­zik. CNvomtatványokat Prievidzáról, a Szlovákiai Méhészeti Egyesülettől lehet rendelni). A liptovskv hrádoki Állami méhé­szeti kutató intézet már évek óta végez Szlovákiában éghajlati és méhlegelőre vonatkozó megfigyeléseket. amely munkában segítségére voltak tapasztalt méhészeink is. Ez a munka a méhek gazdasági kihasználása szempontjából nagyon értékes szolgálatot jelent és ezért kívánatbs, hogy hivatásos méhé­szeink is bekapcsolód ianak ebbe a ku­tató munkába. Az ő feladatuk ily mó­don is megfigyelni kerületük fáinak és növényeinek a virágzását, légáramlati és csapadékviszonyait és a kaptársúly segítségével megállapítani a méhek re­püléséből a gyűjtési viszonyokat. Ezzel a közhasznú munkába való bekapcso­lódással elsősorban maguknak használ­nak. mert méhészeti szempontból meg­ismerik azt a kerületet, amelyben mé­­hészkednek és így lehetőségük nyílik a viszonyokhoz való alkalmazkodással növelni a méhészet hasznát. (Az együttműködésre vonatkozó jelentke­zéseket a fenti intézetnek kell megkül­deni). Hogy ez a szervezési és ügykezelési munka minél előbb és minél szélesebb rétegben megkezdődjék, szükséges len­ne a mintát kinyomtatni, hogy a mun­ka könnyen keresztül vihető legyen. Az itt közzétett nyomtatványmintá­kat viszonyainkhoz alkalmazva szoviet méhészeti nyomtatványminták szerint állítottuk össze. Megállapítást nyert, hogy egyes EFSz-nek az „1000 rajt az EFSz-ek“ — mozgalommal kapcsolatos _ készületlen­­sége meghiúsította a méhészeknek né­hány méhes alapítására irányuló kész­ségét. A pőstyéni OVS megállapítása szerint hasonló a helyzet a szövetkezet­ben. amelyet méhekkel akart ellátni s e célból az egyesület tagiai nagygyűlé­sükön határozatot hoztak, hogy a szö­vetkezetnek nemcsak rejokat, hanem méheseket ajándékoznak teljes beren­dezéssel. Az egyesület gondoskodott rajfogózsákokról. amelyekből a méhe­­ket később rendes kantárakba telepített át és így adta át a szövetkezetnek. A rajfogózsákok az egyesület tulajdona marad és a következő években újból felhasználják a mozgalom céljaira. Kérjük a egyesület oktatóit, hogy az itt közzétett ügykezelési-szervezési terv szerint dolgozzanak ki hasonló tervet, természetesen alkalmazva a körzetük­ben lévő EFSz-ek méhészeti viszonyai­hoz. Ezt az epvséges vezetést szükséges bevezetni az EFSz-ek minden méhésze­tében. hogy egységesen lehessen kiér­tékelni a méhészek munkáját, hogy al­kalmazni lehessen a méhészek megju­­talmazását a túl teljesítményért és hogv a különféle gvüitési viszonyok közt dolgozó méhészeknek lehetőség nyíljék az egvmásközti versenyre. (Folytatása következik) és most segíthetjük meg leginkább az EFSz-eket. Az EFSz-ek most készítik el évvégi zárszámadásaikat. Mivel az EFSz-ek még nem rendelkeznek ezen a téren fejlett káderekkel, a fogyasztási szö­vetkezetek viszont már jártasak a könyvelés mesterségében, csak termé­szetes! hogy segíteni, tanácsolni vagy szervezni kell ezen a téren. De ott iS! ahol ilyen segítségre nem mutatkozik szükség, a Járási Fogyasz­tási Szövetkezetnek mindig nyílik al­kalma, hogy kapcsolatba kerüljön a faluval és az EFSz-szel. Januárban rendezik meg az EFSz-ek évi közgyű­léseiket. Igazán fölemelő gondolat, ha a közgyűlésen megjelenik a Járási Fogyasztási Szövetkezet képviselője is, aki elhozza szövetkezete üdvözletét és ebből az alkalomból nemcsak megkö­szöni a parasztság becsületes munká­ját! hanem konkrét formában is igérn hogy Járási Fogyasztási Szövetkezet alkalmazottai mindenkor rendelkezés­re állnak segítségükkel. Bizonyára nem tévesztené el a kedvező hatást, ha a Járási Fogyasztási Szövetkezet al­kalmi kultúregyüttessel színesítené a közgyűlés napirendjét. A hosszú téli estéken, amikor a parasztságnak aránylag a legtöbb ideje van, készít­sünk elő kultúrestéket, összejövetele­ket! amelyek tárgya a következő lehet: közös rádióhallgatási közös újságolva­sás, regényszemelvények ismertetése, elbeszélések fölolvasása, vitaösszejö­vetelek, filmelőadáspk stb. Ezt a tevékenységet ne értékeljük túl de ne is becsül jük alá. A termelési és ipari szövetkezet együttműködése az Egységes Földműves Szövetkezet­tel elsővonalbeli feladatot jelent a szo­cialista falu építése idején. Kizárólag gondos együttműködéssel javíthatjuk fogyasztási szövetkezeteink kereske­delmi életét’ de az együttműködés fő­leg mindnyájunk jobb jövendőjét biz­tosítja. X méhészek segítenek az EFSz-nek a méhesek építésében

Next

/
Thumbnails
Contents